Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-29 / 354. szám

!U26. december 29.

BÁCSMEGYE3 NAPLÓ

3. oldal.

KISEBBSÉGI ÉLET----mm----Bucsan Constantin, a román kormány kisebbségi szakértője az Indreptarea munkatársának nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. »Csodálni való — kezdte fejtegetéseit Bucsan államtitkár — hogy állandóan vita folyik, még a parlamenti szónoki emelvényről is, még pedig felelős állásban levő politikai tényezők részéről a kisebbségi engedmények kérdéséről, amely engedményeket egy politikai párt, vagy maga a kormány tenne a kisebbségek részére. Minden engedmény, akár politikai, akár kulturális téren történjék az, nem jelentene mást, mint lemondását valamely nemzőt jogairól a másik javára és amely engedmény csak magának a hazának kockázatára tehető. ^ Nem hiszem, hogy akadjon egyetlen román párt, de különösen kormány, amely bármilyen jelentéktelen jogáról az államnak lemondana, bármilyen óriási választási eredmény érdekében, amelyet a kisebbségek ajánlhatnának fel részére. Valamely pántnak, vagy kormánynak, akár a réginek, akár pedig a jelenleginek, a romániai kisebbségi problémával szemben politikája csak abban nyilvánulhat meg, hogy nem kisebb vagy nagyobb engedményeket tegyen a kisebbségeknek, hanem abban, hogy lelki közeledést hozzon létre az uralkodó nemzeti és az uralkodása alatt élő nemzetek között és hogy a kisebbségeket megbékítse az aktuális helyzettel. A régi kormány úgy akarta ezt a célt elérni, hogy nem is számolt a kisebbségi elemekkel és teljesen ignorálta azokat.

' A jelenlegi kormány viszont megérti és számbaveszi a kisebbségek összes jogait és kötelezettségeit, amelyekkel azzal az állammal szemben tartoznak, amelyben élnek, de egyidejűleg kultúrájukat nem helyezi ellentétbe a nagyobb és fejlettebb román kultúrával. És ennek a célnak elérése érdekében mindent elkövet, hogy a régi királyság kultúráját kiterjessze a csatolt területekre is. A román kulturáltak az a szerepe, hogy végleges és barátságos kapcsolatot teremtsen a többség és a kisebbségek elemei között. Ez a kultúra, amely latin eredetű és a szláv szentimentálizmussal kevert, igen könynyen teljesítheti a kívánt célt. Nem tagadható az a tény sem, hogy a csatolt területek kisebbségeinek nagyrésze őszintén kívánja a jelenlegi helyzettel való megbékülést és békében kíván élni a román államban. Az uralkodó és az uralkodott nemzetek kultúrája közötti közeledés megvalósítása közelebbről kezdetét veheti, mert a régi királyságban a kulturális jóvátételi munka már majdnem befejeződött és igen sok értékes elem foglalkozhaitik a jövőben ezzel a kérdéssel az uj területeken.«

*

A kisebbségi élet küzdelmeit, panaszait, gondjait és sivár hétköznapjait irja meg legújabb regényében Tabéry Géza, az ismert erdélyi iró. A regény, mely a kisebbségi sorsba jutott magyarság első nagy regénye, a napokban hagyja el a sajtót Kolozsvárott. Az illusztris szerző a regényről -ezeket mondotta el egy nála járt újságírónak: »A regényemben bemutatom két nép a tiburok és gitánok küzdelmeit. A tibur nép a negyvenmilliós európai kisebbség, a gitán nép pedig a töDbségi nemzetek szimbóluma. Nem a többségi vagy a kisebbségi népeket kritizálom s nem a meglevő államokat, hanem azokat a politikusokat és közéleti konjunktúra férfiakat, akik a jó hazafiság jelszavai alatt, saját érdekeik előbbrcvitelére törekednek. Éppen ezért el vagyok készülve rá, hogy könyvemnek sok ellensége lesz úgy a tiburok, mint a gitánok közölt. A »Tűzmadár«, melyet a regény címének választotam, képzeletbeli lény. Szürke és láthatatlan akkor, ha a tibur nép elégedett sorsban él. De kiszínesedik tollaiban és pánikot keltve megjelenik mindenütt az emberek között, ha megal^tatás éri a tiburokat. Egyszóval a »Tűzmadár« fogalma egyet jelent a kisebbséi népek túlfűtött nacionalizmusával. A regény végén a »Tűzmadár« örökre eltűnik. Ezzel azt akarom kifejezni, hogy igenis van rá mód, hogy emberies. haladó politikával a jelen antagonizmusát a kisebbségi és többségi népek közül egyszersmindenkorra kiküszöböljük. A »Tűzmadár« az általános emberi megértés felé mutat és a béke szolgálatában áll. Amikor leültem megírni a regényemért, úgy éreztem, hogy meg kell már egyszer az írónak szólaltámia mindazokat a bajokat, amelyek a tárnia mindazokat a hajókat, amelyek a saját legközelebbi kollektivumát érinti.

A rejtegetés veszedelme éppen többségi szempontból növekedik a meglapulással. A dugdosott • sebek könnyen elgennyesednek. fekélyeket okoznak egy állam testében. Jobb egyszer felvágni ezeket, mert különben eljöhet az idő, amikor nem orvosolhatók többé s a kisebbségi bajok a többségi testrészekre is átterjednek.«

A nagyhatalmak tárgyalnak a kantom kormánnyal

CsangrCso-Lint Pekingben mint uralkodó fejede met fogadták

Londonból jelentik: Szikratávirat jelenti PekingbőJ, hogy Csang-Cso- Lin tábornagy odaérkezett. Kíséretében volt Chili tartomány kormányzója is, aki hosszabb ideig tartózkodott Tiencsinben, ahol Lampson angol követtel tárgyalt.

Pekingben úgy fogadták Csang- Cso-LInt. mint uralkodófejedelmet.

Az egész város a pályaudvartól a kormányzói palotáig zászlókkal volt feldiszitve. Hir szerint Csang-Cso-Lin újjászervezi a

kormányt, hogy igv kifelé állandóságot mutasson, mert igy reméli a nagyhatalmak támogatását

Anglia példáját egyébként követték

az Egyesült-Államok és Japán, majd a pekingi belga követ is. i aki Hankauba utazott, hogy a kantoni kormány külügyminiszterével tanácskozzék. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményéről még nincs hir, de valószínű, hogy elismerik a kantoni kormányt.

Az emberi jogok ligája a fasiszta propaganda ellen

A liga az elszászi németek szabad nyelvhasználatát követeli

Párisból jelentik: Az Emberi Jogok Ligájának francia szövetsége hétfőn fejezte be tanácskozásait. A határozatok közül a legérdekesebb, amely Elzász-Lotharingiáról szól és amely fölött hosszas vita fejlődött ki. A határozat elitéi minden autonómista mozgalmat Elzász-Lotharingiában, de kimondja, hogy

az elzász-Iotharingiai hatóságok tartoznak a francia hivatalos nyelv mellett német nyelvű beadványokat is elfogadni és a német anyanvelvü polgárok ügyében németül tárgyalni és eljárni.

Egy másik határozatban kimondja az Emberi Jogok Ligája, hogy kárhoztat minden kivételes törvényt a Franciaországban élő idegen állampolgárok ellen, de másrészt elvárja, hogy az idegen állampolgárok tiszteletben tartsák a francia állameszmét. Ezzel kapcsolatban megállapítja a

határozat, hogy

Franciaország egves déli tartományaiban az idegenek máris egész nemzeti kisebbségeket létesítettek,

amelyek igyekeznek felszívni a gazdasági erőket a bennszülött francia lakosságtól, összevásárolnak minden kapható ingatlant, arra törekszenek, hogy a helyi rendőrséget saját embereikkel telítsék meg és külön iskolákat, külön igazságszolgáltatást kezdenek követelni.

A francia sajtó erről a határozatról azt irja, hogy az Emberi Jogok Ligája nem nevezte ugyan meg, de a határozat félreérthetetlenül az olaszokra vonatkozik és a vita során az egvik szónok nviPan leleplezte, hogv Mussolini a kivándorolt olaszok közt a francia Riviérán olasz irredentát szervez

és erős fasiszta propagandát üz a francia határvidéken.

A mostari Don Juan

Elcsábítod anővérét és házasságot ígért egy másik lánynak — A csábító nővére a Dunába fojtotta gyermekét

Mósztárból jelentik: A rendőrség hőstszas nyomozás után letartóztatta Kocsis Sztoján huszonötéves mosztári szíjgyártót, aki tizenkilenc éves nővérén erőszakot követett el és ugyanakkor elcsábította Zubac Boszilyka mosztári 'eányt, akinek azt Ígérte, hogy feleségül veszi.

Kocsis Sztojánt Mosztárban, mint nagy nőbarátot ismerték, akitől minden anya óva intette leányát. Egy éwsi ezelőtt szemet vetett szép, fiatal nővérére, Ankára, akit el akart csábítani. A leány erélyesen visszautasította bátyját. akinek azonban mégis sikerült egy alkalommal húgát megbecsteleniteni. Ezután nem törődött többé húgával, hanem udvarolni kezdett Zubac Boszllykának, akinek azt Ígérte, hogy feleségül veszi és igy sikerült elcsábítania. Néhány hónap múlva mind a két leány áldott állapotba került. Kocsis Anka egy ideig titokban tartotta szégyenét és amikor tovább nem titkolhatta, megszökött hazulról. Bródba. Beogradba, majd Zemunba ment, ahol mindenütt a legnagyobb nélkülözéssel kellett küzdenie annyira, hogy végül elszánta magát arra, hogy haza megy. Gyalog indult Zemunból Mosztárba a vasúti sínek mellett. Útközben rosszul lett, lefeküdt a sin melletti mezőre, ahol megszületett a gyermeke. A mezőn feküdt három napig étlen-szomjan. Amikor jártányi ereje visszatért, újszülött gyermekét bele dobta a Dunába, maga pedig folytatta útját haza Mosztárba.

Ugyanekkor Mosztárban megszületett Zubac Boszilykának a gyermeke is. Zubac Boszilyka még mindig reménykedett abban, hogy Kocsis elveszi, erről azonban a fiatal ember hallani sem akart. Közben több mosztári lakos feljelentette Kocsist és húgát. Kocsis megszökött Mósztárból és igy csak húgát állithitták elő, aki azt állította, hogy bátyja ölte meg gyermeküket. A rendőrségnek hosszas keresés után sikerült Kocsist Zuhac Boszilyka lakásán elfogni. Kihallgatása után átadták az államügyészségnek.

Aggasztó

a munkanélküliség Franciaországban

Fokozódik a francia gazdasági válság

Nicaragua tiltakozik

az amerikai flotta Intervenciója ellen

\agy nyugtalanság Déiamerikí ban a nicaragual események miatt

Newyorkból jelentik: Kellog külügyi államtitkár hétfőn hosszasan tanácskjzott Borah szenátorral a nicaraguai eseményekről. A külügyi államtitkár megnyugtatta Bofah szenátort, hogy az amerikai kormány egyáltalában nem kíván a Nicaraguában versengő pártok valamelyike mellé állni. Letimer tengernagy utasítása csak arra szól. hogy Nicaraguában óvja meg az amerikai állampolgárok v vagyon- és életbiztonságát, de sem Sacasa volt nicaraguai elnök mellett nem foglalhat állást, sem pedig Diaz jelenlegi köztársasági elnök érdekében nem exponálhatja magát. A tengernagy erre való tekintettel Boerto Cabecasa városát semleges területnek nyilvánította és annak területén a most hatalomra került szabadelvű kormány csapatait lefegyverzi, de ugyanígy fog eljárni a régi konzervatív kormány katonáival is. ha erre a semleges területre kerülnek.

Managuából érkező jelentés szerint Latimer amerikai tengernagy egy széles pártsávot semleges zónának

nyilvánított és ezen a területen szigorú rendet tart.

Sacasa volt elnöknek nem történt semmi bántódása és a nicaraguai polgári hatóságok is rendesen működnek.

Mint Londonból jelentik, a nicaraguai forradalommal kapcsolatban a lapok egyöntetűen megállapítják, hogy az kül politikai téren sokkal súlyosabb komplikációkat fog maga után vonni, mint az első percekben hitték. Diaz elnök ellenjelöltje \

Sacasa tábornok tiltakozó jegyzéket intézett az amerikai kormányhoz, amelyben felháborodásának ad kifejezést, hogy amerikai csapatokat szálütottaá partra Nicarauuában amerikai hadihajók ágyúinak segítségével.

A tiltakozó jegyzék szerint Amerikának semmiféle intervencióra nem volt joga és az tisztán Nicaragua belügye, hogy a liberális, vagy reakciós párt kezében van az uralom Nicaraguaban. Az angol lapjelentések szerint egyébként az amerikai kormány eljárása a délamerikai államokban felháborodást váltott ki.

Párisból jelentik: A kormány kedd délelőtt minisztertanácsot tartott, amelyen a gazdasági válsággal és a munkanélküliség kérdésével foglalkozoitt. A kormány intézkedéseit nagy feszültséggel várják, miután egy íélhivatalos közlemény jelzi, hogy a munkanélkülieken nem segít, ha az Ínségesnek ideig-óráig tartó támogatást juttat a kormány, hanem gyümölcsöző befektetésre van szükség, elsősorban közmunkákra, amelyeknél a munkanélküliek nagyrésze foglalkoztatható lenne. A keddi minisztertanácson azonban még nem várható végj leges döntés, mert a közmunkák pénz! ügyi előfeltételei hiányoznak.

Érdekes megfigyelni, hogy hivatalos részről mennyire szépíteni igyekeznek a gazdasági bajokat és a kormány lapjai ma is azt Írják, hogy nincs gazdasági válság és komoly munkanélküliségről nem leheit beszélni, hanem csupán a frank erős emelkedése miatt a nép nem vásárol §s az üzletek kongnak, mert mindenki várja, hogy a frank esni fog. Lyonban egyébként községi segélypénztárt létesítettek a munkanélküliek támogatására.

Nem vehet családjának Jobb ejsndékot surr egy

PPÍITÍK« VILLAMOS , „ „rnUIUO PORSZÍV ÓQÉPET

kaphatói »ENERGIA* ma.x.iu a« .i.ktr‘•ehnikai vnlia atoál, 8ubotiea Er. P«tr*p«rk6 TELEFON 45. * TELEFON 45.

#