Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-25 / 352. szám
TQ2ö. december 25.__________________ BÁCSMEGYE! NAPLÓ _________ Diadalmas szőkeség nap olvastunk busz oldalt bel61c. Folytassuk. Az agy érzelmi része: Nem nem! Ez a könyv csupa szenvedély, csupa szerelem. Ez csak újabb izgalmakat okozna. Az agy értelmi része: Akkor nincs más hátra, mint eloltani a villanyt és aludni. Az agy érzelmi része: De én nem tudok aludni! A szív: Nem tudok aludni! Az agy értelmi része: A fiókban van még néhány altatópor. Én úgy gondolom, vegyünk be egyet, akkor majd nyugodtan alszunk. Az agy érzelmi része (könyörgön): Ah ne, ne aludjunk még ... Emlékezzünk ... Az agy értelmi része: Ennek semmi értelme sincs. Az előbbi izgalom is csak az emlékezésből keletkezett. Nem engedek több izgalmat, az üzem munkásainak pihenésre van szükségük. A szív (gúnnyal): Milyen óvatos niunkásvédelem! Az agy értelmi része: Szóval beveszszük az altatóport így (csavaragt)) Mindjárt teljes nyugalomba kerülünk. A gyomor: Még a szardíniákkal se készültem el, nem tudom, hogy fog menni... Az agy érzelmi része: Ez a por nem fogja zavarni az emésztést. Csak siessünk a feldolgozással, hogy mielőbb elaludjunk. Késő van már s pihenésre mindnyálunknak szüksége van. Az altatószer (puha. fehér, fátyolos lepelbe burkolt gyermekleánv. Felülről ereszkedik le lassan a gyomor karjaiba): Milyen különös itt minden. A gyomor: Nem érünk rá itt fiacskám sokat csodálkozni. Gyorsan be a kazánba. hogy mielőbb felbontsalak. Az altatószer: De előbb engedjen meg. kedves bácsi, egy-kérdést? Jó? A gyomor: Jó, jó. Csak gyorsan. Az altatószer: Nézze kedves bácsi, a míg engem összeállítottak. az sok időibe és fáradságba került. Hevítettek, desztilláltak, pároltak, lecsaptak, közömbösítettek, szublimáltak, kikristályosiíottak — szóval nagy gondot és sok lombikon meg csövön keresztül keltettek életre. Felépítettek. összetettek, mint valami épületet a kőmives bácsik. És most ide kerültem — azt se tudom hol vagyok? — és maga most ismét széjjel akar bontani. Hát mire való ez? Mire való az én életem? Az egyik összeállít, a másik szétszed — hát hol itt az értelem? A gyomor: Milyen okoskodó kis taknyos vagy te. Azt hiszed talán, hogy engem lehet itt vizsgáztatni? Mit hiszel mi vagyok én? Rejtvényfej tő? Csak búj be fde a kazánba, hogy felbontsalak (Kinyitja az ajtót). Az altatószer (orrfintorral): Milyen rossz szag van itt! A gyomor: Még finváskodoll? Nem bújsz be rögtön. (Az altatószer bebuvik. a gyomor rácsukja az ajtót, majd nézi a csöveket s a manumétereket) Na. a sósavtermelés már megindult. Nemsokára végzek a halakkal s evvel az okoskodó kölyökkel s akkor átadom őket nagysádna. - (Kezét dörzsöli.) Az agy értelmi része (leszól): Hogy vagyun, gyomor ur? Hogy megy az altatószer feldolgozása? A gyomor (felfelé): Minden a legnagyob rendben megy, kormányzó uram. Nemsokára alszunk. A mái: Hála istenek, már elég volt a komédiából. A szív: Még az a kofa mer ott beszélni! Mintha valamit is dolgozna! Pletykaságon töri a fejét és nem csinál semmit. A mái: Kikérem magamnak, én nem akartam pletykálkodni. Az agy értelmi része (erélyesen): Csendet kérek! Elég volt már a veszekedésből Mindenki helyezze magát nyuga lomba. Az agy érzetmi része: Müven kába vagyok... De eszembe jut e*y bölcsődal ... Hogy is megy? Az anyánk énekelte utoljára valamikor... (Lassanklnt mindenki elbóbiskol. A szív előveszi gitárját és halkan megpöngeti, az értelmi rész pedig . ábrándosán énekelni kezd). Aludjál én hercegem! Bárány s madár is pihen Néma a kert és a rét Nem halóim a méhecskét... (Puhán, finoman sötétedik., csak a sztv marad állandó világosságban. Ének folytatólagosan tovább.) Duna az ablaknál ál! S hamisan bekandiká! Aludjál ezüst fényben. Aludjál én hercegem. Aludj... Aludj... (Az utolsó soroknál már teljesen sötét a szín, esek a szívre hull a reflektor fénye, aki ábrándessB, megbíküiten pengeti hangszerét. A fageőuy lágyan, lassan összecsukódik.) »Man prefer Blondes« hangzik odaátról, az Óceánon túlról. Mi ez? Kihivás? Ha igen. úgy okvetlenül felelni kell rá. Világ barnái, feketéi, vörösei egysüljetek a sárga veszedelem ellen! Mert a »szőkék előnyben« humbug. Humbug még akkor is, ba Amerika fedezi fel és finanszírozza őket Vagy éppen ezért Mert férfia válogatja a barnát, a feketét, a vöröset, a szőkét és nevetségesen meddő dolog lenne egyiket a másik rovására felmagasztositani, vagy' egyiket a másik kárára kisebbíteni. Mert až Ítélet, a döntés joga amúgy sem a nőt. hanem a férfit illeti meg és ezért ha Amerika Párisa a maga szőke leánykájának nyújtja almáját, az még nem jelenti azt, hogy a még megmaradt világrészek valamennyi asszonyát átfessük szőkére. A legcsodálatosabb azonban az egész dologban az, hogy a »szőkék előnyben« világihirü szerzője maga is nő. mégpedig barna és ki tudja, ez a napló alakban megjelent szatíra milyen eseményeknek és lelki élményeknek köszönheti létét? Annyi bizonyos, hogy szatirikus céllal és éllel megírt korrajz. Csak az nem tudja, az nem látja, akinek számára Írták. Mohón, csillogó, kiváncsi szemmel kap rajta mindenki. Hogyne, amikor már a cim maga a csiklandósságra As sikamlósságra hajlamos Ínyeket ingerli. ínyencfalat, amely mellett nem szabad mosolyogva és vállvonogatva elhaladni, ínyencfalat? Dehogy! töbo annál, világcégér, egy egész kornak a cirntáblája. Lássuk csak, mit kirakatoz, mit is árusít ez a világcég? Húst. Gyenge, finom, illatos, puha. ápolt leánynust. terméketlenségre ítélt lányasszonyok húsát. Mert ma szőkének, férfiétvágygerjesztőnek, ennivalón csinosnak, kívánatosnak lenni nem csak divat. Több annál. Megélhetési, érvényesülési eszköz, fáradtság, küzdelem és érdem nélkül való eredmény, életjog, vagyonalap, életbiztosítás. mert a szőkeség árfolyama egyre emelkedik a világtőzsdén és legfeljebb a fekete gyémánt, a néger táncosnő, Josephine Baker versenyképes vele. Úgy ahogy valamikor Izzó. lángoló Tlzian-vörös hajzuhatagrői es a vele együtt járó habos, szinte földöntúli fehérségről érzékkápráztató álmokat szőtt a felajz tt férfi vágy, ugyanúgy, ugyanilyen mértékben dominál ma. a pompás, a hajlékony, acélos testű »American giri< je, ez a Gretchent kivü\-oe!üI meghazudtoló szőkeség, ez a hajmeresztő mutatványokat produkáló »leányka«, ez a Vesta szüzecskc, aki csodálatosan egyesíti termetében a fiúnak és a szüzleánynak finom testvonalait. Csodálatos öszszetétele az ijesztő tudatlanságnak és még Ijesztőbb romlottságnak. Ez az a típus és a leányka napló hősnője nem is akar. nem is tud más lenni típusnál, ez az az ideál, a ma ideálja, amelynek jövetelét Frank Wedekind megálmodta és a Lu-ban, Prndora szelencéjé-ben és egyéb darabjaiban először megszólaltatta. Mert nem kel! elhinni, hogv Dolly amerikai találmány, csak amerikai preperatum. Európa. a vén, bűnös, a pusztuló Európa fedezte fel Amerika számára és ez a felfedezés most bőven termi gyümölcsét Amerikának. Mert a szőkeség romantikája, nem uj dolog és legfeljebb gomb és nadrágtartó hatalmasságoknak köszönheti újjászületését. Ki mondja, hogy a »business man« hijján van minden romantikának? Ellenkezőleg. Nem ez a világslágér. A Man prefer Blondes igazolja, bizonyítja ezt a legjobban. A modern Faust felébred az aranyért folytatott könyörtelen küzdelem gyilkos légköréből és fiatalság, pénz, szerelem után törtei *My gir!« vezet ma a Mr. Eisman-ok jóvoltából. Szi’árdan. magabiztosan, rendületlenül. fe’.tarrózhatatlanul halad girly és nem sok biztatás, unszolás kel! néki, hogy a nagy ver»»uypályán legelsőnek fusson be. Gyengéd férfi gondoskodás egyengeti e dicső beérkezésnek a talaját. Meglepő művészet, szeretet szól ebből a talajegyengetésből. rnüvésaet-aaeretet és lelkes müpártolós, A nap hősnői ők, a szőkék, korlátlan hatalom élvezői és kiuzsorázol. mert a feketéket, barnákat és egyéb színárnyalatokat száműz a divat őfelsége vágj' a korszellem kegyetlensége. Minden a szőkéknek Kedvez: divat, irodalom -és mintha ez a görnyedt, agyonhajszolt földgolyó csak azért fordul csikorogva a saját tengelye körű' hogy a Dolly-k önbizalmát növelje. A világ együk félgömbjének egyedüli és kizárólagos tulajdonjoga őket illeti. De csak az egyik fele. övék a félvilág, itt ők uralkodnak férfi ekzisztenclák, szivek és erszények felett. A Dolly. A doll, a baba, a dolly, a babácska, a BSbi. Ez a csinos, méregdrága portéka, aki meg babonázza a fél világot Csak a felét, a kisebbik felét, mert a világ másik fele nem ér rá. Kenyér után lohol a kalácsevők között. Vadul verekszik az anyagi nehézségek, reményvesztettség. hitetlenség lidércnj’omása ellen. Hősiesen és hiábavalón. De Dolly mosolyog és Dolly mosolya győz. Mert Dolly mosolya tartia a Mindenséget és nélküle ránk szakadna az égbolt Hogy ez be ne következhessek ez egye'nesen Dolly müve. Ragyogó ékszerek, illatos szőrmebundák, puha perzsa szőnyegek és műkincsekkel bélelt gyönyörű paloták meghitt paradicsomából mosolyog fel Dolly és ez a mosoly elindul hóditó világkörutjára. Elindul, hogy mosolyt varázsoljon. mosolyt lehelien ennek az elaggott világnak ráncos, gondterhes homlokára. És Dolly tudja, hogy ellenállhatatlan, ha mosolyog. Az ő mosolyát tükrözi Mr Eisman energikus arcélü koponyája, az elragadtatás és a biztatás mosolyát küldi a többi gentle-man is. akik türelmesen szorongatják kezükben a sorszámot A mosoly ragyogva kél. mint a nyári nap az átlátszóan kék égbolt üvegharangján, de a tört szemek, a tört szivek sugarából ugyancsak feléje száll, őt köszönti a lemaradottság, a bus lemondás kényszeredett. fagyos és fanyar mosolya, bágyadtan elalélón, mint haldokló őszi verőfény. kora vén arcok bánatos redői közül. Dolly mosolyog és Dolly mosolya az, amely a posztó, gomb. acél, patkószeg és egyéb földi hatalmasságok jóvoltából kivirágzik, hogy di; dalmas, gőgös gesztussal letörölje a műsorról az izzó vörösek, lángoló feketék és a busongó barnák madonna-képét. A kis szőke type — roamsellban életrecsókolták és a kin, a szenvedés, a küzdelem, a lét minden nyomorúsága fölé helyezték a paradicsom madarat De Dolly kedves és gyermekded kedélyével sok mindent kifecseg. Kegyetlen és véres irónia, amikor Dolly a szellemi fejlődéséről beszél. Mert úgy látszik Mr Eisman nem éri be a szőke Dorothy testi tökéletességével. szellemet és nagyvilági allűröket követel a pénzért vásárolt majmocskától, akitől igazán nem lehet rossz néven venni, hogy szellemileg nem versenykepes fél Krsima Wagner-ral, akinek »kezére királyok hajoltak hódolattal«. A szellemi fejlődésnek nem mindig a puha, a kényelmes, a tétlen élet a melegágya. Nem egyszer a küzdelemből robban ki és küzdelmet teremt önmagában, maga körül. De Baba nem küzd. Minek? Baba mosolyog. Ö jobban ismeri a világnak és az életnek a titkait bárki másnál, hogy minden az ölébe szalad, minden, szinte magától, ez csak természetes. De azért téved, aki azt hiszi, hogy Dolly butácska. Dehogy! Sőt. Okos. nagyon okos és tudja jól. hogj' a pénz csengés a legszebb muzsika, a világon, mi ehhez képest Beethoven Pathétique-je? És ő elég erősnek érzi magát, hogy ezt * csengő-bongó muzsikát megszólaltassa. Az arany csiliugelése kiséri, követi mindenhova és a kezek nem fáradnak el soha aranyat, sok aranyat szerezni.! hogj- a »pőréét girl« ne jöhessen zavaioa soha. ha »shopping«-oláshoz támauna kedve. Baba életjoga, életfeltétele a mosolyán, a kedvességén alapszik és ez a kedves, naiv. kegyetlen, komisz raosely a vtlág lelki Ismeretét twhel Anita Loos köuyve nem szatíra. 31. oldal is korrnjz. Több. Végzet. Ahol Mr Eisman a Dolly dollr-ja a hires gombkirály, semmivel sem számit többnek, mint a kedves, Dollynak csúfolt, tengeri füvei bélelt baba. A »Szőkék előnyben« szép és érdemes, sőt azt is mondhatnám, tanulságos olvasmány. Az élet gondtalansága, derűje mosolyog belőle. Ki tudja, mi indíthatta Mr Eísmant arra, hogy a szőke hajszint favorizálja. Vájjon mit vár, mit keres a business lile kmicny harcosa ettől a csúnya aranyakért vásárolt szerelemtől, ettől a fülledt érzékiséggel telített »romantikától«. Vájjon milyen testi és lelki berendezettség folytán csempész bele az ilyen ember szőkeséget, lágyságot ez életbe, amely csak sarkokit, szögleteket ismert, amikci a gombgyártás üzemének felvirágoztatása mellett »die blaue Blume der RomantiK«-ját tűzi gomblyukába. Mi ez? szerelmi vágy? Vagy egyszerű hivalkodás, mert a szőkeség talán jobban illik naponta frissen beretvált, vagy éppen kecskeszakállt viselő ábrázathoz, monoklijához, esetleg csontkeretes szemüvegéhez? Vagy talán az Eton coljege-beliek gondos frizurájához, gondosan leplezett kopaszságához, a keményített ingmeli gj'öngy, vagy brilliáns gotnbjaihu*. a nyakkendő szinéhez, vagy á cipő orrához? Ki tudja? Erre legfeljebb Anita Loos tudna megfelelni. Én nem Én csan azt tudom, hogy »szőkék előnyben* és hogy a párisi divat egyenesen az ő szamára válogatja össze a színeket. Amerika már Párisra is ráfeküdt. Mert a francia nő nem szőke, kivévén ha festett. És azt tudom, hogy a barnák, vörösek, feketék csúfosan lemaradtak és hogy a szőkeség most tartja diadalmas bevonulását az 1926—27-ik esztendő »chronioue scandaleuse«-ébe. Sattler Katinka EGY FUTAL POÉTÁHOZ (FEKETE LAJOSHOZ) ' Sikertelenséged cseppet se fd/Jon j Fekete testvér. Ezen a tálon Próféta bár ha sziletett, Virág rügyezhetett: Letört korai dértől. Ki szobája falán feszületet \ Szent áhítattal relteget. Ismeretlen vagy neki, Nem érti a te gyönyörű nyelvedet. • A fülemüle dalát se érti meg. Jámbor, papos, paraszt Szobafalán mindent szegre akaszt, Ami előtte szent. Azt is, ki mennybe ment, — S a kalunddrjomot. 9 Meg nem feszit, »Feszítsd megt-et Soha se emleget. De ui eszmét se ismer el: r>fgen«-edre semmis *Nem*-mel felel. Elrágódik egy hosszú életen Mint féreg az odvas fakérgeken. Vugy keresztes pók a fonalán, A ponyván, lim-lom könyveken. De van, aki téged megértene, S annak se kel! a könyved. Preferánszozni, alsózni könnyebb, Erre időt áldoz. Mert hoz a konyhához. Az üzlet üzlet. Ki könyved megveszi Üzletember, megfizetted neki. A többi borra, nőre költ, Kutyáidra, s lovára büszke. A magyar kultúra hamvadó üszke Fef-felszáll néha romló portálán. Ha ez is el nem úszott a kártyái, Ogyvédfurfangon, s a politikán, S csak arra vigyáz, hogy éhen ne halfon. Vagy salát zsírjában meg ne fulladjon. % Sikertelenséged tehát cseppet se fdfjon Fekete testvér. Ezen a tálon Próféta bár ha született, Naggyá még sose lett. (Temerin, IMS.) KOVÁCS AMnu
