Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-25 / 352. szám

1926. december 25. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldel. KISEBBSÉGI ÉLET Dlsescu Constantáihoz, Románia al­kotmányának szerzőjéhez, levelet inté­zett a kolozsvári Ellenzék szerkesztője. A levélben arra kérte a híres román po­litikust, hogy mint az alkotmány szer­zője, nyilatkozzék a kisebbségi kérdésföl. A/ ElleVizék különben arra nézve kérte véleményét, hogy az uj politikai helyze­tet kedvezőnek tartja-e arra, hogy a ro­mániai magyarság jogai egyre széle­sebb mederben, egyre fokozottabban biz­tosíttassanak. Disescu Constantin a kér­désre a következő választ adta: — A kisebbségi kérdést elsősorban nemzeti szempontból kell tanulmányoz­ni és pedig a törvényszerűség, de főteg alkotmányosság kereteiben, valamint a népek és államok genfi szövetségének előírásai szerint. A kormánnyal baráti viszonyban levő pártok, valamint maga az ellenzék, e fontos kérdés tárgyalásá­nál föléje kellene hogy emelkedjenek a pártérdekeknek és a gyűlölködésnek. Eb­ben a szellemben fejtegettem a kisebb­ségi kérdést, mint az alkotmánytervezet előadója és ebben a mederben vezettem á tárgyalásokat a szenátus ülésein. Na tessenek elfelejteni: a kisebbségi jogok felette állanak az ellenfelek vagy. ellen­ségek választói érdekeinek... *■ A csehszlovák politika uj esztendőjé­nek prognózisát Sziillö Géza dr., a ma­gyar keresztényszocialista párt elnöke igy állapította meg: »Minthogy az uj cseh-német kormány semmit sem tett abban az irányban, hogy Csehszlovákia legnagyobb problémáját, a kisebbségi kérdést megoldja, az 1927. év is ennek a problémának a jegyében fog lefolyni. Szlovenszkón és Ruszinszkóban az auto­nómia gondolata .olyan erős, hogy a leg­nagyobb naivitás volna azt hinni, hogy személyes természetű engedmények a ■ népet kielégíthetnék. Az autonómia ma olyan program, amely mögött a lakos­ságnak legalább kilencven százaléka áll. Amíg az eddig>elkövetett igazságtalansá­gokat és törvény te'enségeket • jóvá nein teszik, egyetlen józan magyaT politikus sem gondolhat bármilyen összeállitásn prágai kormánnyal való megbékülésre. A nép fölzúdulása azonnal elkergetné öt, ha erre vállalkozna. Amint én látom a tényeket, az elmúlt hónapokbari történt események a szudétanémet kérdésben is . csak. csekély változást hoztak. A Két német-.miniszternek nincs meg a szük­séges. hatalma, hogy kívánságaikat a bürokrácia sovinizmusával szemben ke­­reszHilvihessék és a törvényhozásban is minden a régiben maradt. A kisebbségek létharca, a jövő évben is megmarad és egyes fájdalmas csalódások után még ki is fog éleződni. Nekünk ennek következ­tében a jövőben nemcsak a parlament­ben, hanem a nemzetközi nyilvánosság előtt-is mindent meg kell tennünk, hogy a mi. Írásban lefektetett, de fnellözött jogainkat kitartóan és erélyesen megvé­­delmezhessük.« A román adópollika hibáit sor Ica fel a kamarában Kotzó Jenő dr. képvisiiő. Panaszolom — mondotta ~ itt az or­szág -zine előtt azt az igazságtalansá­got is. hogy az adóalap a kisebbségek által lakott vármegyékben jóval maga­sabb.- .Amikor az állami bevételeket a kormány a földadó emelésével kívánja fokozni, ez a teher a kisebbségekre még súlyosabban fog nehezedni. Igazságos adózási alapot kell teremteni és az adó­zásban a progresszivitást érvényesíteni, mert az egészen törpe birtok, ahol bel­terjes gazdálkodás lehetet’en — arány­talanul kisebb teherviselő képességgel :s bir. A költségvetési javaslat akkor, ami­kor indokolásában a gazdakőzönség ed­digi közterheit emeli, megfeledkezik ar­ról, hogy a gazdákat nemcsak az egye­nes földadó terheli, hanem még ennél is súlyosabban adózik a gazdaközönség községi taxák cimén. A törvény taxatí­ve sorolja fel, hogy milyen címen és maximálisan mennyi taxa vethető ki az ingatlanokra. Ez a törvényes maximum már maga is olyan, hogy a jogszeiü el­meken követelhető taxák is 'neghaUd.ák magának a földadónak összegét, de a valóságban a törvény nyílt megsértésé­vel, országszerte olyan célokra is vet­nek ki és hajtanak be taxákat, amelyet^ nem szigorúan községi, helyi érdekekben szükségesek, hanem amelyek az állami és megyei adókból volnának fédezendők. Így pld. nem községi utak kövezésére és javítására, állami iskolák és más ál­lami intézmények építésére és fentartá­­sára, a sorozó bizottságok és granicsá­­rok ellátására, a prímának irodai nyom­tatványainak és más szükségleteineK céljára a természetbeni közmunkán felül közmunkaváltság cimén- mérhetetlen sú­lyos taxákat szednek, úgyhogy sok községben a taxák húszszorosát teszik ki az egyes adónak. Az évek óta egyre fokozódó gazdasági nehézségekhez újab­ban még egy igen súlyos csapás járu't: a pénzkrizis. Ennék'sorvasztó hatását úgy a gazdasági termelés, mint a keres­kedelem és ipar is egyaránt érzi. A régente virágzó, tőkeerős vállalatok egyre-másra leépítenek, sorvad az ipa­ri termelés, napról-napra veszedelmesen szaporodik a munkanélküliek száma, pang a kereskedelem és folyton növek­szik a fizetésképtelenek és csődbe jutot­tak száma.« Szabad a kisebbségi nyelvhasználat a csehszlovák igazságszolgáltatásban A bíróság előtt az anvany?Ivuket használhatják azok, akik nem ismerik az államnyelvet Prágából jelentik: Meyer-Harting dr. igazságügyminiszter csütörtökön bocsá­totta ki a nyelvtörvény, végrehajtási rendeletét, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse azoknak a pörös feleknek,, tehát a nemzetiségeknek a helyzetét, akik nem ismerik az állam nyelvét. A könnyítés abban áll. hogy ha valamely pőrös fél vagy tanú hitelesen igazolja, hogy nem ért csehül, úgy a bíróság kötél s tol­mács utján ismertetni a jogeset minden vonatkozását a fél anya­­nyelvén és ezen a nyelven tartozik kihallgatni a tanút is. Az igazságügyminiszter uj rendelete ér­telmében a pörös fél kérésére a bíróság szükség esetén az ügy­iratoknak kisebbségi nyelvre való lefordításáról Is gondoskodni tarto­zik. A rendelet a csehszlovákiai kisebbségek körében igen kedvező hatást vál­tott ki. A francia állami tisztviselők fizetésjavitásí követelnek Viharos lefo yásu volta tisztviselők kongresszusa Párisból jelentik: .Az állami tiszt­viselők szövetsége szerdán este tar­totta meg kongresszusát, amelv a tisztviselők fizetése ni el,ési követelé­sével foglalkozott és yifiaros lefo­lyású volt. A kongresszus az éjsza­kai_• órákba« -nyúlt és éjfél"-tájtían ke-; tültaAsor a SzávázásrtC áfnlkör is a kongresszus az elnöki jelentést 479 szavazattal 230 ellenében tudomásul vette. A kongresszus ezután liatáro­­zati javaslatot fogadott cl. amely szerint az állami tisztviselők követe* lik a kormánytól, hogy a 9000 fran­kos évi fizetési minimumot 10.800 Irankra emelje fel. A tisztvi élők el var.nak szánva arra, hogyha a kormány ezt a követelésüket nem teljesíti, ak­kor a legvégsőbb eszközökhöz folyamodnak. A kongresszuson Lorain, a szö­vetség főtitkára is felszólalt, aki ag­­gpd^Onáh‘á^‘-'actóft. kifejezést, hogy a. éíTa követelé­se Időszerűtlen és csak kompli­kációkra fog vezetni, mert a kormány a legszigornbb takaré­kossági rendszabályokat hatá­rozta el. A kongresszus résztvevői felhábo­rodással fogadták a főtitkár szavait és olyan nagy vihar keletkezett, hogy Lorainnak meg kellett szakí­tani a beszédet és az elnök kényte­len volt a kongreszust berekeszteni. Wrangel leleplezi az ántántot Lloyd Gsorgeo • okolja ez orosz fehér hadsereg pusztu­lásáért — Az olaszok a kulturviíág érdekeire v t ó hivat­kozással akad lyot k meg, hopy az emigráció Mapyarors ágon telepedjen le Brüsszelből jelentik: Wrangel orosz tábornok, aki emigrációs székhelyét Ju­goszláviából Belgiumba helyezte át, a brüsszeli Comité de Politique National bankettjén eimond’.a a fehér hadsereg harcainak és bukásának történetét. Ajelenlévökre a szenzáció hatását gya­korolták Wrangel egynémely állításai, különösen azok, amelyekkel Kolcsak ad­mirális halálának tragikus körülményeit és az ellenforradalmi Ikadak pusztulá­sának okait magyarázta. Lloyd Geor­­geról úgy emlékezett meg- Wrangel. mint a balsiker legfőbb okozójáról, aki követelte, hogy Wrangel szüntesse be a harcot a bolsevikok ellen és már 1920 májusában, miután Wran­gel nem tett eleget ennek a követelés­nek, elrendelte, hogy Ang'la emberei vonuljanak vissza a Krim-fé sziget területéről. Ugyanaz év októberében Anglia presz­­sziót gyakorolt a győztes Lengyelország­ra. hogy kössön békét . Szoyjetorosz-Or«~Kgg:d. Ez a tény .Idézte elő..Wrangel szerint azt, hogy a Krímre átvetett ötszázezer főnyi vörös hadsereg és lovasság szám­beli fölénye íolytán, valósággal Ic­­gázolta a fehér csapatokat. A helyzetet nem lehetett tovább tartani és beállón az evukuáció feltétlen szük­ségessége. Százötvenezer ember hagyta cl a szülőföldjét, százhuszonhat hajóval. Az emigrástömegben százezer tiszt és katona, tizenháromezer polgár, har­mincezer ember és hétezer gyermek volt. Wrangel a külföldön is első feladatá­nak tekintette, hogy hadseregét kom­pakt voltában megtartsa, de most ar­ról panaszkodik, hogy ez az igyekezete rengetég nehézséggel találkozott A Co­mité de Politique- National bankettjének résztvevői szörnyilködve vettek tudo­mást Wrangel szavaiból arról, hogy Castagnello olasz herceg, o'a z fő­biztos 1921-ben a magyar kormány­hoz Intézett Jegyzékében megti'lot­­ta, hogy Alagyarország menedéket adjon, a Wrangel-csapatoknak. A jegyzék szerint ez csal? elősegítette volna a nVuétalanság terjedését és a bolsevi kelte he s intrikák "szervezését, a melyek elleniéiben állnak Magyarország e's az egész kulturvildg érdekeivel. Az orosz emigráció tábornokának leleple­zései az angolok és olaszok magatartá­sáról Franciaország érdekeivel szem­ben, nagy hatással voltak a brüsszeli nacionalista hallgatóságra. A végzetes vámolás Autószerencsétlenség Somborban Szotnborból jelentik: Súlyos kimene­telű autószerencsétlenség történt csü­törtökön délután Szomborban. A sze­rencsétlenség áldozata Kraíics Tódor harmincöt éves szombori vámtiszt, a vámhivatal helyettes-főnöke, aki még éi ugyan, de állapota teljesen remény­telen. Kratics, Mitrovics Dusán, Pópovics Ljubusa, Kaics Bogoljub vámtisztek és Brankován Péter vámspeditör társasá­gában, a Péter király-csatornához ment Ki, hogy egy uszályrakományt elvámol­jon. A vámtisztek Sáuerborn István sof­­főr taxi-autóján indultak el és körül­belül öt óra tájban tértek vissza a város­ba. Amikor az autó a kórház közelébe ért, szembejött vele egy kocsi, amely­nek kocsisa — mint később kiderült — Viola Simon fuvaros, többszöri jelzés után sem tért ki. Az utolsó pillanatban Sauerborn sofför akart kitérni, de ugyanakkor Viola is arra felé fordította a lovakat, úgyhogy az összeütközés el­kerülhetetlen volt. A kocsi rudja átsza­­kitorta az autósátort és belefuródott Kratics vámtiszt homlokába. Az autó nyomban megállt, utasai leugráltak és csak ekkor vették észre, hogy Kratics mozdulatlanul fekszik a kocsiban, vérző fejjel. A szerencsétlen embert nyomban be­szállították a közkórházba, azonban ál­lapota oly súlyos, hogy életbenmaradá­­sához kevés a remény. A rendőrség megindította a nyomo­zást és Viola Simont letartóztatta. Kétszázmilliós kölcsönt kínál egy angol pénzcsoport Szuboticának Szuboiica város tanácsa, mint isme­retes, egy évvel ezelőtt tárgyalásokat kezdett több londoni pénzcsoporttai, hogy a város részére nagyobb kölcsönt szerezzen. A tárgyalások a legjobb me­derben folytak és több részletkérdésben már elvileg létre is jött a megegyezés, amikor a londoni pénzcsoport váratlanul megszakította a tárgyalásoka*, mert a pénzcsoport mindaddig nem volt haj­landó a szerződést aláirni, amíg Jugo­szlávia nem rendezi háböruelőtti adós­ságait Angliával. Gyorgyevics Dragoszláv polgármester ezután személyi összeköttetései révén érdeklődött londoni pénzügyi körökben és jelentkezett egy másik londoni pénz­csoport, amely, hajlandónak mutatkozott a kölcsönnyújtásra. A londoni pénzcsoport írásbeli ajánlata csütörtökön délelőtt érkezett meg a szuboticai polgármesteri hivatalba. Ezek a feltételek — mint Gyorgyevics Drago­szláv 'polgármester a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt kijelentette — sokkal kedvezőbbek uz előbbi oldalatoknál és hu semmi akadály sem log felmerülni, a város már kora luvasszul megkaphatja a kölcsönt. A londoni pénzcsoport a kölcsönt har­mincévi időtartamra adná a városnak hét és fél százalékos kamat mellett. Az ed­digi ajánlatok szerint a londoni pénzinté­zetek nyolc és fél százalékos kamatot kértek. Eszerint a kamatokban évi két­millió dinárt, a harminc év alatt hatvan millió dinárt takarítana meg a város, ami természetesen jelentékenyen meg­könnyítené a város pénzügyi helyzetét. Érdekes, hogy a pćnžesoport kiköti, hogy a kölcsönt csak arra a célra lehet elkölteni, amire azt felveszik. Ezt a kö­rülményt a pénzcsoport kiküldött szak­­tisztviselőjével fogja ellenőriztetni. A várost-tanács elfogadta tárgyalási alapnak a pénzcsoport föltételéit

Next

/
Thumbnails
Contents