Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-22 / 349. szám
1926. december 22. 7. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ kadva és az öreg Szakács kuksolva (mutatja, hogy hogyan) arccal az ablak felé ült, szemealja kék. szája nyitva kicsit véres, a szalmazsák is véres egész jól lehetett látni. Halva volt. »Jaj istenem, a János bácsi meghalt.* — Mit gondoltak maguk, a rendőrök ütötték agyon? — A Jóisten tudja, hogy gondoltam-e vagy sem. Mikor a rendőrök kimentek Szakács halva volt. Mikor kijöttünk már jöttek a népek. A Dorostlovics Mári3 ment jelenteni és mi hazamentünk. Az elnök elrendeli a tanú szembesítését a két vádlottal, akik azt mondják, hogy a tanú azért vall ellenük, mert többször tilosba mentek a libái és ezért megbírságolták őt. A tanú (erélyes hangon) : Nem igaz. Egyetlen egyszer sem lettem megbírságolva és egyetlen egy dinár bírságot sem fizettem soha. Ez a tiszta igazság. Az izgalmas szembesítés után a bíróság folytatta a tanúkihallgatásokat. Rurghardt Péter csendőrőrmester tanú elmondja, hogy a kérdéses napon szolgálatban volt és amikor jelentették neki, hogy az öreg Szakács meghalt, csodálkozott rajta, mert még aznap látta a vásárban. Megjelent a szegényházban és lefolytatta a hivatalos intézkedéseket. Tizenkét eltört borda Jeremies Risztó dr. a boncolási jegyzőkönyv alapján jegyzőkönyvbe mondja az elhalt Szakács János holttestén talált sérüléseket. A fejen és a homlokon több kisebb sebesülés volt és tizenkét bordája el volt törve. A törvényszéki orvos. véleménye szerint a mellbordákat kemény eszközzel törték be. Dr. Jeremies Risztóhoz Pavlovics István elnök több kérdést intéz arra vonatkozólag, hogy lehetséges-e az, hogy az elhalt bordái akkor törtek el, amikor az ágyon dobálta magát. Jeremies dr.: Ezt teljesen kizártnak tartom. Ezután a közvádat képviselő áilamifgyész és dr. GJcnero védő intéznek kérdéseket az orvoshoz. Ezjtán a bíróság folytatta a tanuk kihallgatását. Sorra a bíróság elé léptek: Dénes József, Veréb György szabósegéd, Besiks Gergelyné, Vujevics Márkó, Beslics Gergely, Lukács Józsefné, Stegmann János, Hajnal Péter, Pleszkán Teréz, Sztánics Antalné, özv. Hegel Ferencné. A tanuk legnagyobb része arról a kis keresztről beszélt, amelyet a »földi isten« mindig a nyakán hordott és a mely a holttestről hiányzott. Ezt a keresztet Veréb György találta meg annak a háznak a félreeső helyiségében, a mely házban Gruics lakott. A többi tanú egyöntetűen arról számolt be, hogyan mosta Miskovics zubbonyát a patakban. Ezután felolvasták a meg nem jelent Doroszlovacski Mária tanúvallomását, melyet a vizsgálóbiró és a nov. 16-iki tárgyaláson tett. A vallomás teljesen megegyezik a többi asszony vallomásával. Pavlovics elnök déli háromnegyedkettőkor megszakította a tárgyalást és folytatását szerda délelőtt tiz órára tűzte ki. A román ellenzék hajlandó támogatni Károly extrónorokost Fegyveres puccs ecetén azonnal szembeszáll na a volt trónörökössel Párisból jelentik: A Petit Parisienne bukaresti tudósítója beszélgetést folytatott Jorgával, a román ellenzék vezérével. Károly extrónörökös egyik legbizalmasabb hívével a volt trónörökös esetleges visszatérésének kérdéséről.. A beszélgetés során Jorga többek közt a következőket mondotta : — Ha Károly trónörökös azzal a szándékkal térne vissza Romániába, hogy ismét elfoglalja az őt megillető helyet felesége, Helena görög hercegnő oldalán, akkor a román ellenzék minden tekintetben támogatni fogja a román trónörököst, feltéve, ha ezt a szándékát békés utón fogja megvalósítani. Ha azonban Károly trónörökös a hadsereg támogatásával akarná viszszaszerezni elvesztett trónját és ha kalandos puccstervekkel próbálná az ország békéjét és belső nyugalmát megzavarni, akkor nem számíthat az ellenzék támogatására és én leszek az első, aki szembe fogok szállni vele. A Petit Parisienne kommentárjában megállapítja, hogy Jorga nyilatkozata után Károly herceg most már minden valószínűség szerint lemond arról a tervről, hogy fegyverekre támaszkodva kísérelje meg a trón elfoglalását. A bécsi bolgár merénylő a jugoszláv hatóságoknak is felajánlkozott Beogradban tánciskolája volt Atamszov támadójának Beogradból jelentik: Prosev Borisz, a bolgár-macedón komité tagj.a, aki december 12-én Bécsben merényletet követett el dr. Atanaszov Fülöp és Ivanov Szlave macedón föderálist» vezérek ellen, régi Ismerőse a beogradi rendőrségnek. Két hónapot töltött a múlt évben a beogradi rendőrség fogdájában Prosev, miután gyanús magatartásával és fantasztikus ajánlataival hivta fel magára a hatóságok figyelmét. Júniusban történt, hogy egy bolgár fiatalember, akinek útlevele Prosev Borisz diák nevére szólt, megjelent Beogradban az egyik magas állami hivatalban és felajánlkozott, hogy Jó pénzért hajlandó bizonyos szolgátaíokal teljesíteni Szófiában. Előadta, hogy ő emigráns táncmester, de kész arra, hogy vlsszamenjen Szófiába és bombával, revolverrel bosszút álljon a bátyiéért, akit iöldmivespárti elvei miatt a pogrom alkalmával meggyilkoltak. Prosev ajánlatait visszautasították és a rendőrség figyelni kezdte viselkedését. Hamarosan a legnagyobb mértékben gyanússá vált a rendőrség szemében, mert amíg tánciskolában a charleston tanításával foglalkozott, arra is volt ideje, hogy szüntelenül a magasrangú állami hivatalnokok, különösen a rendőrségi exponensek magánélete után érdeklődjék és ezekről adatokat szerezzen. Letartóztatták végül és értesítették a szófiai rendőrséget Is erről, felvilágosításokat kérve Prosev Borisz személyére vonatkozólag. Közben megállapították, hogy Prosev a délszerbiai Stipbő! származik, de még a török uralom idején Bulgáriába költözött. Miután Prosev már csaknem két hónapja ült a beogradi fogdában, megérkezett a szófiai rendőrség válasza, amelyben közölte, hogy Prosev szélsőbaloldali ember, de semmliéle bűncselekmény sem terheli. Ezután a pozsareváci emigránstáborba szállították, ahol a bolgár menekültek közül senki sem ismerte, majd Szenjszki-Rudnik bányáiban dolgozott egy ideig, egy napon azonban engedélyt kért, hogy kiutazzon Becsbe, ahol mint táncmester, könnyebb megélhetést remélt. Ekkor azonban már, úgy látszik, kész volt a merényletterve. A támadás alkalmával, mint ismeretes, Prosev két revolverlövéssel súlyosan megsebesítette Atanaszovék bécsi háziasszonyát, azután még tizennégy lövést adott Ic Atanaszovra és Ivanovra, de nem talált. Prosevré súlyosabb büntetés vár, mint a Bécsben elkövetett korábbi bolgár merényletek tetteseire, mert ezúttal egy osztrák nő lett az áldozat. Sztojkov Mózes porét újra tárgyalja a szombori törvényszék A volt bácskai al'spán a fegyház* ban hittanra tanítja a rabokat Beogradból jelentik: Sztojkov Mózes volt bácskai alispán ügyében december 27-ikén kezdi meg az ujrafelvételi tárgyalást a szombori törvényszék. A beogradi legfőbb állami számvevőszék ugyanis igazolta, hogy Sztojkov Mózes alispánságdnak éveiből a megyei zárszámadásokat teljesen rendben lévőknek találták és semmi hiány sem mutatkozott, ami Sztojkovot terhelné. Ennek az igazolásnak alapján indult meg az ujrafelvételi eljárás. Jelenleg a mitrovicai fegyházban kétévi börtönbüntetését tölti még Sztojkov Mózes, aki valamikor pap volt és a fegyházban most a rabok vallásoktatását ő latja el. Ezenkívül Sztojkov a mitrovicai pravoszláv lelkésznek egyházi munka készítésében segédkezik. A PRÓFÉTA Né'’! napi elzárásra ítélték a B náthán vendé ^szereplő szontai apostolt Becskerekről jelentik: A becskcreki járásbíróságon kedden tárgyalták Vidákovics Ferenc szentai * lakos ügyét Vidákovics ellen — mint ismeretes — ezért indult eljárás, mert a bánáti Mihajlovó községben az összegyűlt embereknek Jugoszlávia közeli összeomlását, háborút, dögvészt jósolt be. Letartóztatása után orvosi megfigyelés alá került és miután megállapították róla, hogy teljesen épelméjű, bíróság elé állították. A tárgyalás rendkívül érdekes volt. A vádlott Vidákovics, Mikovics járásbiró kérdésére elmondta, hogy negyvenöt éves, szentai lakos... — Foglalkozása? — kérdezte a járásbiró. — Krisztus második földreszállásának vagyok a prófétája. — Szép, szép — mondotta Mikovics biró — de ebből nem lehet megélni. Miből él tulajdonképpen? — A papokból, a püspökökből és a patriarchából. Miskovics biró miután látta, hogy egyenes választ nem kap, áttért a további szokásos kérdésre: — Vallása? — Keresztény. Egyetemes keresztény. Mikovics járásbiró erre ismerteti^ vele a vádat, hogy nyilvánosan Jugoszláviát sértette és hamis híreket terjesztett. — Ez ellen tiltakozom — mondotta Vidákovics próféta. — Én nem sértettem meg a szerbeket, én nem politizálok, csupán azt ismerem be, hogy eddig minden háborút megjósoltam ... Most is csak jósoltam, de tudományos alapon... mert megvagyon Írva Keresztelő Szent János iratainak hatodik fejezetében hogy 1927 és 1928-ban nagy háborúk lesznek, dögvész, az emberiség sokat fog szenvedni, hogy levezekelje bűneit... 1929-ben pedig Urunk Jézus Krisztus ismét a földre Jön. Miskovics járásbiró nem fogadta el Vidákovics apostol védekezését, hanem hamis hírek terjesztéséért négy napi fogházra Ítélte. Addig, míg össze nem dűl a világ, a prófétának egy kicsit ülni kell... HÍREK —— «E— Dante semmit se látott Londres Albert francia ujságiró, aki évekig tartózkodott Észak Afrikában, most visszatért hazájába és tapasztalatairól könyvet irt. Észak-Afrikában tanyázik a francia köztársaság legnagyobb szégyene, az idegen légió, a Biribi. Az idegenlégió borzalmairól már sok szörnyűséget hallottunk, de amikről Londres tesz említést, azok mellett eltörpül minden eddigi szenvedés. — A légionáriusok — írja a francia ujságiró — szabadulni szeretnének rabságukból és ezért igen gyakori az öncsonkítás. Mi a büntetés érte? Az elitéltet meztelenül belehajtják egy tővisbokorba és kikötik, hogy moccanni se tudjon. Az elernyedt testet az altisztek ütlegelik, sebeket ejtenek rajta, hogy a szerencsétlen elveszti eszméletét. Szomjúságát az őrjöngésig fokozzák: sós lét itatnak vele, sebeit cukorral hintik be és az ötvenfokos afrikai hőségben seregestül szállnak a meztelen testre a legyek. Itt nem Ítélnek halálra senkit, nem lövik főbe és nem akasztják fel az elítéltet, hanem élve kínozzák halára. A középkor tortúrái humánus vallatási eszközök voltak az idegenlégió »módszere* mellett. — Jézust csak keresztrefeszitették, Szent Jánost csak olajba főzték, de ez a névtelen katona a minden poklok kínjait szenvedi a legsötétebb Afrikában, ahol a francia gloire terjeszti a civilizációt tüzzel-vassal és vérrel... Hol maradnak a csudák? Az ur rettentő haragja? A földindulás? — Dante szomjúsággal és szurokkal sújtja a legnagyobb, a legjavithatatlanabb bűnösöket és a világ öt század óta szörnyülködik rajta. De Dante csak a Pokolban járt és nem Észak-Afrikában. Dante semmit se látott... (-.) * — A Bunyevacska Matica közgyűlése. A Bunyevacska Matica hétfőn délután a Matica uj épületében közgyűlést tartott, amelyen a Matica 1927. évi költségvetését készítették el. A Matica, mint jelentettük, január elsején fogja ünnepélyes külsőségek között megnyitni a helyiségeit és megkezdeni működését. A megnyitó ünnepségen GyoTgyevics Dragoszlávné a »Bunyevácok élete* cimü népszínművét fogják a bunyevác műkedvelők bemutatni. Az előadás iránt nagy érdeklődés mutatkozik a Bunyevacska Matica körül csoportosuló bunyevácok körében. — Szétosztják a bánáti adományokat az árvízkárosultak között. Becskerekről jelentik: A bánáti főszolgabirák kedden Krsztics Vásza alispán elnöklete alatt értekezletet tartottak, amelyen az árvízkárosultak részére beérkezett adományok felosztásáról tanácskoztak. Elhatározták, hogy zz adományozott gabonanemüeket kizárólag bánáti árvízkárosultak között osztják fel, mig a pénzbeli adományokat beküldik a segélyközpontba, a beogradi Vöröskereszt egyesületnek. — Uj bírák. Noviszadról jelentik: A noviszadi felebbviteli bíróság mellett működő biróvizsgáztaró bizotság előtt Damjanovics Dusán és Daniljevios Vaszilje, felebbviteli bírósági jegyzők, letették a birói vizsgát. — Rendezik a ruszinszk^i pravoszlávok helyzetét. Beogradból jelentik: A ruszinszkói pravoszlávok helyzete állandó elégedetlenségre ad alkalmat és legutóbb is a jugoszláv sajtó élénk ellentmondásaival találkozott a csehszlovák kormánynak az> a ténykedése, hogy bezáratta a pravoszláv templomokat és mindent elkövet, hogy a ruténeket áttéritse a huszita hitre. Most a jugoszláv és csehszlovák kormány között megállapodás jött létre, amelynek értelmében legközelebb Irenej noviszadi püspök Ruszlnszkóba utazik az ottani pravoszlávok helyzetének rendezése végett.
