Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-22 / 349. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1°25. december 22. röl. Arról beszéltünk, amivel Uzuno­­vics most foglalkozik, valamint azoknak a pártáknak egymáshoz való viszonyáról, amelyekkel ő‘tár­gyalt. — Ez azt jelenti, hogy nincsenek önök közt vitás kérdések? — kér­dezte egy újságíró. Radies Pavle a kérdésre nem vá­laszolt. Radics Pavle után Uzunovics dr. Mehmed Spahóval tárgyalt. Spaho később kijelentette az újságíróknak, hogy ugyanolyan véleményt nyilvá­nított Uzunovics előtt, mint Davido­­vics és kérte a deszignált miniszter­­elnököt, hogy siettesse a tárgyalá­sokat. Korosec nyilatkozata a szlovén néppárt sérelméről Uzunovics még Koroseccel tár­gyalt, aki a tanácskozás után a kö­vetkező hosszabb nyilatkozatot tette az újságírók előtt: — Mi, szlovének egyizben már ki­ábrándulva távoztunk Beogradból. Ennek a válságnak során azt követeték tőlünk, amit még soha senkitől nem követeltek, hogy mondjunk le programunk fontosabb pontjairól. Ez olyan erőszak, amire nincs példa. Úgy kell gondolkoznunk, ahogy a -többség, különben kizárnak az egye­sülésből. Követelik tőlünk, hogy mondjunk le »klerikáüzmusunkról«, ahogy Radics kívánja és »autono­­mizmusunkról«, ahogy Radics és Uzunovics kívánja. Ami a legrosz­­szabb és ugyanakkor nevetséges is, senki sem tudja megmondani, miben áll a mi klerikalizmusunk és autono­­mizmusutik. Mi nem vagyunk klerikálisok, hanem politikai párt, a leghala­dóbb szociális és gazdasági programira!. Nem vezet minkét sem Róma, sem a püspökség. A mi programunk a szlovén nép szervezett, szabad aka­rata. Autonomizmusnak nevezik a szlovén népnek azt az óhaját, hogy széles önkormányzat ke­retében dolgozhasson nyelvéért és kultúrájáért. Ez az a keret, amelyben az evész szlovén nép a maga jövőjét látja. Ez nem állampolitikai kérdés, nem az állam leromlásának vagy gyengíté­sének kérdése, hanem az igazi de­mokráciáé, amely elismeri minden nép számára a szabad fejlődés jo­gát. — A radikálisok is az alkotmány revíziója mellett vannak, ha ennek szüksége mutatkoznék. Ugyanígy annak a demokraták és a boszniai muzulmánok is, akik szintén auto­nómiát kívánnak. Mindezek a pártok alkothatnak kormányt ebben az országban, csak a szlovén néppárt nem, a mely pedig a szlovén nép igazi, többségét jelenti. Csak nekünk kell programunk fontos pontjai­ról lemondani és megalázni ma­gunkat úgy, ahogy a horvátok vezére megalázkodott. Mi elismerjük az államegységet, az alkotmányt és mindazt, amit egy jó állampolgárnak el kell ismernie és mégsem gondolkozhatunk a saját fe jünkkel, nem lehet önálló vélemé­nyünk arról, hogy milyen legyen az állam .ideális berendezkedése. Azt követelik tőlünk, hogy mondjunk le meggyőződésünkről. Ez a legna­gyobb erőszak, ami elképzelhető. — Haza fogunk menni, hogy rá­mutassunk erre az erőszakra. Mond­ja ki most is. mint mindig, maga a szlovén nép az utolsó szót fejezte 1$ nyilatkozatát Korosec. IJ imovlcs visszaadja mand t tu mát Amikor Uzunovics visszatért a parlamentből a miniszterelnökségre, az újságírók kérdésére a következőt mondotta: — Amíg mandátumom van, nincs mondani valóm. Félegykor Uzunovics az udvarhoz ment és negyedkettőkor távozott on nan. Ekkor az újságíróknak a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Mandátumomat, amep et őfel­ségétől koncentrációs, vagy szé­les koalíciós iminkakormánv alakítására kaptam, legjobb akaratom melleit sem tudtam megvalósítani és ezért a man­­tumot visszaadtam Őfelségének. Az okok és körülmények, melyek erősebbek voltak a jóakaratnál, is­meretesek önök előtt, mert bár én hallgattam, azok az urak. akikkel tárgyaltam, értesítették önöket rész­ben közvetlenül és méginkább olyan nyilatkozatok utján, amelyeket párt­juk tekintélyes tagjai adtak napon­kint a közvéleménynek. Magától ér­tetődik. hogy sok dologra, amiről a túlsó oldalon beszéltek, válaszolni kellett volna, de mi a tárgyalások folyamán szükségesnek tartottuk, hogy minél rezerváltabbak legyünk, nehogy a cél szenvedjen. Ha beszél­hettünk volna, megmondtuk volna a véleményünket minden dologról és minden feltételről, amit elfogadha­tatlannak tartunk. — Végül ki kell jelentenem, hogy mindazok, akikkel tárgyaltam, jóakaratot tanúsítottak és az volt a törekvésük, hogy az ügy kedvezően fejeződjék be. Azonbf a politikában a jóakarat gyakran nem elegendő. Tudom, hogy önöket érdekli most már a vál­­jság további fejlődése. E pillanatban azonban önök valószínűleg többet tudnak, mint én — fejezte be nyilat­kozatát Uzunovics. koalíciós kormány alakítására. — Elfogadta-e einök ur a megbí­zást? — Miért ne fogadtam volna el? Mandátumot szokás elfogadni. Megbízatásom Trifkovics Márkó javallatára történt és ezt kér­désemre őfelsége is kijelentette. Most majd meglátom, mit lehet tenni. — Van-e kilátás arra, hogy 'elnök ur még ma este megállapíthatja, váj­jon megtarthatja-e a mandátumot? — Nem megy ez olyan gyorsan. A radikálisoknak is aludniok kell erre egyet. Azonban nem fogok úgy eljárni, mint Uzunovics. Nálam gyor­sabban fog menni. Megint egy rövid gond a nyakamon — tette hozzá mo­solyogva. — Kivel fog a radikálisok közül tárgyalni? — Ezt, majd ők fogják meghatá­rozni. Vagy Mihajlovics Híjával, vagy Trifkovics Márkóval, vagy Uzunoviccsal. Nem lehet tudni, ki náluk a ve­zér. — Úgy látszik az ön pártját tekin tették a második legerősebbnek és nem a Radics-pártot? — Nekünk ötven, nekik negyven­kilenc képviselőjük van, tehát mi vagyunk a második legerősebb párt. Én ugyanis nem mint a demo­krata párt, hanem min: a cemo­krata egyesülés elnöke kaptam mandátumot. — Optimista-e ön elnök ur? Ekkor Davidovics és az újságírók a parlament elé értek. Davidovics szívélyesen elbúcsúzott az újság­íróktól és kijelentette, hogy most elvbarátaival fog tanácskozni az uj helyzetről. Davidovics megkezdte kibontakozási tárgyalásait Tr fkovi'*s á: kó ajánlatára adott Őfelsége in nd tumot líavidovicsnak Miután Uzunovics visszaadta man dátumát őfelségének, a parlamenti szokások értelmében őfelsége Trif­­kovics Márkot, a parlament elnökét hivta magához, hogy tőle kérjen vé­leményt a továbbiak tekintetében Trifkovics Márkó félnégytől félhatig volt a királynál. Trifkovics azt tanácsolta Őfel­ségének, hogy ismét koncentrá­ciós, vagv széles koalíciós kor­mány alakítására adjon megbí­zást és pedig Davidovics Lju­­bának, mint a radikálisok után legnagyobb parlament párt elnökének. Mialatt Trifkovics Márkó az ud­varnál tartózkodott, öt órakor Őfel­sége magához hivatta Davidovics Liubát, aki öttől hatig volt audien­cián. A parlamentben azalatt, inig Uzu­novics az udvarnál volt, rendkívül élénken vitatták meg azt a tényt, hogy a demokrata egyesülés vezé­rét őfelsége magához hivatta. A de­mokraták körében az a vélemény alakult ki, hogy Davidovics nem fo­gadja el a kormányalakítási mandá­tumot, mert egy koncentrációs kor­mány esélyei minimálisak és a hely­zet a demokraták számára annyival is inkább tiszta, mert a radikálisok magatartása a demokraták feltéte­leivel szemben már ismeretes. A de­mokrata pártnak ez a felfogása azonban nem igazolódott, mert — mint kiderült — Davidovics Ljuba a kormány­­alakitá-i mandátumot elfogadta. Davidovicsot, amint az udvartól távozott, nagy csoport újságíró vár­ta és kisérte el gyalog a parlamen­tig. Útközben Davidovics a követke­zőket mondta az újságíróknak: — Mandátumot kaptam őfelsé­gétől. ugyano’yat mint Uzuno­vics. koncentrációs vagy széles Davidovics először párthiveivel tanácskozott, azután magához kéret­te a pártvezéreket, akikkel külön­­külön röviden ismertette mandátu­mát. Először Mihajlovics Ilija, a radi­kális klub alelnöke kereste fel Davi­dovicsot, akinél néhány percig tar­tózkodott. Távozásakor kijelentette az újságíróknak, hogy Davidovics közölte vele, milyen mandátumot kapott, mire ő azt mondotta, hogy ő maga nem* mondhat semmit, mind­addig, inig a klub nem dönt. A radi­kális klub szerda délelőtt kilenc óra­kor ül össze. Mihajlovics Ilija után Radics Pav­le látogatta 'meg Davidovicsot és egynegyedóráig tartózkodott nála Távozásakor az újságíróknak a kö­vetkezőt mondotta: — Elvileg megegyeztünk, kér­dés azonban, sikerülni fog-e Da­­vidovicsnak a kormáifyt meg­alakítani. Korosec tiz percig tárgyalt Davi­­doviccsal, majd a következőleg nyi­latkozott az újságíróknak: — Davidovics értesített a meg bizatásáról és azt a kívánságát fe­jezte ki; hogy mi is vegyünk részt ebben az együttes munkában. Kije­lentettem neki, hogy klubunk teljes bizalommal van személye iránt és a mi részünk­ről semmiféle nehézséggel ta­lálkozni nem fog. Davidovics a pártvezérekkel foly­tatott tanácskozás után Mihajlovics Ej libával meglátogatta Trifkovics Márkot és vele fél óra hosszat tár­gyalt. Nem biznak Davidovics mandátumának sikerében Davidovics mandátumával a vál ság megoldása politikai körük felfo­gása szerint valóban nem jutott előbbre. Davidovics megbízatását csak annak jeléül tekintik, hogy a korona szigorúan ragaszkodik a parlamenti szokásokhoz és a ra­dikálisok mandátumának siker­telensége után a szambán leg­erősebb párt vezérének adott megbízást. Maguk a demokraták sem biznak Davidovics tárgyalásainak eredmé­nyében. Szerda reggel kilenc órára összehívták a radikális klubot, a mely tiz órára valószínűleg kijelöli azt a politikust, aki a klub nevében tárgyalni fog Davidoviccsal. A ha­tározat azonban előreláthatólag meg fogja kötni az illető politikus kezét, úgy hogy nem fogja átlépni azokat a határokat, amelyeket Uzunovics magára nézve kötelezőnek tartott a radikális párt érdé' cinek szempont­jából. Általános vélemény szerint Da­­vt^ovics legkésőbb szerda estig befejezi tanácskozásait és visz­­adja mandátumát őfelségének. Arra nézve, hogy mi lesz azután, különböző verziók vannak forgalom­ban. A legtöbben azt hiszik, hogy a korona ezután Trifkovics Már­­kónak. aki a koncentrációs kor­mány alakítását javasolta és an­nak lehetőségét hangoztatta, fog erre mandátumot adni. Egy másik verzió szerint Őfelsége egy Radics-pártinak is fel fogja ajánlani a mandátu­mot. hogv ezzel az alkotmánvos szokásokat a legmesszebbmenő módon honorálja. Radikálispárti körökben egy ilyen mandátumot az alkotmányos szoká­sok szempontjából kedvezőnek íté­lik meg, bár annak sikerében egyál­talán nem biznak. Az ellenzéki pártok szerint nincs más kiút, mint választási kormány alakítása. A radikálisok azonban re-* mélik, hogy még a katholikus kará­csony előtt sikerülni fog egy munka­kormány alakítása. Trifkovics Márkó optimista Trifkovics Márkó környezetében úgy tudják, hogy a parlament elnö­ke azért ajánlotta Őfelségének Da­vidovics megbízását, mert Davido­vicsot régi és ügyes politikusnak tartja, akinek a háború előtt és után is többször sikerült koalíciós kor­mányt alakítania. Trifkovics Márkó ezúttal is bízik abban, hogy Davido­vics missziója sikerülni fog. Davidovics nyilatkozata tárgyalásairól Miután befejezte tárgyalásait Mihaj­lovics Híjával és Trifkovics Márké­val, Davidovics Ljuba a következő­képpen nyilatkozott: — Holnap folytatjuk a tárgyalá­sokat, mára körülbelül készen va­gyunk. Közöltem az emberekkel megbízatásomat. Radiccsal jól áll a dolog. Koro­seccel szín én, a radikálisokkal: majd megütjük. Különben a radikális klub holnap délelőtt ülést tart és kijelöli azokat, akik velem tárgyalni fognak. Ami a többi csoportokat illeti, azokat ak­kor hívom meg, amikor emezekkel letárgyaltam. A miniszterelnökség kommünikéje A miniszterelnökség sajtóirodája a kormányválságról az esti órákban a következő kommünikét adta ki: — Őfelsége a király visszavette a mandátumot Uzunovics úrtól. Meg­hívta Trifkovics Márkot, a képvise­lőház elnökét, hogy tőle véleményt kérjen arra vonatkozólag, hogyan látja a kormányválság fejlődését. Trifkovics arra kérte Őfelségét, bíz­za meg Davidovicsot, hogy kísérelje meg egy koncentrációs munkakor­mány alakítását. Ez előterjesztés alapján Őfelsége meghívta Davido­vicsot audienciára s megbízta egy koncentrációs, vagy széleskörű koa­líciós munkakormány alakításával. Davidovics ezt a megbízást elvállal­ta és megkísérli a munkakormány megalakítását.

Next

/
Thumbnails
Contents