Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-22 / 349. szám

T926 december 22._______________________ BAĆSIrfEGVfil NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET Petrovici román közoktatásügyi mi­nisztert a napokban felkereste egy ma­gyar küldöttség, mely a kisebbségi is­kolák nyilvánossági joga és az anya­nyelvi oktatás szabadsága érdekében in­terveniált.* A küldöttség előtt kijelentette a miniszter, hogy január 1-éig eldőlnek az elintézés alatt lévő nyilvánossági jog iránti kérések. Neki, mint miniszternek az az álláspontja, hogy azok az iskolák, amelyeknek már meg volt a nyilvános­­sági joguk, föltétlenül visszakapják azt. Olyan esetben, áltól vitás ez a jog. bi­zottság fog dönteni, de ezek is a fém­jelzett terminuson belül nyernek elin­tézést. A miniszter igen fontos kijelen­tést tett az anyanyelv használatának 'ég ta vitatott kérdésében is. »Re?pek­­téiini kel! — mondta a miniszter — az auyanyelv jogait. Aki magyarnak, vagy németnek deklarálja magát, az magyar, v- gy német iskolába járathatja gyerme­keit. Ez a deklaráció azonban őszinte kell hogy legyen. Az a zsidó, aki pél­dául magyarnak deklarálja magát, az le­gyen magyar is minden élettntgnyilar­­kozásában. Aki magyar Iskolába sze­retné járatni gyermekét, az nem hódon hat például cionista, vagy más eszmék­nek. A deklaráció valódiságát különben a helybeni hatóságok fogják ellenje­gyezni, melyeknek megmarad a minden­kori ellenőrzési joguk is. E néhány szempont aláhúzásán túl különben biz­tosítom a szabad iskolaválasztás jo­gát az ország minden nemzetisége ré­szére.« A küldöttség egyik tagja, Weisz Sándor képviselő igv nyilatkozott: »A miniszter ur magatartásából azt követ­keztetem, hogy a magyar párt az utób­bi időben nem végzett hiábavaló mim-1 kát, mert a zsidó delegáció számára a terrénum láthatólag elő volt készítve. Három konkrét kérdéssel mentünk a ezek: a zsidó iskolák államsegélye, as | anyanyelv használata és a nyilvánossá-1 gi jog. A miniszter válaszában teljes tá.iékozódottságot árult el és Ígéretet, j aihlket tett, komoly reményekre jogos!-1 tanak.« * A szlovenszkól magyar párt, mint is­meretes, elhatározta, hogy bizonyos en­gedmények fejében, támogatni fogja a kormányt. A határozat Igen nagy örö­met keltett azokban a politika! körök­ben, ahol már régóta dolgoztak a ma­gyarsággal való kibékülésen. Az egyik vezető cseh politikus a magyar párt döntéséröl a kővetkezőket mondotta: »Végre győztünk, mert az igazság mel­lettünk volt és győznünk kellett álla-1 műnk érdekében, mely az állandó bel politikai válság miatt elsorvadt volna. A békülni akarókat az örök harcot kí­vánók egy ideig sakkban tudták tar­­tani a nemzeti állam fantazmagóriája-; val. mert elhitették, hogy a hatmillió j cseh harca a hétmillióra rugó nemzeti- j ségek kel szemben kedvező kilátásokká ; kecsegtet. Csak igen kevesen voltul.*; — akiket emiatt szívesen megköveztek volna — akik kezdettől fogva a nemz«­­ősegekkel való kibékülést követeltük, j t i köztársaságunkba nem akartuk a ré-1 gi Ausztria biineit áthozni, melyek tu­lajdonképpen a monarchia pusztulását okozták. Benes külpolitikai kívánalom­nak állította be a cseh hegemónia meg­teremtését: egy ideig cl is tudta hitetni, hogy ennek Így kell lennie, amikor min­den esemény neki adott igazat. De mi­helyt a nagy államok között a feszült­ség megszűnt és a külpolitikában is bá-1 külékenyebb atmoszféra köszöntött be, teljesen szembe helyezkedtünk Benes j álláspontjával, melyet Svelila segítségé-' vei nagy erőfeszítések után sikerült j megbuktatnunk. Benes a németekket való megegyezést külpolitikai szükség­letnek állította be. ezzel mintegy szép­­ségtapaszt keresve belpolitikai kudar­cára.« * Az erdélyi magyar párt nevében Gyárfás Elemér dr. a szenátusban hosz­­szabb nyilatkozatot lett a felirat! vita­­ban. »Az ország gazdasági fejlődését — mondotta Gyárfás — csak az összes erők együttműködésével érhetjük el. A mi legyengülésürtk az egész országnak kára, mert nem fejlődhet egy’ ország gazdasági élete, ha annak egyik rétege beteg és senyved. Ä1i tehát Integráns résznek tekintjük és érezzük magunkat az ország gazdasági életében. Sem a trónbeszéd, sem a felirat iieni említi meg a nehéz pénzügyi helyzetet. nen> beszél azokról a nehézségekről, me-, lyekkel gazdasági életünk összes ága­­zatai küzdenek és különösen nem em­líti meg egyáltalában a • pénzkérdést,, a leu árhullámzását, az óriási pénzhiányt és a hitel teljes hiányát, holott valójá­ban ez az eredő oka gazdasági életünk összes betegségeinek. Egy ország valu­tájának értéke nem függ csupán gazda­ságától, mégcsak kereskedelmi mérle­gétől sem, hanem egész közgazdasági politikájától, sőt kiil- és belpolitikájától Is. Ezúttal is elsősorban azt kell kije­lentenem. hogy követeljük mindenekelőtt a teljes s végleges szakítást azzal a poütikávil. mely a leütlek aranyparitás­ra való felemelésére törekedett s teljes komolysággal és határozottsággal köve­teljük a leu sürgős stabilizálását. A je­lenlegi pénzhiány logikus következmé­nye a leu revalorizálása érdekében foly­tatott deflációs politikának, míg a ka­matlábak horribilis emelkedése, ami tönkreteszi egész gazdasági életünket, elkerülhetetlen következménye az ék­ként teremtett mesterséges pénzhiány­nak.« Ang ia elismerte a kantoni kormányt Angol memorand mi a Kínában ! ö etendő no’i iha ügyében Londonból jelentik: A Kínában kö­vetendő politika ügyében illetékes angol körök memorandumot szövé­­geztek meg. amelyet a hét végén tesznek közzé. A sajtó szerint a me­morandum a következő két pontot foglalja magában:. Az angol kormány hajlandó a kínai kikötök vámjövedelmét a központi kormány helyett az egyes tartományi kormányok rendelkezésére bocsátani és az angol kormány kijelenti, hogy elismeri a pekingi exterritoriá­­lis bizottság által a területenkí­vüliség kérdésében felállított alapeiveket. Az angol sajtó megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy a memorandum a kantoni kor­mány de facto elismerését je­lenti. úgy hogy az angol és a kantoni kormány között a közvetlen tárgya lások rövidesen már megkezdődhet­nek. Amerikai professzorok manifesztuma a háborús adósságok revíziójáért \ sajtó kedvezőtlenül fo adja n manifeszlumo1 Newyorkból jelentik: Az Egye­sült-Államok negyven hires profesz­­szóra manifesztumot tett közzé, a melyben az aláírók Indokaikat felso­rakoztatva. az Amerikával szemben fenn­álló európai háborús adósságok revíziója mellett szállnak síkra. Az amerikai sajtó vegyes érzések­kel fogadja a manifesztumot. A Newyork Times szerint a nianifesztum egyenes provo­­kálása az amerikai kormánynak és annak minden bizonnyal meg lesz a hatása az amerikai nép legszéle­sebb rétegeiben is. A republikánus sajtó szerint a kormány a maniiesztumban foglalt javaslatokat semmieset­re sem fogja tekintetbe venni és továbbra is változatlanul ragasz­kodik a. háborús,adósságok ügyében eddigi átláspofltjűho’Z. Mfnt Parisból jelentik, a Matin Washingtoni jelentése szerint Borah szenátor a kolumbiai egyetem negy­ven tagjának manifesztumával kap­csolatban újságírók előtt kijelentette, hogy véleménye szerint addig, amíg Európa az Egyesült-Államokban a szokásos kamatot meghaladó kama­tok mellett vesz fel kölcsönt ameri­kai bankoktól, nincsen szükség arra, hogy az utolsó években kötött, adós­ságrendező egyezményeket revízió alá vegyék. A frank rohamos javulása gazdasági katasztrófával fenyegeti Franciam zágot Hatásági in'ézkedéseket sürgetnek a munkanélküli­ség enyhítésére és a frank áremelkedésénrk megállításéra Parisból jelentik: Több napos sta­bilitás után a irancia frank hétfőn este ismét nagy árjavulást ért el. A hétfő délutáni 20.725-ös zárlattal szemben este 21.05-ig javult a frank. Ennek megfelelően Párisban á valu­ták újabb mélypontra zuhantak. Az angol font, amely még délelőtt 121.5 frankba került, estig már 119.5 fran­kig esett és hasonló volt az árzuha­nás a többi külföldi fizetési eszköz­nél is, A frank árfolyamának uj roha­mos áremelkedése gazdasági katasztrófával fenyegeti Fran­ciaországot. A legnagyobb gyárak már hosszabb ideje korlátolt üzemmel dolgoznak és sorban bocsájtják el munkásaikat, mert a kivitel teljesen megbénult a drága frank miatt. A munkaügyi hivatalban hétfőn szaktanácskozás volt. amely azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy mikép­pen lehetne megmenteni a munkáso­kat attól, hogy télviz idején kenyér nélkül maradjanak. A‘ konferencia emlékiratot fog a kormány elé ter­jeszteni. amelyben felkérik a köz­munkaügyi és kereskedelmi minisz­tereket. hogy kössék lelkűkre a nagy ipari üzemek vezetőinek, hogy elsősorban a munkaidő leszállí­tásával igyekezzenek a bajokon segíteni és ne bocsássák el mun­kásaikat. egyúttal a hatóságok szigorítsák meg a külföldi mun­kások ellenőrzését. A cél az, hogy addig ne lehessen elbocsájtani francia munkást a gyá­rakból, amig azokban külföldi mun­kás van alkalmazva. Hatósági intéz­kedést sürgetnek arra nézve is, hogy a külföldi munkások tartózkodási engedélyét annak lejárta után ne hosszabbítsák meg és az uj munkás­­beözönlésnek vessenek gátat. A Figaro keddi számában »Utolsó figyelmeztetés« cimii cikkében sür­geti a devizapiac szigorú ellenőrzé­sét és azt fejtegeti, hogy minden körülmények közt meg kell akadályozni a frank árfo­lyamának további emelkedését, mert ami hétfőn történt a tőzs­dén. pusztulással fenyegeti a francia gazdasági életet. A'spekuláció tudja — Írja a lap — hogy a pénzügyi kormány deviza­­yásárlásaival immobilizálta magát és nem rendelkezik többé frankkész­lettel, hogy a szabad piacot ellássa, tehát háborithatatlanul garázdálkod­­hatik. Két eszköz áll a pénzügyi kor­mány rendelkezésére, hogy ettől a veszedelemtől szabaduljon: az egyik, hogy a kormány lialadék alanul na­gyobb előleget folyósíthasson magának a francia jegybank ál­tal, vagy pedig uj kincstári köl­csönt kell felvenni, még pedig minél előbb. A lap végül megállapítja, hogy csak igy mozgósíthatja a kormány a szükséges készpénzt és csak igy ke­rülheti el, hogy a frank árfolyama kicsússzék ellenőrzése alól. Politikai botrány Amerikában az ellenséges vagyonok elpocsékolásáhól Newyorkból jelentik: A petróleum ! botránnyal vetekedik az Egyesült-Államok uj politi­kai botránya: az ellenséges va­gyonok elherdálása, amelyről a World hasábos tudósítá­sokat közöl. A lap leleplezése Mac Car állami főellenőrnek a köztársasági elnökhöz és a parlamenthez benyúj­tott jelentésén alapszik. Eszerint sok millió dollárról van szó, a mit az ájlami ellenőrző hivatal hanyagsága következtében az [ egykori ellenséges vagyonokból elpocsékoltak, illetve mindenféle cimen elszámol­tak. A legmegdöbbentőbb részlete a jelentésnek az, hogy állami hivatalnokokat veszte­gettek meg és részeltettek a felszámolásban, al­kalmazták, vagy egyszerűen megfi­zették őket, az elköltött milliókat pedig mint províziót könyvelték el. Borah szenátor a karácsonyi sze­net után a szenátusban szóváteszi az ügyet, mert a szenátor szerint a bot­rány az Egyesült-Államok kormá­nyának rovására megy. Az Egyesült-Államokban óriási iz­galmat kelt Mac Car főellenőrnek a parlamenthez terjesztett jelentése, amelyet a legutóbbi jelentések sze­rint már a szenátus is tárgyal. A szenátus ülésén Borah szenátor ki­jelentette, hogy az idegen vagyonok kezelőbi­zottsága a legnagyobb rablást követte el. amelyet Amerika tör­ténete ismer. Borah szenátor ötvenezer dollár megszavazását kérte a szenátustól, amely fölött korlátlanul rendelkez­hetne, amely lehetővé tenné, hogy a korrupciós ügyet teljesen kivizs­gálja. King demokrata szenátor követel­te a korrupció szigorú kivizsgálását, mert ehhez hasonló ügy példa nél­kül áll Amerikában. Alabama állam szenátora, Heflin Tomas kijelentette, hogy Smithet, a petróleumpanama egyik szereplőjét Dangehrty bizalmi emberei meggyilkolták, mert túlsó­kat tudott az állami tisztviselők özei­méiről. A szenátor szerint Smithet washingtoni irodájában lőtték agyon, a hivatalos jelentés azonban azt ál­lította, hogy Smith deliriumos ro­hamában halt meg. A leleplezés a szenátusban óriási feltűnést keltett. A Városi Kávéházban d.e. friss ca;;olásu világos és barmi sör és friss villás* reggeli kapható. Este elsőrendű konyha áll a t. vendégek rende liezésére. 11777

Next

/
Thumbnails
Contents