Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-21 / 348. szám

1926. december 21. 3. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ KISEBBSÉGI ÉLET A nemzeti kisebbségek legutóbbi genfi kongresszusa a Dániában élő Mezek in­dítványára a Németországban élő Me­zeket is elismerte nemzeti kisebbségek­nek és felszólította őket, hogy a legkö­zelebbi kongresszuson képviseltessék magukat. A felszólításra a Németország­ban élő északfriezek 13.000 aláírással el­látott memorandumot küldöttek a ki­sebbségi kongresszus titkárságának, a melyben kifejtik, hogy a németországi friezek túlnyomó többsége nem tekinti magát kisebbségnek és ezért nem is képviseltetik magukat-a kisebbségi kon­gresszusokon. »A friezek nem töreked­nek politikai önállóságra — hangzik a memorandum — mivel évszázados me­leg kötelékek fűzik Schleswig-Holstein­hez. A frlez nyelv ápolása nem politi­kai, nemzetközi ügy, a friezek maguk gondoskodnak erről.« Stresemann kül­ügyminiszter napilapja, a »Tägliche Rundschau evvel a memorandummal kapcsolatban azt irja, hogy a friezek manifesztuma bizonyára ió benyomást fog kelteni a genfi népszövetségi kon­gresszuson, majd a következőket álla­pítja meg: »A kisebbségi mozgalom, mint politikai és a szó legszorosabb ér­telmében nemzetközi ügy a demokrácia korszakában a legnagyobb jelentőség­gel bir a nemzeti kisebbségekre nem­zeti-kulturális és gazdasági-állampolgári tekintetben. A kvantitás-els kimondott ellenfelei, ellentétben a kvalitás-elvvel is, elismerik ennek a mozgalomnak ál­lásos és szükséges voltát. Ezen tultne­­nőleg azonban nem szabad abba a hibá­ba esni, bogy a harc hevében mester­ségesen nemzeti kisebbségeket teremte­nek és nem létező nemzeti-kulturális el­lentéteket konstruálnak. A friezeknek teljesen igazuk van, ha energikusan til­takoznak a mozgalomba való megoko­­latlan bevonásuk ellen.« * Strassburgban Die Volksstimme cí­men uj német autonómista lap indult tne®. Az uj lap Strassburg-Neudorfban kiválóan felszerelt modern nyomdát renedezett be és a gépeket utolsó dara­big Németországból hozatta. Mivel a nyomda nem kész, a lap egyelőre a »Zukunft« nyomdájában készül. A pá- : risi sajtó megvádolta a Die Volksstim­­méit, hogy Németországból kapta a pénzt és Irredenta mozgalmat akar szítani. * Dúca, volt román külügyminiszter a kamarában hosszabb beszédet mondott, melyben élesen bírálta a kormány ki­sebbségi politikáját. — Valamennyi partnak — mondotta — egységes politikát kell folytatni a kisebbségekkel szemben. A liberális párt liberális politikát folytat és kész telje­síteni a magyarok és németek aspirá­cióit azzal a feltétellel, hogy hü és lo­jális állampolgárok legyenek és mond­janak le a Népszövetségnél való fölös­leges intervenciókról. Averescu: f.n is megkívánom, hogy e,\ ne történjék meg-Puca: A kormány iskolapolitikája ve­­s: ede'mes. A kisebbségeket nem lebet :-rra kényszeríteni, hogy mondjanak 'e kultúrájukról. Petrovoci közoktatásügyi miniszter nem folytat őszinte politikát, mert csak Ígérni tud. de Ígéreteit soha nem váltja be. Csodálom a kisebbségek türelmét, akik már hónapok óta tiiába várják, hogy a kormány teljesítse a velük szemben vállalt köte’ezettsége­­ket. * A belga parlamentben történt. Som­merhausen képviselő interpelláció for­májában szóvátette, hogy Bullauge vá­roskában az egyik iskolásíiunak bünte­tésből a következő mondatot kellett száz­szor leírnia: »A németeket a belgák le­győzték.« A büntetés feladatot története­sen egy volt német frontkatona fiának kellett leírnia és a büntetés kiszabásánál ezt a körülményt a tanító nemcsak tudta, hanem egyenesen tekintetbe vette. Az interpelláló képviselő hozzátette, hogy nagyfokú tapintatlanságra vall a belga tanitó részéről, hogy annektált területen ilyen leckékkel sérti nemcsak a tanulók hanem a szülők önérzetét is. .A belga parlamenti tag még felhozta, hogy a né­met köztársaság is-kolatörvényének Hó­ik paragrafusa szerint: »Az iskolai ok­tatás célja, hogy az egyesek lelkivilágát nemzeti szellemben és a népek tcstvérie­­sülésének gondolatában erkölcsösen ki­fejlessze. Belgiumban nincsenek ilyen Londonból jelentik: A Daily Mail értesülése szerint az angol kormány a választói törvény nagyarányú re­formját tervezi. A legfontosabb mó­dosítás az lesz, hogy az aktiv választói jog alsó kor­határát harminc évről huszon­négy évre szállítják le. Politikai körökben óriási jelentő-Rómából jelentik: A kamara va­sárnap este tartotta ebben az évben utolsó ülését és megkezdte karácso­nyi szünetét. Az ülés utolsó szónoka Viola képviselő, a frontharcosok szövetségének elnöke volt, aki beje­lentette. hogy a frontharcosok csatlakoznak a fasiszta párthoz, mert a fasizmus döntő sikereit ma már nem lehet letagadni és a front­harcosok belátják, hogy a mai for­radalmi időkben mindenképpen helytálló Mussolini politikájának az az alapelve, hogy a cél szentesíti az eszközt. Budapestről jelentik: Az ítélőtábla hét­főn tárgyalta azt a sajtó utján elkövetett rágalmazási port, amelyet Pékár Gyula indított Feleki Géza ellen. A »Világ« 1922 augusztus 6-iki számában »Pékár ur« cí­men cikket irt, amelyben többek közt azt irta. hogy Pékár »Danton« cimü drámája és Pogány József Napoleon darabja kö­zeli rokonok és hogy Pékár Gyula da­rabját a Nemzeti Színház csak presszió alatt adta elő. A cikk foglalkozott Pékár egyik parlamenti beszédével is, amely­ben Héjjas Ivánt, mint a magyar ifjúság mintaképét állította be. ezzel kapcsolat­ban Feleki azt irta, hogy Pékár a fehér Lenin-tiuk barátja. Pékár Gyula rágalmazás cimen sajtó­­pört indított Feleki Géza ellen, akit a tör­vényszék 1924 márciusában tizennégy napi fogházra és 100.00 korona pénzbün­tetésre ítélt. A felebbviteli tárgyaláson az Ítélőtábla bizonyítást rendelt el és elren­delte a Bona-pör és az úgynevezett is­tennyila-por aktáinak beszerzését. A hétfői táblai tárgyaláson az előadó ezeket az iratokat ismertette. Az úgyne­vezett istennyila-pör aKtáibói kiderült hogy Héjjas íván 1922 júliusában egy gyűlésen a következőket mondotta:-- Akkor vész el egy ország, amikor a feje beteg. Ennek az országnak a feje pedig Budapest, szintén beteg. Én még nem adtam ki az utolsó parancsot és ha magyar égen valami villámlani fog, ak­kor Budapest számára én leszek az isten­nyila. A beszéd miatt Héjjas ellen annak ide­jén közrend elleni kihágás miatt meg­indult az eljárás, a járásbíróság azonban Héjjast jogerősen felmentette, azzal, hogy a kijelentés nem alkalmas arra, előírások — kérdezte az interpelláló — és ha igen, milyen rendszabályokat lép­tetnek életbe a tapintatlan tanitó ellen.« A miniszter válaszában nagyon szigorú vizsgálatot helyezett kilátásba és Bel­giumról lévén szó, n?m lehet kétséges, hogy a tanitó urnák legalább is kétszáz­­szőr kei! majd büntetésből leírnia olyas­valamit. hogy tiszteljük embertársaink érzékenységéi. séget tulajdonítanak a választójogi törvény tervezett reformjának, mert a módosítás által a választójoggal bírók száma közel ötmillióval fog emelkedni Angliában, ami a legközelebbi választásokon már erősen érezhető lesz és aminek előnyeire a munkáspárt is számit. A római lapok egyébként azt ír­ják, hogy Mussolini jövő évi pro­gramjának első pontja a parlament reformjának megvalósítása lesz, a mely gyökeres változást fog hozni. A mai parlamentáris rendszer helyébe a fasiszta szervezetek korporációs parlamentje lép. a melynek tagjait a fasiszta szer­vezetek és az ipari szövetségek fogják választani. A Messageró véleménye szerint az olasz királyság huszonhetedik parla­mentje utolsó napjait éli és a parla­ment féloszldfdsa közvetlen küszö­hogy Budapest lakosságában aggodal­mai keltsen. A Bona-pör iratait ismertette ezután az előadó. Ennek a pörnek hadbirósági tárgyalásán tudvalevőleg hivatalosan megállapították, hogy Bona és társai kü­lönböző gyilkosságokat Héjjas Iván pa­rancsára követték el. Bródy Ernő dr. védő a bizonyítás to­vábbi kiegészítését kérte és becsatolta a csendőrfelügyelőség végzését, amely megállapítja, hogy a Héjjas-különitmény több mint száz gyilkosságot követett el. Feleki Géza ezenkívül még egy csendőr­­felügyelőség! végzés beszerzését kérte, a mely Héjjas Iván egyéni tevékenységé­vel foglalkozik. Az ítélőtábla úgy határozott, hogy a Feleki által kért csendőrfelügyelöi vég­zés beszerzését mellőzi. Ezután a perbeszédekre került a sor. A főmagánvádló képviselője kijelentet­te, hogy amikor Pékár Gyula Héjjast követendő példa gyanánt állította az if­júság elé. nem az atrocitásokra gon­dolt. amelyekről nem is volt tudomá­sa, hanem Héfjas nagy nemzeti tetteire. Igaz ugyan — mondotta Pékár jogi képviselője — hogy Héjias Iván néha tulszigoru volt, de tagadhatatlan érde­meket szerzett nemzeti szempontból. Bródy Ernő dr. védőügyvéd rámuta­tott arra, hogy semmi körülmények kö­zött és semmiféle alakban sem Szabad a magyar ifjúság elé állítani Héjjast példagyanánt, mert köztudomású, hogy Héjjas Iván lelkiismeretét sok borzal­mas gyilkosság terheli. Feleki Géza dT. védekezésében hivat­kozott arra az aktára, amelyet Francia Kiss Mihály és Zbona István bűnügyé­ben beterjesztett a táblához és amely tizennyolc csoportban sorolja fel azo­kat a gyilkosságokat, amelyeket a kü­lönítmény! alakulatok, nagyrészt Fran­cia Kiss Mihály vezetése alatt hajtot­tak vegre. Ebben az okmányban a csendörtelügyelöség ügyésze megálla­pította, hogy több mint száz gyilkossá­got Héjjas Iván parancsára követtek el Ezekről a gyilkosságokról 1922-ben rrár mindenki tudott és lehetetlen, hogy éppen Pékár Gyula, aki olyan exponált állásban van, nem birt volna róla tudo­mással. Az ítélőtábla rövid tanácskozás után a törvényszék tizennégy napi fogház­büntetését jóváhagyta, a százezer koro­nás pénzbüntetést azonban tízmillióra emelte fel. Feleki Géza íe'ebbezett az ítélet ellen. a francia szocialisták nem kütik le magukat a Poincaré­­kormány mellet. Paul Bocourt íssk a stochl s< párt e ge­­dó; éttel képviselheti a fonnia kormányt Genfaen Párisból jelentik: A francia szo­cialista párt igazgatótanácsa vasár­napi teljes ülésén Paul Boncourt, Franciaország népszöevtségi delegá­tusa jelentést tett a legutóbbi genfi eredményekről. Az igazgatótanács tudomásul vette a jelentést és ki­mondotta, hogy Paul Bouncourt a jövőben is képviselheti Genfben a francia kormain t. de a szocialista párt­­vezetöségíől minden esetben külön engedélyt tartozik erre kérni. Az igazgatótanács elhatározta még, hogy a párt január 22-ikén uj szo­cialista napilapot indit Le Popoulare cimen. Az igazgatóság végül úgy határozott, hogy a szocialista párt legközelebbi nemzetközi kongresszu­sát április 17-ikén tartja meg. A köztársasági szocialista párt, a melynek huszonöt képviselő tagja van, ugyancsak vasárnap tartotta meg pártkongreszsusát, amelyen el­­j határozta, hogy I a kamarában a jövőben a sza­bad kéz politikáját folytatja és semmiféle irányban nem köti le magát. Kimondta a kongresszas, hogy Pain­­tevé, aki a párt tagja, a Poincaré­­kormányban csak személyes felelős­sége mellett tölti be a miniszteri ál­lást és nem a baloldalt képviseli. A tiszai hadosztály modern laktanyát épít S’uboticán A volt fogolytábor helyén lesz az aj kaszárnya A tiszai hadosztály • parancsnoksága szombaton átiratott intézett a szuboticai városi tanácshoz, amelyben kéri, hogy 3 városi tanács minden ellenérték nélkül adja át a tiszai hadosztály, illetve az állam tulajdonába azt a telket, amelyen a Szegedi-uton a volt fogolytábor, a katonai konyhákért és a barakok van­nak elhelyezve. Az átirathoz a parancs­nokság térrajzot mellékelt, amelyben pontosan megjelölte azokat a helyeket, amelyre egy uj, modern laktanya épí­tésére szüksége volna. A telek tiz lánc terjedelmű és nagyon alkalmas katonai gyakorlatok végzésére. A tiszai hadosztály parancsnoksága amelynek élén Damjanovics Miroszláv tábornok áll, elhatározta, hogy a fo­golytábor helyére, ahol most a negyedik mezei tüzérezred van elhelyezve, mo­dem kaszárnyát épit. A kaszárnya épí­tésére a pénzügyi bizottság hir szerint már megfelelő összegű hitelt vett fel az állam jövő évi költségvetésébe. A városi tanács a legközelebbi köz­gyűlés elé fogja terjeszteni a tiszai had­osztályparancsnokság kérelmét. Az angol kormány kibővíti a választójogot A korhatár leszállít inával újabb ötmillió választója lesz Angliának Mussolini szakit a parlamentárizmussal Feloszlatják a parlamentet és a fasiszta szervezetek fogják megválasztani képviselőiket bőn áll. Tudót’-e Pékár Gyula Héjjas gyilkosságairól? Az Ítélőtábla elítélte I elek! Gézát a Pékár Gvula á tál indított sajtóperben

Next

/
Thumbnails
Contents