Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-19 / 346. szám
18. oldal. bIcsmegyei napló 1926 decfembör' T9! Mennyi műiden megváltozott azonban az a fél évszázad óta, amikor Marx figyelt, gondolkozott és irt! Á kapitalizmus országát a2óta teljesen felfedezték, ez az ország utakkal van átszelve, egyik végétől a másikig, felmérve és trigonométriai pontokkal megjegyezve áll előttünk. Nincsenek ma már kérdések, amelyeknek újdonság ad varázst. Meg kell elégednünk a vála szókkal. Problémák még vannak, de csak a »praktikus közgazdász« számára. A nagy világhistória fejlődés gazdasági vonatkozásban világosan áll előttünk: máig, sőt a jövőre nézve is. A teremtő erő előtt korlátok vannak, vége az uj teóriáknak és szisztémáknak: megdönthetetlen tények tömege gondolkodásunkat határozott vonalakba kény szeriti. Éppen ezért, mert elődeinknél sokkal többet láttunk, nem hihetünk többé a nagykapitaüzmus alkotó erejében, mint Marx ezt tette, aki az ut kezdeténél állott. Az egy bizonyos: emiatt ne legyünk kulturpesszimisták, nem kell az emberiség jövője miatt aggódni. Azonban optimizmusunkat másra alapítsuk, mint a kapitalizmusból való menekülésre, mint azt Marx tette: nem tekinthetünk tovább abba az irányba, amelyben a világtörténet mozog, nem hihetünk abban, ami kényszerűség folytán lesz a kapitalizmusból; a gyógyulást csak egy átalakulástól várhatjuk. Nem tekinthetjük többé a kapitalizmustsszent anyának«, aki a megváltót-hordozza az ölében. És ebből az okból tapasztalataink a kapitalizmus lényegéről nem kristályosodhatnak ki praktikus politikai programokká, mint a klasszikusok szisztémája. Ezek előrenéztek, mi hátra tekintünk. Felesleges mondanom, hogy ezáltal a kapitalista világ beállítása ma ezt a bélyeget magán viseli. Ha ma Marx arra a fáradságos munkára szánná el magát, hogy a kapitalista gazdasági szisztémáról írjon, munkájának alapjául ezek a tapasztalatok szolgálnának. Erről tanúskodik Max Weber munkája is, aki a gazdasági élettel úgy teoretikusan, mint annak a hisztoriájával foglalkozott és nélkülözte a klasszikusok minden varázsát. összefoglalva mondhatjuk: amit Marx mondott, az az első büszke szó volt a kapitalizmusról, az én munkámban, amennyire ez ökonomiallag tekintetbe jön, az utolsó szerény hang hangzik el erről a gazdasági szisztémáról. Akkor reggel volt és a pacsirta énekelt, ma este van és a Minerva szárnyára ereszti a baglyokat. Ha azonban az én munkám viszonyát Marxéhoz egy szóval akarják megjelölni, talán azt mondhatnák, ebben Marxot megfosztják varázsától. Mégis jobb, ha egy korszak és az abban élők tudatában vannak alkotóképességük korlátozottságának ahelyett, hogy —- Daidalushoz hasonlóan — célokat tűzzenek ki, amelyeket lehetetlen elérni. Alkotásuk ezáltal mentes lesz a mesterkéltségtől és az igazságtalanságoktól. És a rezignáció tényleg az ember legjobb tulajdonsága. Azonban mindig akarnak, a mai zavaros időben talán többen, mint a közelmúltban, olyanok. akik örömet találnak praktikusan céltalan megállapításaikban és akik egy ilyen könyvet jólsikerült remekműnek tartanak csak a külsőség kedvéért is. Ezeket hívom meg abba a szellemi épületbe, amelyet ebben a müvemben állítottam fel. Introlte, nam ct hic DU sunt. Fordította: Hős Imre vitte őket, ahonnan egy másik szekér tovább szállította őket Fehértemplomba, ahol Nancsics Mita, ismert és tekintélyes fchértcmplomi kereskedő, aki 1876-ban dobrovoljác volt, napokig rejtegette a k zajecsári felkelés szervezőit. Nancsics segítségével Pasics szekéren Orsovára jutott, ahol átkelt a román határon, ahol már biztonságban érezhette magát. Tomics Jása pedig visszatért Újvidékre és itt telepedett meg. Ekkor kezdődött Tomics Jása nagy szervező munkája a Vajdaíságban. Később »Kolo« néven lapot indított, utóbb pedig a »Zasztava« szerkesztőségének kötelékébe lépett, a melynek mindhaláláig tágja, szerkesztőtT' je, később főszerkesztője és iapvezére máradt. Pasics Nikola Romániában sem maradt soká és alkalmas pillanatban Bulgáriába utazott, ahonnan folytatta a zajecsári felkelés további előkészítését és amikor a bolgár kormány már nem akarta tovább megtűrni, onnan is tovább ment és akkor került Oroszországba, ahol Milán királynak 1889-ben bekövetkezett haláláig maradt, mely után visszatért hazájába, ahol befutotta azt a ragyogó pályát, amely a szerb történelem utolsó félszázadának ' kétségtelenül legnagyobb államférfiává avatta.-Mayor József Pasics és Tomics Jása együtt szöktek át a zemuni hídon Egy magyar mérnök mentette meg Pasics Nikola életét Pasics bujdosása Novisádon, Magyarországon, Bulgáriában és oroszországi emigrációja Az újvilág a csudák hazája Dr. Auspitz Rudolf sombori fogorvos feljegyzései a philadelphiai világkiállításról Harmadik közlemény A VII. nemzetközi fogorvosi kongresszus Philadelphiában A Pester Lloyd egyik legutóbbi számában — mint megirtuk — érdekes epizódot elevenít fel Pasics életéből. Pasics Nikola !8S3-ban élnek idején az épülő zemuni vashid vasgerendáiba kapaszkodva menekült át Ueogradból lemunba, hogy elkerülje az akkori hatalom üldözését. A Pester Lloyd meleg hangon nagy elismeréssel adózott a nagy államférfiu emlékének, de az epizód felelevenítésénél néhány fontos körülményre vonatkozólag hibák csúsztak be a cikkbe. Pasics Nikola életének erről az érdekes epizódjáról feltétlen hiteles forrásból, égi' olyan előkelő személyiségtől, aki ezt a jelenetet annak egyik szerep tőiétől: Tomics Já'sától hallotta, tudtuk meg a következőket: Pasics 1883 novemberében, amikor a híres zajecsari felkelés volt keletkezőben, ennek megszervezése céljából a beogradi radikális főbizottságot, titkos ülésre hívta egybe, amelynek feladata lett volna a zajecsari felkelés előkészítésének utolsó intézkedéseit megállapítani. A beogradi rendőrség, mely természetesen éber figyelemmel kisérte Pasics minden lépését, tudomást szerzett a készülő titkos ülésről és rnegíigveltette a radikális főbizottság vezető tagjait. A zajecsári felkelés előkészítésében nagy szerep jutott Tomics Jósának, aki akkor társszerkesztője volt a radikálispárt hivatalos lapjának, a Samoupravának. Pasics és Tomics ekkor szoros barátságban voltak és együtt készítették elő a zajecsari felkelést. A beogradi rendőrség már kiadta az utasítást Pasics és Tomics, nemkülönben a többi résztvevő kézrekeritésére, de ezek tudomást szereztek a rendőrség akciójáról és még idejében szétszéledtek. Pasics tudta, hogy ha rendőrkézre kerül, menthetetlenül halálra Ítélik és ezért elhatározta, hogy bármilyen veszélyesnek is látszott a kiválasztott ut, ■t bSBBä&rzPZWiri vzsutihidon, amely épülőfélben volt, megszökik Zemunba, hogy ezzel elkerülje a halálos Ítéletet.' Pasics Nikola még az éjszaka sötétségét felhasználva, Tomics Jásával, és nem nappal, ahogy a Pester Lloyd azt megírta, lement a Száva hidjához és a hídépítést vezető mérnöknek,, a magyar Horváth Lajosnak a hídfő mellett levő favázas házikójának ablakán bekopogott és bebocsájtást kért. A mérnök beengedte a két átázott embert, akik arra kérték Horváth mérnököt, hogy engedje őket átmenni a Száva hidján. — De uraim, mondotta Horváth, hova gondolnak, hiszen a hid még nem kész és egyik vasgerendáról a másikra kellene ugrálniok és ez ebben a borzasztó időben egyértelmű lenne a halállal. — Kartárs ur, felelte az ismeretlenek egyike, nekünk már úgy sincs veszteni valónk, mindketten elveszünk, ha ön meg nem menti az életünket, mivel tudjuk, hogy ön magyar, lovagias és van önben szánalom, ezért meg is mondom a nevemet: Pasics Nikola mérnök vagyok, 'ez pedig társam a menekülésben; Tomics Jása szerkesztő. A magyar mérnök átengedte a két menekülőt sz épülő Száva-hidon és maga is reszketve, visszafojtott lélegzettel nézte a két menekülő vergődését és maga is boldogan, megkönnyebbülten lélegzett fel, amikor őket a túlsó partra érve, biztonságban látta. A Pester Lloyd cikkírója abban tévedett, mintha Pasics Nikola halálra lett volna ítélve, mert Pasics akkor még egyáltalán nem is volt elitéivé, hisz a titkos gj'iilés éjszakáján menekült el, de tudta, hogy hal rendőrkézre kerül, akkor biztosan egy fejjel rövidebb lesz. Pasics Tomiccsal egy zemuni szerb parasztgazda szekerén Újvidékre ment, ahol az újvidéki radikális párt akkori és hosszú éveken át volt elnökének Popadics Péter bankigazgatónak házában keresett és talált menedéket. Popadicsnál rejtőzködött, mig egy szalajkai gazda, .ismét szekéren, a bánáti Qpoyow A világ minden tájékáról öszesereglett hivatalos delegátusokat az Egyesült Államok kormánya megbízásából az Unió külügyi államtitkára fogadta felejt hetetlen fényes ünnepségek keretében. Háromszá^hatvanan voltunk hivatalos delegátusok. A hivatalos delegátusokon kívül Anglia, Franciaország, Olaszon szág. Németország, Spanyolország Hollandia, Svédország, Norvégia, Dánia, Csehszlovák köztársaság, Ausztria, Schweltz, Portugália, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Finnland, Oroszország, Románia, Bulgária, Görögország, India, Kína, Japán, Délafrika, Kanada, Délamerika, Ausztrália és Filipino egyetemeinek mindegyike hivatalos kiküldöttjei által képviseltette magát, úgyszintén megjelent az Északamerikai Unió minden egyetemének kiküldöttje is. A hivatalos ünnepélyes fogadtatás színhelye pennsylvániai egyetem nagy auditóriuma volt. Az egyesült államok képviseletében jelen voltak: Hon. Kellogg, Hon. J. Bütler Wright és Hon. dr. Henry L.. Banzhol külügyi államtitkárok, Lt. Corn. W. L. Darnall, az Egyesült államok szárazföldi és vizi hadierejének egészségügyi főnöke, dr. Truman W. Bropty, dr. Sheppard W. Poster, dr. H. E. Frieselt, dr. WiUian A. Giffcn. dr. Ottó U. Kiny, dr. William H. G. Logan, Hon-Henrik Shipstcud és Hon. Roy O. Woodrnf, az Unió szenátusának és képviselőházának tagjai. Az ünnepélyes aktus dr. Me Kalning az anglikán egyház püspökének imájával kezdődött. A konvokatió után az amerikai orvosi kamara fogorvosi osztályának elnöke üdvözölte az Egyesült államok elnökét és kormányának hivatalos képviselőit a hetedik nemzetközi fogorvosi szövetség, a hivatalos állami kiküldöttek és az összes egyetemek képviselői nevében. Most Kellowg emelkedett szólásra. Az Unió külügyi államtitkára angolul, franciául, spanyolul, németül és még vagy hat más élő nyelven üdvözölte a delegátusokat, akiket a nagy és hatalmas Unió vendégeinek jelentett ki. Méltatta azokat a kötelékeket, amelyeket a tudomány szőtt és fűzött össze szét nem forgácsolható erővel. A különböző államok delegátusai hosszabb■rövidebb beszéd keretében köszönték meg a külügyi államtitkár üdvözletét. Minden delegátus felemlítette, hogy a világháború által ütött súlyos sebek csak most kezdenek gyógyulni, az öszszesereglctt tudományos társaság hivatása haza vinni azt a mentalitást, mely az Egyesült-Államok hivatalos tényezőjének minden szavából kicsendült; el kell vinnie rfiindenkinek otthonába és a világ minden részébe az Egyesült-Államok mint a világ jelenleg leghatalmasabb és legfontosabb politikai tényezőjének nyilt és határozott kijelentését, mely hadat üzen az erőszak minden megnyilvánulásának. A Szerb-Horvát-Slovén királyság kiküldöttje megköszönte kormánya nevében az Egyesült-Államok vendégszeregélynyujtásra, melyben az amerikai vegélynyujtásra, melyben az amerikai vöröskereszt részesítette a háború alatt sújtott országot. Ebéd a Bellevueben Az ünnepélyes fogadtatás napján minden állam hivatalos kiküldöttjének átadták az Ízlésesen kiállított hivatalos meghívót az Unió kormánya által ugyanaz nap a Bellevue-Stratford Hotel-bán rendezendő estebédre. A phitadephiai Bellevue-Stratford-hotelröl külön oldalakat kellene össze Írni. Ez a szálloda önálló város a nagy világvárosban. Ebben a hatalmas épületben zajlottak le a különböző hivatalos ebédek és vacsorák, valamint más ünnepségek természetesen mindig más és más teremben. Az ünnepségek nyolc napon át tartottak, de még nyolc nap után sem voltunk egészen otthonosak ebben a szálloda-városban. Csak gondos kalauzolás után találta fel az ember rendeltetési helyét. Az Egyesült-Államok kormánya ált a adott első estebéd augusztus hó 23-án este zajlott le. A honcureket Hou J. Buttler Wright külügyi másod államtitkár és Hon. Henrik Shipstcad. a szenátus tagja, mint vendégszerető házigazdák végezték. A meghívó a delegátus családtagjának is szólott. Kedves, udvarias kollégák kalauzolták el a vendégeket a teremben elhelyezett kérek asztalokhoz, megmutatva mindenkinek kijelölt helyét és a vendégsereg az angol szokáshoz híven a kijelölt helyek előtt állva várta az Unió Elnökének képviseletében megjelenő külügyi államtitkár megérkezését. Az államtitkár pontosan 6 óra 10 perckor jelent meg kíséretével, helyet foglalva a részére egy pódiumon fentartott helyen. Üdvözlés és helyfoglalás után, ielszolgálták a lukuluszi lakomát. A külügyi államtitkár ebéd után fogadást tartott a nagy ebédlő melletti zöld teremben. Az egyes delegátusokat családtagjaikkal az amerikai fogorvosi szövetség elnöke, ki jelenleg rektora a philadelphiai egyetemnek — mutatta be az államtitkárnak. Fogadás után tánc, melyen bizony a sok tudós egyetemi tanár fiatalos hévvel lejlette a modern táncokat kora reggelig. Éjfélkor buffet, hűsítő szeszraentes italok, szivarok és jó fajta egyptomi cigaretták álltak a vendégsereg rendelkezésére. Az est a legkedélyesebb hangulatban zajlott le. A delegátusok női családtagjait a figyelmes rendezőség értékes szép kis emléktárgyakkal lepte hieg. Amit mindenkinek tudni kellene A kongresszus tudományos része igen sok érdekes tudományos értéket hozott a felszinre. A bázeli egyetem tanára, Jessen nagyon megszivelendő tudományos fejtegetést tartott a száj hygénikus ápolásáról. Előadásának lényegi az, hogy az ember egészségi állapotára testét és hivatkozott arra a testvéries se- nagy kihatása van a száj gondos tisz-
