Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-15 / 343. szám
1926. december 15. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET ——■a ... I. Elzászban a francia hatóságok elismerték a német anyanyelv egyenjogúságát az államnyelvvel és a kisebbségek követeléseit elfogadták a kiegyezési tárgyalások alapjául. A hivatalos állásponttal élesen szembehelyezkedett Strassburg püspöke, Ruch, aki eddig meglehetősen rezerváltan viselkedett és nem avatkozott be Elzász politikai mozgalmaiba. A püspök legutóbb hosszabb beszédet mondott a strassburgi katholikus szövetségben és elitélte a kisebbségek autonómia-követeléseit. Ugyanekkor megdorgálta Fashauer abbét, az »Elsässer Kurier« főszerkesztőjét és közölte, hogy egyházmegyéjének papjait súlyos egyházi büntetésekkel fogja sújtani, ha továbbra is a kisebbségek mellett foglalnak állást. Az autonómisták orgánuma, a »Die Zukunft« visszautasította a püspök beavatkozását, mire az egyházfejedelem pásztorlevelet adott ki, amelyben megtiltotta a hívőknek, hogy a »Die Zukunft«-ot olvassák. A pásztorlevél azzal a megállapítással végződött, hogy valaki »vagy a Die Zukunft hive, vagy az egyházé«. A püspök ezenkívül átvette a francia nacionalista lapocskák anyagi támogatását. Az elzászi németek,. akik kisebbségi jogaik elismeréséért harcolnak, túlnyomó részt katholikusok és ezért a püspök ellenük rányuló állásfoglalása órási megrökönyödést keltett. A kisebbségi vezérek azzal a tervvel foglalkoznak, hogy a Vatikánhoz fordulnak panasszal a püspök ellen * A román liberális párt egyik vezéréhez, Mossoiu tábornokhoz kérdést intézett a kolozsvári Ellenzék munkatársa: mi igaz abból, hogy a liberális párt nem tanúsított valami nagy Tokonszmvet a romániai magyarság gazdasági szervezkedése iránt, sőt — egyes híresztelések szerint — ma is arra törekszik, hogy ezt a gazdasági fejlődést lehetetlenné tegye azzal az indokolással, hogy ez a mozgalöm kifejezetten szeparatista irányzattal bir. A kérdésre a tábornok a következőket válaszolta: — A liberális párt sohasem becsülte le a megnagyobbodott hazánk határain belül élő magyarságnak értékét. Ellenkezőleg: el van határozva, hogy biztosítsa a magyar nemzeti kisebbség számára összes jogait azzal a kikötéssel, hogy hii állampolgárai legyenek ennek az országnak s ne lépjék túl az alkotmányos kereteket. E feltételek figyelembevételével biztosra veszem, hogy szoros összeköttetés jön létre a liberális párt és a magyarság között. Ami a kérdés második részét illeti, erre csak egyetlen méltó választ adhatok: az egész szemenszedett hazugság, melyet pártunk ellenfelei terjesztenek, mely szerint a liberális párt mekakadályozni akarná a romániai magyarság gazdasági fejlődését. Ellenkezőleg: a liberális párt támogatni akarja a magyarság gazdasági fejlődését, mivel meg van győződve, hogy ezzel a munkájával az ország belsejében levő tömérdek kincsek kiaknázásához, feldolgozásához és értékesítéséhez nyújt segédkezet. Hogy mennyire nem felel meg a valóságnak ez a rosszhiszemű híresztelés, a legteljesebb felelősség tudatában közlöm, hogy biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben a liberálispárt összes pénzügyi intézményei együtt fognak működni az ország területén levő magyar gazdasági szervezetekkel. # A szWenszkói magyarság sérelmeit tette szóvá a szenátusban Franciscy Lajos magyar szenátor. »A nemzeti kisebbségeket — mondotta — a kormány még mindig mint másodrendű polgárokat kezeli, jogaikat, ahol csak lehet, megcsorbitja, kulturális törekvéseiket elnyomja. Az országban élő magyar és német kisebbségeknek nincs megfelelő . számú népiskolájuk. A magyarság létszáma a köztársaság területén a hivatalos népszámlálás szerint, mely pedig messze van a valóságtól. 745.431, az ország egész lakosságának 5.57 százaléka, mig a magyar népiskolák száma csak 4.92 százalék. A kisebbségi iskolákra a költségvetésben 64,012.000 korona van felvéve,' ami megfelelne a nemzeti kisebbségek arányszámának, ha ebben az összegben nem foglaltatnának azok a nagyösszegek is, melyeket a kormány a magyar »és német vidékeken levő cseh és csehszlovák iskolákra ad ki. A né-, met nemzeti kisebbség képviselői a költségvetésnek képviselőházi vitája alatt rámutattak arra, hogy az az öszszeg, melyet a kormány a német iskolaügy dotácóira fordult, az iskolaügyi költségvetésnek csak 15 .százalékát teszi ki, holott a németek a lakosságnak 24 százalékát alkotják. A magyar kisebbségnél az arány még kedvezőtlenebb, mert a magyar kisebbségnek nincs egyetlen egy főiskolája és egyetlen egy tanítóképző intézete sem. Ez a legmerevebb ellentétben áll az államnak a békeszerződésekben vállalt kötelezettségével, mely a nemzeti kisebbségeknek garantálja az ö kulturális jogainak elismerését, szükségleteik kielégítését az egész vonalon az állam részéről. A földreformból a magyar és a német nép majdnem teljesen ki van zárva és a szlovák nép sem részesül benne abban az arányban, mely megfelelne jogos igényeinek. A földhivatal már 1922 óta hajtja végre a földreformot. Átvett milliárdnyi értékű birtokokat, melyeknek forgalma is milliárdokra rúg, mindezekről azonban eddig sem a parlamentnek, sem a nyilvánosságnak el nem számolt A magánstatisztika adatai szerint a történelmi országokban 990.000 hektárt parcelláztak fel eddig, ebből a németek csak 5000 hektárt kaptak, a felosztott föld 0.5 százalékát. Véres uccai harc Génuában a tüzérség és fasiszták között Halo tjai is vannak Parisból jelentik: A Petit Journal azt a más oldalról még meg nem erősített hirt közli, hogy Génuában az ott állomásozó tüzérség és a fasiszta milicia között véres összeütközés volt. Az összeütközésre az adott okot, hogy egy tüzér nem tisztelgett a fasiszta milicia egyik tisztjének, mire a milicia tagjai megtámadták a katonát és véresre verték. Erre sok tüzér sietett társa segítségére, amiből formális uccai harc keletkezett a tüzérek és a fasiszta milicia tagjai az összeütközésnek között. Az uccai harcnak hir szerint több halottja is van. A tüzérezredet megtorlásul Turinba helyezte át a hadügyminiszter. A szigorú cenzúra miatt egyetlen olasz lap sem számolt be az összeütközésről, az egyik genuai lap azonban legutóbbi számában gyűjtésre szólítja fel a lakosságot az uccai harc áldozatai hozzátartozói javára. Úgy látszik a cenzúra figyelmét elkerülte ez a közlemény, amely megerősíti a véres összeütközésről elterjedt híreket. Szovjetoroszország koszorúja Pastes ravatalán Keresik az ismeretlen kos~ oru-küld őket Beogradból jelentik: Különös eseményt tárgyalnak vasárnap óta a belgrádi és politikái körökben. Novákovics Ilija, a Pasics temetését rendező bizottság tagja, értesítette a hivatalos köröket, hogy a temetésre küldött koszorúk között talált egyet, amelyen nagy betűkkel írva ez állít: »Pasics Ni kólának, Szovjetoroszország«. Az illetékes körök igyekeztek megtudni. hogy ki küldte a koszorút, azonban minden utánajárás hiábavalónak bizonyult. Az ügy érdekességét növeli az a köztudomású tény, hogy Pasics volt a legnagyobb ellenzője a Szovjetoros«országgal való kapcsolatok felvételének és főként neki tulajdonítható, hogy Jugoszlávia még ma sem ismerte el Szov•jetoroszországot. Pasics, aki az orosz cári családnak régi barátja volt, nem tudta a bolsevikieknek megbocsátani, hogy milyen kegyetlenségek között végezték ki a cári család tagjait és űzték el a földesurakat. Különböző verziók keringenek a szovjet koszorújáról. Egyesek a bolsevikiek elismerését és Pasics iránti tiszteletét látják a koszorú küldésben. Mások azt állítják, hogy a koszorút bécsi utasításra helyezték el Pasics ravatalán. A harmadik és legkevésbé hihető verzió szerint ez az első lépése annak a propagandának, amely vissza akarja állítani a két ország békés viszonyát. féllábbal a Balkánon áll“ Atíamovies budapesti jugoszláv ü yvivö nyilatkozata az olasz-albán szerződésről Budapestről jelentik: A jugoszlávolasz viszonynak az olasz-albán szerződés megkötése után való alakulásáról Adamovics budapesti jugoszláv ügyvivő kedden egy budapesti újságíró előtt a következő nyilatkozatot tette: — Az olasz-albán szerződés érthető felháborodást keltett Jugoszlávia minden rétegében. Mindazok a jogok, amelyekkel ez a szerződés Olaszországot felruházza, lehetővé teszik az olaszoknak, hogy a balkáni politikába beavatkozzanak és hogy letiporják az összes Balkánállamok érdekeit védő elvet, hogy a Balkán a balkáni népeké. Olaszország azzal, hogy elfogadta Albánia felett a protekturátust, megvetette lába* az Adrián és féllábba! már a Balkán földjén van. Tegyük fel, hogy egy napon Olaszországnak szüksége volna arra, hogy a másik lábát is megvesse Balkán-földön és elképzelhető, hogy ez milyen veszélyes lenne Európa e részének normális viszonyaira. — A szerződés megkötése nagyon kínosan hatott Jugoszlávia egész közvéleményére, nemcsak tartalma és pontjainak politikai következménye miatt, hanem a szerződés megkötésének módja miatt is. E körülmény miatt volt kénytelen Nincsics, a külpolitika felelős intézője, lemondását beadni. Nincsics azzal a felfogásával, amellyel Olaszországgal szemben politikáját vezette, nem volt elszigetelve. xz ő nézeteit e tekintetben helyeselte az egész ország és az összes politikai pártok. Teljesen igazoltnak találták, hogy ez a politika a legjobban felel meg Jugoszlávia jól felfogott érdekeinek, a nemzet pacifista mentalitásának és annak az ősi vágynak, hogy minél jobb és őszintébb viszonyban éljen szomszédaival. Ezzel szemben az olasz-albán szerződés tartalmában, tendenciájában, valamint megkötésének módja tekintetében olyan természetű, amelyet a legjobb akarat mellett sem lehet egyenes, lojális és baráti magatartásnak tekinteni. Ezzel a szerződéssel Jugoszlávia tudta és beleegyezése nélkül, valamint a népszövetségi szabályzat ellenére olyan helyzet alakult ki, amely egvoldalulag és önhatalmúlag szélesül ki egy ország szuverénitását egy másik szuverenitásának rovására és ezzel erőszakosan megváltoztatja azt a nemzetközi helyzetet, amelyet a békeszerződések teremtettek. Az igy előállt helyzet komoly veszedelmet jelent a Balkán békéiére is — fejezte be nyilatkozatát a budapesti jugoszláv ügyvivő. Éhségsztrájk a cetinjei /egyházban A foglyok elkeseredtek, mert egy éle fogytiglan elité't nyolcszoros gyilkos szivenlötte magát Cetinjéből jelentik: Az állami börtön összes foglyai éhségsztrájkot folytatnak. Négy napja az elitéltek semmi táplálékot sem hajlandók elfogadni, ruháikat eldobálták, fekvőhelyeiket szétdulták. Az elkeseredést az idézte fel, hogy az egyik foglyot, a nyolcszoros gyilkosságért életfogytiglan elitéit Vukcsevics Pavlét cellájában átlőtt szívvel halva találták. A vizsgálat megállapította, hogy Vukcsevics öngyilkosságot követett el és levelet is hagyott hátra, amelyben azt írja, hogy revolvere még letartóztatása óta nála maradt s azért határozta el, hogy megválik életétől, mert ártatlannak tartja magát. Holttestét kora hajnalban szülőhelyére szállították és ott temették el. Az éhségsztrájkkal' szemben a fegyházigazgatóság egyelőre teljesen tehetetlen. Kinevezték a választási elnököket A vajdasági elnökök névsora A Službene Novine december 11-iki száma közli a tartományi választások választási elnökeinek névsorát. Eszerint Szuboticán a választási főbizottság elnöke lett Gyorgyevics Jo• ván törvényszéki bíró, Noviszadon Radulovics A. Milivoj törvényszéki bíró, Szomborban doktor Bokatics Mitó, a szombori törvényszék elnöke. Az apatini kerületben Gorse József járásbiró, a batinai kerületben dr. Spenul Alekszandar dárdai járásbiró, a dárdai kerületben Klinovszky Pál járásbiró, a kulai kerületben Rak Péter járásbiró, a noviszadi kerületben Levakovics Mátyás törvényszéki biró, az odzsaci-i kerületben Vodanovics M. Dujan járásbiró, a palanacski kerületben Glumac Bogdán noviszadi törvényszéki biró, a szombori kerületben Masirevics Nikola törvényszéki biró, a topolai kerületben Kulisics Koszta járásbiró, Szenta városban Lobe Ljudevit dr. járásbiró, a szentai járásban Taszics Alekszandat szuboticai törvényszéki biró, Veliki- Becskereken Pavlovics Vojiszláv törvényszéki biró, a veiikibecskereki kerületben Markovics Borivoj törvényszéki biró, Velikakikinda városban Adamovics Szredoje törvényszéki biró, a kikindai kerületben, Granics R. Vojiszláv törvényszéki biró, Sztarakanizsc városban Szulejmanovics Ferenc járásbiró. a novakanizsai kerületben Je rotievics Jordan kikindai törvényszéki biró, a becsei kerületben Holik Hinkó járásbiró, Pancsevó városban Lalovics Mladen pancsevói törvényáiéki biró és a pancsevói kerületben Johszimovic: Mariszav. i
