Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-03 / 331. szám
12 OLDAL m ARA l1/, DINAR PoStárlna a jttovom plsíenaT BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI . évfolyam Szubotica, 1926 PÉNTEK december 3. 331. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetés! ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palote) Kiadóhivatal: Scbotica, Zmaj Javin trg 3. (Minerva palota) K F I ^ nyeket foglalja rendszerbe, hogy a i JwJ párt tömegeinek áttekinthető képük Úgy látszik, nem hiába hangzottak el azok a kritikai megjegyzéseink, amelyeket a magyar párt elnöki tanácsának legutóbbi üléséről kiadott szűkszavú kommünikéhez fűztünk. Nyilván válaszul a mi reflexióinkra, hiegszólalt Sántha György dr., a magyar párt elnöke és a kommüniké semmitmondó kijelentéseit az általunk hangsúlyozott követelmények értelmében kiegészitette. Az elnök közli, hogy ä magyar párt a tartományi választások kiírása alkalmából megindította az agitációt és a jelölésekre vonatkozó tárgyalások is megindultak. A jelölések tekinteté,ben — mondja az elnök — a magyar párt a legteljesebb mértékben tekintettel lesz a választók kívánságaira, a kooperáció kérdésében pedig a vidéki pártszervezetek meghallgatása után fog dönteni az elnöki tanács. A magyar párt elnöke ezekkel a pótlólag megadott felvilágosításokkal ratifikálta azt az álláspontunkat, hogy egy párt vezetése csak akkor lehet eredményes, ha a tömegeivel a nyilvánosság utján állandó érintkezést tart fenn és az aktuális problémák kapcsán nem diplomáciai nyelven megfogalmazott és a lényeget elleplező kommünikéket, hanem az összes tudnivalókat felölelő tájékoztató közleményeket bocsát ki. Most jjnár tudjuk, hogy a magyar pártban megszervezett magyarságnak alkalma lesz akaratát kinyilvánítani úgy a jelölések, mint a kooperáció ügyében. A kommünikéből azonban ez nem derült ki és a múltak tapasztalatai alapján az a feltevés kisértett, hogy az elnöki tanács ismét zárt ajtók mögött akar határozni szavazói politikai magatartása felől. A félreértés eloszlatását éppen azzal tettük lehetővé, hogy aggodalmunknak idejekorán kifejezést adtunk. A tanulság ebből az, hogy a magyar párt sokkal inkább veszi hasznát až elfogulatlan kritikának, mint a derüreborura helyeslőén bólogató kritikátlanságnak. # Az elnöki tanács egyik illusztris tagja, Nagy Ödön dr. igen okos és körültekintő cikkben veti fel a kérdést, hogy a tartományi választásokra milyen párttal kössön szövetséget a magyar párt. Anélkül, hogy a maga egyéni véleményét a kooperáció mikéntjéről nyíltan kimondaná ésezzelapárttöbbség döntésének prejudikálna, azokat az érveket összegezi, amelyek a válaszúton mérlegelésre érdemesek. Először az utilitarista szempontra mutat rá azzal a megállapítással, hogy egy kisebbségnek biztosabb, nyugalmasabb, szebb jövőt csak a kormánnyal való megegyezés biztosit. Dicsérően emlékezik meg ezután a Davidovicspártnak a magyarság érdekei iránt tanúsított megértéséről és végül a kisebbségek egységfrontjának gondolatát is szóváteszi. ugyanakkor azonban óva inti a magyarságot attól, hogy politikai állásfoglalásában érzelmi motivumokat kövessen. A vidéki szervezetek és tagozatok vezetőinek bevonásával fogja a párt elhatározni, hogy a pártszövetség melyik útjára lépjen, de Nagy Ödön szerint az is fontos, hogy a magyarság a paktummal egyetlen pártot se haragítson magára. Á cikk tehát magát a kérdést nyitva hagyja és csak » meriatttaläsia kínálkozó körülmélegyen a helyzetről. De talán itt volna már az ideje az agitáció haladottabb stádiumának is, amikor nemcsak az alternatívát tárják az érdekeltek elé, hanem mindjárt persvadeálják is a tanulságok megszivlelésére és a célszerűbb megoldás választására. *• Egy nemzeti kisebbségnek nem öröm beleelegyedni a faji többség pártjainak harcába. Inter duos litigantes ő az a harmadik, aki a leghamarabb sebet kaphat, ha nem elég óvatos. Mihelyt azonban a magyar párt elhatározta, hogy résztvesz a tartományi választásokon és valamelyik országos párttal kooperál, szint kell vallania, még pedig minél előbb, mert az idő múlik és az előkészületek halogatása csak a siker esélyeit csökkenti. Jugoszlávia albániai követét visszarendelték Beogradba Albánia és Olaszország barátsági és biztonsági szerződést kötött A szerződés nagy izgalmat kelt Beogradban Beogradból jelentik: A Stefani-ügynökség december 1-i kelettel a következő kommünikét adta ki: November 27-ikén a tiranai olasz követ és az albán külügyminiszter aláírtak Tiranában egy barátsági és biztonsági szerződést Albánia és Olaszország között, amelynek a szövege a következő: 1. Olaszország és Albánia megállapítják, hogy minden zavarkeltés, amely Albánia politikai, jogi és területi status<?uo-ja ellen irányul, ellenkezik közös politikai érdekeikkel. 2. Hogy az említett érdekeket megvédjék, mindkét szerződő fél kötelezi magát arra, hogy egymásnak kölcsönös segítséget nyújt és barátságos együttműködést biztosit, úgyszintén kötelezik magukat arra, hogy más hatalmakkal nem kötnek politikai, vagy katonai szerződéseket u másik fél érdekei ellen. 3. A két szerződő fél kötelezi magát arra, hogy minden vitás kérdést arbitrázs alá vet. A vitás kérdések békés rendezésének e módja külön konvencióban lesz megállapítva, amelyet a két állam legrövidebb időn belül megköt. 4. E szerződés öt évre érvényes es egy évvel lejárta előtt felmondható, vagy meghosszabbítható. 5. Ezt a szerződést a/két állam ratifikálni és a Népszövetségnél regisztráltatni fogja. A ratifikáló okmányok kicserélése Rómában fog megtörténni. A Stefaniügynökség híre Beogradban nagy feltűnést és meglepetést keltett. A belpolitikai helyzet feszültsége ellenére is a politikai köröket élénken foglalkoztatta ez a jugoszláv szempontból nagyjelentőségű külpolitikán esemény. Nincsics külügyminiszter a királynál audiencián jelent meg és utána a következő nyilatkozatot tette: — A szerződés, szövege után ítélve, igen fontos dolog. Amíg részletes jelentést nem kapok, többet erről nem mond. hatok. — Teljesen váratlanul jött ez a hír? — kérdezték az újságírók. Nincsics erre a kérdésre nem válaszolt, hanem autójába szállt és eíhajtatott. A Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa a késő esti órákban feltétlenül megbízható helyről arról értesült, hogy Jugoszlávia tiranai követét, Jeftics Boskót a külügyminisztérium viszszarendelte Beogradba. Mint Milánóból jelentik, az albán-olasz barátsági és biztonsági szerződéssel kapcsolatban a lapok egyöntetűen megállapítják, hogy a szerződés újabb bizonyitéka an. nak, hogy Olaszország balkáni politikája nem hódító politika. Olaszország nem törekszik hegemóniára a Balkánon és expansiv politikáid-, nak barátságos és békés együttműködéssel akar érvényt szerezni. Pasics u j politikai kurzust javasol Őfelségéhez intézett memorandumában Külpolitikai okokból a kormánykoalíció felbontását kivánja — Radikális-demokrata-klerikális koalíció Marinkovics Vojával az élén? — Rad es Is a demokraták felé orientálódik — A tartományi választások előtt nem várható változás a politikai helyzetben Radics és Korosec a királynál Beogradból jelentik: Az utóbbi napokban a politikai helyzet rendkívül kiélesedett. Radicsnak a Dómban megjelent ismeretes cikke és Pasics szokatlanul éleshangu válasza olyan bonyodalmat teremtett, hogy azoknak a faktoroknak, akik a jelenlegi kormánykoalíció további fenntartásán fáradoznak, igen nehéz lesz békés kibontakozást találniok. A kormány formálisan még nincs válságban, de azok a tanácskozások, amelyek egyrészt az udvarnál, másrészt a pártvezérek közt folynak, a nyílt válság képét mutatják. Radics István már három napja Beogradban tartózkodik és előrelát hatóan nem is hagyja el a fővárost, mig a helyzet nem tisztázódik. Az újabb válság folyamata Pasics audienciájával kezdődött, amit keđ' den Davidovics, csütörtökön pedig Korosec, majd Radics kihallgatása követett. A helyzet súlypontja azon van, hogy mi történt Pasics audienciáján. Erre nézve a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársának sikerült jólértesült helyről olyan adatokat megtudnia, amelyek még egyáltalán nem kerültek nyilvánosságra, de amelyekről beavatott helyen igen sokat beszélnek. Eszerint Pasics terjedelmes memorandumot nyújtott át őfelségének a külpolitikai helyzetről és a nemzetközi konstellációra hivatkozva sürgette a belpolitikai kurzus megváltoztatását. Pasics, híven a háború előtti Szerbia külpolitikájához, a francia orientáció fentartását kivánja. Ezt az orientációt Nincsics külpolitikája az utóbbi években elhomályosította, ami Pasics szerint meglehetősen bizonytalan útra terelte az ország külpolitikáját és ennek hatása máris mutatkozik. Pasics rámutat arra, hogy Franciaországgal még mindig nincs barátsági szerződésünk* holott Olaszországgal azt már megkötöttük. Ezenkívül Pasics ellenzi a neptuni konvenciók ratifikálását is. Ilyen és hasonló külpolitikai érvek alapján Pasics javasolta Őfelségének egy radikális-demokrata-szlovén néppárti koalíció létrehozását* Ebben a koalícióban nem a radikálisok, hanem a demokraták vinnék a vezetőszereper de a miniszterelnök nem Davidovics Ljuba, hanem Marinkovics Voja volna. Minthogy ebben áz esetben számítani lehet a demokrata párt szakadására és a radikálisok egysége sem volna biztos, ez a kormány azonnal választásokat irna ki. Pasics egyébként megkezdte á radikális párt egységének helyreállítására irányuló tárgyalásokat és Petrovics Nasztázzal, akivel az utóbbi napokhan kétszer találkozott
