Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-03 / 331. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. december 3. már körülbelül meg is egyezett ab­­but). hogy az úgynevezett független radikális párt visszatér az anya­­pártba. Radios szerint Davidovics a legposszibilisebb minisz­terelnök Amjg Pasics és a radikálisok nagyrészé a Radics-párt kiszorítá­sával iparkodik a válságot megol­dani, addig I Radios mindent elkövet olyan kombináció megvalósítására, a melyben a Radics-párt marad kormányon és a radikálisok mennek ellenzékbe. Radics ilyen irányú cikkei és nyi­latkozatai egymást érik. Különösen nagy feltűnést keltett az a nyilatko­zata, amelyben Davidovicsot nevezi meg a leg­posszibilisebb miniszterelnöknek. Mindezek a jelenségek az ellen­zéki pártokat igen élénken foglal koztatják és a pártvezérek gyakori tanácskozásokon vitatják meg a helyzetet. A szükebb ellenzéki blokk bármilyen koalícióban való részvétel főfeltételéül azt szabja meg, hogy abban a veZetöszerep és a fontosabb döntések joga az ő kezében legyen. Ami az uj költségvetést illeti, arra vonatkozólag az ellenzék ragaszko­dik követeléseinek százszázalékos teljesítéséhez. Jellemző egy vezető ellenzéki politikusnak a Novosti csü­törtök esti számában megjelent nyi­latkozata, amely a következőképen hangzik: — A parlamenti csoportok vezetői tudatában vannak annak a ténynek, hogy az ország súlyos gazdasági válságban van és az ország szekere lejtőre jutott. Éppen ezért bizonyos javaslatokat óhajtanak tenni a hely­zet megoldására nézve. Úgy látszik Pasics a választások kiírása mel­lett nyilatkozott Őfelsége előtt, mig Davidovics és valószínűleg Korosec is a legszélesebb kor­mánykoalíció alakítását javasol­ták, amely vállalja a felelőssé­get azért is, hogy a gazdasági válságot rendkívüli intézkedé­sekkel oldja meg. Kétségtelen, hogy ebben a pillanat­ban bizonyos dolgokat tisztáznak azonban kevéssé valószínű, hogy a tar­tományi választások előtt na­gyobb változások lesznek. A tartományi választások után kí­sérleteket fognak tenni, hogy a mai parlamentből kormány alakulhasson, amely vállalkozik a gazdasági hely­zet szanálására. Ez a kormány in­tézné el az 1927—28-as költségve­tést is. Meglepetések azonban nin­csenek kizárva — fejezi be nyilat­kozatát az ellenzéki vezérférfiu. Trifkovics Márkó látoga­tása Pasicsnál A politikai helyzet tisztázására a csütörtöki napon is teljes erővel folytak a tanácskozások. Uzunovics miniszterelnöknek szerda este Pa­­sicsnál tett látogatása után csütör­tökön Trifkovics Márkó, a parlament elnöke látogatta meg Pasicsot. Trifkovics Márkó később Uzuno­vics miniszterelnököt, majd pe­dig Nincsics külügyminisztert kereste fel. Trifkovics látogatásai politikai kö­rökben nagy feltűnést keltettek. Ma­ga Uzunovics miniszterelnök egész délelőtt a radikális párti miniszte­rekkel konferált. Korósec a királynál Korosec Antim csütörtök délelőtt tiz órakor kihallgatáson jelent meg őfelségénél. Az audiencia egy óra Hosszat tartott é's utána Korosec csak annyit mondott az újságírók­nak, hogy talán két-három nap múl­va többet mondhat. Korosec az ud­vartól a aarfamentbe meint, ahol előbb Davidovics Lj ubával, majd Jovanovics Jócóval tanácskozott. Radics másfélórás audienciája Radics István csütörtökön délelőtt nem hagyta el Radics Pavle laká­sát és ott párthiveivel és Dimit­­rijevics Mitával tárgyalt, aki ismét közvetít Radics és a radikálisok kö­zött. Dimitrijevics délelőtt az ud­varnál is megjelent, hogy Radics audienciáját előkészítse. Délután fél ötkor ment Radics az udvarhoz, ahonnan hatkor távozott. Távozása alkalmával Radics Pavle, aki a társaságában volt. megakadá­lyozta, hogy részletesen nyilatkoz­zék az újságírók előtt, akiknek Ra­dics igy csak ennyit mondott: — Azt mondottam el Őfelségének, amit kötelességemnek tartottam el­mondani. — Kitart-e eddigi állásvontja mel­lett? — kérdezték az újságírók. — Természetesen — hangzott a válasz. Maga Dimitrijevics Mita, aki a közvetítést folytatja, csütörtökön meglehetős optimizmussal nyilatko­zott a helyzetről. Dimitrijevics bízik benne, hogy ismét sikerülni1 fog a válságot a jelenlegi kormánykoali­­pió fenntartásával áthidalni. A német párt önálló istá­val vesz részt a tartomá­nyi választásokon A német párt főbizottsága a tar­tományi választások ügyében Ze­­munban ülést tartott, melyen az or­szág minden részéből vettek részt delegátusok. A főbizottság Kraft Istvánnak, a német párt elnökének jelentése után a következő határozatot hozta: — A német párt üdvözli a választá­sok kiírását, melyben kezdetét látja a politikai rendszerünk eddigi önké­nyes módszereitől való eltérésnek, melyek népünknek olyan sok kárt és megaláztatást okoztak. A párt a választások kiírását egy modern, valóban demokratikus igazgatási éra beköszöntésének tekinti, mely módot nyújt a lakosságnak arra, hogy résztvegyen a közigazgatásban és azoknak a határozatoknak a meg­hozatalában, melyek közvetlen gaz­dasági és kulturális érdekeiket érin­tik és különösen szükebb hazájuk érdekeit. Bár az önkormányzatok természetes és logikus kiépítése az lett volna, hogy a Vajdaságban elő­ször helyreállítsák a községi auto­nómiát és életre hívják a járási ön­­kormányzatokat, a német párt még­is minden erejével résztvesz a tar­tományi választásokon, hogy bizto­sítsa magának a méltó képviseletet a tartományi közgyűlésen. A néme­tek arra fognak törekedni, hogy ko­moly és lojális módon közreműköd­jenek a feladatok megoldásában és bebizonyítsák ezzel, hogy érettek az önkormányzati eszmére' a községek­ben és járásokban is és érettek az oktatásügyi önkormányzatra a ma­guk iskoláiban és egyházaiban. A német párt részvétele a tartományi választásokon nem fog valamilyen párt elleni harc jegyében lefolyni. A párt abban látja feladatát, hogy biz­tosítsa a német lakosság méltó kép­viseletét a tartományi önkormány­zati testületekben és a közgyűlésen együttműködjék mindazokkal a cso­portokkal. melyek arra törekszenek, hogy a tartományi közgyűlést ne tegyék meg a pártönkény egyik szervévé, hanem a produktiv munka eszközévé avassák a tartomány szo­ciális, gazdasági és kulturális hala­dása érdekében. A német párt ezért nagy figyelmet fordít a jelöltek sze­mélyére, akiket saját, vagy kompro­misszumos listájára fölvesz. — Híven ezekhez az eszmékhez, a német párt a tartományi válasz­tásokon elsősorban önálló listákkal fog résztvenni, ott azonban, ahol a választás sikeres kimenetele ezt megköveteli, megegyezést köt azok­kal a pártokkal, melyek elismerik a németeknek azt a jogát, hogy szám­arány ukijak megfelelő ké^yisejeíet kapjanak. A főbizottság felhatalmaz­za a képviselői klubot azzal, hogy a járási és kerületi szervezetek meg­hallgatása mellett a szükséges és kívánatos választási megegyezést megkösse és felszólítja a német la­kosságot, teljesítse kötelességét ön­magával szemben és a tartományi választásokon sorakozzék saját pártja mellett. Elhalasztották a demokrata párt országos pártkonfe­renciáját A demokrata párt főbizottsága csütörtökön ülést tartott, melyen el­határozták, hogy a december 11. és 12-ikére összehívott országos párt­konferenciát elhalasztják december 29. és 30-ra. A párt főbizottsága a pártkonfe­renciát azért halasztotta el az év vé­gére, mert a párt vezérei most rend­kívül el vannak foglalva a tartomá­nyi választások előkészítésével. sebb jelentőségű pártügyben hozott határozatot. Uzunovics miniszterelnök a királynál Uzunovics miniszterelnök este hét órától egész negyedkilencig volt a királynál, ahonnan távozva az új­ságírók előtt magáról a kihallgatás lefolyásáról nem volt hajlandó nyi­latkozni, azonban válaszolt néhány beogradi reggeli lapnak arra a híré­re, mintha Pasics tőle a kormány lemondását követelte volna. Ezekre a hírekre nézve Uzunovics minisz­terelnök a következőket mondotta: — Kérem, cáfolják meg ezeket a híreket. Éppen ellenkezőleg a beszélgetés köztem és Pasics között egész ellenkező szellem­ben folyt le. mint ahogy azt né­hány lap beállította. Most várjuk a klubülést és remél­jük, hogy annak lefolyása is meg _ fogja cáfolni az ehhez hasonló hire-’ két. A bizottság ezenkívül több ki Radics István nyilatkozata az ankétbizottság jelentéséről Radics István csütörtök este a horvát parasztklubban fogadta az ujságirókat, akiknek nyilatkozott a királyi audienciájának lefolyásáról. Elmondotta, hogy őszi népgyülései­­ről és a nép hangulatáról referált a királynak, majd igy folytatta a nyi­latkozatot: — A politikai helyzetet optimisz­­tikusan ítélem meg, bár a helyzet rendkívül súlyos, mert az ankét­bizottság tárgyalásainak kérdésében a koalíciós pártok közt súlyos ellen­tétek vannak. Ebben a kérdésben három álláspont alakult ki, az én ál­láspontom, ami azonban nem a klu­bomé, az, hogy a bűnösöket azonnal át kell ad­ni a bíróságnak. A klub álláspontja az, hogy át kell vizsgálni az összes korrupciós ese­teket és a korrupció elleni törvényt visszamenő hatállyal záros határ­időn belül be kell terjeszteni a par­lamentnek. A radikális pártban két álláspont van. Az egyik az, hogy nincs bűnös, hanem ami visszaélés történt, az a rossz közigazgatás kö­vetkezménye, ez az álláspont telje­sen lehetetlen. A másik álláspont, hogy az ankétbizottság jelentése alapján a jelenlegi kormány állapitsa meg, kik azok a személyek, akik a korrupcióban resztvettek és a parlament többségi szavazattal jelentse ki, hogy a- jelenlegi kor­mány tagjai nem vittek véghez kor­rupciós cselekedetet és szavazzon bizalmat a kormánynak. Ez a radikális álláspont örven­detesen közeledik a mi álláspon­tunkhoz. — Én azonban azt szeretném, ha az ankétbizottság jelentésének á parlament elé való terjesztéséig már létre jönne a kormányrekonstrukció és a jelenlegi ellenzéki pártok is részt vennének. Radics ezután foglalkozott Pasics rávonatkozó nyilatkozatával és at következőket mondotta: — Én gyalog járok többnyire és vigyázok, hogy bele ne essek az uc­­cán tátongó lyukakba, Pasics azon­ban öregur és autón jár és ha ő au­tóval esne be ilyen lyukba, nagyabb baj érné, mint engem. Bácsmegye 1926-ban Ráics Szvetiszláy alispán évi jelentése Szomborból jelentik: Bácsvármegye pénteken tartja ez évben utolsó közgyű­lését, amelynek előkészítésével csütör­tökön foglalkozott az állandó választ­mány. A csütörtöki közgyűlésen Rdics Szvetiszláv alispán felölvasta évi je­lentését, amely a legnagyobb részletes­séggel ismerteti a bácskai kerület hely­zetét. A jelentés megállapítja, hogy a me­gyében a közigazgatási viszonyok nagy mértékben javultak. Összesen ötvennégy tisztviselő ellen indult fegyelmi eljárás, tizenhét esetben ez be is fejeződött. Majd áttér a jelentés a legutóbbi árvíz­katasztrófa pusztításának ismertetésére. Az árviz alkalmával összesen száz­húszezer hold föld került viz alá. A ka­tasztrófáért nem lehet az államot hi­báztatni, mert az állam már az elmúlt években húszmillió dinár kölcsönt aján­lott fel az ármentesitő társaságoknak, de nem vették igénybe, mert attól tar­tottak, hogy a rossz gazdasági viszo­nyok következtében nem lesznek képe­sek majd visszafizetni. A viz állása pe­dig oly magas volt, hogy a töltések, annak ellenére, hogy állandóan javítás alatt állottak, nem bírták ki a hatalmas víztömeg nyomását. Az apatin—szontai ármentesitőtársulat az államtól három, a megyétől öt millió dinár kölcsönt ka­pott. Az állam jelenleg két millió dinárt folyósított kőgátak építésére, négymil­liót ármentesitésl célokra, egymillió sür­gős segélyt, nyolcmilliót a tönkrement községek felépítésére, tiz és félmilliót pedig a gátak javítására. Szó vah azon­kívül egy százmillió dináros kölcsön fo­lyósításától is. A jelentés részletesen foglalkozik a megyei utak állapotával is. A jelentés szerint a megyei utak állapota kielégítő és alkalmasak a közlekedésre, viszont az állami utak rendkívül rossz karban vannak. A megye uj utak építését '? is tervezi, többek között legközelebb Sor kerül a Csurog—Zsabaij—Budiszava kö­zötti ut kiépítésére is. , A mezőgazdasági helyzet ismerteté­sével kapcsolatban megállapítja a jelen­tés, hogy különösen a tengeriben volt kitűnő a termés. A komló-termelés egy­re fejlődik. Az állategészségügy szintén kielégítő. A jelentés ezután közli, hogy a me­gyének elkészült az 1921. évi zárszám­adása és az 1927. évi költségvetése. Összehasonlításokat tesz az elmúlt éyek és a legutóbbi év adóviszonyaira vo­natkozólag. Mig 1925-ben száz száza­lék volt az útadó, 1926-ban már csak 88 százalék, 1927-ben pedig 90 százalék. A megyei pótadó 1924-ben 35 százalék volt, 1925-ben 15 százalék. 1926-ban és 1927-ben tíz-tíz százalék. Az adószáza­lék csökkenését a kétszázalékos ingat­lan forgalmi illeték idézte elő, amely ed­dig tizenkétmillió dinárt hozott a me­gyének. A községek közigazgatásáról megállapítja a jelentés, hogy a gyakran előforduló jegyzöváltozások miatt a közigazgatás nem halad a rendes ke­rékvágásban. Különösén Baranyában rosszak a közigazgatási viszonyok. UTAZZON CSAKIS RENAULT. AUTÓTAXIN ■

Next

/
Thumbnails
Contents