Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)

1926-12-12 / 340. szám

20. oldal. WLcsmxsm napló 1926 december 12. Cleopátra Párisban bujkál Képtelen riport a párisi riporterekről és a szenzációról Páris, december hó Amerikában nemrég egy könyv jelent meg Geo Thory történelemtudós tollá­ból, aki többek között azt írja, hogy Cleopatra egyiptomi királynőnek a mú­miáját Párisban, a National Libraryban őrzik. Az erre vonatkozó érdekesebb részleteket az amerikai magyar lapok is közölték és igy támadt az az ötletem, hogy felkeressem a National Library igazgatóját A tőzsde mellett egy szürkésbarna, komor épület: ez a hires muzeum és könyvtár. A bejárat fölött, mint általá­ban az összes francia középületeken is, ez a felirat ékeskedik: •LIBERTÉI EGALlTEl FRATERNITÉ!« (Ha másra nem Is, de a holtakra mindenesetre áll az egyenlőség.) Kis kertecske van az udvarban, szob­rokkal és egy filigrán, karcsú szökő­­kuttal. A múzeumot nem látogatta egy lélek se, pedig vasárnap volt és még belépti dijat se kellett fizetni. A terem­­őr aludt, akár az ezeresztendős szob­rok, amelyek köréje séreglettek mezte­len testükkeL Igen, mind anyaszült mez­telenül ácsorogtak a szobában, de nem kellett attól tartani, hogy meghűlnek, mivel a teremben finom központi van. Jean Babelon, a muzeum igazgatója, nagyot nevetett, amikor Cleopatra után érdeklődtem. Bevallom, először azt hit­tem, hogy féltékeny az öreg ur és el­akarja tagadni előlem a nőt, de aztán kiderült, hogy igazságtalanul gyanúsí­tottam meg. Szó sincs Cleopatráról. — Kérem — magyarázta Babelon ur — ami összes múmiáink a napóleoni hadjáratokból valók. (Mi szüksége volt Napóleonnak ezekre az ezeréves vén mamikra? Bizonyára nem lehettek va­lami nagy siketéi az egyiptomi nők kö­rül.) Ezeknek a családfáját jól ösmer­­jük, sőt azt mondhatnám, hogy mellé­kelni tudom a halottas levelüket. (Kö­szönöm, nem vagyok rá kiváncsi!) Az­tán nőnemű múmiánk mindössze kettő van, egy fiatal leányé Ramzesz család­jából (Jó família!) és egy asszonyé a XIII-ik dinasztia idejéből. Ezek jóval Cleopatra előtt éltek. Az öreg ur úgy beszél az egyiptomi -nőkről, mintha csak a párisi midinettek­ről lenne szó. A mai divatot nem ös­­meri. De Tutankamen koráét Zsörtölődve mondta: — Az újságírók mindenáron szenzá­ciót akarnak csinálni. Nem mintha a kulturszomj űzné őket, hanem mert Cleopatra pikáns asszony volt. Plety­kát szeretnének róla, botrányos részle­teket történelmi miliőben. Szégyen gya­lázat! Es elkezdte hevesen védelmezni Cleo­patra becsületét. Rémes egy nő. Két­ezer éves, de még mindig beszéltet ma­gáról. Alig mérgelődte ki magát az igazgató ur, újabb két újságíró érkezett: a Matin és a Joiunal munkatársai. És ekkor al­kalmam volt végignézni a legelkesere­­dettebb küzdelmet a két világlap képvi­selői között, hogy melyikük vegye bir­tokba Cleopatrát. Antonius bizonyára nem csapott ekltora hűhót a szép egyip­tomi királynő szerelméből, mint ez a két párisi riporter. — Az anyag engem illet meg — je­lentette ki monsieur L., akit a Matin szabadított rá a múzeumra — mert én voltam Itt előbb. — Bánom is én — húzta fel a vállát a másik — a riport nem magántulajdon, ön azt Írja, amit akar, én azt irom, ami nekem jól esik. • Csikorgatták a fogaikat Aztán alku­dozni próbáltak. — Nézze — mondta a Matin ripor­tert — ön a kertről és az igazgató úr­ról kész« felvételeket. — Nem! — mosolygott gúnyosan a Journal riportere — én a múmiát foto­­grafálom le. Ezt mir nein bírta tovább Babelon uc. fiáink tivail; — Uraim! Mielőtt még íetflegességre kerülne a sor: Cleopatra nincs itt! Az újságírók tanácstalanul néztek össze. Aztán lassan, fortélyosan meg­kezdték az előnyomulást. — Biztos, hogy nincs itt? Az igazgató ur paprikavörős lett a méregtől. — Mit gondol? Talán hazudok a ma­ga kedvéért? Alig lehetett kiengesztelni. Tapinta­tos kollégáim kétségbe voltak esve. To­vább nyomoztak. — Semmiféle múmia nincs ebben a múzeumban? Valami híresség? Egy tá­voli rokona Cleopatrának? Esetleg le­származottja? Babelon ur hangtalan undorral nyúj­totta át nekik a múzeumi katalógust: tessék választani. Mint a kereskedő a szövetmintákat, úgy túrták össze-vissza a füzetet, de eredmény nélkül. — Hát jó — legyintett előkelő gesz­tussal a Journal munkatársa — legyen Newyorkban nagyon könnyű pensll­­vániai vasúti társaság menetrendjéből kikeresni a megfelelő vonatot, mert a vonatok öt perces időközben indulnak. Newyork és Philadelphia közötti utat a gyorsvonat pontosan két óra alatt teszi meg. A vonatok az elképzelhető legna­gyobb kényelemmel vannak berendez­ve A gyorsvonaton csak egy osztály van. azonban az utas bizonyos ráfize­téssel jegyet válthat a különkocsiba, az úgynevezett »pariok« kocsiba. A vasúti kocsi hatalmas ablakai mellett kényel­mes zsölyék várják az utast, amelyek éjszakára a néger alkalmazott egy gombnyomására kényelmes hálófülkévé alakulnak át. Megérkezés Philadelphiába Két órai utazás után. amely idő alatt a vonat csak egyszer állt meg, megér­keztünk Philadephiába. ahova engem az SHS kormány mint hivatalos delegátust küldött ki. hogy a hetedik nemzetközi fogorvosi kongresszuson képviseljem. Az állomáson a helyi bizottság fogadta a delegátusokat és az érdeklődő orvo­sokat, akiknek sorába Európa minden nemzete képviselve volt. Az óramű pon­tosságával működő organizáció a legna­gyobb rendben utalta a fogorvosi kon­gresszusra érkezett több ezer hivatalos és nem hivatalos résztvevőnek a laká­sokat. Philadelphiának kétmillió lakosa van és egyébként is igen nagy a forgalma, a világkiállítás természetesen mégin­­kább megnövelte ezt. Maga a város eu­rópai fogalmak szerint még fiatal. 1682- ben épültek itt az első házak, de talán az egyetlen nagy város, amelynek sike­rült megközelíteni a higiénikus minta­­város ideálját Minden családnak meg van a maga saját családi háza és bár a város mellékneve »The Workhop of the World*, a világ műhelye és bár kikötő­je is nagy forgalmú, vasúti állomásán pedig az Unió négy leghatalmasabb transzkontinentális vasúti hálózatának fővonala fut össze, a napvárosokat jellemző egészségtelen uccáknak, há­zaknak, lakásoknak itt nyoma sincs. Philadelphia nemcsak azzal dicseked­het. hogy nagy a forgalma, hogy New­york és Chikágó után az Unió _ leggaz­dagabb városa, hanem azzal is, hogy itt van a vMg leghíresebb főiskolája: a pesilvánial egyetem. Az egyetemnek 1200 tanára van. Ebben az évben 26.000 hallgató hallgatta az előadásokat. Az egyetem vagyona, amellyel az egyete­mi tanács teljesen függetlenül rendel­kezik, meghaladja a 65.0000.000 doH&rt Maga az egyetem hetven hatalmas, gyönyörűen berendezett és felszerelt épületből áll A Philadelphiai Daily Miror megemlí­tette, hogy a ki állítás előkészítése meny­nyi pénzbe került. Ez év január 1-töl junius 1-ig Philadelphia város 15.000.000 dollárt adott ki gépkocsikra, azonkívül felépítette a Delawar-folyón átvivő ha­talmas függőhidat. Ez a hW még a newyorki BrookUn-tildat 1« túlszárnyal­ja. Hosszasága 2 km, a főnyűésa kb 600 méter, magassága a viz fölött, mintegy 45 méter, amely alatt még a legnagyobb óceánláró is el tud haladni. Hogy a hid öné a riport És udvarias meghajlással távozott. Monsieur L. pedig lefotografálta az épü­letet és a szökökutat (a direktor ur nem engedte magát) jegyzeteket csinált, ame­lyeket Babelon ott nyomban cenzúrá­zott A cikkből kiderült, hogy Cleopatra Párisban bujkál, ámbár nem tartják valószínűnek. De azért nincs kizárva, hogy valamelyik muzeum mélyén alusz­­sza örök álmát a bájos királyasszony, akinek gáláns kalandjai köztudomásúak, hisz az egész világ beszéli már, minek titkoljuk tehát tovább? Babelon ur némán hörgött a szégyen­től, mig a riporter a múmia autogram­mos fényképét sürgette. Ramzesz uno­kája azonban nem adott autogrammot és monsieur L. miután összecsomagolta a fényképező gépét tovanyargalt A múmiákra nem is volt kiváncsi. Se a múzeumra. A modern riporter ugyanis nem ér rá kőzmüvelődni. Tamás István feljáróját szabaddá tegyék és a híd környékét rendezzék, ezer házat bontot­tak le. A hidon négy sínpárral közleke­dik a villamos és hat ut van a jövő és menő gépkocsik részére. A hídépítés 45 millió dollárba került. A Wanaraacker Aki Philadelphiáról beszél, meg kell emlékeznie a Wanamackerról is, amely a világ legnagyobb áruháza. Az áruház épülete 12 emeletes a föld fölött és a gyalogjáró alatt 2 emelet pincesor van. A vevőközönség részére 50 lift áll rendelkezésre és 2600 lóerős gőzgép hozza mozgásba a különböző villamosáramot szolgáltató gépeket. Es­­ténkint 75.000 izzólámpa világítja meg az áruházat Az áruház bensejében nem Ismerik az évszakok változását A nyá­ri hónapokban is üditö hüs levegő van az áruházban, mert különböző bonyolult készülékek tiszta levegőt préselnek be a helyiségekbe. A szó-szoros értelmé­ben megszűrik, megtisztítják a levegőt, ennek folytán a helyiségek levegője por és miazma mentes. Télen persze mele­­gitökészülékek fütik a termeket . Az áruházat 60 évvel ezelőtt egy re­formátus pap. Jón Wanamacker alapí­totta. Mint református pap egy szatócs­­üzletet nyitott és fia ma már tulajdono­sa a philadelphiai és hasontó nagyságú newyorki Wanamacker áruháznak. John Wanamacker emlékirataiban elmond­ja, hogy üzleti sikerét annak köszön­heti, hogy öt parancsolatot állított ösz­­sze magának, amelyet híven követett. Az áruház halijában hatalmas márvány­táblán ott áU ez az öt parancs, amelyet leközlünk, hogy hátha akad valahol Csantavéren vagy Pacséron egy Wana­macker. aki elolvasván ezeket, megcsi­nálja a Wanamacker áruházat Íme az öt parancs: 1. Nálunk csak egy. abszolút pon­tossággal íixrrozott ár van. minden árucikkünk pontosan feltünteti ezt az árat, amelytől semmiképen sem té­rünk el. 2. Csak valódi és jóminőségii árut árusítunk. Ha valamire azt irtuk fel, hogy gyapjú áru, ne kételkedj, mert a mikroszkópiái vizsgálat is tiszta gyapjút mutat ki. Ha valamire azt irtuk, hogy másodrendű áru. akkor ez megfelel ennek a minőségnek. 3. Mindenkit szívesen látunk, min­denki megszemlélhet mindent és meg­győződhet az áru minőségéről, anél­kül. hogy bármit vásárolni volna kénytelen. 4. Minden meg nem ieleló árut visz­­szavesziink és a kifizetett vételárat a legnagyobb készséggel visszatérítjük. 5. Célunk bizalmas viszonyt terem­teni a gyárak, vevők és kereskedők között ami úgy a vevőnek, mint az eladónak közös érdeke. Ezeket az üzleti elveket amelyeket megvalósítani nem valami boszorkány­ság, mindenkor híven követték a Wana­­mackernál és az eredmény nem Is ma­radt el. mert a koporsószegtöl a leg­káprázatosabb színű finom kínai szőnye­gig. a belföldi árutól, a világ minden tá­járól összehordott drágaságokig itt minden kapható. Az árukat részben az áruház tulajdonát képező gyárakban ál­lítják elő. részben pedig az állandóan utón levő bevásárlók hajtanak fel a vi­lág minden részén. Wanamackernek több követője tá­madt és magában Philadelphiában öt­hat hasonló nagyságú áruház van. Munkácsy kéoek a Wanamackerben A Wanamackert megtekintő fiatal há­zaspárokat figyelmeztetik, hogy ne fe­lejtsék el lakásukat festményekkel is feldíszíteni és felkalauzolják a tizenket­tedik emeletre, ahol a képtár van, amelyben úgy a régi. mint a modern festők képeinek óriási tömege látható. Az alkalmazottak legszivélyesebben ka­lauzolják a látogatót és elvezetik a Wa­­namacker-család magánképtárába is, amely talán a világ legértékesebb ma­gánképtára. Munkácsy MihálynaK két örökbecsű müve »Krisztus Pilátus előtt« és a »Krisztus a Golgo­tán« is látható itt. Hihetetlen, hogy mi­csoda elővigyázattal és gondossággal őrzik a világhírű mester két alkotását. Annak a teremnek a falait, amelyben a Munkácsy képek vannak, samott és páncél borítja. Délután öt órakor ha­talmas páncélajtók záriák el. A képek olyan nagy összegre vannak biztosítva, hogy a biztositó társulat csak ilyen elö­­vigyázati intézkedések mellett vállalta a biztosítást. A látogató egy csinos kis füzetet is kap, amely Munkácsy Mihály­­ról és alkotá iáiról ad felvilágosítást és elmondja, nogy az öreg Wanamacker a párisi világ elállításon látta meg a ké­peket és elhatározta, hogy bármibe ke­rül is, megveszi azokat. Ki is íze tett értük darabonért 150.000 frankot, a.nely abban az időben a legnagyobb összeg volt. amelyet képekért adtak. Amerikában több Munkácsy-kép van, a newyorki városi könyvtárban Munká­­csynak egy másik reprodukciókból is­mert képe, a »Vak Milton tollbamondja leányának az elveszett paradicsomot«. A Wanamacker áruház előcsarnoká­ban van kiállítva az.a monoplán, amely­­lyel Bird százados 1925 május 9-én el­érte az északi sarkot. A repülőgép mel­lett egy üvegszekrényben láthatók azok a szőrmeruhák, bundák és cipők, amely» lyel az expedíció tagjai védekeztek a sarki hideg ellen. £zv milliárd müfox Megszemléltük Philadelphiában az S. S. White hatalmas gyártelepét, amely engem, mint szakembert érdekelt köze­lebbről. Itt mutatták be nekünk a kü­lönböző fogorvosi műszerek és fogtech­nikai cikkek szakszerű gyártását. Eb­ben a gyárban évenkint átlag egymütí­­árd- darab porcelán müfogat gyártatnak s a gyártelepen 10.000 munkás dolgozik, csak a fogászati osztályban. A sebé­szeti műszerek gyártásánál ezeken kí­vül még 5.000 munkás keresi meg a kenyerét. A deficites kiállítás A világkiállítás területére egy órák tartó villamosút után lehetett eliutnl. Minthogy a kiállítás előkésztésére mindössze 6 hónap áll rendelkezésre, a kiállítás nem 5s készült el teljesen, azon­ban amit az amerikai tedmika és akarat­erő produkálni volt képes, az a hat hó­nap alatt mesébeillő gyorsasággal bemu­tatta. Japántól kezdve a legmesszebb ke­let minden népe. a legtöbb európai ál­lam az angol gyarmatok, maga Anglia egész Délamerika képviselve volt a ki­állításon. Oly nagy tömegben érkeztek, a kiállítandó tárgyak, hogv a kiálMtás megnyitási naoián málus 1-én a kiállí­tandó tárgyak nagv része még ki sem volt csomagolva, csak iunlus végén si­került minden tárgyat elhelyezni. Hat napon keresztül pezsgőélet volt a kiállítás területén, szombaton éjfélkor azionban kialudtak a lámpák, kihalt az élet. A vasárnapi munkaszünetet szigo­rúan megtartották. Vasárnap zárva vol­tak a kiállítás kaoni. így nem csoda, hogv a kiálMtás anyagi szempontból nent sikerült Csak később függesztették fei a kiállítás területére a vasárnapi munkát szünetet mert addig tvárak és árurá-. zak alkalmazottai egyáltalán nem láthat­ták a ki állítást A vasárnapi munkaszünet felfüggSHt'fi­se után vasámaponkint száz és százezer ember hemzsegett a kiállítási pavilonok­ban. A kiállításon minden léoten-nvomoti bizonyságát láttuk, hogv az amerikai ál­dozatkészség nem ismer határt ha a ienki áldozatkészségéről vad szó. ha meg kell mutatni a világnak, hogy a dollár hazájában is tudnak áldozni a kultúráért. Legutolsó dlvatszerintl re tik ti! újdonságok megérkeztek F. Ditrlch börőndös üzlete Novisail, Kr. Petra ul. 30 igen. Az uj világ a csudák hazája Dr. Auspitz Rudolf sombori fogorvos feljegyzései a philadelphiai világkiállításról (Második közlemény)

Next

/
Thumbnails
Contents