Bácsmegyei Napló, 1926. december (27. évfolyam, 330-356. szám)
1926-12-10 / 338. szám
4- otáal____________________ BÁCSMEGYEI NAPI/) ___________________1926. december 10. Miért ölt a szekiesi béres ? Freitag Gottfried a?t állítja, hogy a s'egénvség és az elhagy atottság vitte foiiiF e — K >váes Verona szerint a gyilkos sz reimet akart zsarolni A törvényszék pénteken Szekiesen folytatja a tárgyalást A szuboticai törvényszéken csütörtökön tárgyalta Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa a gyilkossággal, gyilkosság és rablás kísérletével és érkötés elleni erőszak kísérletének bűntettével vádolt Freitag Gottfried bűnügyét. A vád ellene — mint részletesen megírtuk — az, hogy ez év október 23-án, előre megfontolt szándékkal megölte Angyal Imre 14 éves kanászgyereket és ugyanekkor meg akarta ölni Kovács Tamás 22 éves feleségét, Veronát, ez a szándéka azonban akaratán kívül meghiúsult. Freitag ugyanakkor erkölcstelen merényletet is megkísérelt Kovácsné ellen. A fötárgyaláson a vádat Csulinovics Ferdó dr. államügyész képviselte, a védelmet P.ctrovics Márké dr. ügyvéd látta el. Pavlovics István elnök reggel 9 órakor nyitotta meg a fűtárgyalást és megkezdte a vádlott részletes kihallgatását. Freitag Gottfried vádlott alacsony termetű, jólfáplált, kifejezésfelen arcú, halkbeszédü. tipikus szolgalegény. Az elnök kérdésére elmondja, hogy 1903 augusztus 15-én született, apja, anyja meghalt. Apja a múlt évben halt meg, úgyhogy kaszálás közben a szemébe röpült a kasza pengéjének egy szilánkja és ez halálát okozta. Két fivére volt. akik közül az egyik a háborúban, a.másik tüdövészbeu halt meg. Nincs senki hozzátartozója. Az általános kérdések után az elnök ismerteti a vádlottal a vád tárgyát és megkérdezi, hogy megértette-e a vádat és bűnösnek érzi-e magát? A vádlott: Igen. Az elnök: Valamennyi vádpontban? A vádlott: Nem. Abban nem, hogy rabolni akartam és hogy erőszakot akartam elkövetni. Elmond.ia ezután.' hogy tizenhárom éves kora óta szolgál. A mostani gazdájához, Lehr János szekiesi gazdálkodóhoz 1923. év szeptember 3-án lépett be. Az elnök: Mi volt a fizetése? A vádlott: 4500 dinár évi fizetés, lakás és teljes ellátás. Az elnök: Ismeri Kovács Tamást és feleségét, Veronát?' A vádlott: Igen. Többször voltam náluk a tanyán, amikor dolog volt. Az elnök: Látogatóban is járt ott? A vádlott: Nem, csak ha do'goztunk. A gyilkosság A vádlott ezután rátér a végzetes október 23-iká , • eseményeire. Elmondja, hogy estefelé, mint rendesen, a gazdájával. Lehr Jánossal megvacsorázott, amely alkalomma! jelen volt Rózer Mari cselédlány is. Vacsora után az istállóba ment, felhúzta a cipőét és elment. Az elnök: Hová akart menni? A vádlott: Sógoromhoz, Klein Nikolához, aki a Schneidér-féJc tanyán van. Az elnök: Hol fekszik ez a tanya? Ar-. ra, amerre Kovács Tamás tanyája van? A vádlott: Schneidernek két tanyája van, az egyik öLbatszáz lépésre van a Kovács-tanyától, a másik a Kovács-tanyán túl. Az elnök: De nem a sógorához ment, hanem Kovácsókhoz. A vádlott: Igen. Az elnök: Miért? A vádlott: Meg akartam látogatni Tamást. Az elnök: Kit talált a szobában? A vádlott: Angyal Imrét és Veronát. Az elnök: Kopogtatott az ajtón, mielőtt bement? A vádlott: Igén, tréfából kopogtam. Az asszony azt mondta: Szabad. Az elnök: Mit látott a szobában? A vádlott: Az asztalon petroleum lámpa égett és az asztalnál ült Angyal Im(HjgSgPBQsrek egy, pádon, az asszony állt és az asztalon férjének egy kabátját tisztította. Beszélgettünk az asszonynyal és tudakoltam, hogy hol van Tamás. Azt mondta az asszony, hogy Mali-ldjosra ment, kérdeztem miért, azt mondta, pénz miatt. Az elnök: Beszéltek azután pénzről? A vádlott: Nem, csak az asszony mondta, hogy pénz miatt, ment az ura Maliidjosra. Azután még Imrével beszéltem, felálltam és levettem a falról az ott egy szegen lévő kétcsövű vadászpuskát és a tölténytáskát. Az asszony kérdésére, hogy miért veszem le a puskát, azt feleltem, hogy gazdám küldött el érte. Azután felálltam és kimentem a puskával, az asszony és a fin kikisértek a ház sarkáig. Az elnök: Miért mondta, hogy a gazdája küldte a puskáért? A vádlott: Hazudtam az asszonynak. Az elnök: Miért hazudott? A vádlott: Nem tudom. A sarkon elbúcsúztam az asszonytól és a fiútól és azt mondtam: jó éjszakát. Aztán egyedül tovább mentem az ut felé Körülbelül busz-huszonöt lépést haladtam, a mikor megfordultam. Az elnök: Miért? A vádlott: Nagyon mérgelődtem, hogy ők olyan’jól élnek és én olyan szegény és szerencsétlen vagyok. Senkim sincs. Majd elmondja a vádlott, hogy mikor megfordult és elindult a tanya’áz felé, kivett a tölténytáskábó! cgv töltényt és beletette a puska jobb. csövébe menet közben. Az elnök: Miért tette? A vádlott: Nem tudom. Nagyon megdühödtem. nem tudtam, mit csinálok. Kém tudtam a természetemet: uralkodni. Az elnök: A fegyvert hol tartotta, amikor visszajött? A vádlott: Amikor a t-nyabaz’-«.* jöttem, a fegyvert a kezemben tartottam, kinyitottam a konyhaajtót és a konyhában még egy töltényt beletettem a puska másik csövébe. Az elnök: Ezt miért tette? A vádlott: Nem tudom. Emikor a konyhába értem, az asszony belülről kinyitotta a szoba ajtaját de csak az aszszony karját láttam. Az elnök: Mit csinált akkor maga? A vádlott: Mindjárt lőttem. Az élőnk: Milyen irányba? A vádlott: Be a szobába: »Nem tudtam aludni« A vádlott vallomásának ennél a részénél az elnök intézkedésére, kézébe adja a í.eremszolga Freitag Gottfrlednek a kétcsövű puskát, amellyel a gyilkosságot elkövette és amely bűnjelként a bíróság asztalán feküdt. Az elnök felszólítására a vádlott megmutatja hogy a puskát miként tartotta kezében a lövés pillanatában. A vádlott ezután folytatja vallomását. Elmondja, bogy a lámpa a lövés után azonnal kialudt. Az asszony kiugrott a szobából és ő mellette ki akart surranni a konyhából, ö utána ment puskával a kezében, megfogta az asszonyt aki kiszakította magát kezéből és tovább futott. Újból megfogta a folyosón, »mikor azt mondta neki az asszony, hogy menjen be és nézze meg, mit csinál Imre. Nem ment. Tovább birkózott az asszonynyal, aki felugrott és a ház körül szaladt. A ház végében lévő szalmánál öt lépés távolságról rálött. Az elnök: Eltalálta? A vádlott: Nem tudom. Az asszony elbukott, de hamar felugrott és továbh szaladt, én utána dobtam a puskát és kivettem a kést a nadrágzsebemböl és szúrtam. Az elnök: Hol? — Nem tudom. — Hányszor? — Nem tudom. Többször szúrtam, az aszony védekezett és megfogta a jobb kezemet, aztán abbahagytam. — Miért? — Nem tudtam tovább szúrni. — Miért? — Nagyon a szivemre vettem, amit csináltam. —• Nem gondolta, hogy az asszony meghalt? — Nem gondoltam. — Azután mit tett? — Hazamentem. — A puskával mi történt? — Otthagytam. En hazamentem, otthon az istállóban lájttam, hogy a nadrágom véres. A kúthoz mentem és kimostam. A gyilkos a gyilkosság színhelyére megy Az elnök: Mennyi idő telt el attól az időtől, amikor otthonról elment, addig az időig, mig visszajött? — Negyedhétkor mentem el és háromnegyednyoloksr jöttem vissza. — A keze is véres volt? — Igen, azt is megmostam. — Mit csinált azután? — Lefeküdtem az ágyba. — Aludt? — Nem — Miért? — Minden a fejembe ment — Azután elmondja a vádlott, hogy egy óra múlva jött érte a gazdája, mert a Kovácsék tanyáján történt valami. — Maga mit mondott? — Azt mondtam, bogy nem tudom, mi történt. — Aztán befogott, elmentek a községházára. az orvosért és két kocsin Kovácsék tanyájára mentek. A tanyán látták, hogy a kis Angyal Imre holtan fekszik véresen a földön. A vádlott maga is volt a szobában. A gazdája, az orvos és a csendőr átmentek Jansen Fülöp tanyájára, ahová a súlyosan sebesült asszony menekült A vádlott nem mentei. A szünet után az elnök még néhány kérdést Intéz a vádlotthoz és figyelmezteti, hogy a vizsgálóbíró előtt tett és a mai váltomás között eltérések mutatkoznak. A vádlott a vállát mozgatja és egyre ismételgeti: — Nem tudom, nem tudom. Az elnök ezután több kérdést intéz hozzá arra vonatkozólag, hogy fa'sérelt-c meg erőszakot az asszonnyal szemben. A vádlott ezt tagadja és csak azt ismeri el. hogy az ászonyt megfogta és meg- Szurkálta. Kovács Verona elmondja a véres est történetét A beidézett tanuk közül a bíróság először Kovács Tamásné, Tóth Veronát hallgatta ki. Huszonhét éves, öt éve van férjnél, egy négy éves kislánya van. A meggyilkolt Angyal Imre az. ő tanyájukon volt kanászgyerek. v -Az elnök: Mi volt a-fizetése?Tanu: Két méter búza, ezer dinár fizetés és ellátás. Az elnök: Akkor este otthon volt az ura? i. Tanú: Nem. nem volt otthon. Az elnök: Hol volt? • -— Maliidjosra ment. ahová a kis Imre fizetéséből négyszáz dinárt.elvitt; Volt maguknál pénz akkor a házban? —. Nem szokott nálunk több pénz lenni soha húsz-negyven'’dinárnál.-r Milyen napon történt az eset? — Szombati napon, október 23-án este. Amikor ülünk a szobában ketten Imrével, hallottuk a konyhaajtót nyitni. A kisfiú azt mondja erre: _ No, gyün a Tamás bácsi. A tárni: A konyhaajtó kinyitása után kopogtak az ajtón. Az elnök: Mondta maga azt, hogy szabad? . . — Nem mondhattam, mert mindjárt nyílt az ajtó. Gottfried jött be, azt mondta jóestét. Kérdeztem, minek jött? Azt mondta, a puskáért, mert másnap reggel bét órakor be kell azt vinni a községházára. — Kérdezte, hogy a gazda küldte? — Nem. De én azt gondoltam, hogy 5 küldte. A Gotfrid levette a puskát a szögről, szétnyitotta. nézegette és megtöltötte egy töltényre, összerezzentem és mondám, vegye ki. a puska az nem játék. Kivette a töltényt és kiment. ;■ ’ .„-Vív . :<}• .• - • ■ • Freitag visszajön Az elnök: Mi történt azután? Tanú: Mi ketten visszajöttünk a szobába. De negyedóra múlva hallottuk, hogy nyílik ismét a konyhaajtó. A kis Imre megszólalt: — Gyün már Tamás bácsi. Fölkeltem, megfogtam az ajtó kilincsét és kinyitottam. Ebben a pillanatban lövés dördült el. nem is láttam ki lőtt, a lámpa elaludt. Ijedtemben se nem láttam, se nem hallottam, kiugrottam a konyhába és menekülni akartam. Gottfrid — akkor már láttam, hogy ö van ott — megfogott és földre tepert. Birkózás közben felszólított, hogy adjam meg magam neki. Én védekeztem és ellöktem masamtól, felugrottam, kirohantam a folyosóra, ö utánam, elkapott, odaszoritott a falhoz és ismét erőszakoskodni kezdett. Én minden erőmmel védekeztem és azt mondtam neki: »Gottfrid kegyelmezz meg, ha nem magamért, kisgyerekemért«. Gotfrid nem szólt semmit, csak tovább nyomott a földre. Nagy erőfeszítéssel sikerült őt ellöknöm és tovább szaladtam. A ház körül szaladtam, miközben elestem. Gotfrid a puskával utánam lőtt és a lágyékomon eltalált Én szaladtam tovább a szalmáig, ott Gotfrid utóiért, elővette a bicskáját és át akarta vágni a torkomat. Védekeztem, ahogy tudtam, de nem használt, összeszurkált. Egyszerre csak éreztem, hogy elenged. Fel akartam kelni, de összeestem és elvesztettem eszméletemet. Mikor eszméletre tértem, négykézláb 'elmásztam Fülöp Mihály szállásáig, segítségért kiáltottam, Fülöpék bevittek a szállásra, innen a szekicsi kórházba kerültem, ahol hetekig ápolták. Mit mondanak a tanuk A következő tanú Lehr János volt, a vádlott gazdája. A vádlottat rendes, jó munkásnak mondja, nem ivott, nem garázdálkodott. Fejvilágositást nyújt arról, hogyan értesült az esetről és hogy ment ki feikőlteni Gotfridet. Háromszor Is kellett szólítani, mig felébredt. Semmi izgalmat és nyugtalanságot nem észlelt rajta. Jeremies Risztó dr. és Baria Antal dr, törvényszéki orvosokat hallgatják ki.-. Az orvosszakértők szakvéleményének előterjesztése után a biróság folytatta a tanuk kihallgatását. Kovács Tamás elmondja, hogy a kérdéses napon, mikor haza érkezett, milyen állapotban találta lakását. Kezdetben azt hitte, hogy a kis Angyal Imre alszik és csak később látta, hogy halott és azután tudta meg a szerencsétlenség többi részletét. A biróság fegyverszakértőként kihallgatta Milassín Andor szuboticai tüzo! tói ^parancsnokot és Todorovics Bozsidárt arra nézve, hogy a puskatus dobástól, vagy ütéstől tört-e el. A szakértők véleménye az, hogy a puskatus nem dobástól tört el. Fülöp MShály tanú elmondja, hogy milyen körülmények között találták meg a szerencsétlen asszonyt, akit házukba bevittek. Ezután Csulinovics Ferdó dr. államügyész indítványt! terjeszt elő. hogy több fontos körülmény tisztázása céljából. szálljon ki a törvényszék a tett színhelyére, valamint indítványozza, hogy Szekiesen hallgassák ki Klein Nikolát. Tóth Bélát, Kiss Terézt, Boskovics Péter, Szijacsics Száva és Gajer Leonhardt rendőröket. Petrovirs Márkó dr. védő nem ellenzi az ügyész előterjesztését. Pavlovics István elnök kihirdeti a biróság végzését, amely szerint helyt ad az államügyész indítványának, a tárgyalást megszakítja és folytatását péntek reggel tiz órára Szehicsre tűzi ki. A bíróság pénteken reggel Szekicsre megy, ahova a vádlottat is fegyveres fogházőrök kiviszik. A biróság először a bűncselekmény színhelyét tekinti meg. Megtekinti a két tanya egymástól való távolságát, aztán a szekiesi községházán folytatják a csütörtökön megszakított főtáigyalást.
