Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-07 / 306. szám
1^2b november 7. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET Az erdélyi magyar párt gyergyószentmiiklósi nagygyűlését követő intézőbizottsági ülés, mint ismeretes, Inczédy-.loksmann Ödönre bizta a fontos ügyvezetői tisztséget, akit a nagygyűlés előzőleg az egyik alelnöki állásra megválasztott. Az uj ügyvezető alelnök most vette át a párt adminisztrativ ügyeinek vezetését és ez alkalommal az erdélyi magyar sajtó képviselőinek nyilatkozott programjáról. »Az ügyvezető-alelnöki tisztet •— mondotta többek közt — első sorban a párt adminisztrativ szervének tartom, amelynek, mint ilyennek, élő kapcsolatban 'kell állania a pártközpont és a vidéki tagozatok között minden irányban. Első teendőm a pártközpont ügykezelésének tüzetes megvizsgálása és ha szükségét látom, ugy annak célravezető megváltoztatása. Igen fontos feladatomnak tartom, hogy alapos tájékozást szerezzek magamnak az összes tagozatokról. Hol működnek ezek és hol vannak csak formailag meg? Nem elég egy tagozatnak megalakulni és csupán választások alkalmával működni! A tagozatoknak a közönséggel politikai, gazdasági. társadalmi, ipari, közművelődési, kereskedelmi és általában minden irány, ban szoros összeköttetést kell feníartaniok. A legnagyobb gondomat a párt anyagi ügyeinek rendezése fogja képezni. Nekünk nem könyöradományokból kell élni, hanem minden magyarnak végre meg kell értenie, hogy a maga nemzeti áldozatát meg kell hoznia. A magyarság fejszám szerinti összeírása tovább már nem késhet. Ez olyan égetően fontos kérdés, amely nélkül a magyar párt életképességét el sem tudom képzelni. Ezen kell alapulnia a fentebb említett nemzeti áldozatnak is.« utján a volt tisztviselőket törvény szerint megillető nyugdijat, a dolgozni akarókat kereseti lehetőségekhez juttassa. Nagyszabású akció indult meg arra, hogy az erdélyi magyar intézmények és vállalatok munka- és erőszükségletük kielégítésére elsősorban a kipróbált megbízhatóságú, széles alapokon képzett volt magyar közalkalmazottakat fogják munkába állítani. A magyar intézmények erre való készségüket a múltban is megmutatták, de most intézményesen indul meg az uj akció, amely biztató eredményekkel kecsegtet. A párt felszólítására a volt magyar tisztviselők elhelyezésére való készségét elsőnek a Minerva biztositó társaság kolozsvári igazgatósága jelentette be, mely közölte, hogy hajlandó három magyar tisztviselőnek állást adni. A csehszlovákiai németek egyik vezére, Zierhut agrárpárti képviselő, a parlament alelnöke, Plánban nagy beszédet mondott, melyben megállapította, •D- rn hogy abban a pillanatban, amikor Né- 1 metország mint legyőzött állam felajánlotta Franciaországnak a rajnai szerzi ződést, aláírta a locarnói paktumot és belépett a Népszövetségbe, a csehszlovákiai németségnek is meg kellett változtatni politikai mentalitását, »A csehszlovákiai németség — mondotta — szilárdan ragaszkodik hazájához és akármilyen idők következzenek el, kitart mellette, tehát nem lehetett az örökös ■f duzzogás politikáját űzni és kivárni, a mig alamizsnát vetnek a német népnek. Az ellenzékiség nem politikai cél — a cél mindig az, hogy a hatalmat megszerezzék, hogy kormányra jussanak. A német kormánypártok nem határozták el magukat előfeltételek nélkül erre a lépésre, de nem kérnek tanítást az úgynevezett nacionalista pártoktól. Szavakkal és frázisokkal nem lehet megvédeni a hazai földet. A nemzet és a nemzet közötti megegyezés elképzelhetetlen, mert hisz a nemzet képviselőket és szenátorokat bizott meg saját védelmével, akik felelősek azért, amit a nemzet érdekében tesznek. Biképzelhetetlen az, hogy ezek a képviselők és szenátorok olyan óriási problémát, amelynek megoldása évszázadokon keresztül sikertelen volt, most két vagy három hónap alatt megoldjanak. Nincs annak semmi értelme, hogy a kisebbségi követeléseket paragrafusokba gyűjtve és megszámozva egytől ezerig felsorolják és a másik pillanatban a követelések kilencvenkilenc százalékát az asztal alá dobják.« A kantom vörös csapatok njabb előnyomulása Elfoglalták Kin-Kiangot, amivel megnyílt az nt dél felé Londonból jelentik: Sanghaiból érkező jelentések szerint a kantoni vörös csapatok meglepetésszerűen megtámadták a Kin-Kiang előtt álló sanghaii csapatokat és puccsszerűen elfoglalták a várost. Kin-Kiang Hankau után a Jangcsekiang legnagyobb kikötője és ott volt Sun-Csuan-Fang sanghaii főikormányzó főhadiszállása is. A város elfoglalásával a kantoni vörös csapatok döntő csapást mértek a sanghaii csapatokra. Az északi front teljesen összeomlott és Hankau és Kin-Kiang birtokában a kantoni vörös csapatoknak nyitva áll az ütjük dél felé. Sun-Csuan-Fangnak és vezérkarának tartózkodási helye ismeretlen.,A sanghaii főkormányzó állítólag Hankauba menekült, ahonnan uj offenzivát készít elő a kantornak ellen. A kin-kiangi európaiak a külföldi negyedekben keresnek menedéket, amelyeket japán, amerikai, angol és francia katonaság véd. Ágyucsovek előtt választ a görög nép A rojalisták puccstól tartanak Görögországban Athénből jelentik: Vasárnap lesznek az általános választások egész Görögországban. A választáson a népnek el kell döntenie, hogy ragaszkodik-e a köztársaság további fenntartásához, vagy a monarchia helyreállítását kivánja-e. Az Athént körülvevő dombokon ágyukat és gépfegyvereket helyeztek el, amelyeknek csöve a főváros felé van fordítva. Kondilisz miniszterelnök ugyan manifesztumot ; bocsátott ki, amelyben azzal igyekszik megnyugtatni a lakosságot. hogy az ágyuk csak akkor fognak veszedelmet jelenteni, ha a fővárosban a választások ideje alatt zavargások törnének ki. A főváros képe is elárulja a lakosság nagy izgalmát, amelyet csak még szítanak a különböző pártok lapjai. A választásokon harminchat várt vesz részt, a tulajdonképpeni harc azonban a rojalista és a republikánus párt között fog lefolyni. A republikánusok harminc-negyven főnyi többségre számítanak, de a rojalisták is bíznak a győzelemben és a választások előtt egy nappal még megközelitő képet sem lehet alkotni ä választások várható eredményéről. Athénben riasztó hírek terjedtek el, hogy a rojalisták abban az esetben, ha a választások vereséget szenvednek egyes kerületekben, a melyekben a lakosság többsége királyhü, erőszakkal akarják a hatalmat kezükbe ragadni és puccsszerűen restaurálni akarják a monarchiát. A kormány minden óvintézkedést megtett az esetleges puccskísérlet meghiúsítására. Kondilisz tábornok pénteken szemlét tartott az athéni csapatok felett és a szemle után beszédet intézett a tisztekhez, amelyben megfogadta, hogy akárhogyan is ütnek ki a választások, a hatalmat átadja a győztes pártnak és ha a monarchisták győznek, akkor egyszerű polgár akar maradni, azt azonban nem tudná megmondani, hogy a hadsereg egykedvűen nézi-e a monarchisták felülkerekedését és azt, hogy a hatalom a köztársaság ellenségeinek kezébe kerüljön. Ismét fenyeget a Duna Komoly árvizveszedelem a. folyó jugoszláv szakaszán Pucelj földmive’ésügyi min szter megtekintette a védelmi munkálatokat ságok sürgősen hosszúlejáratú államkölcsönt kapnak. Arra a kérdésre, hogy el lehet-e hárítani a közeli árvizveszedelmet, Krotin Zlatoje a következőket mondotta: — Az Apatin—szontai ármentesitő társaság területein öt és fél méter magas körgátakat épitenek. Abban az esetben, ha Passauból a viz további emelkedését jelentik és ha a Dráva áradása tovább tart, oly magas vízállása lesz a Duna jugoszláv szakaszának, amely könnyen áttörheti ezt a kör-gátat, Ugyanez a helyzet Bogojevónál is, ahol a gátak szintén nem olyan erősek még, hogy a hatalmas víztömeget feltartsák. Ha a gátszakadás bármelyik helyen bekövetkezik, ugy Bácska és Baranya azon része, amelyet a legutóbbi áradás elpusztított, ismét viz alá kerül. Még komolyabb lesz a helyzet tavaszszal, ha addig a védőgátakat a lehetőségig meg nem erősitik. Tavasszal az áradás hosszabb ideig tart és az árvízveszély nem múlik el oly hamar, mint például téli időszakban, amikor nincs olyan nagy esőzés, sem hóolvadás. — Ha tavaszig nem készülnek el a gátak — fejezte be nyilatkozatát Krotin Zlatoje — borzalmas katasztrófa következhet be. Szomborból jelentik: A Duna áradásáról az utóbbi napokban oly hírek terjedtek el, amelyek komoly agogdalomra adnak okot. Ha a helyzet, még nem is kritikus, tartani lehet attól, hogy a Duna jugoszláv szakaszán ismét kilép a medréből, amely esetben az áradás katasztrofális következményekkel járna. A helyzet komolyságára vall az a körülmény is, hogy Puceli földmivelésügyi miniszter pénteken Apatinba és Bogofevóra utazott a védőmunkálatok megtekintésére, szombaton pedig egy bizottság szállt ki, amelynek tagjai Beszarics Steván, a vízügyi osztály főnöke, Miroszavllevics minisztériumi osztályfőnök, valamint a közlekedésügyi minisztérium több osztályvezetője és a -szombori folyammérnökség vezetői. A bizottság végigjárta az egész árterületet és ellenőrizte, hogy mennyire haladtak már a védelmi munkálatok. A Báesmegyei Napló munkatársa felkereste Krotin Zlatojét, a szombori folyammérnökség vezetőjét, aki a helyzetről a következőképpen nyilatkozott: vili küjarcolhatta parlamenti képviseletei — A Duna vízállása napról-napra A romániai magyarság egyetemét képviselő egyetlen politikai párt, a magyar párt, most tesz kísérletet arra, hogy az elbocsájtott tisztviselők jogainak kikövetelése mellett a nyugdijtalanok részére a nemzettársadalom élő erejével uj életutakat keressen és nyisson meg. Nemrégen állított fel egy elhelyező irodát, amelynek egyetlen célja, hogy a nyomorba döntött magyar tisztviselőket egzisztenciához, betevő falathoz segítse. A kolozsvári pártirodában az uj intézmény még csak szervezés alatt áll, de máris reménység mutatkozik arra, hogy addig is, amig a emelkedik és rövidesen eléri azt a magasságot, amely már veszedelmes lehet, tekintettel arra, hogy a védelmi munkálatok még nem fejeződtek be. November elsejéről 2-ikára 276 cm.-ről 360 cm.-re emelkedett, november 3-ikán a víz magassága Apatinnál már elérte a 4.42 métert és ha a viz állása ilyen arányban emelkedik továbbra is, november 8-ikára el fogja érni az öt és fél méter magasságot. Súlyosabbá teszi a helyzetet a Dráva folytonos áradása, amely, ha a Dunán érezteti hatását, hat méter magas vízállásra lehet számítani. A munkálatok állandóan folynak a védgátak megerősítésére, de tartani lehet attól, hogy a várható hideg téli időjárás nagy mértékben gátolja a munka előbbrehaladását. A legnagyobb baj azonban az, hogy nincs elég pénz. A gátak teljes rendbehozására és kiépítésére nyotcvannyolc millió dinárra volna szükség. Ilyen tekintélyes összeget gyűjtési akció révén nem lehet előteremteni. Az egyetlen megoldás^ ha az ármentesitő társaÄ patkányok Szociáldemokrata válasz Bethlennek A magyar nemzetgyűlés szombat: ülése Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szombaton teljes részvétlenség melleit folytatta a felsőházi javaslat vitáját. A vita első szónoka,Propper Sándor, részletesen beszélt gróf Bánffy Miklósnak Romániába történt távozásáról és megütközve állapította meg, hogy Bánffy, aki mint volt külügyminiszter, magyar államtitkok birtokában van. letette a román állampolgári esküt. Visszautasította ezután Bethlen miniszterelnöknek a szociáldemokraták elleni támadását, majd foglalkozott a főnemesség szereplésével és azt a kérdést vetette fel, hogy hol volt a főnemesi osztály a háborús megpróbáltatások idején és hova rejtőzött az összeomlás napjaiban. Hangsúlyozta ezután, hogy a jogfolytonosság értelmében Magyarország köztársaság, mert 1918-ban kikiáltották a köztársaságot. Vician István: A maguk köztársaságát patkányok csinálták! Propper Sándor: Bátor leszek felolvasni ezeknek a patkányoknak a listáját. Felsorolta ezután, hogy kik tettek esküt a nemzeti tanácsnak 1918. októberének végén, még a köztársaság megalakulása előtt. A felsoroltak közt szerepel csaknem valamennyi magyar társadalmi és gazdasági egyesület, a régi képvíselőház tisztikara, a keresztényszociálista párt, Habsburg József főherceg, Proihászka Ottokár székesfehérvári püspök, aki külön szózatot is intézett híveihez, akiket a köztársasághoz való csatlakozásra szólított fel, gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, Raffay Sándor református Püspök és más előkelőségek. Ezek a patkányok —• folytatta éles hangon Propper — siettek letenni az esküt a köztársaságnak és a névsorban hiába keressük a munkásságot, mert az ezekben a napokban csak az ország rendjének és a magántulajdonnak védelmére fordította minden figyelmét. Áttérve a felsőházi javaslat bírálatára, kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt nem kér a kinevezés utján szerzett felsőházi tagságból, majd határozati jár vaslatot nyújtott be, amelyben indítványozta, utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy vonja vissza a felsőházi javaslatot és terjessze a Ház elé az egykamarás rendszerről szóló javaslatot. A javaslatot nem fogadja el. Kószó István felszólalásában támadta az ellenzéket, mely szerinte, nem harcol tisztességes eszközökkel. Beszéde után néhány interpellációt terjesztettek elő, majd az ülés véget ért.
