Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-07 / 306. szám

2. oldal. 1926. november 7 BÄCSMEGYEI NAPLÓ és a Radics-párt között. A radikáli­sok hevesen támadták Szibenik ag­­rárreformügyi miniszter törvényter­vezetét. amelyet az alkotmányba és a magántulajdon elvébe ütközőnek nyilvánítottak. Szibenik és Radios Pavle energikusan védték a javasla­tot. A radikálisok különösen azok­nak a kis és középbirtokoknak agrár­reform alá vonását kifogásolták, a melyeket tulajdonosaik nem maguk müveinek, hanem felesben bérbeád­­jdk. Szibenik agrárreform-mir'szter ki­jelentette. hogy kitart javaslata mel­lett és amennyiben a bizottság radi­kális tagjai azt nem fogadják el, a bizottság plénuma élé terjeszti. A radikálisok szemére vetették Szibeniknek, hogy akaratuk ellenére, az ellenzék segítségével akarja a törvényt keresztülvinni. Komneno­­vics radikális, a bizottság elnöke ki­jelentette, hogy a plénumot mind­addig nem hívja össze, mig a javas­latot a radikális klub le nem tár­gyalja. A konferencia hét órakor ért vé­get. é Az ankétbizoítsáág ülése Az ankétbizottság szombat délelőtt kilenctől tizig rövid ülést tartott. Az ülésen folytatták a Korosec ellen benyújtott interpellációra vonatkozó akták felolvasását. Másfélmillió dinárral károsította meg c«ry <ra dag bőr­kereskedő az őszije'« bőrgyárat A gyár volt raktárnoka jelentette fel Deutsch Mórt Őszijeikről jelentik: Az oszijeki rend­őrség — mint a Bácsmegyei Napló szombati száma röviden megírta — le­tartóztatta Deutsch Mór oszijeki borke­reskedőt,' az oszijeki bőrgyár bevásár­lóját, aki a város leggazdagabb emberei közé tartozik. Deutsch letartóztatása an­nál is inkább nagy feltűnést keltett, mert azt a bőrgyárnál történt sikkasztásokkal és csalásokkal hozták összefüggésbe. A rendőrfőkapitányságról kapott fel­világosítások szerint Deutsch letartózta­tása Schmidt Józsefnek, a bőrgyár volt raktárnokának feljelentésére történt. Schmidt feljelentésében előadja. hogy Deutsch Mór, aki a gyár részére a be­vásárlásokat végezte, hamis adatokkal körülbelül másfélmillió dinár írejéig károsította meg a gyárvdllalatot. A fel­jelentő ezzel egyidejűleg beismeri, hogy a csalásokban segítségére volt Deutsch­­naik, aki hallgatási dij fejében havon­ként ezer dinárt fizetett neki. Négy éven keresztül folyt ez a manipuláció, anél­kül, hogy bárki is sejtett volna róla va­lamit. A rendőrség Deutschot kihallgatása után átadta az ügyészségnek: Noviszadról jelentik: A városi tanács most készítette el a város 1927. évi költ­ségvetését. A térvezet szerint, amelyen minden valószínűség szerint még lesznek vál­toztatások, a jövő évi pótadó 117 szá­zalék lesz. A múlt évben 98 százalék volt a pótadó, tehát az uj előirányzat­nál 19 százalékkal kevesebb. A város jövő évi szükségletének végösszege 18,314.197 dinár és erre csak 13.092.466 dinár bevétel fedezet van. úgy bogy a hiány 5,221.731 dinár. Ennek fedezésére szolgál a 117 százalékos pótadó. Érde­kes újítása lesz a jövő évi költségve­tésnek. hogy kizárólag a szorosan vett közigazgatási bevételeket és kiadáso­kat tartalmazza és egyetlen dinárnyi beruházást sem irányoz elő. A költségvetés bevételi tételeinél fel­tűnő apadás észlelhető. Főleg az alko­holfogyasztás csökkenése látszik meg a költségvetés bevételein és a jelentéke­nyen megcsappant idegenforgalom is rést üt a bevételeken. A bevételi tételek na­gyobb csökkenése a következő: Bor­­fogyasztási adópótlék kétszázezer di­nár, szesz és liköradó hatvanezer di­nár, söradó százötvenezer dinár, hely­­pénzdijak háromszázezer dinár, mérle­gelési dijak hatvanezer dinár, part­­használati dijaik húszezer dinár, beho­zott áruk kövezetvámja kétszázezer, ál­lami fogyasztási adó (amelyért a város átalányt fizet) százezer, idegenforgalmi adó százezer és az iparostanonciskola illetékeinél hetvenezer dinár a csökke­nés. Ezzel szemben emelkedés alig néhány bevételi tételnél észlelhető. A vágóhídi bevételek százötvenezer dinárral, a va­dászati haszonbérlet negyvenötezer di­nárral, az iparengedélyek bevételei tíz­ezer dinárral emelkedtek. A költségvetési előirányzat nagyobb kiadási tételei a következők: A szoro­Oszijeken hihetetlennek tartják, hogy Deutschnek része lenne a csalásokban és az az általános vélemény, hogy Schmidt, akit a bőrgyári csalások miatt amúgy is letartóztattak volna, csupán zsarolási szándékkal vádolta meg a dúsgazdag kereskedőt. A rendőrség foly­tatja a nyomozást. zctése, lakbére és pótlékai 1,841.284 di­nár, ai rendőrtisztviselök illetményei 688.761 dinár, a rendőrlegénység illet­ményei, kivéve a ruházati költségeket, 2,345.284 dinár, orvosi személyzeti ki­adások 202.610 dinár, a javadalmi hiva­tali személyzet kiadása 703.947 dinár, vágóhídi személyzeti kiadások 198.421 dinár, a városház fűtése 120.580 dinár, telefonelőfizetések és interurban dijak 48.200 dinár, városi kertek és sétányok fentartása 240.918 dinár, városi épüle­tek fentartása 147.819 dinár, a városra kirótt állami adó 566.000 dinár, a város ’világítása 380.643 dinár, régebbi körö­zési kölcsönök évi törlesztési részlete 491.670 dinár, meglevő kövezet fentar­tása 463.545 dinár, uj kövezési költsé­gek nem szerepelnek a költségvetésben. A légszeszgyár melletti ut feltöltése 68.000, járdák lefektetése és javítása utáni részlet 264.875 dinár, ucca tisztítás és locsolás 745.703 dinár, csapadékvi­zek levezetésére 192.490 dinár, a várost övező mocsarak lecsapolása 713.843 di­nár. Ebben a legnagyobb tétel a nagy­rét csatorna hálózatának rendbehozatala (273.600 dinár), amely első ízben sze­repel a költségvetésben. Egészségügyi kiadások 289.001 dinár, közművelődési kiadásokra 513.456 dinár, ebből állandó szubvenciókra 205.700 dinár lesz, amely­ben a színház 100.000 dinárral, a Matica könyvtára 50.000 dinárral, a Matica centen náriu mának költségeihez való hozzárulás 25.000 dinárral, a királyi pár arcképének megfestése 120.000 dinár, a város történetének megírása 35.000 di­nár. a gyermekmenhely 48.000 dinár, az iparostanonciskola deficitjének fede­zése 174.036 dinár, a női tanonciskola deficitje 72.038 dinár. A tartozások tör­lesztési részleteire 206.104 dinárt, a ja­vadalmi hivatal kiadásaira 1,507.016 dinárt, a vágóhíd összes kiadásaira 767.353 dinárt, a szegényalap hiányaira 206.145 dinárt, a nyugdíjalap hiányaira 1,621.923 dinárt vettek fel. A városi tűz­oltóság szémélyzeti illetményeire 351.372 dinárt, ruházatára 60.600 dinárt, szerek­re és kellékekre 63.970 dinárt, korábbi bevásárlások törlesztésére 109.143 di­nárt, a tűzoltási-alap hiányának fedezé­sére 228.100 dinárt irányoztak c*ö, mig városi tűzoltó adó címén öt százalékos házbérjövedelmiadó fejében 843.540 di­nár folyik be. A költségvetés tárgyalására ez év vé­ge előtt aligha kerül sor. Topoíai siralmak A tört retett fa ut adócxehuciók. lavinája fenyeget' Topola még nem is régen egyike volt a legjómódubb. anyagilag lep.szilárdabb bácskai falvaknak. A gazdasági válság azonban Topolát sem kímélte, amire néz­ve legjellemzőbb, hogy az év eleje óta négy’ nagyobb csődeset rázkódtatta meg a község gazdasági életét. Ezek közül a legtöbb embert a Rácz-féle és a Varró-féle csödeset sújtotta. Egyedül a Rácz-malom csődjénél ikis emberek, zsellérek, gazdák, iparosok négy millió dinárt vesztettek. Rácz György merény­lete nyilvánvalóvá tette, hogy azok a remények, amelyeket ahoz fűztek, hogy a csődöt egyezségiig lehet likvidálni, teljesen meghiúsultak, a topolaiak pénze odaveszett. Minthogy pedig a baj sohasem jár egyedül, most megjelentek az adóvégre­hajtó közegek s az a veszedelem fenye­geti Topolát, hogy azt a keveset, amit a csődök meghagytak; elviszik adóba. Most kézbesítették ki Topolán a hadi­adókra vonatkozó fizetési meghagyáso­kat, amelyek alapján 5—100.000 dinár hadiadót kell egyes polgároknak 15 nap alatt befizetni. Másfél évre visszamenőleg követelik most a hadiadókat és azok tizenötszá­zalékos kamatait, holott Topola népét a két csődesetben jégverésnél súlyosabb csapás érte. Érthető, ha most minden topolai ház teli van bajjal és jajjal. Még boldog az, akinek van betevő falatja. ’ Érthető, ha ilyen körülmények kö­zött a topolaiak azzal a gondolattal fog­lalkoznak, hogy az árvízkárosultak min­táidra adóleengedést kéritek. Ez az akció, ha sikerrel nem is kecsegtet, any­­nyiban jogosult, hogy ha a csődtörvény hibái miatt veszítik el az emberek vagyo­nukat s az állam mit sem tesz a csőd­törvény elavult intézkedéseinek meg­változtatására, legalább adófizetési ha­lasztással segítsen az ártatlan áldoza­tokon. san vett közigazgatási tisztviselők fi-Emelik a pótadót Noviszadon Az 1927. évi költségvetési tervezet 117 százalék pótedói irányoz e 6 — Lényegesen csökkentek a város bevételei Szerelmes pillantás Irta : Vak Béla A higanylámpa egészen eltakarta a kopasz gyárost, aki nagyon örült ennek. 1 így legalább nyugodtan körülnézhetem j A szalonnak, amibe vezették, csak há­rom fala volt és mennyezete is hiány- j zott, plafon helyett ugyanolyan higany­­lámpa-táblák lógtak vízszintesen, mint; amilyen mögé elrejtőzött. A kandalló előtt széles bőrfotelben Ábel, az ismert szinész ült keresztbevetett lábbal és j egy hulla-kinézésü egyénnel beszél ge- j tett. Ennek egész szederjes volt a szá-! ja és lila foltok ültek ki az arcára. A • gyáros hamar rájött arra, hogy ez a higanylámpától van, a díszletező-mun- j káseknak, akik bútorokat cipelgettek és j a reflektorokat ígazitgatták. ugyanilyen j szinü volt az áhrázatuk. csak a színé­szeket nem fogta lie a kísérteties lény. mert megtört a festéken. A főrendező, aki az egyik sarokban a feleségével veszekedett, odakiáltotí az operatőrnek: —• Kész van, Wagner? — Legalább egy éve. — Akkor kezdhetjük. Belefojt egy sípba és elkiáltotta ma­gát: — Auf passen! A fényszórók kigyulladtak és eltűntek a hullafoltok. A kulisszák mögül színé­szek. színésznők, statiszták jöttek elő, a [ tükrök előtt ígazitgatták a parókájukat, 1 festették a szájukat, veszekedtek a föd-' rásszal, rohantak jobbra-balra, látszólag minden cél nélkül A gyáros most járt először életében filmatelierben. Szörnyen unta a dolgot. Hiába bujt el. útban volt mindenki­nek, a lába alól kötéivastagságu kon­nektorokat húzogattak ki a világosí­tók. egyik jobbra lökte, a másik balra, emeletnyi magasságból leejtettek egy kalapácsot, ami majdnem a fejére esett. Ijedten húzódott a díszletek mögé, ahol megdöbbenve fedezte fel, hogy a gyö­nyörű szalon gipsz és papírmasé. Hi­szen tudta, hogy ez így van, de azért most. ahogy személyesen is rájött, va­lahogy c-alódás volt ez neki. roppan­tul lenézte és megvetette egyszerre <z egészet. — Festett világ! — szólt oda a tűz­oltónak és megkínálta egy szivarral. Maga is elmosolyodott ezen az clkop­tatott frázison. Észre se vette, hogv a tűzoltó gyufával kínálta meg. Csak akkor eszmélt föl. amikor már rágyúj­tott és a tűzoltó a fülébe súgta: — Tessék vigyázni, hogy ne lássák! Tilos a dohányzás. Eloltotta a szivart és visszasétált az előbbi higanylámpa mögé. Előtte állt a felvevőgép, az operatőr kék monoklin keresztül nézte a kandallónál ülő szí­nészeket. akiknek a főrendező a követ­kező jelene! tartalmát magyarázgatta. — Paulsen kisasszony — mondta egyik színésznőnek — maga... A gyáros nem figyelt rá. Paulsen kis­asszony a barátnője volt, most látta csak meg, eddig háttal ült a karosszék­ben. Most hogy felkelt onnan, a lány is észrevette őt, barátságosan intett neki. olyasformán. Jiogy mindjárt jövök. A gyáros is csak intéssel viszonozhatta az üdvözlést, egy kézmozdulattal, ami­ben benne volt, hogy csak ne zavartasd magad, ráérek várni Most már valahogy biztosabban érez­te magát, le mert ülni egy székre, ami a reflektorok mögött állt. Onnan nezte, hogy mi történik. Barátnője a rendezőnek mutatott va­lamit: — így jó lesz? — Nem — felelte a rendező — az már sok. Elég, ha úgy tesz, mintha le akar­na hajolni a pipáért. Aztán meggondol­ja a dolgot, tnégse_ hajol te, hanem az ajtó fele nugy... — Meddig menetek? — kerdezte a lány. A rendező odaorditott az operatőr­nek : — A szék már kint van a képből? — Kint — hangzott a valasz -- majd leteszek a földre egy darab papirt. Az operatőr kivett zsebéből egy újsá­got, letépett belőle egy tenyérnyi lapot és odaerősítette egy rajzszöggel a sza­lon padlójára. — Innen aztán visszafordul — magya­rázta tovább a rendező — lassan, ha­bozva odamegy Ottóhoz, szerelmesen rámosolyog és izzón megcsókolja. — Igen is — felelte Paulsen kisasz­­szony. — Próbálhatjuk —- mondta a rendező. Visszajött a felvevőgép mögé, aztán jelt adott: — Los! A gyárost kissé mulattatta ez a do­log. Anna most meg fog csókolni itt előtte egy idegen férfit. Érdekes. Nem volt féltékeny! Tökéletesen bizott a lányban. Meg volt győződve róla, hogy az szereti őt. Egy ilyen színpadi csók nem nyugta­lanította. A jelenet megkezdődött. A lány min­dent úgy csinált, ahogy’- a rendező uta­sította. A papírlapnál megfordult, oda­­állt a szerelmes színész elé, szerelmesen rámosolygott... Igen, szerelmesen rámosolygott. A gyáros nem volt féltékeny. És ez a mosoly — a vak is láthatta, sőt még egy szerelmes férfi is — nem volt sze­relmes mosoly’. Csinált volt. Erőltetett volt. Érzett rajta az izzadtság-szag. — Nem jó — szólt bele a rendező — természetesebben, Paulsen kisasszony’, ez erőltetett. A lány abbahagyta a csókot. Megismételték az egész jelenetet. Har­madszor is. Amikor a rendező látta, hogy akármit csinál, nem megy jobban, vállat vont és intett az operatőrnek, hogy kurbl izzón. A gyáros ezt már nem látta. Az első csók után kitámolygott az atelierböl. Ö — ráismert a szerelmes mosolyra és az izzó csókra. Ilyeneket szokott kap­ni Annától. Igaza volt annak a rendező­nek, ez»csakugyan erőltetett... Amikor a lány végzett és kereste, már/nem találta sehol Másnap szakítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents