Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-07 / 306. szám
28 OLDAL • Ara 4 DINAR Pofttarina u gotovom plaćena! XXV évfolyam Szuhotica, 1926 VASÁRNAP november 7. 306. szám Blefielerak minden reggel, ünnep után és hétfőn délben it-icíoí Liadéliivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Egyesüljetek! A kisantant ügyvédei összejöttek Becsben, hogy tanácskozást kezdjenek azokban a kérdésekben, melyekre az uj nemzetközi helyzet a jogászoktól várja a választ. Egyformán államalkotók a katonák és jogászok. A katonák vitézsége megszerzi a hazát, de a jogászi képesség segit megtartani. A tényleges hatalmat ők szövegezik meg alkotmánnyá, az erőt a szabályok és elméletek transzformátorain keresztül ők változtatják át hatalommá s az érdeket az állam büntető hatalmának segítségével ők »nemesitik meg« erkölcsösé. Ne nézzük le a jogász munkáját: ők öntenek hamisított bort a világtörténelem kupájába s amig részeg jelszó és mámoros cselekedet befolyással lehet a történések irányára. nézzük félelemmel a jogtudomány iccéseit. A jogászok azokat a problémákat tárgyalták, melyeket az uj államalakulások rendezetlen, ki nem alakult nemzetközi viszonyai vetettek fel s tesznek aktuálissá minden nap. A kölcsönös jogsegély elve, az uj határok-menti ingatlanok telekkönyveinek rendezése, a különböző fizetési eszközök következtében beállott jogbizonytalanság — ezek a kérdések uralták a jogászok uj bécsi kongresszusának tárgysorozatát. »Kisantant jogászai egyesüljetek/« — adták ki a vozénj'szót a marxi kommunista s az amerikai bankárok, a német és francia nehézipar karteljének kapitalista kiáltványa nyomán. Ámde — ahogy az ügyvédek öszszejöttek, jöjjenek össze a mérnökök is és állapodjanak meg az uj határok által széttört műszaki problémák megoldási módjában. A belvizszabályozásnak, a folyók hajózhatóvá tételének, a csatornák és zsilipek kérdéskomplexumának, az árvíz elleni védekezésnek ügye s ki tudná kapásból felsorolni a technikusok teendőit? — komoly munkát, életbevágó feladatot jelentene az utódállamok mérnökei számára. Ezeket a kérdéseket meg sem lehet oldani közös konferenciák s a közös konferenciákon megállapított közös munkatervek nélkül. »Kisantant mérnökei egyesüljetek!« Ki nem látja be annak szükségességét, hogy a kisantant államvasutainak megbízottait is időnként össze kell hívni tanácskozásra, hiszen már most is tartanak időnként ilyen tanácskozásokat. A menetrendnek, az átmenő forgalom feltételeinek és tarifális egyöntetűségének megállapítása, az egységes utazási idő, az egységes jegykezelés, a határállomások közös szolgálatának kérdése mind ilyen közös tanácskozások munkakörébe tartozik. Ezen a téren a legnagyobb a haladás: gondoljuk csak meg, öt év előtt még nem volt nemzetközi vonal például Budapest és Szaloniki között s a Kelebián feladott és Szuboticára címzett levél Bécsen keresztül jutott el rendeltetési helyére. Ma már a levél, posta, táviratforgalom nemzetközi. Kinek van ebből kára s kinek nincs ebből haszna? »Kisantant vasutasai, kisantant postásai egyesüljetek!« És az orvosok? Ha egyik országba behurcolják — quod Deus avertat — a pestist, védekezhetik-e a másik állam a fenyegető vész ellen egyedül és elszigetelten? Vannak nemzetközi szabályok, melyek megtiltják a száj- és körömfájással fertőzött állatok szállítását. Az emberi egészség védelme nem kíván hasonló erélyt és hasonló megegyezést? Lehet nemzetközi megegyezés nélkül szolgálni a népegészségügy nemzeti érdekeit? »Kisantant orvosai egyesüljetek!« Hát a kereskedők, a nemzetközi érintkezés pionírjai, ők kimaradhatnak-e ebből a sorból? Egyetlenegy foglalkozási ágat nem bénit meg annyira az elkülönülés, a lezárt határok politikája, mint a kereskedőét. A nagykereskedelem számára a nemzetközi mozgás szabadsága az éltető levegő. Enélkül elsenyved, elsorvad; kreizlerossá válik az angrosszista s uccai árussá a kiskereskedő. Kereskedők nélkül nincs nemzetközi forgalom, de nemzetközi forgalom nélkül nincs kereskedelem. A kereskedő menti meg annak értékét, amit nálunk a szükséglet fedezésének mértékén túl termelnek s a kereskedelem teszi megszerezhetővé azt, ami itt nem terem, de amiről lemondani nem lehet. »Kisantant kereskedői egyesüljetek!« És ha egyesülnek a kisantant jogászai, kereskedői, orvosai, mérnökei, vasutasai, postásai, ha egyesül minden foglalkozási ág, ha egyesülnek a tőkések és a munkások, akkor mégis csak egyesülni fog a kisantant népe is. S a kisantant egyesült népe végre meg fogja találni az utat a nagyobb egység felé s nem fog elzárkózni a kialakuló középeurópai antanttal való egyesülés elől. A fejlődés útja ez, az egyesülés hullámgyürüi mindig távolibb partokat érnek el, mig nem lészen egy akol és egy pásztor. A világ jogászai megalkothatnák már a világbéke perrendtartását. A királyi pár visszaérkezett a fővárosba Uzunovics Nikola miniszterelnök és Makszimovics belügyminiszter fogadta Őfelségéiket a pályaudvaron — A Pasics-csoport a radikális klub ülésén akarja megbuktatni a kormányt — Pasics seregszemlét tart hivei fölött A parlament megszavazta az utólagos hiteleket Beogradból jelentik: Alekszandar király és Mariora királyné Őfelségéik szombat délután három órakor Beogradba érkeztek. A királyi párt a pályaudvaron Uzunovics Nikola'miniszterelnök és Makszimovics Bózsó belügyminiszter fogadták, akikkel Őfelsége a királyi váróteremben rövid beszélgetést folytatott. A fogadtatás után Uzunovics és Makszimovics a miniszterelnökségre hajtattak, ahol félórás konferenciát tartottak. A király visszatérését politikailag is jelentős eseménynek fogják fel, tekintettel azokra a fontos feladatokra, amelyek a kormányra a közeljövőben várnak. Politikai körökben a király visszatéréséről már napok óta sokat beszélnek azokkal a verziókkal kapcsolatban, amelyek a kormány helyzetének megrendüléséről elterjedtek. E verziók szerint a legnagyobb veszély az Uzunovics-kormányt a Pasics-csoport részéről fenyegeti, de a csoport akciója még máig sem öltött konkrét formát. Maga Pasics még mindig nem hagyta el lakását, ahol azonban naponta igen sok előkelő radikálispárti politikus fordul meg. Pasics a látszat szerint csak tanulmányozza a helyzetet, bár hozzá közelálló körök tudni vélik, hogy a pártvezér seregszemlét tart hivei között és állítólag folyamatban van egy Pasics melletti hűségnyilatkozat aláírása. Hir szerint már több mint nyolcvan radikdlispárti képviselő irta alá ezt a nyilatkozatot, amelyben lekötik magukat Pasics mellé. Ha ez a hir megfelel a valóságnak, akkor a Pasics-csoport a párt legnagyobb frakciója és ez érthetővé teszi, hogy Uzunovics miniszterelnök kerüli a klubbal való találkozást és a kormány javaslatait nem terjeszti a klubülés elé. A Pasics-csoportnak Uzunovics elleni harca egyelőre csak a klubülés összehívásának kikényszerítésére szorítkozik, miután remélik, hogy az ilyen klubülés után a kormány nem maradhatna meg a helyén és Pasics kapna megbízást kormányalakításra. Tekintettel azonban arra, hogy Pasicsot a parlament jelentékeny része nem látná szívesen a kormány élén, a Pasics-csoport azt hireszteli, bog Pasics csak formailag volna miniszterelnök és az ügyeket Trifkovics Márkó vezetné, mint a kormány alelnöke, maga Pasics pedig rövidesen ismét külföldre utazna. Mindezekkel a politikai kombinációkkal szemben a király visszatérésének okául hivatalosan azt említik fel, hogy Őfelsége személyesen akar résztvenni a nemzeti hősök ünnepélyes temetésén. A parlament ülése Délelőtt féltizenegykor nyitotta meg Szubotics Nikola dr. alelnök a parlament szombati ülését. Napirend lelőtt Salics-Baljics muzulmán sürgős I javaslatot tett, hogy szüntessék meg azt a törvényt, amellyel 7 és pausál illetéket vetnek ki Boszniában és Hercegovinában a dohányra. Pusenjak szlovén néppárti és Agatonovics demokrata a javaslat mellett szólaltak fel, mig Vujicsics Milorád építésügyi miniszter a kormány nevében kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el. A többség a javaslatot nem fogadja el. Áttértek ezután a napirenden levő tárgyra: a százmilliós utólagos hitelekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Jovanovics Vásza közlekedésügyi miniszter reflektált a vitában elhangzott észrevételekre és hangsúlyozta, hogy az utólagos hitelek jogosak és szükségesek, amit okmányokkal is igazolt. A vasúti állomások rendkívül meg vannak terhelve és befogadóképességük nem felel meg a megnövekedett forgalomnak. Különösen a Beograd—Zagreb— ljubljanai vonalon igen nagy a forgalom. Ez a vonal eredetileg másodrendűnek volt építve és nehéz viszonyok közt fejlesztették elsőrendűvé. 1925-ben kedvezőbbek voltak a közlekedési viszonyok, mert kevesebb volt a forgalmi akadály és kisebb a forgalom. Az ősszel 48 uj vonatjáratot indítottak összesen 2000 vagonnal. A vasúti jegyek ára valóban igen magas, de nem a legmagasabb Európában. Az első és második osztálynak drágábbnak kellene lennie, hogy a szegény nép olcsóbban utazhasson a harmadik osztályon. E hó közepére össze van hiva a gazdasági körök konferenciája egy nagyszabású forgalompolitikai terv megvitatása céljából. Végül kérte a miniszter, hogy a törvényjavaslatot fogadják el. Markovics Péra demokrata személyes kérdésben szólalt fel, majd megtörtént a szavazás, amely szerint a törvényjavaslatot 120 szóval 22 ellenében elfogadták. Szubotics alelnök bejelentette ezután, hogy a legközelebbi ülésen, a mely a hétfői pravoszláv ünnep miatt kedden lesz, a közlekedési személyzetről szóló törvény 205. szakaszának megváltoztatása kerül napirendre. Vilder független demokrata indítványozta, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről, mert annak érvénye november 1-től számit, holott már 6-ika van. Kijelentette, hogy miután a javaslat amúgy is érvénybe lépett, a szkupstina nem változtathat rajta. Ezt a kijelentést a kormányzópártok nagy tiltakozással fogadták és végül a többség az indítványt elvetette. Az elnök az ülést tizenkét órakor berekesztette. Uzunovics miniszterelnök a királynál Őfelsége délután hattól hétig kihallgatáson fogadta Uzunovics miniszterelnököt. Az audiencia után Uzunovics kijelentette, hogy folyó ügyekről referált Őfelségének. Hét órakor a miniszterek egy része konferenciát tartott a miniszterelnökségen és főleg a vasárnapi gyászünnepséget beszélték meg. A konferencia végeztével Makszimovics belügyminiszter ott maradt Uzunovics miniszterelnöknél, akit később Radics Pavle is felkeresett Krajacs kereskedelmi miniszter társaságában. Súlyos ellentétek a kormányzópártok között a dalmát agrártörvény miatt A dalmát agrártörvényt tárgyaló bizottság többségi tagjai szombaton konferenciát tartottak, amelyen éles nézeteltérés keletkezett a radikálisok Az ankétbizottság ülése Az ankétbizottság szombat délelőtt
