Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-28 / 327. szám
6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 28. Fejszecsapásokkal agyonvertek egy asszonyt Rejtélyei gyilkosság az erdőszéli viskóba i őlurska-Subotáról jelentik: Véres gyilkosság történt Murska-Suhota közeiében, a pucsonci téglagyárnál. Ismeretien tettesek meggyilkolták és kirabolták Sávéi Zsuzsánn;i negyvenkétéves aszszonyt, aki férje.ői különváltan, már évek óta egy erdőszéli gúny-hóban lakott. Savéi Zsuzsánna Bauer Ferenc téglagyári munkással élt együtt. Pénteken Bauer kora hajnalban elment munkára, de hét óra felé hazatért reggelizni. trizaérve a lakás ajtaját zárva találta, nute abban a hiszémlun. hogy az asszony elment valahová. visszatért a téglagyárba. Délben ment ismét haza, de az ajtó ekkor is zárva volt. Uyanusnak tűnt fel előtte ez a körülmény és felfeszitctte az ajtót. Amikor a szollába lépett, Savéi Zsuzsannát szétronesolt fejjel az ágy előtt a pádon, holtan találta. Nyomban értesítette a csendőrséget, amely megindította a nyomozást. A nyomozás során megállapították, liogv az asszonyt fejszecsapásokkal gyilkolták meg, utána pedig kirabolták. A csendőrség a gyilkosság gyanúja alatt eddig hat embert loztatott le, köztük Bauer Ferencet is, aki ellen azonban semmiféle bizonyíték nem merült fel. kérte az ügyeletes rendőrőrmestert, hogy miután az ő saját gyeplője gyón ge, adjon neki néhány napra kölcsön tgv gyeplőt a visszaliozottakból. PetKo vies Obrad rendörőrmester oda is adott neki egy gyeplőt, mire a sajátját otthagyva, elvitte a rendőrségi gyeplőt, de azt négy-öt nap múlva visszahozta és átadta a rendőrnek. Pctkovics Obrád kanizsai rendőreimestert hallgatta ki ezután a bíróság tanúként. Mindenben megerősíti Gyen.'•> vallomását, ő adta Gyenisnck a gyeplőt és tudomása van arról, hogy azt négy-öt nap múlva visszahozta. Erdcljan Rada rendőr hasonlóan adja elő az esetet. A bíróság ezután mellőzte a többi beidézett tanú kihallgatását, miután a tényállást teljesen tisztázottnak látta és befejezte a bizonyítási eljárást. A perbeszédek után a bíróság meghozta az ítéletet, melyként bünösnen. mondja ki Agbaba Mihályt a hatóság megsértésének vétségében és figyelembevéve az enyhítő körülményeket, eiitélte három napi elzárásra, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. A másodrendű vádlottat. Gyenis Dragumirt felmentette a bíróság, miután értene semmiféle bizonyítók nein merült tel. Agbaba ítélete ellen Csultrtovics dr. ailamiigyész felebbezéSt jelentett be súlyosbításért, Gyenis felmentésében megnyugodott és igy az jogerős. „Nincs semmi akadálya annak hogy a magyar és szerb nép megértse egymást“ Nine.ics kiilü yminiszíer nyiiatko ata • a jngoszláv-magyar közeledésről A gyeplő Ne törődj más dolgával! A sz uboticai törvényszéken szombaton érdekes bűnügyben ítélkezett Pavlovies István törvényszéki elnök büntetőtanácsa. Ketten voltak , a bünpör vádlottá: Agbaba Mihály . sztafakanizái! mérnök és Gyenis Dragomir sztarakamvzsai rendőrségi dijnek. Ejőhhi, hatáság megsértésének vétségével, utóbbi ‘sikkasztás vétségével volt vádolva. Két külön ügy,, amelyek azonban egybekapcsolódtak és együtt kerültek főtárgyalásra. A vád szerint Agbaba Mihály mérnök ez év márcus 23-án írásbeli feljelentést tett a kanizsai rendőrségen, hogy Gyenis Dragomir eltulajdonított egy gyeplőt. amely a kanizsai rendőrség tulajdona volt. Ebben a feljelentésben azt ír.ta Agbaba, hogy ö nem akar forma szerű feljelentést tenni, mert amikor egyszer feljelentett egy tisztviselőt a főkapitánynál tudomására adtak azi, hogy ne törődjék más dolgával és ne avatkozzék olyasmibe, amiácz semmi köze sincs, a feljelentett tiszív selöt pedig előléptették. Nehogy . tehat éhben az esetben is úgy ■ járjon, mint előzőleg és nehogy a visszaéléssel vádolt tisztviselőt megtorlás helyett előléptessék, nem tesz formális feljelentést. Ezért a beadványért indult meg eljárás Agbaba ellen, mert gúny tárgyává tette és ezzel megsértette a hatóságot. Egyúttal azonban eljárás indult a megvádolt Gyenis Dragomir ellen is. A szombati főtárgyaláson a közvádat ' Csuiinoviés Dragomir dr. államügyész. képviselte, a védelmet ludaics Milos dr. és Dimitrijevics Drágó <Jr. ügyvédek látták el. A, biróság először Agbaba Irályt hallgatta ki. Kijelenti, hogy nem akarta a hatóságot sem kigunyolni. sem megsérteni, csak jóhiszeműen tudomására akart hozni a rendőrségnek egy visszaélést, amiről értesülést szerzett. Egyúttal’ bemutatja a bíróságnak azt a Hivatalos iratot, amelyben egy előző feljelentésére egy másik ügyben, azt a választ kapta, hogy ne törődjék mások dolgával. 1 Ezután a másodrendű vádlottat. Oycnis Dragomir rnedőrségi dijnokot hallgatta ki a biróság. Kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek az ellene emeu vádban, majd részletesen elmondta, hogy a muH évi görögkeleti karácsony titán, amikor a Badnják ünnepségen « lovasok között résztvett polgárok visz» szakozták a kiosztott lószerszámokat. Kikindáról jelentik: A radikális párt mint már jelentettük - iNovibecsén népgyiilcst tartott, melyen résztvett Nincsics külügyminiszter is, aki a jugoszldv-magyar közeledésről nagyjelentőségű nyilatkozatot tett. Nincsics külügyminiszter ismertetvén Jugoszlávia külpolitikai helyzetét, kitért a Magyarországgal megindult tárgyalásokra is. — A magyar nép —? mondotta többek közt a külügyminiszter — lovaglás nép, mely sok évszázadon át közös sorsban élt a szerbekkel. A magyar nép éppen annyit tűrt, küzdött és szenvedett, mint a szerb. Szenvedéseit olyan körülmények okozták, melyek a magyar népen kívül fekszenek. Miután a két nép évszázadokon keresztül vállvetve küzdött közös célokért, nincs semmi akadálya annak, hogy a jelenben és a jövőben teljes megértéssel együtt ne működjenek. Nincsics ezután hosszasan fejtegette az ország helyzetét és hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia külpolitikája a békét szolgálja és továbbra is a béke szolgálatában fog maradni A Vezúv kitöréssel fenyeget Lángnyelvek törjek ki a tüzhlnyő kráteréból és földalatti dübörgés rsszkelteti meg Nápoly körny két Rómából ieléHük,: Náböly környékén nagy izgalmat keif, högy'”ä','Vezuv kitöréssel fenyeget. Legutóbb a nyár folyamán egyizben kitört a Vezúv. akkor azonban a tűzhányó kitörése , csak jelentéktelen volt. A mostani erupciót azonban olyan jelek előzik meg, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a Vezúv kitörése hevesebb lesz. Sűrű füstgomofyok törnek elő a Vezúv kráteréből és gyakran csapnak ki a, kráterből félelmés lángnyelvek, amelyek a szombatra Virra dó éjszaka már az egész- égböltöza tót megvilágították. Ezenkívül egy mást követik a földalatti dübörgé sek, amelyek Nápoly egész környékét megreszkettetik. A megfigyelő állomás jelzése szerint a Vezúv kitörése talán csak órák kérdése már. A turisták százai utaz nak Nápolyba, hogy jelen lehessenek a ritka természeti tüneménynél, a lakosság viszont nagy izgalommal várja a Vezúv fenyegető kitörését Súlyos vissraé.ésekkel vádolják Radios Istvánt Az e lenzé’i és a radikálisok közös interpelláci ja a köz o tatásUoAÍ miniszterhez Beogradból jelentik: Az ellenzék és radikális képviselők a szombati napon két interpellációt terjesztettek be, melyekben sttlyos visszaélésekkel vádolják Radios István és Krujacs kereskedelemügyi minisztert. Az első interpellációban, melyet a közoktatásügyi miniszterhez terjesztetitek be, az aláírók elmondják, hogy Radics István közoktatásügyi minisztersége alatt a Sluvenska Knizsara nevű saját könyvkereskedésétől sok különböző könyvel vásárolt weg, olyan könyveket, melyeket a könyvkereskedés nem tudott volna soha eladni. A könyvekért Rabies száztizenbétezer dinárt fizetett ki a Knizsarának egy alapítványból: miután erre a költségvetésben nem volt előirányzott fedezet. A közoktatásügyi minisztérium a megvásárolt könyveket nem tudja semmire sem használni, legfeljebb makulatúrának. A nyugtákat, mint a Slavenska Knizsara tulajdonosa maga Radics István irta alá. A második vádpont, amit az interpelláció megemlít az, hogy Radics közoktatásügyi miniszter korában saját könyvkereskedésének 12-200 dinárt fizetett ti az 1925—1926. évi költségvetés terhére. A harmadik vádpont, hogy Radics különféle pénzbeli segélyeket adott állítólagos kulturális és oktatásügyi társaságoknak, amelyek azonban, valójában a liorvát parasztpárt szervezeti voltak, A negyedik vádpont szerint Radics különböző alapokból cs költségvetési tételekből nagy összegű , jutalmukat fizetett ki családtagjai számára. Az interpellációt a parlament által kiküldött vizsgálóbizottsághoz terjesztették be és ebben Krajaes kereskedelmi miniszter, illetőleg Radics és családtagjai ellen emelnek súlyos vádakat. Az interpellációban előadják, hogy az állami setyemgyárakban törvény szerint a kereskedelmi miniszter csak a gyárigazgatóság meghallgatása után hozhat határozatot. Ezt a gyakorlatot mindig betartották, kivéve egy alkalommal, amikor Krajacs kereskedelmi miniszter túltette magát a törvényeken és Radics családtagjai számára biztosított előnyöket. 1925 decemberében ugyanis az egyik állami- selyemgyár azt javasolta a kereskedelmi miniszternek, hogy alakítson egy bizottságot a selyemáruknak Olaszországban való eladása céljából. A kereskedelmi miniszter elfogadta a javaslatot, a bizottságba azonban nem az igazgatóság tagjait nevezte ki, hanem azt Radics István veiéiből és bizalmas párt híveiből áttitotia össze. A bizottságba meghívták Vandekar József Radics-párti képviselőt, Radics István veiét, Kosutics István dr. zagrebi üügyvédet, aki fivére Kosutics Ágostonnak, Radics másik veiének, ezenkívül dr. Radonics .lován egyetemi tanárt, képviselőt, Dicics Dragutint, az államszámvitel vezérigazgatóját, Todorovics Koszta egyetemi tanárt, dr. Totnics Dusán egyetemi tanárt és dr. Lenjancki Gyurát Noviszadról. Az utóbbi öt bizottsági tag lemondott, mert nem akartak felelősséget vállalni azoknak a munkájáért, akiket a miniszter pártpolitikai szempontból nevezett ki és akik ilyen munkát soha nem végeztek. Az interpellációban, amelyet elsőnek Vüder Pribicsevics-párti irt alá. ezután kifejtik, hogy a kinevezett bizottság munkája miatt az államot károsodás érte. Betyárvilág Becse környékén Fölfegyverezett rablók fosztogatják az utasokat Sztaribecséről jelentik: sztaribecsc környékén már hónapok óta egy titokzatos rablóbanda garázdálkodik, amely állandó rettegésben tartja a lakosságot. Ez a titokzatos rablóbanda eleinte Sztaribccsén működött, ahol. mint megírtuk, sorozatos betöréseket követett el A rendőrség minden esetben energikus nyomozást indított, de a tetteseket nem sikerült elfogni. Egy-két lopást, rablást rövid szünet követett, azután a rablóbanda újból működni kezdett.' Ujabbau már a forgalmas országutakat választották ki működési térül s itt meglesik és megtámadják az áruval megrakott kocsikat. Az utonállók legutoao — mint megírtuk — Simokovics Dusán tábornok feleségének kelengyéjét szállító kocsit fosztották ki a sztaribecsei országúton, páT nappal később egy kereskedőt fegyverrel kényszeritettek megállásra, kocsiját kifosztották és elmenekültek. A fölfegyverzett rablók garázdálkodása miatt a- tanyaiak a; sötétség beálltává! nem mernek útra kelni. A rendőrség eddig több gyanús embert vett őrizetbe. Halálos szerencsétlenség az országúton A részeg ember lebukott a megrakott kocsiról Szubotica határában a békovai országúton szombaton délután halálos szerencsétlenség történt. Aranicki Dtmitrija és Ivánovics Antal alekszandrovói földművesek szombaton délután egy békovai tanyáról kocsin kukorica-szárat szállítottak Alekszandrovóba, A szekeret magasan megrakták kukorica-szarral, a lovakat Ivánovics Antal hajtotta az országúton. A gyeplőt később Aranicki vette a kezébe és ostorával többször elesen a lovak közé sújtott, amitől a lovak megvadultak. A megvadult lovakat ketten sem tudták megfékezni. Aranicki. akiről kiderült, hogy teljesen részeg volt — dühében még egyszer a lovakra sújtott ostorával, mire a lovas egy hirtelen fordulattal befordultak egy mellék útra. A hirtelen fordulásnál a kocsi feldúlt és a kocsin ülő két ember a magasból lezuhant a kövezetre. Aranicki fejjel lefelé bukott le a m*gas kocsiról és agyrázkódás következtében azonnal meghalt. Ivánovics Antai csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A rendőrség szombaton délután hat órakor szállt ki a helyszínre. A rendőrség részéről Miatov I ósó rendőrkapitány és dr. Osztrogonác Béla rendörorvos szálltak ki és megállapították, hogy Aranicki haláláért senkit sem terhel lelelősség. Aranicki Dtmitrije negyvenöt éves volt és az utóbbi idönen állandóan ivott, családját is elzavarta magától. A szerencsétlenül járt ember édesanyja, amikor a rendőrség embereitől értésült fia haláláról, a legnagyobb lelkinyug«lommal mondotta: Hála Istennek. A holttestet nem fogják felbontóin! és ezért azt lakására szállítót
