Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-27 / 326. szám
J92Ö. november 27. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET — I ■ m— Az erdélyi római katolikus status a napokban fogja megtartani évi rendes közgyűlését, melyen Balázs András kanonok, statusi referens terjeszti elő az évi jelentést, mely a tanintézetek tanulmány- és fegyelmi életéről igen érdekes adatokat közöl. A baccalaureatusi vizsgák eredményeképpen a tanulóknak hatvanegy. százaléka bukott el. Az ifjúság éppen úgy küzd a román nyelv nehézségeivel, ahogy a tanártestületek alig győznek megbirkózni a folytonosan felmerülő nehézségekkel. Ezzel szemben a hatósági zaklatások, nyelvi kényszer semmit sem veszített intenzivitásából. A jelentés ismertet egy érdekes gazdasági Intézményt: minden tanintézet fogyasztási szövetkezetét szervez az intézet falain belül. A tanuló ifjúság innen szerezheti be szükséges irószerszámait, füzeteit, élelmicikkeit, sőt a legszükségesebb ruhadarabjait is. Az elmúlt tanévben a status hét gimnáziumában ezernyolcszázhuszonnégy tanuló volt beirva, akik közül sikeres osztályvizsgálatot tett ezerhétszázötvenegy tanuló. A középiskolai tanulók szülei közül még mindig túlsúlyban vannak a tisztviselők, utánuk következnek az iparosok, legkevesebb számmal .szerepelnek a kereskedők. A fenti ezernyolcszázhuszonnégy tanuló közül hétszázhatvankilenQ nyert ellátást és nevelést a gimnáziumokkal kapcsolatos fiúnevelő intézetekben. A kultúrintézményeknek eminens kérdése az államsegély, melynek érdekében a magyar párttal egyidejűleg az egyházak is küzdenek. * Az érsekujvári városi tanács, legutóbbi ülésén történt. Koblassza Ferenc csehszlovák szociáldemokrata látván azt, hogy a tárgysorozatnak két nyelven való letárgyalása tulhosszu időt vesz igénybe, kérte a gyűlést vezető járási főnököt, hogy a tárgyalást csak magyarul vezesse, tekintettel arra, hogy ő is már sokat ért magyarul, a többi (tanácstag pedig leginkább magyarul beszél. A járási főnök teljesítette a tanácstag kívánságát és ettől kezdve magyarul tárgyalták a napirendet. * A pozsonyi Petöfi-szobrot az impériumváltozás után lebontották és megőrzés végett a Frigyes-palotában helyezte el a műemlékeket védő hivatal. Az utóbbi időben az a riasztó hir terjedt el Pozsonyban, hogy a szobor megrongálódott: a múzsa alakja eltűnt róla. A városi tanács bzottságot küldött ki, hogy a helyszínén győződjék meg a Petöfiszobor mafi elhelyezéséről és arról, hogy a szobornak nem esett-e bántódása. A bizottság még nem kezdte meg működését, egy műemlékeket kedvelő magánember azonban már utána járt a dolognak, érdeklődött az országos katonai parancsnokságnál, ahol azt a választ kapta, hogy a szobor megfelelő helyen be van deszkázva és teljesen sértetlen állapotban van. A müértő engedélyt kért arra, hogy a szobrot a Frigyes-palotában megtekinthesse, de a katonai parancsnokságon kijelentették neki, hogy. ehhez a miniszerium engedélye Szükséges. A pozsonyi magyarság, amely a művészi értékek épségbenartását őszintén a szivén hordja, nagy érdeklődéssel tekint a bizottság munkája elé. * Szüllő Géza, a szlovenszkói keresztényszocialista párt elnöke a prágai parlament legutóbbi ülésén hosszabb beszédben bírálta a költségvetési javaslatot. »Ez a költségvetés is — mondotta többek közt —'/ninden kétséget kizárólag, egészen világosan demonstrálja azt, hogy ebben a respublikában Szlovenszkó a csehszlovák respublika mostoha gyermeke, de minden kétséget kizárólag dokumentálja ez a költségvetés azt is, hogy még ennél a mostoha gyereknél is rosszabul bánnak Szlovenszkón a magyarral, azal a fajjal, amelyhez én tarozom. Ha egy egyenletet rosszul állítanak fel vagy egy könyvelési tételt elhibázottan könyvelnek el, úgy ez a hiba az összegezésnél mindig kiderül és zavart okoz. Ez a» hiba pedig akkor, amikor a csehszlovák respublikának alkotmányát, mint a köztársaság alaptörvényét megalkották, fennforgóit és azóta is folytonosan és mindenütít napviágra tör. Mert a csehszlovák respublikát arra a szuppozicióra alapították, hogy ez a köztársaság egységes nemzeti állam, amelyben a fennálló uralkodó fai a csehszlovák faj. Amint azonban a régi osztrák-magyar monarchiában osztrák nem volt senki más, talán csak Ferenc József egyedül, mert a többi abban a monarchiában vagy német volt, vagy magyar volt, vagy cseh, vagy olasz, vagy illír, vagy román volt, de osztrák nem volt, úgyhogy ebben az államban is kétségtelen, hogy vannak csehek s vannak szlovákok, magyarok és németek, de csehszlovákok itt sincsenek!« .ilyen esetben nem lehet beszámítani a nyugdíjba — folytatta beszédét Pendzsics György — mert a volt polgármester háború előtt nem volt tisztviselő. Nyugodt lelkiismerettel nem lehet hozzájárulni a tanács javaslatához, mert törvényellenes volna, hogy egy-két évi szolgálat után nyugdíjazzanak egy tisztviselőt és halála napjáig fizessék. Mit gondolnak az Gyógyíthatatlan beteg a román király Mária királynét Parisból sürgősen hazahívták Bukarestbe — Izgalom Romániában a király állapotának súlyosbodása miatt A román pártok döntő harcra készülnek a hatalomért Bukarestből jelentik: Angelescu tábornok, a királyi ház minisztere pénteken Párisba utazott, ahonnan Cherbourgba folytatja útját, hogy ott fogadja Mária királynét. Angelescu miniszternek az az utasítása, hogy kérje meg a királynét, ne álljon meg Párisban. hanem utazzék egyenesen Bukarestbe. Hivatalosan ezt azzal indokolják, hogy a román kormány értesülése szerint Párisban a kommunisták tüntetést terveznek a királyné ellen. Ezt a magyarázatot azonban senki sem veszi komolyan. Teljesen beavatott helyről származó információ szerint a román király állapota reménytelen. Ferdinánd király bélrákban szenved és az orvosok már lemondtak életéről. Ezt Romániában a megnyugtató kijelentések ellenére is mindenki tudja. A román királyné sürgős hazahívásánál másrészt az az oka, hogy attól tartanak, hogy Mária királyné Párisban újra találkozik fiával, a volt trónörökössel és e találkozás alkalmával esetleg sikerülne Károly hercegnek megnyerni édesanyját a maga ügye számára. Az uralmon levő pártok jól tudják, hogy a királyné népszerűsége jelentős támaszt jelent számukra, feltéve azonban, hogy Mária királyné nem változtatja meg eddigi magatartását Károly herceggel szemben. A király súlyos állapota miatt a pártok lázasan készülődnek a döntő harcra a hatalomért. Az egyik oldalon a parasztpárt áll a hadsereg jelentős részével, amely Károly volt trónörököst akarja viszszaültetni a hatalomba, a másik oldalon pedig Averescu és Bratianu állanak, akiknek a trónörökös száműzetése körül nagy szerepük volt és igy nem sok jót várhatnak Károly hazatérésétől. Bratianu és Averescu egyébként kíméletlen kormányzási rendszerük miatt is népszerűtlenek. A két ellenfél között áll a tehetetlen régenstanács, amely Ferdinánd király halála esetén egy napig sem tarthatná magát. Ilyen körülnjények között ha Ferdinánd király meghal, komoly fejleményektől kell tartani és a polgárháború veszélye fenyeget. Mind a két szembenálló párt erős^és állig felfegyverkezve várja a király halálát. urak, hogy hová vezetne ez? — fakadt^ ki éles hangon a kormánypárti városatya. Ha a tanács ilyen határozatot tud hozni a városi nyugdijszabályzat alapján, akkor azok a bűnösek, akik azt megszerkesztették. Pendzsics beszédét általános helyeslés és taps követte. A következő szónok Gyelmis Mátyás ellenzéki tanácstag volt. Beszédében utalt a polgármester beszédének arra a részére, amelyben kijelentette, hogy a nép érdekeit állandóan szem előtt tartja és ezért a takarékossági elv legszigorúbb beartására vállalkozott. Csodálkozik, hogy ennek ellenére a városi tanács ilyen javaslattal állt ki a közgyűlés elé. Milekics János bankigazgató követelte, hogy ha Malagurszki polgármesternek beszámítják a nyugdíjba azt az időt, amit a katonaságnál töltött el, akkor számítsák be dr. Momirovics Veljko főkapitányhelyettesnek azt az időt, amit állami szolgálatban eltöltött. Hazárdjáték a nép filléreivel Vidákovics Antal-földbirtokos szólalt fel ezután és éleshangu beszéde közben kitört az ülés kezdete óta lappangó vihar. Vidákovics Antal megállapította, hogy a városi nyugdijszabályrendeletet százféleképpen lehet értelmezni. Ha egy tisztviselő ma városi szolgálatba lép, egy év múlva tiz-tizenöt évi szolgálattal nyugdíjba vonulhat. Ezt nem lehet tovább tűrni. Ez hazárdjáték a nép filléreivel. Beszéde végén követelte, hogy a városi tanács lásson hozzá a nyugdijszabályzat módosításához, mert igy a nép kárára egyes tisztviselőket favorizálnak. Vidákovics Antal szavait végig viharos közbekiáltásokkal kisérték a városatyák és sokszor egy hangot sem lehetett érteni a nagy zajban. Mihajlovics Sztanisa alekszandrovól szerb plébános megállapította, hogy a város milliókat fizet évente a nyugdija-A volt polgármester nyugdija soknak. A javaslat ellen szavaz. Gombos Antal és Kralyevics Márkó Gyorgyevics po gármester programbeszédet mondott Szubotica város mai közgyűlésén Szubotica város kiszélesített tanácsa pénteken délelőtt közepes érdeklődés mellett rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésről a radikális párt intellektueltagjai feltűnő nagy számban maradtak távol. A közgyűlést pontban tiz órakor nyitotta meg Gyorgyevics Dragoszláv polgármester. A napirend első pontján Gyorgyevics Dragoszláv polgármesterré való kinevezése, szerepelt. Az erről szóló okmányt Bankovics Vojiszláv főjegyző olvasta fel, miközben a közgyűlés hangos éljenzéssel üdvözölte a polgármestert. Gyorgyevics Dragoszláv polgármester ezután rövid programbeszédet mondott. Beszédében kifejtette, hogy továbbra is a város érdekében akar dolgozni, mint eddig. A tisztviselőktől fegyelmezettséget, lelkismeretes munkát és pontosságot követel. A városi közigazgatásban széleskörű takarékosságot fog bevezetni. Szükségesnek tartja a városi szabályrendelet módosítását és a tisztviselői kar létszámának jelentékeny csökkentését. A városi tanács legfőbb feladata, hogy külföldi kölcsönt szerezzék, ami rövidesen sikerülni is fog. Kérte a közgyűlési tagokat, hogy munkájában minél hathatósabban támogassák. A közgyűlési tagok a polgármestert beszéde után újból lelkesen ünnepelték. Bankovics főjegyző bejelentette, hogy a ludasi plébános megválasztását a városi tanács levette a napirendről. A közgyűlés elfogadta a tanácsnak néhány városházai üzlethelyiség bérbeadására vonatkozó javaslatát. A városi takarékpénztár felügyelő bizottságába az elhalt Rajcsics Sándor alpolgármester helyébea közgyűlés Miljacski Rémia városi számvevőt választotta be. Dimitrijevics Milutinnak, a tehetséges fiatal szuboticai hegedűművésznek, aki a prágai konzervatórium hallgatója, ezer dinár havi ösztöndíjat szavazott meg a közgyűlés. Malagurszki polgármester nyugdíjazása A napirend következő pontja Malagurszki Albe nyugalmazott polgármester nyugdijának megállapítása volt. A városi tanács javaslatát Szuvajdzsics Sándor főszámvevő ismertette. A javaslat szerint a városi tanács tizenkét és fél évi szolgálati időt számított be a polgármesternek, ami után ötvennégy százalékos nyugdijat, vagyis évi 13.494 dinárt javasolt. A javaslat felett másfél órás heves vita keletkezett, amelyet Pendzsics György, a szuboticai radikális párt egyik vezére kezdett meg. Pendzsics beszéde elején bejelentette, hogy a javaslat ellen fog szavazni, mert nem tartja törvényesnek és igazságosnak, hogy Malagurszki polgármesternek ilyen nagy összegű nyugdijat adjanak. — Minden személyes barátságot háttérbe szorítva — mondotta Pendzsics — a közgyűlésnek a nép pénztárcáját kell megvédeni. Tudomásom szerint Malagurszki két évig volt polgármester és az előtt két évig vendéglős volt Palicson. 1918-tól 1921-ig a palicsi földmüvesiskola igazgatója volt. Nem tudom, hogy ebből az ötéves szolgálatból hogyan lehetet tizenkét és fél évet összekovácsolni. Szuvajdzsics főszámvevő: Négy évig katona volt! — A katonaságnál eltöltött szolgálatot Sztipics Lázár újságíró szólalt fel ezután. A város öt millió dinárt fizet ki évente a nyugdíjasoknak és a városi tanács mégis emeli a nyugdíjasok számát. Egész fiatal embereket nyugdíjaztak az utóbbi időben. Dr. Orcsics Lázár volt főjegyző mindössze harminc éves és Mamuzsics Gyuka volt rendőrkapitány még annyi sincs és már »öreg« nyugdíjasok. Gombos Antal volt számtiszt olyan erős. mint Kraljevics Márkó és Letovác Dezső, mint Obilics Milos és már régóta városi nyugdíjasok. Ilyen politika mellett a nyugdíjasok száma rövidesen kétszeresére fog szaporodni. A javaslat ellen szavaz. Dr. Sztipics Károly főügyész bejelentette, hogy a vitát kár folytatni. Malagurszki polgármester szolgálati éveit már két évvel ezelőtt elismerte a kiszélesített tanács és azt a minisztérium is jóváhagyta. Malagurszki Albenak eszerint teljes joga van a javaslatban megállapított nyugdíjhoz. ' Nagy zaj keletkezett a bejelentésre. Vidákovics Antal és Pendzsics György egyszerre beszélnek, majd Gyorgyevics polgármester is szólásra emelkedik, de beszédét állandóan félbeszakítják. Pendzsics György: Nem lehet a milliókat csak úgy szétdobálni! Vidákovics Antal: Állandóan azzal vádolnak bennünket, hogy pocsékolunk! Juries Márkó képviselő, majd Gyorgyevics Dragoszláv újabb beszéde után az elnök szavazást rendelt el. A többség elfogadta a tanács javaslatát. Ezután még Mamuzsics György nyugalmazott rendőrkapitány nyugdiját szavazták meg. Mamuzsics Györgyöt öt és fél évi szolgálat után nyugdíjazták. Több kisebb jelentőségű ügy letárgyalása után a közgyűlés egy órakor végétért,
