Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-27 / 326. szám

Postarina a gotovom piacéiul Í2 OLDAL « ARA í1/, DINAR XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT november 27 326. szám Megjelenik minden reggel, ünnep alán és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal S—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3, szám (ílinnw»'p»!«ta) Előfizetési ár negyedévre 16 * din. Kiadóhivatal: Snboiica, Zmaj Jovin trg 3. (BRner^a palota) Az orosz béke A híradás szerint »politikai körök­ben rendkívüli feltűnést keltett« a jugoszláv-orosz kereskedelmi szer­ződés hire. Azt hisszük azonban, inkább már az volt feltűnő, hogy ezek a tárgya­lások még mindig nem indultak meg. Ma máf lehet bátrabban beszélni az Jsérdésről. a belpolitikai élet proimcmái közül a kommunista veszedelem teljességgel hiányzik, ma már nem lehet kommunistának bélyegezve elhallgattatni mindenkit, aki Oroszországgal szemben más magatartást javasol. De ezenfelül is: a gazdasági kérdést a nemzetközi felfogás az orosz kérdésben élesen elválasztja a politikai kérdéstől s megengedi azt a mindkét félre egy­formán kényelmes álláspontot, hogy gazdasági kérdésben a legmelegebb barátság, legbensőbb szövetség ala­kulhat ki olyan államok között, me­lyek politikailag még az egymás lé­tezésének elismeréséig sem jutottak el. »Nem ismerlek, azt sem tudom, hogy a világon vagy« — mondja Anglia Oroszországnak, de szállítok neked gépeket s hajóimon szívesen szállítanám gabonádat. Emlékezünk még arra az időre, amikor valóságos futtatás indult meg az európai államok között Oroszor­szág elismeréséért. Anglia, Francia­­ország és Németország után végre Benes is beadta derekát, aki talán csak azért tartotta magát addig is korábbi, álláspontjához szögezve, mert Románia idegessége miatt félt­hette a kisantant kompaktságát az orosz kérdésben vallott ridegen el­utasító álláspontjának megváltozta-Londonból jelentik: Szemmellát­­hatólag a külügyminisztérium sugal­­mazására a Daily Telegraph pénteki számában azt írja, hogy az orosz szovjetkormány jól tenné, ha Kra­­szin helyett nem Litvinovot küldené Londonba követének, mert az angol kormány kénytelen lenne ezt a kine­vezést elhárítani. Litvinov nem ked­velt egyéniség angol politikai és dip­lomáciai körökben, mert tudvalevő­leg közvetlen a háború befejezése után olyan tűrhetetlen bolsevista tásától. De hol vagyunk már ezek­től a problémáktól? Hol és mikor hagyta mindezt maga után — Euró­pa. Berlin és Páris nem győzik elég szívélyesen fogadni Csicserint, ugyanakkor talán, amikor a belügy­minisztérium kiutasittatta az ország területéről az orosz-jugoszláv köze­ledés Moszkvából küldött előmunká­­sait. Jugoszlávia elismerésének már in­kább csak a nemzetközi élet konszo­propagandát kezdett Angliában, hogy az angol kormány kénytelen volt kiutasítani. Kraszin holttestét egyébként a lon­doni szovjetdelegáció épületének nagytermében ravatalozták fel. Kra­­szinnak az volt az utolsó kívánsága, hogy holttestét hamvasszák el és szállítsák Oroszországba. Ennek a kívánságnak értelmében Kraszin holttestét Londonban fogják elham­vasztani, a hamvvedert pedig Mosz­kvába szállítják, ahol a Vörös-téren lidációja s a pánszlávizmus egysé­ges ideológiája szempontjából van jelentősége. Ez a közeledés talán éppen azért késett, mert kézzelfog­ható gazdasági előnyök nem jár­nak nyomában. Aligha reális vára­kozás fűződik ahhoz a tervhez, hogy az orosz export Jugoszlávián ke­resztül az Adria felé lesz irányít­ható. Az orosz megegyezéssel in­kább csak a névjegyet tesszük le az európai béke oltárára. fogják nagy pompával örök nyuga lomra helyezni Kraszin hamvait. Az angol munkáspárt egyébként pénteken rendkívüli kongresszust tartott, amelyen elhatározták, hogy a párt Kraszin temetésére hivatalo­san Lanshbury képviselőt és Macdo­nald legidősebb fiát küldte ki. A dél­walesi bányamunkások Kraszin moszkvai hozzátartozóihoz és a szovjetkormányhoz részvéttáviratot intéztek. A londoni szovjet követség kéthetes gyászt tart. Az angol munkáspárt résztvesz Kraszin temetésén Anglia tiltakozik Litvinov londoni szovjetkövetté való kinevezése ellen Messzi időkre visszanyúló érzelmi közösség fűzi az orosz néphez a szerb nemzetet: Moszkva felől csak támogatást, segítséget, bátorítást ka­pott a Duna völgyének szerb népe. Amig Oroszországnak egyetlen ki­viteli cikke az agitátor és a bolse­vista eszme volt, addig a nemzeti élet természetes önvédelme joggal tiltakozhatott a régi barátság kötele­zettségeinek vállalásával szemben. Az orosz néptől baráti, sőt testvéri érzését soha nem tagadták meg Ju­goszlávia szlávjai, de joggal és erő­teljesen tiltakozhattak ama politikai rendszer ellen, mely az orosz nép fölébe kerekedett. Az orosz kérdés­ben még eddig sem volt egységes Beograd és Zagreb. Beograd politi­káját inkább a bolsevizmussal szem­ben való védekezés önvédelmi harca irányította, mig Zagreb a múlt ha­gyományaival, a nagy szláv eszme kötelezéseivel, a régi kapcsolatok emlékeivel egyengette a megértés útját. Nem lehet már politikai megfonto­lások alapján sem kifogásolni a kor­mánynak azt az elhatározását, mely az orosz kérdésben vallott álláspont­ja revideálását tűzte ki programul. Jugoszlávia már meglehetősen egye­dül maradt az orosz kérdésben val­lott és tanúsított intranzigenciájával Európa államai között. Stresemann, Hindenburg külügyminisztere meg tudott állapodni Oroszországgal olyan jelentékeny gazdasági kérdé­sekben. melyek szinte a politikai kérdések egész komplexumát felül­múlják jelentőségben s nemzetközi hatásban. Magyarország már két év­vel ezelőtt gazdasági megállapodá­sokat, kötött Oroszországagl s a magyar gazdasági élet ismerői azt hiszik, hogy főként a nehézipar kép­viselőinek kívánságára az összeülő országgyűlés első teendői közé fog tartozni már a kereskedelmi szerző­dés ratifikálása. Ha Hindenburg és Bethlen István be tudják látni az Oroszországgal helyreállított össze­köttetés gazdasági jelentőségét, vo­­nakodhatik-e ennek belátásától a délszlávok népe és kormánya. A kormány helyzete megszilárdult Radics ragaszkodik a kormánykoalícióhoz — Ké­szülődnek a pártok a tartományi választásokra Beogradból jelentik: A politikai helyzetet a Radics-párt magatartá­sában beállott fordulat után már nyugodtabban Ítélik meg. Az érdek­lődés középpontjában a tartományi választások kérdése áll, amely vala­mennyi pártot élénken foglalkoztat­ja. Előreláthatólag nagy nehézségeket fog okozni minden pártnak a jelölő listák összeállítása, minthogy igen sok az önjelölt és igy a hivatalos listák összeállítása körül nagy harcok várhatók. Az ellenzéki pártok körében egy­re nagyobb tért hódit az együttes választási küzdelem gondolata. Kü­lönösen áll ez a vajdasági tartomá­nyokra, ahol az egyes ellenzéki pártok már érintkezésbe is léptek egymás­sal, hogy az együttes fellépés módozatait megbeszéljék. Az ellenzéki pártok számítanak a nemzetiségi pártok támogatására is. A kérdéssel a német párt vezetősé­ge csütörtökön vagy vasárnap fog foglalkozni Zemunban. Beogradban volt pénteken a ma­gyar párt több vezető tagja is. A pénteki nap legfontosabb ese­ménye egyébként az, hogy a parlamenti bizottság befejez­te az adóegységesítési törvény­­javaslat tárgyalását. A törvényjavaslat rövidesen a par­lament plénuma elé kerül', hacsak e tekintetben a radikális klub nem fog nehézségeket okozni a kormánynak. A parlament ülése Délelőtt féltizenegykor nyitotta meg a parlament pénteki ülését dr. Szubotics Nikola alelnök és a forma­litások elintézése után azonnal rá­tértek a napirendre: a nemzetközi munkaügyi konvenciók ratifikálásá­nak tárgyalására. Simonovics Milán szociálpolitikai miniszter rövid expozét mondott, a melyben a nemzetközi munkaügyi konvenciók jelentőségét méltatta. Rámutatott arra, hogy a háború után felmerült a szociális béke biztosítá­sának szüksége. Sok millió ember került súlyos munkaviszonyok közé, akiknek egzisztenciáját biztosítani kellett. Ezért a Népszövetség munka­ügyi szervezetet létesített, amely ed­dig már hét nemzetközi konferenciát tartott és húsz konvenciót hozott. A kormány ezt a húsz konvenciót még áprilisban beterjesztette a parla­mentnek. Az első tizenkét konvenció kisérő levélében a kormány hangsú­lyozta, hogy azokat el lehet fogadni, a többi nyolcnak sorsát a parlament belátására bízza. Minthogy az or­szág szociális törvényhozása ugyan­azokon az elveken épült fel, mint a beterjesztett konvenciók, azok elfo­gadása nem teszi szükségessé a po­zitív törvények megváltoztatását. Végül kérte a miniszter a konven­ciók ratifikálását. Kremzsar szlovén néppárti szerint a konvenciókat már régen be kellett volna terjeszteni. A konvenciókat jóknak tartja és ezért azokat elfo­gadja. Trnjar Radics-párti hangsúlyozta, hogy a horvát parasztpárt az egyet­len a pártok közül, amely a munká­sok érdekeivel törődik. Kétségbe­vonta a szlovén néppártnak azt a jo­gát, hogy a munkások 'nevében be­széljen. A szlovén néppárt tiltakozott Tr­­njarnak e kijelentése ellen. Trnjar azzal fejezte be beszédét, hogy a konvenciókat elfogadja. Agátonovics Raniszláv demokrata megállapította, hogy amig a demo­krata párt kormányon volt, szociális szellemet vitt be a törvényhozásba. Kifogásolta, hogy a kormány három évig várt a konvenciók beterjeszté­sével. A demokrata párt sajnálja, hogy nem terjesztették be a többi konvenciót is, különösen a nyolc­órai munkaidőről szólót, amelyet minden kulturáltamnak el kell fogad­nia. A munkások biztosítása tekinté­­ben általában reakciós tendencia mu­tatkozik és többet törődnek a nagy­ipar, mint a munkásság érdekeivel. A konvenciókat elfogadja^ Ezzel a vita végétért es az elnök szavazásra tette fel a kérdést. A Ház a tizenkét munkaügyi konvenciót 18S szavazattal elfogadta. A megegyezés gyümölcsei keserűk — mondja Radics Radics István pénteken egész dél­előtt pártja klubjában tartózkodott, ahol híveivel tanácskozott. Délután egy órakor, amikor a parlamentből távozott, beszélgetést folytatott az újságírókkal. — Igaz-e — kérdezték az újság­írók —r hogy Pernartól azt követelik, hogy mondjon le? — Erről semmit sem tudok. — Egyébként mi újság? — Délután ülést tart a horvát pa­rasztklub és a tartományi választá­sokkal fog foglalkozni. — Fog-e tovább dolgozni az an­kétbizottság? — Szombaton lejár a bizottság működésének határideje. Hogy az­után mi lesz, majd meglátjuk. — Fog-e a Radics-párt különvéle­ményt beterjeszteni? — Ez még nincs eldöntve. Először Trifunovics Rankónak fel kell olvas­nia jelentését és annak tanulmánya-

Next

/
Thumbnails
Contents