Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-21 / 320. szám

20. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ I92Ö. november 21. a művészet és a testkultúra szóban for­gó magazinjai iránt. Legutóbb Lünaburg­­ban emelt vádat az ügyész a Die Freude és a Das Lachen des Lebens szerkesztői ellen közszemérem elleni vétség miatt. A vádlottak azzal védekeztek, hogy ők a mezítelenség kultúráját tiszta ideáliz­musból szolgálják, az ember érdeklődé­sét fel akarják kelteni a saját testi szép­sége iránt,, a természettel való benső kapcsolatot (innige Naturverbundenheit) vélik e füzetekkel propagálni. A bíróság kihallgatott szakértőket. Professzor dr. 1Lili Münchenből azon az állásponton Van, hogy a magazinok abszolút miivé­szi érték nélkül valók. Ezzel szemben Cgy másik szakértő, dr. Hermann Pop­­pert, maga is bíró. védelmébe vette a testkultúra ideáljait. Dr. Bondi szintén azt állítja, hogy saját tapasztalatai sze­rint nem ártalmas áz ifjúságra ez az iro­dalom. Egy Gastro nevű tiszteletes azt mondotta a biróság elölt, hogy legbol­dogabb volna, ha felnőtt fia csatlakozna a mozgalomhoz. Ha az abroncssz'oknya korában valaki mai ruhában jelent volna meg, azt bizonyára erkölcstelennek mi-­­nősítették volna. Minden uj eszmének ez a sorsa. A lünaburgi biróság az eny­hítő körülmények figyelembe vételével bűnösnek mondotta a szerkesztő ara­kat és 1000—1000 márkára Ítélte őket. A Soma cimü magazin is összeütkö­zött a hatósággal. Bajorországban elko­bozták a 4. és 5. számát. »Ezen a gyer­mekbetegségen — mondja a szerkesztő — minden uj lapnak keresztül kell esni. Csak az abnormális, beteges ösztönü. csúnya testű, alacsonyabb rendű em­berek ^ütköznek meg ezeken a dolgokon. De van igazság, a müncheni országos törvényszék feloldotta a lapelkobzást a következő indokolással: A mezítelen emberi test ábrá­zolása magában még nem sérti a szemérmet és az erkölcsöket. Hasonló mezítelen képek min­den mükiállitáson láthatók. Ne­mi vonatkozások, avagy csak utalások is, hiányoznak a füze: tekből. amelyek a test nevelését hirdetik és a megcsontosodott priideria ellen harcolnak.« Birói ítélet ide, birói Ítélet oda, én mé- Igis azt mondom: Takarják le a testkul­­'tura-magazinbeli hölgyeket, mert megta­lálnak hülni... Eos vényes szent titka létünknek és aránylag mily kevés üstökös ragyo­gott még az irodalom egén! Ady Endrét T;ha gyilkolta le korának nem egy !agy«-ja, akiket ime túl élt csodálatos mélységekbe Ívelő halhatatlan leikével. A Nem lehet mindenki tervezője a templomnak. Kell építő is és kell tégla­hordozó is. Ez utóbbit illeti a leg­nagyobb tisztelet, mert övé a verí­tékből a legtöbb és a dicsőségből a legkevesebb. * A kisebbségi sors tikkadt mezején édesvizü kútnak kellene lennie a magyar irodalomnak, ahova üdülni jöjjön minden vajdasági magyar; de ha ennek a kútnak hivatott őrei maguk lesznek a kutmérgezők, ki­nek támadna kedve ebből a kutból meríteni? P. Gergely Boriska ORVOSI DOLGOK — B»—— Csodagom ha vagy t olondgomba? Kis értekezés a c adatszer ?! r > , b ji átokról, kuruzslókról, jav a szonyo ő , jósn ikrol és egyéb babonákról Az életben gyakran hallunk, olva­sunk leányok és asszonyok »elcsábítá­sáról« és csodálatos dolog: ezek az el­­szédített fehér liliomszálak és tisztessé ges asszonyok mindig a beleegyezésük­kel végrehajtott »merénylet« után éb­rednek ' annak tudatára, hogy 'hiszen Végeredményben rutul be vannak csapva így járnak azok az emberek is. akik orvosokkal, esetleg profeszorokkal való konzultálások után kuruzslókhoz for­dulnak és talán már ott a kuruzsló la­kásán ébrednek rá, hogy tulajdonképen szélhámosnak estek áldozatául. Mióta csak fennáll a világ, mindig vol­tak és lesznek kuruzslók és kuruzsló­­szerek, de ekkora konkurenciára, mint amit manapság látunk, még a legtisz­tességesebb kuruzsló is fel ja jelül: több a kuruzsló, mint az áldozat. Ez pedig már nagy baj! A világvárosokban elő kelő rendelőt tartanak a kuruzslók livrés inasokkal. A rendelők előtt pompás au tók sorakoznak. Budapesten orvosi asz­­szisztenciával dolgoznak; Bécsben min­den harmadik uccában van egy Kur íusclier, egy Wunderarzt vagy egy mag­­netizáló, Párisban minden kerületre vagy egy tucat jósnő, jós, csodaorvos, tele patikus fenomén, gondolatolvasó jut. A tömeg mindenkor mohón veti magát a csodák után és hisz is bennük. Igazán .nem is csodálkoznánk, ha a történés színhelye a pápuák, a hottentották, a kongo négerek - földjén, vagy a Fidzsi szigeten volna. De kulturnépeknél? A vasidegzetü ember idegei is fclborzolód­­nak, ha látja, hogy intelligens, társaság­beli emberek is behódolnak a műveletlen kuruzslók- bárgyú trükkjelnek. Ezekután nincs restelni valónk azon, hogy a mi-kevésbé kulturált Bácskánk­ban is minden városra, falura jut egy­néhány kuruzsló. Nálunk a háborút kö­vető években’ szaporodtak el a kuruzs­lók.. akik' a legkülönbözőbb módszerekkel dolgoznak. Az egyik krumplira fekteti a nemibetegeket, hogy a vérük tisztul­jon, a másik meg kizárólag kenéssel gyó­gyít. A külvárosi, szállási kuruzslók minden beteggel a saját váladékát itat­ják meg és ugyanavval borogattatják a fájós testrészeket. Aztán vannak olya­nok is, akik mindenkit megvillamoznafc. magnetizálnak és hipnotizálnak. Isme­rünk Szuboticán egy asszonyt, aki »víz­be nézéssel« gyógyítja a »feleket«. Az aktiv kuruzslók közül talán az imádsá­­gös asszonyok a iegártatlanabbak: ők szépen lemorzsolják a maguk értelmet­len hókusz-pókuszait és avval elengedik a beteget diagnózis nélkül. Isten nevé­ben. A néphit erősen tartja, hogy ez a ráimádkozás az egyetlen védekezés »rontás« és Szemmel való megverés el­len. Trachomagyógyitó asszonyok is működnek a mi vidékünkön, akik a tra­chomát porcukorral és a szem kinya­lásával gyógyítják. Hol vannak még a különböző csodakutak, a füstölő asszo­nyok, a vándorló izsépi javasasszonyok, a kisbajmoki ingbenszületett gyógyko­vács és az a temérdek »seborvos«, akik a helyéből kiszaladt karokat és lábakat helyre húzzák, hol van az a soknénike, akik szúnyog, gólya, egy és kétpupu te­ve, kutya, ember és far-kaszsirra! gyó­gyítják a legkülönbözőbb bajokat? A kuruzsláSsal rokon foglalkozás a szerelmi bájital készítés és a jövendő­­mondás is. A bájUalkészitést régi, ha-Vajdasági Írók Ebbe a darázsfészekbe, ahol med­dő közelharcokban ’ merül ki minden tevékenység, nem lehet belenyúlni anélkül, hogy mérges fullánk ne ér­je a bátor bolygatok Mégis szabad mézszedő kedvvel tavaszos zümmö­géssel elmenni ez mellett a harcos egymásnak mindenáron ártani akaró raj mellett. Vajdasági írók cím alatt azon két cinkos értendő, aki a távollevő har­madikat ki végzi. Nincs itt a vajda­ságban egyetlen eleven iró sem, akit egy-egy pohár spriccer vagy egy-egy szerkesztőségi asztal mel­lett ki nem végeztek volna. Csupa hulla. Temető. Ádáz és lelketlen csa­tában marják egymást végkimerü­lésig. így aztán kiderül, hogy vannak vajdasági irók, de nem derül ki, hogy van vajdasági irodalom. (Erre igazán nem jut idő.) De: ha nincs vajdasági irodalom, minek kellenek vajdasági irók? írók azok, akik irodalmat csinál­nak; ha nincs irodalom, mit csinál­nak az irók? é-Ezeken a cudar kis csatákon jelen Van a férfi, a hiúság, a nagyképű­ség. a rosszindulat, a kenyéririgv­­ség, jelen van minden rútságával az ember, de nincs jelen az iró, a szó ideális értelmében nem lehet jelen még akkor sem, ha — vajdasági. # Az iró belső kényszerből megírja a lelkén és az agyán átviharzó érzé­seket és gondolatokat anélkül, hogy mérlegelné vagy egyáltalán eszébe jutna, hogy most irodalmat müvei. Ad, mert van adni valója. Hogy ajándékát miként fogadja az olvasó, azon múlik a sorsa. A kiválasztás minden formája ör­zik és különösen a babonában és cso­dákban hivő női nem bízik benne. Azt mondják, hogy vannak ételek, amelyek a nemi érzelmeket erősitik, ilyenek vol­nának: a kaviár, az osztriga, a rák, a hal ikrája, de a nép szemében minden szer »bájitalnak« számit, ami a kuruzs­ló konyhájából kikerül: galambvér, ga­­lambsziv, egér és rákfarok, teli hold­sütötte békacomb. A boszorkánykony­hák polcain találhatók többek között: a sáfrán, borax, articsóka, bors, vanília, zeller, kardainom, spárga, fokhagyma, a legkülönbözőbb fajtájú gombák és az ál­latok nemi mirigyei is. Indiában a leghatásosabb szerelmi varázsszer az ópium, de mellette jelen­tős szerep jut a mosusznak, ambrának és a valeriána gyökérnek is. A kulturvi­­lág újabban a kokaint állítja az érzéki­ség szolgálatába. Az afrikai Kamerun bennlakói ősidőktől fogva használják a férfiak nemi gyengesége ellen egy ha­talmas fa kérgének nedvét, a Yohimbint. A tudományos gyógyszertan egy csomó olyan szert ismer, amellyel a női és férfi nemi vágyakat fokozni lehet, de ezek­nek túlnyomó része méreg -- canthari­­din, strychnin, phosphor — és bizony avatatlan kezekben adagolásuk halálos végű mérgezésekhez vezethet. Bár a bájitalkészitő kuruzslók is szen­tül meg vannak győződve, hogy min­den, varázsitalnál többet ér a nők töké­letes testi és lelki szépsége, mégis elő­szeretettel kombinálják a szerelmi ita­lokat a reménytelenül szerelmes nő haj­fürtjeivel, verejtékével és vérével. A kuruzslók közül talán még a jós­­nőknek van a legkönnyebb dolguk: ha véletlenül eltalálják és a jóslás betelje­sedik, a hálás médium telekürtöli a vi­lágot vele. Ha pedig a bemondott tippek nem válnak valóra, akkor a delikvens agyonhallgatja a jóslást és letagadja még azt is, hogy jósnönél járt. Külön­ben így vagyunk azokkal a betegekkel is, akik a kuruzslóknál keresik gyógyu­lásukat: ha meggyógyulnak, utón útfé­len eldicsekednek vele. ha meg csaló­dás éri őket, a bajuk rosszabbodott, szé­gyenükben agyonhallgatják balul ütött kirándulásukat. És a halottak is hallgat- j nak. így esik aztán, hogy emberfia még sohase beszélt olyan valakivel, akit a kuruzsló ki nem gyógyított volna ba­jából. Most veszem csak észre, hogy úgy belegabajodtam ebbe az útvesztőbe, hogy magam se tudom, hogy kerülök hamar­jában ki belőle ... No még csak egyet: a javát. Az utóbbi hónapokban veszedelmes, mondhatni járványszerii tünetet észlel­tünk Szuboticán: ismeretlen tettesek egy japán eredetű gombát terjesztenek és azt fünek-fának melegen ajánlják. »Azt állítják, hogy ez a gyógygomba. illetve »csodagomba« minden betegség­nél használ, de különösen érelmeszese­désnél (!), tuberkulózisnál (!!) és gyo­­mordaganatöknál (!!!) müvei csodákat, A gomba — amit a Bácsmegyci Napló olvasói beküidöttek — külső megtekin­tésre nyúzott bőregér szárnyaira, vagy hogy jobb hasonlattal éljünk: egy ura­ságtól levetett barna antilop cipőfelső­részre emlékeztet. Használati utasítás: öntsd le a csodagombát naponta egy pohárnyi cukrozott hideg teával és egy napi állás után idd meg a levét. A gom gyományos népszokások nyomán vég- bát egy külföldi és egy hazai laborató­riumban megvizsgáltattuk és kiderült, hogy a csodagomba gyógyhatóanyagot nem tartalmaz, még egy pirinyót sem. Eszerint tehát a leve se lehet gyógyító hatású. A vizsgálat a napnál is világo­sabban döntette ki, hogy a gyógyulás csak beképzclésen, autoszuggesztión alap­szik. De hiszen azt a lében és szóban forgó japán gomba mindenségét: nem volna ez egy cseppet se veszélyes, ha kizárólagosan képzelt betegek szürcsöl­­nék a gomba levét, de egyenesen két­ségbeejtő a helyzet, ha látjuk, halljuk, hogy boldog, boldogtalan issza. így aztán ennek is á komoly betegek isszák meg a szó szoros értelmében a — »levét« és csúnyán fizetnek rá erre az olcsó és egyszerű »gyógykezelésre«. És éppen itt van a bibi: az igazi betegek a gomba használata közben megfeledkeznek a he­lyénvaló speciális orvosi kezelésről, eset­leg műtétről és mire orvos kezébe ke­rülnek, a baj gyógyíthatatlanná válik, az orvosi beavatkozás — elkésett. A csodagomba tehát csak annyira »gyógyít«, mint a többi gomba, hatásai kizárólag autoszuggesztióval magya­rázhatjuk meg. De ha már az autószug­­gesztiónál tartunk, ajánlhatunk ennél egyszerűbb eljárást is. Tudvalevő do­log, hogy amiképen beképzelhetünk egy bajt, ugyanannyi megerőltetéssel ki is tudjuk beszélni ugyanazt szervezetünk­ből. íme Saphir, a világhírű német humo­rista esete, ami éppen száz évvel ezelőtt történt meg. Meglátogatta Saphirt müncheni laká­sán Rajmund, az akkori idők legnagyobb színésze és beszélgetés közben kikoty­­tyantotta, hogy éppen Hamburgból ér­kezett meg, ahol dühöng a kolera. És színesen leírta a kolera összes tüneteit Alighogy a vendég eltávozott, a rendkí­vül hypochonder Saphir — akinek eszé­be jutott, hogy a fertőzött vidékről jött barátját megölelte, sőt megcsókolta — kolerásnak érezte magát, ágyba dőlt és azonnal orvost hivatott. Az orvos ala­posan megvizsgálta Saphirt, receptpapi­rost vett elő és ráírta nagy betűkkel: »RECIPE: Saphir! Maga egy ostoba fráter, egy ökör, igazi tök­­filkó! Használati utasítást is adott mellé; eleinte negyedóránként, később minden, két órában hangosan el kell olvasni a »betegnek« a receptet- —- a teljes gyó­gyulásig. Mondanunk se kell, hogy a gyógyulás a legrövidebb idő alatt bekövetkezett. Képzelt betegeknél ez a gyógymód is beválik és legalább is olyan melegen ajánlható, mint a »csodagomba«. A komoly betegeknek pedig ajánljuk, hogy hagyjanak fel végkép a végzetessé válható kuruzsló szerekkel. (m. a. dr.) Lakodalmi és keresztelői torták és sütemények jól elkészítve izié$> s kivitelben :: olcsón kapható ::! ’ T E I N E R CUKRÁSZDÁBAN SUBOTiCA TELEFON 2:6. 9077 Itt a %:q ~ uc '"O ! Örökbecsű sz p ajándék a A világ le jobb rádiója a Tungsram Tisztán és mellékzörej nélkül hallgathatja az egész világot minden időben Lerakat és bemutatás: DeDion Bouton autószaküzlef, Suboticán Aleksandrova u'ica 6. sz m

Next

/
Thumbnails
Contents