Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-21 / 320. szám

1926. november 21 _______________ BifiSMHnvm NAPLÓ Esti kertben Irta: Révész Bélm Távol a várostól, robottól, szabadsá­gon voltam a nyáron. A hegyláncok úgy futottak, hullámoz­tak egymás mögött, hogy alig értük el a völgyet: megakadt lejtők között, va­rázslómesszi a nyüzsgéstől, harsanástól, csöndmarasztaló rengetegek alján a ká­polna csengetyüje úgy zendült délben és este a falucska fölött, mint magányos ember hangja, ha fölbtiadultan a világra rákiált és a nesztelen légben vissza­­hangzik a viszhang . . . Henyélni, felejtkezni, befelé duruzsol­ni: serkentő tájék volt a szelíd vadon: az erdők szerpentinje csak úgy surrant a láb alá, a magosság terelt, köröskö­­rül a fenyvesek nyílegyenesen mutogat­ták a világosságot és a tekintet mégis elakadt a halkan megszólt homályban; avar, toboz és gyep szagosodon és tisz­tasággal érintgetett, mint az umapi il­­latosság; a férfias tölgyesek ballagdál­­tak mellettem és a megcsípett nyárvégi koronájukról csurgóit alá az erre hajló nap; szikrázó lombok levelek csipkés kapuján át tisztásra bukkantam, mely­­tek halmain pirinyó temető vidámult. A ferde napsütés meghintette a lan­­kást és az aprócska temető a füvek zöldjéből fölélénkült, mint derült, elej­tett casetta a váratlan tekintet előtt. Kacskaringókkal ékes vasrács szőkdelt körülötte, karcsú, könnyű, aranyhegyes lándzsák a négyszó őrködő vonalában; elvonuló, magányos különösség, mely azért a rács arabeszkjei mögül intege­tett, e nyáralkonyati érett paráznaságban oly kacéron, fölsugárzón, hogy a »Föl­támadás« kapuja előtt megtorpantam, a cifra vaskilincsét megfogtam, megnyom­tam a temetőben voltam. Husz-harminc sirhalom mindössze és a magas fiiben .még van hely. A hegyi majorságokban, j a környező falvacskákban, tán nem igen j halnak az emberek ... A fenyvesek i persze errefelé legyezik a halandókat, I az éles hajnal errefelé tövestől rázza meg az emberfiát, a napsütés pedig oly pirítva zuhog a bőrükre, fejükre, ,hogy élet ez, akármennyire zsongitó is eme nyoszolyákkal szendergő kalitka . . . A sirok fejfáin, márványain öreg év­számok. Busongva beszél a föiirás a vén jágerről, akit elágyaztak itten; a kilencvenéves kovácsnak hit hitvese húsz év óta ígéri, hogy majdan férje nellé tér és a pázsit mellette vetetlen; tz erdész fiatal felesége is meghalt és t csecsemőjével együtt a gyerekágyból átplántálták ide; a hevült napsütés gyuj- j fogatja a rozsdás és aranyba vé.sett be­tűket, olvasmány a fejfa, a márvány s a rendületlen hallgatásban sajátos be­szédjük van a föliratos fogadkozáSok­­• iák, kábuló áj tatosságoknak, naiv, sze­li^, gyönyörűt érző istenhozzádoknak... Lehel az erdő. Palástos meleg omlik, ömlik alá az alkonyati derűből. Bölcs közömbösség, sugdosó béke, el­karoló harmónia a haragvó tájak közé ékelt parcellán. Mily melódiás, ringó, teljes, hatalma­san elbizakódott az élet a sirok fölött... A pedáns ágyak visítanak; a muskátli, sarkanytus, paprikavirág, legényrózsa, bazsalikom elborítják az öreg jágert, a j magzatot is az anyával együtt; másutt ! piros futórózsa fonja "magát a vaske­resztre, az olajfa ezüstje poraik, a nyi­­lazó rekkenőben; fölforrt melegség és a •méhek, lepkék még promenádoznak 5z esti verőfényben. Fűszer, édesség áramlik a kertben, a parasztvirágok szinte fölemelik az aj­kukat és mézes kivánkozásuk még ma­gukra rántják a részeg lepkéket, döngő, ődöngő méheket. Illat, iz, bibe, porzó nászba szédülnek továbbszülető holtak fölött . . . Halál és Élet mily fölséges egyensúly­ban testvérkédnek . . . A betakaró pillantást!, Mindenhez el­­stigárzó fényesség az ág peremén úgy néz errefelé, mint azt Isten szeme . . . Váltó rendiével fordul az este... Még egyszer eszméletemre szedem a tündöklő kis temetőt, a daloló alkonya­­(tot: körüs-körüJ.. Hw»me&rimk. Kezem a rácsos kapu vastólincséti, bucsusan visszatekintek a vén jáger ágya felé, a felejtkező lepkék, méhek keringő falkájára, kezem a kilincsen, markolom, megnyomom, az ajtó nein nyílik... Elfordultam a rácsos kaputól, a pil­la níásom még ráakaszkodik a lövellő káprázatra... Az ajtó nem nyílik...- Ej... Na... A kilincset megnyomom, a zárat megrázom... Nem nyílik... — Ej... Na... Meghökkent idegességgel nevetgélek. A kezem a kilincsen. Zavart mosolygással vissza-vissza te­­kintgetfék... Az elsiilyedt napgolyó csi'kja la-nkad­­tan még világit, de már átnyúlnak, bar­mának a muskátlik a sirok fölött. A vén jáger ágya mintha elszélesed­nék ... Tétova idegeskedéssel nevetgélek, az eltűnő lepkéket, méheket keresgélem ... a vaskaput megrázom, az ajtó nem nyí­lik... A kezein a kilincsen, az arcom vissza­­vissza fordul... a zár talán rácsapó­dott a horgára ... billenő higadsággal megszemlélem. Fogom, markolom a kilincset egy kéz­zel, két kézzel, fölcipelve alárántogat­­va... Este van... A kis temető nem vidántodik, elborul és látom, amint az ágyak egymáshoz hú­zódnak, összemennek... Az ajtó nem nyílik.. Ügyetlenség, elhamarkodás... nyug­ton kell megfogni a kilincset, fölemelni, az ajtót kitámasztani. fölébe hajolni, gngoló ránehezüléssel fölrántani... Fülledt az este, veritek siklik alá a nyakamon..., Nyekereg a kilincs, a závár nem moz­dul... Meleg fejem vissza-vissza fordul, sű­rűsödő lepel bocsátkozik alá a temetőre. Nevetgélek, a vén jágerre, a magza­­tos anyára ránevetek... A vén tanító nyoszolyája mögött csuk­lyás, takaródzó, valaki bólogat... Az olajfa... Oh, ezek az alig mozduló esti szür­kületben mégis hajlongó fák... a teme­tő parkjában... lejtők ingó sűrűjében, magaslatok kuszáit feketéjében, hegy­hátaik lüktető rengetegében és a csil­lag taszít, a fiirmamentum elhajlik s nincs más, csak a holtak udvara ... A békülést fölborítja az ösztön és az iszonyodás förgetegével megdöngetern a rácsos kaput. Az ajtó ikivágódik. — Áthullottam a »Föltámadás« küszö­bén, éreztem, amint magához ragad az Elet... Putriik vajda a szerb Napoleon Pavlovics Zsivkó tábornok feljegyzései alapján irta : Szabó Tibor Abból az alkalomból, bogy a jugo­­»zláv kormány Putnik vajda földi ham­sait hazahozatta és ünnepélyes formák tűzött helyezte el arra a helyre, ame­­vet a legteljesebb mértékben kiérde­­nelt nemzeti kegyelet kijelölt számára, lelvénvalómdc tartom, hogy mint Put­­lik vaida legszebb haditetteinek egyik :özvetlen és katonai beosztásommal ogva egyik legnagyobb áttekintéssel úró szemtanúja, szerény tehetségemhez lépest pártatlanul adózzak e kiváló em- 1er és ritka képeségti hadvezér emlé­­;ének. Kumanovo. Bregalnica. Cer Plánina és luvobor örökre halhatatlanná tették 5utnik vajda nevét a hadtörténelemben. Putnik vaida volt az egyetlen had­­'ezér. aki Napoleon után és óta a na­­loleoni elveket állandóan és következe­­esen a legtisztábban és legsikereseb­­ien alkalmazta és pedig nem csak a ha­tomban. hanem már békében is a had­­eresszervezés körül. Ez a békebeli működés volt az alapia :s kulcsa azoknak az óriásli sikereknek, melyeket Putnik vaida és a szerb had­­ereg arattak. Abból a napóleoni elvből kiindulva, logv mindjárt a háború eleién az erő.: isszesitésével és együttartasaval oly saoást mériünk az ellenségre, amely shetetlenné tesz.i számára a háború to­vábbi folyamán oly erőket üsszegyüi­­eni amelyekkel a győzelmet kivivhat­­a. Putnik vaida a szerb hadsereget ugv zervezte meg. hogy az első balkáni ha­­oru kitörésekor 15 gyalog hadosztályt, agvis a szerb nép összes fegyverfor­­atható ereiét vetette, már az első ml* inatban a szervezetlenül álló török bi­odalomra. Hogy ez míilven teliesitménv volt a ét és fél milliónyi lakosságú Szerbia észéről, azt csak akkor tudjuk megér­em. ha számbavesszük. hogy a2 otven­­gv milliónyi lakosságú osztrak-magvar lonarchia a világháborút 56 gyalog­­sztátival kezdette meg. Az első fénves haditett. amely Put­­ik vaida nevéhez fűződik Kummwvo. hol a szerb fegyverek véglegesen ki­­öszörülték a Koszovonál ejtett csór-’ át 1912 október 24-ike döntötte el emcsak Délszerbia sorsát, hanem agymértekben biztosította a szövetse­­esek győzelmét a törökök felett. A csata első naoián a törökök heves llentállást tanúsítottak, sőt ellentáma­­ásba is átmentek, úgyhogy estefele a zerb front egyes helyeken már inga­­ozni kezdett. Putnik vaida minden valószínűség zerint nem volt elkészülve a törökök yen erős ellentállására. mert midőn a raniei főhadiszálláson, ahol Péter ki­­itival egvütt ebédek s egv küldönc át­­dia neki a .csata lekdmsácói. .saókv első helyzetjelentést, láthatólag felindulva icv szólt: holnap Kumanovonál győz­nünk kell. mert ettől függ a háború sor­sa. Putnik vajda azonnal parancsot adott ki. hogy másnap az összes tarta­lék az utolsó emberle a tüzvonalba ve­tessék. sőt még a trén és tüzérlezénvsé­­gét is felfegvverezite és a rai vonalba dobta. Putnik vajdának ezt a napóleoni gesztusát, napóleoni siker koronázta. Az összes tartalékok rögtöni harcba do­básával a török hadsereg döntő vere­séget szenvedett, mielőtt az útban levő segélvcsaoatok beérkezhettek volna s vad futással menekült Szaloniki felé s utiábí’iii teliesen feloszlott. Délszerbia ez«Jaltán, mint érett gyümölcs hullott a szerb hadsereg értébe. Putnik vaida rendkívüli felelősséget vállalt magára a szerb hadsereggel és hazájával szemben, amikor az összes tartalékok azonnali bevetésével mindent kockára tett. de ha nem icv cselekszik, a közben esetleg beérkező török csapa­tok megváltoztathatták volna nemcsak a kumanovoi csata, hanem az egész Balkán háború kimenetelét. A másik nem kevésbbé ragyogó fegy­verténye Putnik vajdának Bregalnica. A törökökkel kötött fegyverszünet után 1913 júliusában a bolgárok várat­lanul megtámadták a Délszerhiának Bulgária felé eső határán felvonult szerb hadsereget. A nem várt támadás következtében, a szerb hadsereget első állásaiból kiszorították. Putnik vaida ismét az összes tartalékok azonnali harcbavetésével oly döntőleg megverte a bolgár hadsereget, hogy az minden további akcióra képtelenné vált. Putrtik vaida a világháboruban az oszitrák-maKvar hadsereggel vívott küz­delmekben uiabb hervadhatatlan babé­rokat szerzett A Cer planinán (Macsva) 1914 au­gusztusában aratott győzelem egyike a hadvezetés klasszikus példáinak. Az augusztus 13-tól 18-ig lezajló üt­közetben az osztrák-magvar hadsereg részéről a 8-ik és 13-ik hadtest fvett részt öt gvaloghadosztúllval. összesen 59 zászlóaljai. Putnik vaida ez alkalommal is gyö­nyörűen alkalmazta azt a napóleoni el­vet. hogy azi ellenség döntő megverésé­­re minden rendelkezésre álló erőt egye­síteni kell. A hadvezért elhatározottság­nak és akaraterőnek maradandó példája lesz mindenkor, az a gyorsaság, amely­­ívei Putnik vaida Pár nap alatt az ősz. trák-magvar hadsereg 59 (a megsemmi­sült cseh hadosztályt leszárriitva 47) zászlóalia ellen a mindhárom szerb hadsereg 116 zás2lóaliát tudta páratlan energiával egyesíteni és harcba vetni. Az osztrák-magyar hadsereg óriási ve&zíesfiget - szenvedett emberanyagban és felszerelésben, de még nagyobb volt az erkölcsi veszteség. Putnik vajda győzelmeinek a koronája Suvobor. i\z°kban a véres és makacs harcok­ban. amelyeket a szerb hadsereg 1914 peotember havától egész novetnberig folytatott a Drina és Száva partján vi­tézül védelmezve hazája határait, a szerb hadsereg csaknem minden lőszer­készletét felemésztette. A szerb hadsereg két alternatíva elé került. Vagy rövidesen olv döntőleg megveri az osztrák-magvar hadsereget, hagy az harcképtelenné! válik addig, míg Szerbia uiabb löszerkészletet gyűjthet magának, amennyiben ez nem sikerül, ugv a szerb hadseregre a teljes meg­semmisülés várt. Átkelni a Drinán és az osztrák-ma­gvar hadsereget Boszniában megerősí­tett állásaiból döntőleg megverni ez teí­­ies képtelenség volt. Putnik vaida ek­kor elhatározta, hogv hadseregével ön­ként visszavonul a Kraguievác—araii­­gvelováci megerősített vonalra, amely a terepnél fogva is Szerbiának legerő­sebb hadállása volt. 1914 november 6-ikán adta ki Putnik vaida a visszavonulási parancsot, ame­lyet előzetesen a tüzérség és trén hát­ra rendelésével mintaszerüleg előkészí­tett. November hó közepén érkezett a szerb főhadsereg a legnagyobb rendben azokba a hadálásokbai ahonnan döntő csapást szándékozott mérni az ellen­ségre. Putnik vajdának november hó második felében hatalmas segítőtársa akadt az időközben beállott rossz időjárás­ban. A szakadatlan esőzések úgy meg­rongálták az amúgy is rosszi szerbiai utakat, hogv azok áthatolhatatlan sár. tengerré változtak. Szemtanúja voltam annak, midőn a hagyományos tizenhat ökör sem birt egv megfeneklett kis tá­bori ágyait a sárból kivontatni. Novem­ber hó végéin érkezett a szerb utóvé­dekkel folytatott állandó harc és az időjárás viszontagságai által agyoncsj­­gázott és a tifusziárvánv által sújtott osztrák-magvar hadsereg a francia és angol nehéz tüzérség által védett szerb hadállások elé. A legutolsó baka is nemcsak érezte, hanem hirdette is. hogy ez a hadsereg megvolt verve még mi­előtt egyetlen egv puska is eldördült volna. A szerb hadsereg fellegvára elé nem egy hadsereg, hanem egy leron­gyolódott. kiéhezett és kimerült ember­tömeg érkezéé, amelytől az egész tü­zérség. lőszier és élelmi vonatok napi iáróíöldekre lemaradtak. Midőn a had­­osztálvparancsnokságok jelentették a; hadseregparancsnokságnak, hogv lő­szer. élelem és tüzérség nélkül nem le­het az amúgy is bevehetetlennek látszó szerb állásokat megtámadni, az a vá­lasz érkezett, hogv szuronyrohammal kell azt elfoglalni. Putnik vaida meste­rien használta ki azt a körülményt, a melyet eg.v betegügyit hadvezér terem­­tett meg számára. Putnik vaida a nagy hadvezér éles­látásával felismerte, hogy elérkezett a döntő pillanat, midőn a Szerbiában har­coló osztrák-magvar hadsereget nem­csak megverheti, hanem meg is semmi­sítheti. Ezt figyelembe véve nemcsak a csapatok állományát egészítette ki ha» mincezer uionc beosztásával, de fegy­ver alá hívta a hatvanadik évig Szerbia egész népfelkelését, sőt Pasies minisz­terelnökkel egyetértésben Kraguievác­­hoz rendelte a bolgár határon felvonult harmadik hadosztályt is. Ezeknek az intézkedéseknek következménye volt hogv az oszitrák-magvar hadsereg döntő vereséget szenvedett, halottakban és sebesültekben harmincezer, foglyok­ban hetvenezer embert vesztett el 5 csupán harmnicezer ember érte el a Száva és a Drina túlsó partiát. Putnik vaida a rábízott feladatot olv brilliánsul oldotta meg. amelyre kevés Példa van a hadtörténetemben. Az osztrák-magvar hadsereg hosszú hónapokra harcképtelenné vált. mely idő alatt Szerbia uiabb erőket gyűjthe­tett a további védekezésre.. Hogy ez nem iárt sikerrel az csupán annak tud­ható be. hogy a hadvezetést Mackensen vette át. aki Putnik vajdai módszerével dolgozott. Putnik vaida azok közé a ritka em­berek közé tartozott, akiknek valódi ér­tékük messze felülmúlta a hirt és dicső­séget. amelyet keltettek. Ha valaha ember volt. akinek esv nép nagyságái köszönhette, ugv Putnik vaida és ki­váló támogatói Misic vaida és Pavto vies Zsivkó tábornok a hadseregpa­rancsnokság operációs osztályának ve­zetőié azok közé tartoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents