Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-21 / 320. szám
28 OLDAL » ÁRA 4 DINAR Poštarine a gotovom plaćeujt XXV!7. évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP november 21. 320. szám fciegjelenik minden reggel, ünnep után él hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—51 Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palo ta) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Tagore A nyugati kultúra észretéritésére indult keleti bölcseség fehér lobogójaként leng végig Európán a hindu apostol hosszú, ősz, prófétás szakálla. A kontinens csaknem minden metropolisában hallatta elhitető zengésű szavát Tagore, a bengál költő és ámbár a közönség nagy része csak tolmács segítségével érti meg előadását, olyan tömegesen tódultak SÜsejfliallgatására, mintha kivételes műélvezet Ígérete tenné a személyét magnetikussá. Mi az oka ennek a Tagore-láznak? •Mivel magyarázható, hogy az európaiak. akiknek bonyolult és raffinált szenzációkra beidegzett érdeklődésétől idegen a naiv és egyszerű hangszerelésü hindu költészet, ilyen bucsujárásszerü kíváncsiságot tanúsítanak a messziről jött poéta ismeretlen nyelven fejtegetett ismert eszméi iránt? A sanda gyanú, amely minden emberi megmozdulás mögött ravasz számítást és a gazdasági érdekek harcfelállitását szimatolja, kisütötte, hogy Tagore az angol imperialista törekvések utazó ügynöke. Igen leleményes fantázia kell azonban ahhoz, hogy összefüggést lehessen látni a keleti szemlélődő paszszivitást hirdető egzotikus prédikátor tanai és a brit világhatalmi célkitűzések között. De ha a képzclötehetségfl^k ezU a*próbáját ki is allottuk, még mindig nem akadtunk rá a titok nyitjára hogy mi készti az európaiakat arra a szokatlanul nagyméretű és szinte vallásosan áhitatos figyelemre, amellyel az ázsiai szellem representativ man-jének hódolnak. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy annak a tömegpszichózisnak egyik jelenségével állunk szemben, amely a háború ■Kitörésével harapózott el. A szörnyű kataklizma után a civilizáció tanításain nevelődött gondolkozást válság örvénye kapta el. Kiábrándultunk abból a kultúrából, amely elszakadva gyökerétől. a krisztusi szeretet gondolatától, a tudás, műveltség és technikai felkészültség minden eszközét a boldogtalanság, a nyomor és vérontás forrásait fölfakasztó varázsvesszővé babonázta. Uj utakat keresünk, mert a régieket betemette a borzalmas földindulás, uj vezéreszmét hajszolunk, mert a régi ingoványba vesztő lidércfénynek bizonyult. Merre menjünk, hogy földult belső békességünket visszanyerjük? Hol az a csillag, amely ösvényt hasítana a körülöttünk feketéllő sötétségbe és elvezetne, mint valamikor a napkeleti három királyokat, a jobb jövő bölcsőjéhez? Az ész ezeregyéjszakái kincsei, az akarat mithikus felszárnyalásai. az erő hőskölteménybe illő csodatettei csak a szenvedések tengerét duzzasztják. Megnyugvásra szomjazunk, elégedettségre, a lélek összhangjára, a szív szélcsöndjére. A kultúra nem öncél, csak megnyilvánulási formája annak a vágyunknak, hogy életünket minél jobbá, egyenletesebbé és tökéletesebbé fejlesszük. Kezdjük elveszíteni hitünket a kultúrában, mert fájdalmunkat csak differenciáltabbá, gondunkat csak öntudatosabbá, kétségbeesésünket csak tragikusabbá teszi anélkül, hogy a szenvedélyek barbárizmusát fékezné és az életnek önmagához való jogát tiszteletben tartaná. Az eur.ópai ember pesszimizmusának konvulziói között a Napkeletről érkezett hindu vatesz úgy hat. mint a bibiliai világrész misszionáriusa, akinek az a küldetése, hogy megállítsa a tévelygőket a nyugati kultúra lejtőjén. Európa lelki élete megdöbbentően sivár, — mondja Tagore — uralkodó vonása a rideg anyagiasság és ennek az az oka, hogy az európai ember elhanyagolja Keledet, pedig az egész nyugati kultúra nem egyéb, mint a keleti igazságok továbbépítése. Az ázsiai ember bensőleg él, ellenőrzi magát, mig az európai ráveti magát a rejtélyek felderítésére, a tudomány rabja lesz és innen erednek rettenetes katasztrófái. Tagorénak ez a paralellája nem nyújt nekünk Ariadnefonalat küzdelmeink labirintusában. A köldökbámuló passzivitásban és a természet ölébe visszamenekülő fatalizmusban aligha találhatjuk meg azt a panáceát, amely a kultúra szervi bajait meggyógyítja. Függetlenül azonban attól, amit mondott, a hindu költő talpig érő kaftánjában, mellét verdeső szakállával és szuggesztiv ihletettségével bizonyos elemezhetetlen várakozást ébresztett, amint bengál színekkel egy különös, titokzatos álomvilágot festett a realitásokba belefáradt Európa elé. Magyar-Baranya 25 vagon gabonát küldött Jugoszláv-Baranya árvízkárosultjainak Az adakozóknak az a kívánságuk, hogy a gabonát nemzetiségi különbség nélkül osszák szét Belimanasztirról jelentik: A jugoszláv hatóságok pénteken vették át Belimanasztir határállomáson azt a huszonöt vagon gabonát, amelyet Baranya magyar részén gyűjtöttek a jugoszláv Baranya árvízkárosultjainak segélyezésére. Az átvételnél jelen volt Banjac baranyai radikális képviselő is. A magyar bizottság az átadás alkalmával nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az adakozók határozott kívánsága, hogy a gabonát a jugoszláv Baranya árvízkárosultjai között nemzetiségi külömbség nélkül osszák fel. Banjac képviselő az átadó bizottság elnökének a jugoszláv Baranya árvízkárosultjai nevében meleg köszönetét fejezte ki az adományért. Ufateto akciót indítottak a vajdasági radikális képviselők A klubüiés elé akarják vinni a Vajdaság speciális követeléseit Elnapolták a tör vény közé bizottság üléseit Beogradból jelentik: A parlament elnapolása után szombaton bekövetkezett a törvényhozó bizottság üléseinek elnapolása is, úgy hogy most már hamm napin teljesen Vesztegelni fog a parlamenti élet. Ennek oka elsősorban az, hogy a kormánynak még mindig nincs elég előkészített törvényhozási anyaga. A törvényhozó bizottság üléseinek elnapolása meglepetést keltett, miután a kormány részéről azt hangoztatták, hogy különös súlyt helyeznek a bizottság megszakítás nélküli működésére. A szombati nap folyamán egyébként semmi nevezetesebb politikai esemény nem történt. A politikusok nagyrésze elutazott a fővárosból, mert vasárnap csaknem, valamennyi párt népgyüléseket tart az ország különböző részeiben. A küszöbön álló tartományi választások is arra késztetik a képviselőket, hogy a választások előkészítése és a jelölések megejtése végett kerületeikben tartózkodjanak. A tartományi választások kiírására vonatkozó rendelet még nem jelent meg a hivatalos lapban. Makszimovics Bózsó belügyminiszter a Bdcsmegyei Napló munkatársának kijelentette, hogy az ukázt elküldötte őfelségének Topolára és azt hiszi, hogy azt hétfőn vagy kedden közzéteheti. Vita a törvényhozó bizottságban a közpimti igazgatásról A törvényhozó bizottság szombaton délelőtt folytatta a központi igazgatásról szóló törvényjavaslat vitáját. Az első szónok Behmen dr. muzulmán volt, aki részletesen bírálta a javaslatot. — Ez a törvény —- mondotta Behmen dr. — semmit sem fog javítani az ország igazgatásán. Inkább olyan reformokra volna szükség, amelyek a közigazgatást jobbá és olcsóbbá tennék. A minisztériumok számának scökkentése nem egyéb akciónál vagy blöíinél. Az így elért megtakaritás összege nem több évi egymillió dinárnál. Az alkotmány a legliberálisabbak egyike egész Európában, azonban sem az alkotmányt, sem a törvényeket nem tartják be, ezért az ország állapota egyike a legrosszabbaknak egész Európában. Támadta ezután Behmen dr. a vallásügyi minisztert, aki szerinte a muzulmán egyházi szervezet legelemibb jogait állandóan megsérti. Az ő pártjára azt mondják, hogy felekezeti alapon áll, mégis pártja követeli a vallásügyi minisztérium azonnali megszüntetését. Hosszasan kritizálta ezután a boszniai állapotokat és Srskics törvényegységesitő minisztert, a boszniai radikális párt vezérét tette felelőssé azért, hogy Boszniában még egyetlen önkormányzati egység sem alakult meg. Hibáztatta, hogy a központi igazgatásról szóló törvényjavaslat nem vonja meg a határokat az önkormányzati és állami hatóságok jogköre között. Az ötödik szakasz szerint az önkormányzatok feletti felügyeleti jog a belügyminisztériumot illeti meg. de ez a felügyeleti jog nincs körülhatárolva. Végül Behmen kijelentette, nogy tárgyi és politikai okokból a javaslat ellen fog szavazni. Moskovljevics Milán földmivespárti képviselő szólt azután hozzá a javaslathoz. A törvényt már régen meg kellett volna hozni. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gazdasági krízisnek a legfelsőbb állami igazgatás az oka. Ha nem jó a közigazgatás, a legjobb törvényekkel sem lehet jól kormányozni. A legfontosabb volna, hogy a központi igazgatást feloszlassák és az egész állami adminisztrációt az önkormányzati egységek kezébe tegyék le. — Nem elég — folytatta Moskovljevics — hogy a minisztériumok számát csökkentik, hanem pontosan körül kellene Írni minden egyes minisztérium hatáskörét és azt nem rendelet, hanem törvény utján megállapítani. Az összes gazdasági reszortokat egyetlen gazdasági minisztériumban kellene .egyesíteni és a közmunkaiigyi minisztériumot a közlekedésügyibe beolvasztani. A belügyminisztériumhoz nem nyúl hozzá a javaslat, pedig ezt a minisztériumot redukálni kellene. (Derültség a radikálisok között.) A belügyminisztérium, amelyhez azelőtt a hadsereg és a közigazgatás is tartozott, most nem egyéb, mint csendörminisztérium. Drljevics montenegrói föderalista: Úgy van! Moskovljevics tovább támadta ezután a belügyminisztériumot, majd kifogásolta a szociálpolitikai minisztérium megszüntetését, továbbá azt, hogy tárca nélküli minisztereket továbbra is ki lehet nevezni. A politi-
