Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-21 / 320. szám
2. oldal 1926. november 21. BÁCSMEGYEI NAPLÓ kai államtitkárság intézményét is feleslegesnek mondotta és végül kijelentette, hogy a javaslat ellen szavaz. Drljevics montenegrói föderalista rámutatott arra, hogy a radikálisok sem hisznek többé a centraüsztikus rendszerben, mégis kísérleteznek vele. A népnek — mondotta — módot kell adni arra, hogy ellenőrizze tisztviselőit. Kijelentette, hogy a törvényjavaslat nem áll összhangban az alkotmánnyal. Gosar szlovén néppárti a centralista igazgatási rendszert támadta és kifogásolta a tartományi felosztás módját. Követelte a közigazgatás dekoncentrációját. A törvényjavaslat szerinte nem ad rendszert az igazgatás szervezésére és semmit sem fog változtatni a mai állapotokon. Hangsúlyozta, hogy nincs kontaktus a kormány és a parlament közt és erősebb parlamenti ellenőrzést sürgetett a kormány működésével szemben. Az ülés délután félegykor ért véget. A törvényhozó bizottság szerdán délután négy órakor tartja legközelebbi ülését. A radikális miniszterek konferenciája A kormány radikális miniszterei szombat délelőtt tizenegytől félkettőig konferenciát tartottak a miniszterelnökségen. A konferencián belső pártügyeket tárgyaltak és szóbakerült az egyházi birtokok agrárcélokra való igénybevételének kérdése is. Hir szerint foglalkoztak Radios István legutóbbi boszniai beszédeivel is, amelyekben -a liorvát parasztpárt vezére élesen támadta a radikális pártot. Az ankétbizottság ülése Az ankétbizottság szombat délelőtt ülést tartott. Az ülésen felolvasták azokat az aktákat, amelyekkel a Radics-párt által Nikics Nikola ellen benyújtott interpellációra vonatkoznak. A vajdasági radikális képviselők akciója A vajdasági radikális képviselők között újabb akció indult meg a Vajdaság speciális problémáinak mielőbbi megoldására. A vajdasági radikális képviselők csoportja legközelebb össze fog ülni és az akció kezdeményezői kész javaslatokkal fognak előállani, amelyek gazdasági, kulturális, felekezeti és közigazgatási természetűek. Mihelyt egymás közt megegyeznek, követeléseiket a klub plénuma elé akarják terjeszteni. Hasonló akciók — mint ismeretes — voltak már a múltban is, de minden eredmény nélkül. A mostani akció komolyabbnak látszik és remény van rá, hogy a vajdasági radikális képviselők kívánságait legalább részben teljesiteni fogják. A francia frank ugrásszerű áremelkedése A francia szocialisták a washingtoni adósságrendező egyezmény mellett foglalnak állást Párisból jelentik: Politikai körökben általános feltűnést keltett, hogy a kamara pénzügyi bizottságának pénteki ülésén Henry Simon elnökön kivül a szocialista párt szónoka, Vincent Auriol is a washingtoni adósságrendező egyezmény ratifikálása mellett szólalt fel. Jólértesült körökben ugy tudják, hogy a szocialista-párt, amely eddig a washingtoni adósságrendező egyezmény ellen foglalt állást, megváltoztatta álláspontját és a háborús adósságok haladéktalan konszolidálása mellett fog síkra szállni. A nemzetközi pénzpiacok szombati szenzációja egyébként a francia frank ugrásszerű áremelkedése. A hét elején megindult hosszmozgalom szombaton érte el tetőpontját, amikor Zürichben 19.40-re emelkedett Páris értékelése és a frank a nyitástól egészen a zárlatig 70 ponttal drágult. 1926 január 14-én állt igy a frank, mig mélypontjára a tizenegyedik Briand-kormány bukásakor süly. lyedt, amikor 10 centimesig zuhant Zürichben a frank. Azóta a francia frank állandóan emelkedik és szombaton érte el legmagasabb árnivóját, amely a tizes mélyponthoz viszonyítva közel 100 százalékos javulást mutat. A frank nagy áremelkedése következtében Parisban szombaton pánikszerűen folytatódott az idegen valuták zuhanása és az angol font a pénteki 138-as árfolyammal szemben egész 129.50-ig esett vissza. Szer felölt indul a magyar választásokon A hatóságok megakadályozzák az ellenzék választási propagandáját Budapestről jelentik: Vasárnap lesz az első napja országszerte a nagy választási agitációnak. A kormány valamennyi tagja vidékre utazott, hogy a vasárnap megtartandó népgyüléseken részben saját érdekében mondja el programbeszédét, részben a kormánypárti jelölt mellett agitáljon. Az ellenzék is teljes erővel vetette bele magát a választási küzdelembe, azonban .... az ellenzék választási előkészületeit a vidéki hatóságok inindenképen megnehezíteni igyekeznek. Az ország egyes részeiből olyan jelentések érkeznek az ellenzéki pártokhoz, amelyek szerint a hatóságok az ellenzéki jelöltek mozgási szabadságát akadályozzák, az ellenzéki gyűléseket betiltják, a programbeszédek elmondását megakadályozzák, az ellenzék választási plakátjait elkobozzák és az ellenzék választási előkészületeit minden módon megnehezítik. Ezeket a visszaéléseket az egyesült balpárt nevében Pakots József szombaton Scitovszkv belügyminiszter tudomására hozta, aki kijelentette, hogy mindent meg fog tenni a választás tisztaságának érdekében. A belügyminiszter nyomban magához hivatta Sztranyovszky államtitkárt, akit utasított, hogy adjon ki generális intézkedést és utasítsa a vidéki hatóságokat, hogy bánjanak a legnagyobb előzékenységgel az ellenzéki jelöltekkel. Elbfeld Bubi Mai pesti történet Irta : Somlyó Zoltán 1. Az orfeum télikertjében ugy éj félután, mint minden más napon, megjelent Zsinka, az öregedő színész, az őszülő hajú örökifjú, akiért egész Budapest égett, akiért versengtek a színházak, aki a színpadon maga volt a divat, a stylus, az örök csuda, de a magánéletben csak egy szánalomraméltó egyszerű elhagyott férfi volt. Zakója, amely szinte külön öntudattal feküdt gyönyörű alakján, varázslatos levegőt árasztott maga körül, valahogy mintha nyitva is oda lett volna gombolva titkos gombokkal acélmelléhez és -bronz nyakához és valami olyan parfőmtuel izgatta mindig az orrokat, amelynek nem volt neve, amelyet nem lehetett megszerezni sehol. Árnyalataiban ott kavargott a hiúság tearózsájának, a férfiasság szikomor-fájának és a vágy pézsmaillatának örvénye — ezt a paríőmöt nem sokáig bírták a nők. Zsinka egy külön kis páholyszerü fülkében ült, konyakozott és cigarettázott. Jött egy virágáruslány és letett elébe egy szál rezedát: ez volt mindennapi virágadagja. A késő őszi éjszakán a télikert központi fűtése már kellemes meleget árasztott: a nagy szülész, mint valami óriási kandúr, elnyujtózva ült a bordó plüss orfeum-széken és cigarettája ibolyaszin füstjében hallgatta a jazzband-et, amelynek charlestonját nehány elegáns ieány és ur élvezettel táncolta. A nagy színész agglegényéletére gondolt, amely — az igaz — nagyon sokörömet okozott neki és független boldogságot jelentett, de sokszor, ma is például, nem tudott igazán mit kezdeni ezzel a független szabadsággal. És igy arra az asszonyra terelődtek a gondolatai, aki elhagyta és aki igy messziről, vétkek ködén át is jobban hozzá tartozott, mint a többi sok nő... És ekkor belépett a télikertbe egy elegáns, rózsásarcu fiti. Lehetett ugy huszhuszoukétéves. Csupa rendkivüliség volt. A mozdulatai, kerek szemén a csillogó monokli és a mellénye vágásában a habfehér ing a domború mellkas fölött... És apró opálfényü kezei és villogó félholdkörmei... Egy negyvenes nő volt a társaságában... de nem, ez nem lehet... ez bizonyára csak az anyja... Látszik is, hogy az: ahogy rája néz, ahogy összesúgnak ... Pezsgőt hozatnak és a fiú az első poharat tolakodás nélküli tekintettel, elragadó mosollyal emeli diszkréten a nagy színész felé. És a másodikat is és erre már Zsinka se maradhat tétlen, elegáns bjpcentéssel válaszol. — Kedves tacskó, kissé szemtelen, de ahogy’ csinálja, az ennivaló és méltánylandó! — mondja magában és elgondolja, hogy már ekkora fia neki is lehetne. Talán jó is volna. De — hogyan kerül ilyen rendes, sőt elegáns és biztosan gazdag fiú ide ilyenkor az — anyjával?!... Ez izgatta most már a stúdiumokra éhes hires színészt. Hátha mégse az anyja? És akkor ez nem is olyan kedves, szép dolog... 2. Félóra múlva már együtt ültek. A fiú elegáns elhatározott mozdulattal ment oda az asztalához: Rajongok a színészetért, de különösen önért, drága mester és minthogy más módot nem találtam, rávettem a mamát, hogy idehozzon egyszer. Tudom, hogy minden éjjel ilyenkor itt található. Sokat olvastam önről és... és én is színész akarok lenni... Hát persze, hogy Zsinkára nagyon hatott ez a fiatalos, rajongó vallomás. Éppen jókor is jött, többet ér egy ilyen fiu-barátság lángolása, mint az ezüstlame forró, sistergő vihara... A mama is kedves asszony volt, disztingváltan finom, franciás modorú; elbeszélgettek. Szerepekről, színházi dolgokról. És a pezsgő kipirositotta a homlokukat és áthevitette a tekintetüket. Az őszi hajnal már be-bebukkant szemrehányó viola-arcával és a fiú, akit a nagy színész őszintén, megszeretett, egy rajongó pillanatban megcsókolta Zsinkát. A mama kissé rosszalólag szólt rá: — Bubi, ez már sok... Megártott a pezsgő... Induljunk hazafelé... És megállapodtak abban, hogy Zsinka elkíséri őket az autójukon, amely kint az orfeum előtt vár rájuk. És fel is -megy bozzájuk még egy csésze teára. Bubinak ez felejthetetlen napja lesz, aki talán ennek a varázslatosan szép hajnalnak a hatása alatt egykor ugyanolyan híres színésszé lesz, amilyen ma Zsinka!... 3. A feltűnően elegáns lakásban a mama egy-kettőre telerakta az asztalt sonkával, teával, sok-sok jóval és aztán búcsúzott, bocsánatot kérve. Nem szokott az éjszakázáshoz, lefekszik. Ez a mai is nagy áldozat volt, de meghozta a fiáért. Bubiért, mert nem akarta, hogy egyedül menjen olyan helyre, éljel, amilyen az orfeum tóllkertie... Fi-donc!... És magukra maradtak. Bubi tehetsége-1 A kormány egyébként szombaton hivatalos statisztikát tett közzé, a mely szerint a hivatalos jelöltek egyes pártok szerint a következőképpen oszlanak meg: a kormánypárti hivatalos jelöltek száma 203. a kormány ttámogató keresztény gazdasági párt: 64, szociáldemokrata part: 68, baloldali ellenzéki pártok: 60. fajvédők: 41, pártonkivüli jelöltek: 16. Tehát a hivatalos jelöltek száma 450. a nem hivatalos jelöltekkel együtt azonban körülbelül ezer jelölt indult a választási harcba- az országgyűlés kétszázötvennégy mandátumáért. A titokzaíos merénylő Bezúzott fejjel tért haza a vadászatról egy szén ái munkás Szeutáról jelentik: Titokzatos merényiét történt szombaton Szentán, melynek csuíosan sebesült áldozata Jabionszki Ferenc negyvenéves munkás. Jabionszki szombaton délután azzal távozott el hazulról, hogy felkeresi a szentai határban vadászkiránduláson levő urakat és hajtónak jelentkezik. Hat óra tájban vérző fejjel, összezúzott testtel vánszorgott haza Jabionszki és még mielőtt kihallgathatták volna, eszméletlenül esett össze. Az előhívott orvos megállapította, hogy Jablonszkit vastag bottal hátulról háromszor fejbe sújtották, aminek következtében koponyája három helyen beszakadt. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, de semmi pozitív, nyomra nem akadt. Jablonszkit estig nem lehetett kihallgatni, mert állapota annyira rosszabbodott, hogy beszállították a kórházba, de megoperálni egyelőre nein lehetett. A késő esti órákban jelentkezett egy Fekete Lőrinc nevű földműves, aki látta Jablonszkit, amint támolyogva haladt az országúton, de semmi rosszra nem gondolt. A rendőrségnek az a feltevése, hogy Jablonszkit nem rablás! szándékkal, hanem bosszúból ütötte le ismeretlen tettes. A súlyosan sérült Jabionszki felépüléséhez nem biznak. A rendőrség titokzatos ügyben a nyomozást megindította. sen előadta Zsinka egy híres szerepének nagy monológját, amelyet már régóta tanulgatott — a mai alkalomra. A nagy színész meghatott elragadtatással veregette meg a vállát: bravó! Van tehetséged kisfiam. Csak egy a baj! Ez a fényes környezet: a gazdagság! Egy színésznek küzködnie kell, fiam, akár a költőnek! Éhezni, fiam, nyomorogni! Egy Coquelin, egy Zacconi csak ugy bújik ki az emberből!... És ezen nagyot kacagtak. — Ki is az apád. Bubi? — kérdezte most Zsinka — nem jól értettem, amikor bemutatkoztál... — Élbfeld Herman — felelte Bubi. A nagy színész enyhén elpirult és megrökönyödött: — A hires Elbfeld Herman?... a bányakirály?... az a hallatlan gazdag ember? ... Bubi, valami hirtelen megváltozotlsággal, kissé perfid modorban válaszolt: — Az! Akinek mester nagyobb ősz szeggel tartozik. Óh, sokan tartoznak neki! Azért nem kell restelkednie... Es megint mindaketten kacagtak. — Tudja mit? -— szólt most Bubi hirtelen — van egy jó ötletem. Ajánlok egy módot az adósság visszafizetésére. Zsinka kényelmetlenül feszengett a helyén. — Várjon egy percig, mester, átöltözködöm. Felveszek egy kényelmesebb ruhát. Ez kissé szőrit. És a fiú eltűnt a fényes berendezésű terem sarkában, egy spanyolfal mögött, ahonnan két perc múlva egy karcsú leány tipegett elő, atlaszcipőben és... na igen ... és ezüstlamé-toaiettben ... — Itt vagyok már — szólt Bubi édesen és naivan a hüledező Zsinkához — ugy-e, nem sokáig várattam? No és most
