Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-20 / 319. szám
12 OLDAL » ÁRA I1/, DINAR PoStartca ugotovom plaéena XXVII^vfolyan^^^^^^^Szuboticajl926 SZOMBATnovembe^20^^ 319. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben # _ Szerkesztőségi Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—51 Előfizetési ár negyedévre 165 dia. Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) K0ZBE5ZÓCfi5 sag Télen megtartják a tartományi választásokat és igy a Vajdaság hamarabb hozzájut a kerületi autonómiához, mint a községi önkormányzathoz. A természetes folyamat az volna, hogy a nagyobb önkormányzati egységek a kisebbekből tevődjenek össze, azonban az illetékes körök szerint még" mindig aggályos a Vajdaság^ teljes közigazgatási önrendelkezésének helyreállítása. Erre mifelénk vajmi kevés fogékonyság mutatkozik a tartományi autonómia jelentősége iránt, hiszen annak előnyei _ egyelőre még ismeretlenek a közvélemény előtt. Ezzel szemben a községi önkormányzat hiányát igen súlyosan megérzi a Vajdaság népe nemzetiségi különbség nélkül mindazokban az untig hangoztatott anomáliákban, amelyek a központi adminisztráció természetében gyökereznek. A horribilis pótadók és a nyomasztó közigazgatási mizériák egyik alapvető oka a nép speciális helyi igényeit figyelmen kívül hagyó kinevezési rendszer. A Vajdaság minden társadalmi osztálya, szociális rétege és politikai pártja követeli a községi autonómiát, mert nyilvánvaló, hogy a bajok nagy része csak ennek az alkotmányban biztosított jognak birtokában hárítható el. Ámde a községi önkormányzat megvalósítását sürgető megcáfolhatatlan érvek egész tömegét paralizálja a nacionalizmus azzal az egy argumentummal, hogy a nemzeti szempont, az államérdek óvatosságra kötelez azzal az országrésszel szemben, ahol a községek tekintélyes hányadában a lakosság többsége magyar vagy német. Még megesik, hogy Topolán, Sztarakanizsán, Horgoson vagy Maliidjoson magyar lesz a képviselőtestület és az elöljáróság. Ez a legkézzelfoghatóbb skrupulus, -ami a kérdés körül elhangzott vitából kihámozható. Hivatkozzunk-e arra, hogy ha ez bekövetkezik, az állam egységének és nemzeti presztízsének semmi csorbája sem származik belőle? Utaljunk Csehszlovákiára, ahol a németek már helyet foglalnak a kormányban és rövidesen a magyarok is miniszteri tárcát kapnak? Vagy beszéljünk Romániáról, ahol szintén nem homályositotta el a nemzeti eszme fényét az a körülmény, hogy Marosvásárhelynek Bernády György a polgármestere? Akármilyen frappáns bizonyítékot hozunk is fel, a tény mégis az, hogy azok, akiktől a Vajdaság községi autonómiája függ, ragaszkodnak a maguk skrupulusához és ez nagyobb súllyal esik a latba, mint kötetekre rugó tárgyilagos okfejtés. A Vajdaság községi autonómiáinak kiépülése kétségtelenül a nemzetiségek miatt késik. Nyolc év alatt eljutottunk odáig, hogy a faji többséghez tartozó pártok kivétel nélkül hangsúlyozzák úgy a magyar, mint a német kisebbség loyalitását és nyilatkozataikban fenntartás nélkül a nemzetiségek polgári jogegyenlőségének álláspontjára helyezkednek. Ez a szóbeli előzékenység is örvendetes haladás az első idők harcias szellemű igéihez képest, azonban a kedvezőtlenebb atmoszférából megmaradt tényleges sérelmek ilyen ráolvasásszerü gyógymóddal nem orvosolhatók. A jugoszláviai magyarminden vonalon, az államélet valamennyi vonatkozásában hűségesen állja kötelezettségeit és nem vonja ki magát az áldozatkészség parancsai alól sem. Nemzetiségéből folyó panaszait a legszigorúbb alkotmányosság és rigorózus törvénytisztelet keretein belül juttatja kifejezésre és ha egy kisebbség politikai agilitása bűn volna, e tekintetben sem érhetné vád. Nem indokolatlan tehát az a várakozása, hogy a faji többség részéről kiérdemelt elismerés a szavak légnemüségéből végre egyszer már a tettek szilárd hal-Beogradból jelentik: A politikai helyzetben a központi igazgatásról szóló törvény meghozataláig előreláthatólag semmi fontos változás nem áll be. A radikális klubnak nagy érdeklődéssel várt ülését naprólnapra. halogatják és a pénteki napon a parlamentet is kénytelen volt a kormány elnapoltatok miután egyetlen előkészített törvényjavaslat :an áll a szkupstina rendelkezé'őre. A bizottságokban szorgos munka kezdődött, hogy mihamarabb elkészítsék azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a parlamentnek le kell tárgyalni. A törvényhozó bizottság a központi igazgatásról szóló törvényt vette elő és félbeszakította a büntetőtörvény tárgyalását, mert mindenekelőtt a központi igazgatásról szóló javaslattal akar végezni, v pénzügyi bizottság a költségvetési vitát elkészítő munkálatokat végzi el: megvizsgálja az egyes állami intézményeket, letárgyalja a közlekedés problémáit, különös tekintettel a vasútépítésre és a tarifális kérdésekre. A parlament ülése A parlament pénteki ülése váratlanul viharos leiolyásu volt. Drljevics Szekula montenegrói föderalista terjesztett be határozati javaslatot a montenegrói kolasinai járás csendőrségének magatartása miatt és a határozati javaslat indokolásául tartott beszédével nagy vihart keltett. Egyes erősebb kitételei miatt az elnök javaslatára a Ház három ülésnapra kizárta a parlament üléseiről. Délelőtt tiz órakor nyitotta meg az ülést dr. Szubotics alelnök. Napirend előtt felolvasták Drljevics határozati javaslatát, amelyre Drljevics sürgősséget kért. A javaslat a belügyminiszter kötelességévé akarja tenni, hogy a főispánhoz intézett intelmével akadályozza meg a csendőri erőszakosságokat a kolasinai járásban: Drljevics hosszan megindokolta javaslatát és felolvasott többek közt egy Kolasináról kapott táviratot, mely a csendöri erőszakosságokat panaszolja fel. A viszonyok nem javulnak — mondotta — a nép más akciót fog kezdeni. Az egyetlen párt, mazállapotába sűrűsödjék. * Az a kérdés, hogy jogosult-e a kisebbségek nemzetiségi alapon való politikai szervezkedése, állandóan napirenden van. Legutóbb Avarescu román miniszterelnök jelentette ki, hogy nem barátja a kisebbségi organizációknak, de számolnia kell velük. Nálunk is időről-időre felbukkan az a felfogás a kormányzópártok, sőt az ellenzék oldalán is, hogy a kisebbségek jobban tennék, ha nem faji hovátartozás, hanem gazdasági rétegeződés szerint vennének részt amely némileg számot vetett a parasztság helyzetével, a Radics-párt volt, azonban ez is elvesztette energiáját a radikálisokkal kötött pártszövetség folytán. Az elnök többizben figyelmeztette Drljevicset, hogy fejezze be beszédét, ő azonban tovább folytatta az indokolást és hivatkozott arra, hogy milyen egyöntetű volt a felháborodás a fasiszták görzi erőszakoskodásai miatt. Hasonló egyöntetűségre hívta fel a parlamentet a montenegrói csendőrhatóságok erőszakosságaival szemben is. (Élénk tiltakozás a jobboldalon.) Makszimovics Bózsó belügyminiszter azonnal válaszolt és kijelentette, hogy a sürgősséget nem fogadja el. A kolasinai járásban nincsenek csendőri erőszakosságok. Az, ami a Drljevics által felolvasott táviratban van, nem felel meg a valóságnak. Kizárólag arról van szó, hogy a rendőrhatóságok nagyobb eréllyel látnak hozzá a rablóbandák maradványainak megsemmisítéséhez. Felolvasott a belügyminiszter egy hatósági kiáltványt, amelyben a Drljevics által felolvasott távirat feladójának, Bulatovicsnak rokonait a hatóságok rablóknak nyilvánítják. Drljevics kért ismét szót és rámutatott arra, hogy a belügyminiszter a csendőrök erőszakosságait komitácsi üldözésnek akarja minősiteni. Ellensúlyozásul egyéb erőszakoskodásokat sorolt fel. A kolasinai járásban — mondotta Drljevics — nincsenek komitácsik, hanem a csendőrök azok. Szubotics alelnök: Megvonom öntől a szót! Nagy lárma támadt erre és Szubotics alelnök elhagyta az elnöki emelvényt, annak jeléül, hogy az ülést felfüggesztette. Néhány perc múlva Szubotics alelnök visszatért és a következőket mondotta: — Drljevics képviselő ur megsértette a házszabályokat és a parlament méltóságát és ezért... Moskovljevics földmivespárti: Kobasica tegnap részegen jött az ülésre, mégsem utasították rendre. Kobasica: Nem igaz. Szubotics alelnök: Javaslom, hogy Drljevics beszédének a csendőrökre vonatkozó sértő kitételeit töröljék a a politikai életben. Mindig mondottuk, hogy a nemzetiségi pártalakulás nem lehet öncél, csak eszköz a kisebbségek programjának szolgálatában és a faji többség bölcs belátása a jogos igények kielégítésével kihúzhatná a gyékényt a nemzetiségi pártok lába alól. Az a politika azonban, amely szerint egy országrésztől meg kell vonni a községi önkormányzatot, mert nemzetiségek is laknak benne, csak propaganda amellett, hogy a nemzeti kiseebbség külön pártba tömörülve küzdjön az elfogultság ellen. gyorsíró jegyzetekből. Az ülés végén fogok javaslatot tenni Drljevics képviselő ur sértéseinek megtorlására nézve. A Ház többsége ezután a sürgősségi indítványt elvetette. Áttérve a napirendre, egyhangúlag megválasztották a házszabályok 14. szakaszának módosítására, valamint a monopolbüntetések elengedéséről szóló javaslat tárgyalására kiküldendő bizottságok tagjait. Vita nélkül elfogadták a panasz- és kérvénybizottság jelentését majd Szubotics alelnök javaslatot tett, hogy Drljevics képviselőt három napra tiltsák ki a parlamentből. Drljevics hosszabb beszédet mondott védelmére. Hangsúlyozta, hogy a képviselőnek joga van kritikát gyakorolni. Nyilatkozatait tisztességes emberek vallomásával tudja fedezni. Nem ő, hanem az elnök sértette meg a házszabályokat, amikor ok nélkül elhagyta az elnöki széket. A horvát szábor történetéből hozott fel példákat arra, hogy sokkal súlyosabb kitételekért nem suj torták büntetéssel a szónokokat. Többek közt a szábor egyik képviselője egyszer azt mondotta, hogy a monarchia iniámia. Uzunovics miniszterelnök ingerülten pattant fel a helyéről és igy szólt: — Ezek a szavak nálunk nincsenek megengedve képviselő ur. (Általános zaj.) Drljevics beszéde után az elnök szavazásra tette fel a kizárási indítványt. Markovics Pera demokrata szót kért a házszabályokhoz, azonban az elnök azt megtagadta. Végül a Ház többsége a kizárási indítványt megszavazta. Az ülés félegykor ért véget. A legközelebbi ülést az elnök keddre tűzte ki, amikor a nemzetközi munkaügyi konvenciók kerülnek tárgyalás alá. Dobrovoljác-küldöttség a parlamentben Péntek délelőtt kétszáztagu dobrovoljác küldöttség jelent meg a parlamentben. A küldöttség tagjai a felsőbánáti Alekszandrovó, Srpska Crnja és Leonovác községekből valók és azért jöttek, hogy tiltakozzanak a Csekonics-birtokon levő föld-Keddig elnapolták a parlamentet Nincs kész törvényhozási anyaga a kormánynak — Demokrata államban decentralizálni kell a közigazgatást — mondja, Marinkovics Voja Három napra kizártak a parlament illéseiről egy montenegrói föderalista képviselőt
