Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-18 / 317. szám

T926. november 18. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A csehszlovák parlament költségve­tési bizottságának legutóbbi ülésén a né­met előadó német nyelven akarta a je­lentését megtenni, a bizottság elnöke fazonban arra való hivatkozással, hogy a házszabályok csak a cseh és a szlo­vák nyelvet ismerik el, kényszeritette az előadót, hogy csehül beszéljen. Az af­férral kapcsolatban a Tribuna hosszabb cikket irt, melyben rámutatott arra, hogy már van is precedens arra, hogy előadó németül beszélt a bizottságban, mert Hodina német képviselő március 12-én német nyelven referált a mentel­mi bizottságban. Az ülésen akkor Votru­­ba nemzeti demokrata képviselő elnö­költ, aki azóta teljesen a fasiszta irány­zathoz ment át. A lap szerint, ha a né­metek precedensre hivatkoznak, joguk van hozzá, mert éppen egy nemzeti de­mokrata képviselő tette lehetővé, hogy a bizottságban az előadó németül beszél­hessen. * Az erdélyi magyar párt reform-cso­portja fontos megbeszélést tartott Me­­zőtelegden. A tanácskozásokról Tolda­­laghy Mihály gróf, a reform-csoport egyik vezetője a következőket mon­dotta: — Elsősorban az általános politikai kérdésekről beszélgettünk: különös ér­deklődés mellett tárgyaltuk meg a ké­szítendő szervezeti szabályzat kérdé­sét és mindenekelőtt bizonyos általá­nos irányelvek érvényre juttatását tart­juk szükségesnek, igy elsősorban a de­mokrata szellem figyelembevételét a ter­vezetben az egész vonalon. Azután a lé­tező gazdasági, kulturális és felekezeti szervezeteknek intézményes bekapcso­lását a pártkeretekbe, továbbá, hogy a jvezetőség és az irányitó szervek alulról felfelé, a tagozatokon át alakíttassanak ■ki. A megjelentek között egyébiránt az ,a felfogás domborodott ki, hogy az uj szervezeti 'szabályzat megalkotása után 3 magyar párt összes tagozataival együtt jgenerális tisztujitáson essék keresztül. Az országos politika kérdésében a cso­port reméli, hogy a paktumot, amely­nek megkötéséért és sorsáért a pártve­­fzetőség felelős, a pártvezetőség kedve­ző megoldásra fogja vinni s az ez irány­ban teendő lépéseket a csoport a legna­gyobb érdeklődéssel kiséri. Ferdinánd román király a parlament­­'ben elmondott trónbeszédében kitért a ■kisebbségekre is, melyekről a következő érdekes nyilatkozatot tette: »A biztosí­tott béke oltalma alatt meg kell vizs­­'gálniok önöknek a kormányom által ja­vaslatba hozandó törvényeket, amelyek hivatva lesznek megvetni a középiskolai és felsőbb oktatás alapját és a kultúra fejlesztését a falvakban, továbbá az ál­lam és a különböző vallások közötti vi­szony rendezésére vonatkozó javasla­tot, amelynek szelleme az egyházak és az etnikai kisebbségek lelki békéjét fog­ja állandósítani; foglalkozni fognak ’önök a munka, a munkásbiztositás, az építkezés és a szövetkezetek fejleszté­sére vonatkozó javaslatokkal, valamint a szociális egészségügyi problémákkal. A csatolt területeken előfordult kelle­metlenségek a törvényhozás fegsürgő­­sebb egységesitését teszik szükségessé; kormányom még ebben az ülésszakban beterjeszti a polgári és büntető perrend­tartás, valamint az esküdtszéki eljárásra vonatkozó törvényjavaslatokat.« Lengyel-Felsöszilézia községi válasz­tásainál a német pártok szenzációsan jó eredményeket értek el: a leadott szava­zatoknak körülbelül 55 százaléka német pártokra esett. Kattowitzban a németek 55 százalékot kaptak, Königshüttében 60—70 százalékot; Tarnowitzban 3000 német és 2400 lengyel szavazatot adtak le. Rybnik városiban, melyet a lengye­lek mindig a felsősziléziai lengyelség főhelyének tekintenek, a németek 43 százalékban jutottak be a képviselőtes­tületbe. 1921-ben a németek ebben a vá­rosban csak 22 százalékot kaptak. A vi­dékről még kedvezőbbek a jelentések. A németség általában sokkal több szava­zatot kapott most, mint a felsősziléziai aépssavj^ás djkajmáéalfc 4jn%% a németek az egész birodalomból sza­­szazni jöttek ide és amikor a kiutasítá­sok még nem tizedelték meg annyira a felsősziléziai németség sorait. A lengyel hatóságok rendszeres nemzetiségi el­nyomása nem vezetett eredményre, sőt épp az ellenkező irányban hatott; egé­szen bizonyos, hogy a német pártokra sokkal több szavazat esett, mint arneny­­nyi a német nemzetiségű szavazó pol­gárok száma leheti, tehát kétségtelen, hogy lengyelek is a német pártokra sza­vaztak. Ez csak abból magyarázható, hogy a felsősziléziai lengyelek nincse­nek megelégedve az uralkodó rendszer­rel, főleg Varsó gazdaságpolitikájával és inkább a nagyobb rendet teremtő és Felsőszilézia közgazdaságával inkább foglalkozó németekre szavaztak. Való­színű. hogy a november 14-iki választá­sok Lengyel-Felsöszilézia politikai hely­zetében jelentős változást okoznak. ESE01 Az egész voaalen győzsiek. a kantom vörös csapatok: Vu-Pej«Fu-vaI megkezdődtek a fegyverszüneti tárgyalások Londonból jelentik: Pekingből ér­kező jelentések szerint Vu-Pej-Fu tábornok és a kan­ton! kormány között Hankau­­, ban megindultak a fegyverszü­neti tárgyalások. A fegyverszünet megkötése után a tárgyalásokat gazdasági konferencia alakjában Vu-Csangban folytatják. Vu-Pej-Fu hajlandó Ho-Nang tartományt átengedni a kanto­­niaknak, amely esetben a kan­tom csapatok közvetlen össze­köttetésbe lépteinek az északi tartományokkal és Feng-Ju-Si­­ang csapataival. Ho-Nang tartomány vasútvonalainak segitségével. A beérkező újabb jelentések sze­rint Sun-Csun-Fang sanghaii főkor­mányzó már teljesen egyedül állja a harcot a kantoniak ellen. A Times jelentése szerint Sun-Csun- Fang helyzete kétségbeejtő annál is inkább, mert csapatainak nagyrésze átpártolt a kantoni vörös csapatok­hoz. A kantoni csapatoknak Sanghai felé nyitva áll az ut és ßanghai elestét mindennap vár­ják. A török-orosz szerződés csak fenyegetés Az odesszai tanácskozá' on telje megegyezés jött létre a török külügyminiszter és Csieserin között Párisból jelentik: A Temps szer­dai vezércikkében az odesszai talál­kozással foglalkozik és megállapítja, hogy a török-orosz szerződés beje­lentése puszta fenyegetés, a melytől Európának nem szabad megijednie. Törökország és Szovjetoroszország nem katonai hatalom — Írja a lap — és mindakét államban olyan nagy a nyomorúság és a gazdasági züllés, hogy komoly akciótól sem Szovjet­oroszország, sem Törökország ré­széről nem fcell tartani. Szovjetoroszországnak a török szövetséggel elsősorban az a célja, hogy angolellenes politi­kájához megnyerje Törökország támogatását is, mig Törökor­szág esetleges olasz-török há­ború ellen akarja biztosítani magát. Rövidesen ki fog derülni — írja a Temps — hogy az odesszai találko­zás csak fenyegetés-e vagy a keleti kalandorpolitika újabb akciója Euró­pa ellen. A lapok moszkvai jelentése szerint a szovjetkormány hivatalos lapja, az Izvestia az odesszai találkozással kapcsolatban hivatalos kommünikét tett közzé, amely szerint az odesszai tanácskozás három kérdéskomplexum megbeszélésére szorítkozott. Első­sorban az általános európai politikai helyzetet vitatták meg, ezenkívül megállapították mindazokat az alapelveket, amelyek garantál­ják Oroszország, Törökország, Perzsia és Afganisztán egysé­ges külpolitikáját' és végül a tanácskozások harmadik része az orosz-török kereskedelmi szerződés megkötésével kapcsolat­ban elsősorban az orosz-török pet­róleum-egyezményre vonatkoztak. Az Izvestia szerint mind a három pontban az odesszai találkozáson teljes megegyezés jött létre a külügy­miniszterek között és Csieserin megállapodott a török külügyminiszterrel abban, hogy ezentúl minden évben találkozni fog­nak. Albrecht főherceg feleségül veszi a román-király leányát? Fantasztikus újabb terv a mi"ijar~romin p?rszonáluniőről Budapestről jelentik: A legitimis­ták lapja, a Magyarság szerda reg­geli számában feltűnő tudósítást kö­zöl a bukaresti Politika cimü lap nyomán. A tudósítás szerint a jelenleg Budapesten időző Bjmffy Miklós gróf arról tár­gyalt a román királlyal és pii­­nisztrelnökkel, hogy Ileana ro­mán főhercegnő menjen férjhez Habsburg Albrecht főherceghez, ha ennek királlyá való megválasztá­sát gróf Bethlen István miniszterel­nök garantálja. Perszonálunió egyelőre nem jönne létre a két állam között, hanem e fantasztikus kombináció szerint Ileana hercegnőből magyar ki­rályné lenne, azonban mihelyst apja meghalna a módositandó román alkotmány értelmében rászállna, a román királyi Corona és igy a házastársak révén közös­ségbe kerülne a két állam. Ileana hercegnő halála után vi­szont gyermekének uralma alá kerülne perszonál vagy reál­unióban Románia és Magyaror­szág és esetleg egy harmadik állam is, mert állítólag az erdélyiek csak úgy szavaz­zák meg a román trónöröklés módositásár°l szóló törvényt, ha garanciát kapnak arra, hogy Erdély autonómiát és társor­szágai jogokat kap. A román kormány kénytelen lenne Erdély kívánságát teljesiteni, mert az erdélyi képviselők és szenátorok nélkül nem lenne meg az alkotmány­­módositó törvényjavaslathoz szüksé­ges kétharmad többség. Budapesten ezt a hirt olyan fait­tasztikusnak tartják, hogy megcáfo­lását sem tartják szükségesnek. Mindenesetre feltűnő, hogy Al­brecht főherceg, aki néhány nappal ezelőtt Debrecen környékén vadá­szaton volt, gróf Bánffy Miklós Bu­dapestre érkezésekor váratlanul megszakította a vadászatot és sietve visszautazott Budapestre. Politikai körökben egyébként is nagy fontos­ságot tulajdonítanak annak, hogy Bánffy grófon kívül Barabás Béla romániai magyar szenátor és az er­délyi magyarság egyik vezetője is Budapesten tartózkodik és szintén tárgyalásokat folytatott Bethlen mi­niszterelnökkel. A hírnek politikai körökben annál inkább tulajdonítanak bizonyos je­lentőséget, mert tényleg szó van ar­ról, hogy a román parlamentet nem­zetgyűléssé alakítják át és alkot­mánymódosítást akarnak keresztül­vinni, amelynek értelmében a román trónöröklés kérdését úgy akarják rendezni, hogy a királyi korona Ileana hercegnő­re szálljon. A trónöröklés módosítása valamen­nyi kormányzópárt beleegyezésével történik és azt a liberális párt is tá­mogatná. Bár Budapesten nem ad­nak hitelt a hírnek, az mégis nagy feltűnést kelt. Titokzatos bűnszövetkezet Szkopljéban Hónapokig tartó nyomozás után letartóztatták a bandavezért Beogradból jelentik: Rejtélyes bűn­ügyben nyomoz már hetek óta a legna­gyobb titokban a szkopljei rendőrség. Szerdán két letartóztatással kapcsolat­ban nyilvánosság elé került a rejtélyes ügy. Már régebben felhívták a szkoplyei rendőrség figyelmét egy gyanúsan vi­selkedő társaságra, amelynek tagjai a város legkülönbözőbb részein szoktak gyülésezni. Eleinte a rendőrség nem tulajdonított nagyobb fontosságot az ügynek, de amikor több feljelentés ér­kezett, mégis megkezdték a nyomozást. A rendőrség közegei megfigyelték a társaság több tagját és észrevették, hogy közülük egyesek hosszabb-rövidebb idő­re elutaznak, majd mikor visszatérnek, csomagot hoznak magukkal, amelyet nem adnak át hordárnak, hanem egye­dül viszik. A rendőrségnek az volt a föltevése, hogy egy veszedelmes bandával áll szemközt, amelynek a hálózata kiterjed az egész országra, sőt a külföldre is. A gyanuokok egyre gyülekeztek és né­hány nappal ezelőtt elérkezettnek lát­ták az időt arra, hogy a társaságot le­leplezzék. Mátics Száva, a társaság feje, aki már hosszabb ideje utón volt, szerdán éjjel végül egy fiatal diák kíséretében megérkezett és kísérőjével együtt laká­sára sietett. Amint erről a rendőrség ér­tesült, detektivéket küldtek' ki Mátics le­tartóztatására. A detektívek Mátics aj­taja előtt találták a diákot, aki amint megpillantotta őket, rémülten kezdte magyarázni, hogy neki semmi köze Má­­ticsékhoz és azoknak az ügyeihez. A de­tektívek a diákot őrizetbe vették, azután benyomultak Mátics szobájába, de a meglepett bandavezért csak heves dula­kodás után tudták megkötözni. Mátics lakásán házkutatást tartottak, amelynek során rengeteg levelet és iratot foglal­tak le. A kályhában és a kályha körül egészen és félig elégett levelek maradé­kait találták, amelyeket szintén lefog­laltak. A társaság többi tagját még nem sikerült elfogni, mert egyrészük utón van, mig a másik részük Szkoplyéban és Szkoplye körül rejtőzik. A rejtélyes ügyben a rendőrség min­den felvilágosítást a nyomozás érdeké­ben megtagad. Annyit mégis sikerült megtudni, hogy súlyos bűncselekmények­kel vádolják a társaságot, amelynek összeköttetései túl terjednek az ország határain. Legújabb verziók szerint po­litikai bűncselekményekről van szó, a melyekről bizonyítékok vannak a rend­őrség kezében*

Next

/
Thumbnails
Contents