Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-18 / 317. szám

4. oldal. bacsmeuyei napló I92ö. november 18. Csak koldus kaphat szegénységi bizonyítványt Hogyan magyarázza a pénzügy­miniszter az uj illetéktörvényt? Noviszadról jelentik: Amióta az uj illetéktörvény érvénybe lépett, a Vaj­daságban is hatályát vesztette a régi magyar illetéktörvénynek az a rendel­kezése, hogy illetékmentesség if.leti meg mindazokat, akiknek keresete nem nagyobb az átlagos közönséges nap­számnál és ezeknek kérésükre szegény­ségi bizonyítványt kell adni. Az uj illetéktörvény ötödik szakasza szerint illetékmentességet élveznek a következők: A király és az uralkodóház tagjai, az állam, a külföldi országok képviseletei, ha a viszonosság biztosítva van, továb­bá a közérdekű testületek, mint hitköz­ségek, politikai községek, önkormány­zati hatóságok és a jótékonysági, tudo­mányos, gazdasági, művészeti társula­tok, ha az illetékmentességért folyamod­nak. A szakasz hatodik pontja illeték­­mentességet biztosit még a szegények­nek is. A törvényt a pénzügyminiszté­rium úgy rpagyarázza, hogy szegény ■ alatt az értendő, aki személyiadóját le­számítva, nem fizet több adót tíz dinár­nál, vagy ha a vele háztartásban éllő családtagok után fizetendő személyi­adójának levonása után fizetett adója nem haladja meg a húsz dinárt. A régi magyar illetéktörvény, de még az adótörvények sem ismerik a szemé­lyiadót, amiért is a vajdasági hatóságok azzal a kérdéssel fordultak a tartomá­nyi péilzügyigazgatósághoz. hogy jelöl­jék meg, milyen adónemek tekintendők személyiadónak. A pénzügyigazgatóság | sem akarta a törvényt saját felelősségé­re magyarázni és ezért közvetlen a pénzügyminiszterhez fordult. A pénz­ügyminiszter válaszát kedden közölte a pénzügy igazgatóság Noviszad város ta­nácsával!. A pénzügyminisztérium értel­mezése szerint személyiadóüuk estik- a magyar törvény szerinti II. osztályú ke­resetiadó felel meg és a munkások és á tisztviselők ddóltí néni feküdendő sze­mélyiadónak. A másodosztályú keresetiadót csak a földbirtok és a háztulaidon után fizetik és pedig a családfentartó után legfeljebb évi nyolc dinárt, minden tizenhat éven felüli családtag után évi négy dinárt. Ez a másodosztályú keresetiadó levo­násba kerül az ösSzadóból és ha a fen­­tnaradó adó nem tesz ki többet tiz di­nárnál, illetve a családtagok után fize­tett adókkal együtt húsznál, akkor az illető illetékmentességre jogosult és ré­szére szegénységi bizonyitvány állítható ki. Nem élveznek tehát ezentúl illeték­­mentességet a napszámosok, munkások és a kisebbfizetésü tisztviselők, akik a régi magyar törvény szerint szegény­ségi bizonyítványt kaphattak. A fizikai munkások most keresetük két százalé­kát fizetik egyenes adóban és az állami napidijasok adója is meghaladja a tiz dinárt, úgy hogy ezentúl csak a munka­­képtelenek, keresetképtelenek és telje­sen vagyontalanok kaphatnak szegény­ségi bizonyítványt. Lákics János helyettes polgármester a pénzügyminiszteri rendeletről a követ kezűket mondotta: — A pénzügyminiszter törvényma gyarázatának legközvetlenebb hatása az lesz, hogy úgyszólván tettesen megszüli nek a szegénységi bizonyítványok és igy a legminimálisabbra apad le azok nak a száma, akik a bíróságnál, a lakás­­hivataloknál és a közigazgatási hatósá goknál illetékmentességet élveztek. Hogy ez sok zavart fog előidézni, azt előre meg lehet jósolni, de nem marad más hátra, mint a miniszter értelmezése sze rint eljárni, ez pedig a szegénységi bi zonyitványok alkonyát jelenti. Amerika és Mexikó konfliktusa a nacionalizálási tőrvény miatt A mexikói kormány a hágai nemzetközi itéiőszékre akarja bizni a döntést Londonból jelentik: A mexikói kormány a napokban válaszolt a washingtoni kormány jegyzékére, a melyben az Egyesült-Államok kormánya tiltakozott az uj mexikói nacio­­naiizálási törvény ellen, amely­nek értelmében a külföldi állam­polgárok tulajdonában levő pet­­roíeumforrások és bányák Mexi­kő állam birtokába mennek át. Amerikai politikai körökben úgy tudják, hogy a válaszjegyzékben a mexikói kormány azt fogja javasolni, hogy a vitás kérdést terjesszék a hágai nemzetközi itélöszék elé és mindkét állam kötelezze magát arra, hogy a hágai nemzetközi itélő­­szék döntésének aláveti magát. IVoviszad az árvíz ellen uj védelmi vonalat állít fel Késik az ármentesltö társulat működésének megkezdése Noviszadról jelentik: Noviszad város kezdeményezésére a városi határban levő földtulajdonosok bevonásával ár­­;m<jfliesitőtársulat alakult, amely mind­eddig azért nem kezdte meg működé­sét, mert az álfám, mint érdekelt föld­­tulajdonos, még mindig nem hatalmazta fel illetékes közegeit az ármentesitőtár­­sulatban való képviseletre. A város, 'ne­hogy a késés miatt újabb nagyobb ár­vízkárokat szenvedjen, elhatározta, hogy ideiglenes megoldással védekezik az esetleges újabb árvizveszedelem ellen. A város árlejtést irt ki a régi tölté­sek rendbehozására és a Temerini-uton és a Futaki-uton, az erdő alján létesí­tendő uj második védelmi vonal elké szitésére. Az árlejtésen Steiger Béla no­­viszadi mérnök hatszáatizezer dlináros ajánlata volt a legolcsóbb és igy a mun­kát a város neki adta azzal, hogy hat­van napon belül, tartozik a munkát el­készíteni. A város tudatában volt annak, hogy ha rendbe is hozza a legutóbbi árviz al­kalmával elégtelennek és ellenállásra alkalmatlannak bizonyult régi töltése­ket, még nem biztosította a várost az árviz ellen, mert a régi töltés kereszt­­szelvénye olyan méretű, hogy 640 cen­timéternél magasabb vízállást nem bir el. Az idén 659 volt a vízállás és a gát 646 centiméternél szakadt be. Miután a város a Temerinir-ut végén telepítése­ket engedélyezett és ott főleg rendőr­házak épültek, amelyeket a vizártól bize tositani kell, azonkívül védekezni kell az ellen, hogy a nagyrét felől gátszaka­dás esetén a kiáradt Duna elöntse a Kliszát és a Temerini-uton át a többi telepeket, a város második védvonalat létesít, amely a Temerini-kaputól, szem­ben a csaitornatöltéssel, a szérüskerte­­kig és onnan tovább a régi téglaégetőig fog elvezetni. Ez a megoldás csak ideiglenes, amíg a Hadiszígeten a végleges védelmi vo­nal Elkészül. Hasonló megoldás lesz a Futaki-uton, az erdők alján, ahol az idén a viz beszakadt és elöntötte a Da­rányi-telepet. A második védelmi vonal kiépítése száznyolcvanezer dinárba ke­rül. Ady hagyatéka A budapesti ítélőtábla elutasította Ady Endre szüleinek igényét Ady munkáinak kiadási jövedelmeire Budapestről jelentik: A budapesti ítélőtábla szerdán délelőtt tárgyalta Ady Endre szüleinek, Ady volt fele­sége, Boncza Berta, jelenleg Márffy Ödönné elleni pőrét, amelyben Ady Lőrincék a kiadói jövedelemnek egy részére igényüket jelentették be. A törvényszék tudvalevőleg kötelezte Ady özvegyét, hogy Ady munkáinak kiadásából befolyó jövedelem 25 százalékát adja Ady Endre szülei­nek. A szerdai tárgyaláson a tábla el-» utasította Ady Endre szüleinek igé­nyét, azzal az indokolással, hogy azt, a körülményt, amelyre a felperesek; igényüket kizárólag alapították, hogy tudniillik Elatvany Lajos báró a kiadási jog adományozásával egy-» idejüleg kikötötte, hogy Márffyné kö­teles jövedelmének bizonyos részéi Ady szüléinek átengedni, a tábla nem látja bebizonyitottnak. Az ítélőtábla Ady szüleit a per­költségek megfizetésére is kötelezte; A tábla Ítélete nagy feltűnést kel­tett Budapesten. Különösen az irók és művészek körében kommentálják élénken az Ítéletet, mert mindazok; akik ismerik Adynak feleségéhez és szüleihez való viszonyát, az asszony viselkedését hálátlannak tartják az elhunyt költő szüleivel szemben. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker A ió ember sokszor kételkedik az erényességében, a rossz ember mindig biztos benne. S bizony —’ ez az erény jutalma! — a nemes jellem és jószívű emberbarát rosszabbul alszik és nyug­talanabbul hal meg mint a szívtelen ön­ző, akit az a szent meggyőződés vigasz­tal és nyugtat meg, hogy nincsen a vi­lágon jobblelkü halandó mint ő. 2. Mentül értékesebb valaki, annál több * kétsége az értékével szemben, s men­nél értéktelenebb, annál inkább van meg­elégedve magával. á Egy öregur, aki egész életében soha jót nem tett, amikor Súlyosan megbete­gedett s a halálát közeledni érezte, igy szólt a környezetéhez: — Nem halok meg szívesen, mert még sok jót szerettem volna tenni. S ez most mind elmarad! Egy . másik, aki egyenesen rossz em­ber hírében állott, s egyetlen alkalmat se mulasztott el, hogy valami gonosz­tettet, árulást vagy egyéb becstelensé­get kövessen el, amikor ugyancsak ma­gas korban ágynak esett, igy sóhaj­tott: — Szívesen halnék meg, ha tudnám, hogy »odafönt« tudomásul vették és föl­jegyezték a jócselekedeteimet, s ha re­mélhetném, hogy érettük »ott« megka­pom a jutalmamat. merte önmagát, és ... Szerette volna folytatni, de nem en­gedték. Mindenfelől közbekiáltotíak: — Nem igaz! Már a kezdete is hazug­ság! Hol van az az ember, aki azzal dicsekedhet, hogy ismeri magát? Kép­telenség! Nem hallgatjuk tovább! S az elbeszélés — pedig ki tudja, mi­nő érdekes lett volna?! — elmondat­­lanul maradt. # Az önismeret hiányossága vagy tel­jes hiánya okozza, hogy a gondolkodó — de hiába gondolkodó — ember oly rossz véleménnyel van az embertestvé­­reiről. Ezek közül sokan természetsze­rűleg értéktelenebbek az itélethozónál, de ő azokat is ilyeneknek tartja, akik értékben fölötte állanak, mivelhogy másképpen gondolkoznak mint ő. Az övével ellenkező vagy másszerü menta­litást — éppen mert az önismerete épp oly gyönge mint az emberismerete — hajlandó mingyárt alsóbbrendünek néz­ni. Hallottam egyszer egy igen közön­séges nyárspolgárt igy nyilatkozni egy kitűnő szellemű férfiúról: — Rettenetesen korlátolt pasas! á Aki valamennyire ösmerős sajátma­gával, kevésbé lesz szerelmes a maga énjébe s jobban fogja szeretni az, em­bertársait, mint az, aki a legbölcsebbnek vagy a legjobbnak tartja magát a kör­nyezetében. á Az ember könnyen vallja be magá­cselekedet és bűntény, amelyeket, olya­nok követnek el, akik rendes és jó em­bereknek tartják magukat, s tetteiket legfeljebb szomorú kénytelenség vagy kívánatos célszerűség következéseinek fogják tekinteni és sohase gonosz cse­lekedeteknek. á Apai tanács. Neveld a fiadat, ha lehet, önismeretre. Ha ez sikerül, akkor talán nem lesz boldog, de semmiesetre se lesz boldog­talan. # A gonosztevő a saját bűntettét sokkal kisebb vétségnek tartja mint az ember­társa bármely kihágását. Még az u. n. becsületes ember is, aki valami helyte­lent vagy tiltott cselekedetet követ el, mentséget talál az erkölcstelen vagy tör­vénytelen eljárására. Ha ugyanezt más követi el, akkor persze akasztófa után kiált. á Aki önmagát nem ismeri, az ember­társait se ismerheti. Az emberismeret az önismeretnél kezdődik. $ ár Aki egyedül abban a reményben fog­lalja el a hivatalát, hogy majd ád az Úr­isten észt is hozzá, az — nagyon is bi­­zik a jó Istenben. á A saját hibáit erényeknek tartja az ember. A fösvény a maga szemében gaz­daságos, a pazarló: nagylelkű, a dü­höngő: temperamentumos, a szívtelen: objektív, a kegyetlen: igazságos, a ha­­zudozó: íantáziás, a lusta: meggondolt, az erőszakos: szilárd jellemű, a hízel­kedő: udvarias, a goromba: őszinte, stb. Ellenben az embertársát, aki jól gaz­dálkodik, fösvénynek, az objektivet szív­telennek, a képzelőtehetséggél megál­dottat hazugnak, az óvatost gyávánaJc, a bátort szemtelennek, az udvariast hí­zelgőnek s az őszintét gorombánaik mondja. á Ha a gazember elé tükröt tartasz, s ő igazi képét látja benne, iszonyattal fog elfordulni — a tükörtől. Azt fogja mon­dani, hogy ilyen komisz rossz tükröt még nem látott soha. Azt is föl kellene akasztani, aki gyártotta, meg azt is, aki forgalomba hozta. * Legjobban ismernek bennünket a gyer­mekeink és a cselédeink. Mindenesetre jobban mint mi magunk. á Bármily kevésre értékelnek bennünket ,:z embertársaink, nem tudnak annyira lebecsülni, amennyire mi túlbecsüljük magunkat. á Mindenféle szerelemből ki lehet gyó­gyulni — az önimádatból lehetetlen. # Aki tuljó véleménneyl van a saját be­cses énjéről, nem tud másokat az érté­kük szerint méltányolni. Aki pedig önnönmagát az értékén s az érdemén alul taksálja —- mert ilyen is van — az másoltat többre fog becsülni mint ameny­­nyit érnek. * A legbékésebb természetű embernek is van néhányszor oka haragudni — sa­* Valaki elbeszéléshez legott: egyszer ep embg^ ak) ról, hogy szamár, még ha nem is az. De soha azt, hogy rossz ember, ha méig oly pAaafifm»Ićfrfaea ZL gS&oü « «wmteferr. ^átatagára.

Next

/
Thumbnails
Contents