Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-17 / 316. szám

1926. november 17. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A csehszlovák magyar nemzeti párt interpellációt terjesztett be a belügymi­niszterhez, melyben az állampolgársági kérdésben nemrégiben kiadott rendelet visszavonását követeli arra való hivat­kozással, hogy a rendelet ellenkezik a lex-Dererrel. Az interpelláció szószerint igy hangzik: »A belügyminiszter ren­deleté ellenkezik a lex-Dererrel, mely világosan intézkedik, mily feltételek mellett van igényük az Mető volt ma­gyar állampolgároknak a csehszlovák állampolgárság megadására. A minisz­teri rendelet nem respektálja a törvény­hozó testület által megalkotott alkot­mánytörvényt és utasítja az alárendelt politikai hivatalokat, hogy minden kér­vényezőnél tegyenek jelentést pártállá­sáról, családi és vagyoni, valamint jö­vedelmi állapotáról, nemzetiségéről és egyben terjesszenek be javaslatot a csehszlovák állampolgárság megadásá­ért kirovandó illetékek nagyságáról. A belügyminiszter oly intézkedéseket adott ki, amelyekre a hivatkozott alkotmány­­törvény nem hatalmazza fel és többek között az igényjogosultak politikai párt­állásának megállapítását rendeli el, ami a törvény legmarkánsabb megsértése, mivel a törvény az állampolgárság el­nyerése iránti igényjogosultság szem­pontiából nem tesz különbséget politi­kát pártállás szerint. Az áillampolgársá­­gi igény megadásánál csak az alkot­mánytörvény első paragrafusában fog­lalt feltételek jöhetnek tekintetbe. Amennyiben kérvényező ezeknek meg­felelt, úgy részére az állampolgárságot meg kell adni. A belügyminisztérium rendelete azért is törvényellenes, mivel a törvény világosan megmondja, hogy azon igényjogosultnak, aki ezen tör­vényben felsorolt feltételeknek megfe­lel, az állampolgárságot meg kell adni S minthogy a törvény taxatíve sorolja fel mindazon feltételeket, amelyeket bi­zonyítani kel, nyilvánvaló tehát, hogy a belügyminiszter a törvényben felso­rolt feltéteteken kívül más újabb felté­teleket nem jogosult felállítani, igy hát az állampolgárság megadásáért járó il­leték kiszabása is törvénytelen, az igény­­jogosultak ennek megfelelni nem tar­toznak. A politikai pártállás pedig min­denkinek saját belső ügye lévén, annak a csendörség által való kutatása merő­ben jogtalan és az állampolgárság el­nyerése iránti kérelemmel összefüggés­be semmi módon sem hozható.« * A kolozsvári polgármestert, Osvada Vazult megkérdezték a magyar újság­írók, hogy a szatmári tanács döntésé­hez hasonlóan Kolozsváron nem lehet­ne-e a városházán a román mellett a magyar nyelvet is alkalmazni. — Egyetlen akadálya ennek az len­ne — mondotta a polgármester hogy a tárgyalás menetét a két nyelven való tanácskozás és tolmács utján való érint­kezés megnehezíti, meglassítja. Elvi akadálya egyáltalán nincs annak, hogy a tanácsnak egy ofyan tagja, aki nem tudja precízen magát román nyelven, magyarul tegye meg előterjesztését. Hi­szen már a régi tanácsülésen is kiala­kult a megértő és barátságos szellem, hogy nem kifogásolta a tanács egy tag­ja sem, ha valaki magyarul szólalt fel. Hovatovább azonban a román nyelvet mind és többen sajátítják el és a pol­gárság is saját érdekét követi és védi, ha olyan férfiakat küld a város tanács­kozó testületébe, aki bírja a román nyelvet. * A csehszlovák agrárrelormról rész­letes expozét adott a költségvetési bi­zottságban Vozseilik dr., az állami föld­hivatal elnöke. Az expozé szerint a földhivatal eddig összesen 1,089.000 Jsektár földet adott át az uj tulajdono­soknak, ebből 850.000 hektárt a rendes földosztási akció utján. A jövőben még felosztásra kerül a történelmi országok­ban 30.000. Szlovenszkón 125.000, Ru­­szinszkóban 5.000 hektár, tehát össze­sen 16.000 hektár mezőgazdasági terü­lik A töcténejmj országokban a földre­form már nagyrészt befejeződött; a le­foglalás és felosztás munkájának súly­pontja ma már Szlovenszkóra helyező­dött át. Szlovenszkón a földreform végrehajtása lassú tempóban megy, ami összefüggésben van ez országrész rendkívüli gazdasági viszonyaival. Szä> venszkón nem lehet a földreformot si­mán végrehajtani, mert előbb jogi szem­pontból is rendet kell teremteni a mező­­gazdasági kérdésekben. Az eddigi becs­lés szerint a jövő évre Szlovenszkón már 70—80.000 hektárt előkészítettek a felosztásra, úgyhogy 1928-ra még 50.000 hektár marad. A jövőben körülbelül 50— 60.000 igénylőt elégítenek ki a felosztott mezőgazdasági területekből. Az átvételi összeg előreláthatólag 803 millió koro­na lesz, vagyis hektáronként 1904 koro­na. A földreform sok százezer uj ek­zisztenciát teremtett; hogy ezek a ter­melő rétegek életképesek lehesseneK, elsősorban ki kellett építeni az uj tulaj­donosok jogvédelmét, ki kellett terjesz­teni a hitelakciót és meliorációs, vala­mint csatorna építkezéssel kellett a helyzetükön könnyíteni. A földhivatal és pénzügyminisztérium között meg­egyezés jött létre abban az irányban, hogy a hatóságok elkészítik 5.700 ka­taszteri község ideiglenes kimutatását, amelynek alapján az adóhivatalok rö­vid időn belül előírhatják az uj földtu­lajdonosok ideiglenes adóit. A földhiva­­,tal második nagy feladata az ellenőr­zés, hogy a tulajdonoscsere jogellenes ne legyen; továbbá gondoskodnia kell a nagybirtokok elbocsátott alkalmazottai­ról!, akik 1926 szeptemberéig 267 millió követeléssel álltak elő. Az angol bányamunkások hozzájárulnak a megegyezéshez A bányászok megszavaztatása nagy többséget fog biztosítani a kormány memorandumának Londonból jelentik: A bányakerü­letek megbizottainak konferenciája tudvalevőleg úgy határozott, hogy a kormánynak a bányászsztrájk befe­jezése ügyében beterjesztett memo­randumáról megszavaztatják a sztrájkoló bányamunkásokat. Az egyes bányakerületekből beérkező jelentések alapján máris megállapít­ható, hogy a bányászok megszavaztatása óriási többséget fog hozni a kormány memorandumában fog­lalt egyezségnek. Figyelemreméltó, hogy Délwales bányászai is elfogadták a kormány memorandumában foglalt egyezséget. Ez azért fontos, mert a délwalesi ke­rület megbízottai a kerületi megbí­zottak legutóbbi konferenciáján a megegyezés ellen szavaztak. Ilyen körülmények közt biztosra vehető, hogy a bányászok megszavaztatása után a sztrájk megszűnik és érvénybe lépnek a kormány fel­tételei. amelyek alapján újból felve­szik a munkát. A Népszövetség veszi át Németország katonai ellenőrzését A Népszövetség főtitkára Londonban tárgyal a decemberi ülésszak programjáról Londonból jelentik: A kormány félhivatalos közleménye szerint a Népszövetség december 6-án kezdő­dő tanácsülésén Chamberlain külügy­miniszter képviseli Angliát. Hétfőn este Londonba érkezett Sir Erik Dru­­mont, a Népszövetség főtitkára, hogy megbeszéléseket folytasson az angol külügyminisztériumban a Népszövet­ség decemberi ülésszakának tárgy­­sorozatáról. A Daily Telegraph értesülése sze­rint a Saar-vidéki megszálló csapa­tok visszavonása és Németor­szág katonai ellenőrzésének a Népszövetségre való átruházása is a decemberi ülésszak tárgy­­sorozatán szerepel. Nagyfontosságunak tartja a Daily Telegraph, hogy a francia sajtó a ka­tonai ellenőrzés fentartásának kérdé­sében már nem. ragaszkodik eddigi ri­deg álláspontjához és olyan hangok is hallhatók, hogy a katonai ellenőrzés jogilag megszűnt abban a pillanatban, amikor Németországot felvet­ték a Népszövetségbe, így számítani lehet arra, hogy a Nép­­szövetség decemberi ülésén simán keresztül fog menni Németország ka­tonai ellenőrzésének a Népszövetség- I re való átruházása. Jobboldali kormányt akar alakitani a francia nemzeti blokk Marin akciój óriási felháborodást keltett a baloldalon A radikális párt a nemzeti blokk taktikázása ellen Párisból jelentik: A politikai ér­deklődés előterében Louis Marin nyugdijügyi miniszter legújabb ak­ciója áll, amelynek célja tiszta jobboldali kormány megalakítása. Marin egy banketten tartott beszédé­vel maga ellen hangolta az egykori kartelpártok politikusait, elsősorban Herriot és Painlevé minisztereket. A baloldali sajtó lapjai egyöntetűen tapintatlannak és politikai szempont­ból oktalannak bélyegzik Marin kiro­hanását, melynek azonban nem tulaj­donítanak nagyobb jelentőséget, mert hir szerint Marin a minisztertanácson formálisan bocsánatot fog kérni meg­gondolatlanságáért. A baloldali pártok ingerültségét némileg enyhíti Poincarénak az a megnyugtató nyilatkozata­hogy rosszalja Marin fellépesét. Annál nagyobb feltűnést kelt, hogy Marin akcióját támogatja a fél­­hivatalos Temps is, amely meg­állapítja, hogy a parlamentben létre kell hozni a nemzeti pár­tok koalícióját, mert csak igy lehet a baloldali pártok ellen eredményesen fellépni. A lap csatlakozásra szólítja fel a ra­dikális pártot is és azt Írja, hogy a nemzetnek szakítani kell az eddigi elvakult állásponttal és mindenkinek csatlakoznia kell a nemzeti blokkhoz. A radikális pártban nagy hatást kel­tett ez a cikk és lehetséges, hogy a radikális pártban rövidesen szakadás fog bekövetkezni. A nemzeti blokk reméli­sikerülni fog olyan kormányt alakitani, amely eredménnyel veheti fel a harcot a szociálls­­ták ellen. A baloldal lapjai különösen a Paris Soir és Quotidien felháborodva Írnak a jobboldal akciójáról és megállapít­ják, hogy a nemzeti egység kormá­nyának miniszterei kissé furcsán fog­ják fel a nemzeti egység eszméjét. Úgy látszik — írja a lap — hogy ezek a miniszterek azt hiszik, hogy a nemzeti egység kormánya ugródesz­ka a nemzeti pártok jobboldali kor­mánya számára. A radikális párt balszárnyának lap­ja, a La Parole megállapítja, hogy a radikális párt nem tűrheti to­vább azt a hivatalos akciót, a melyet Marin irányit és amelynek célja a radikális párt egységének felbontása. Politikai körökben nagy az izga­lom, mert egyelőre nem lehet meg­jósolni, hogy milyen következmé­nyekkel fog járni a nacionalisták fellépése. A kormány egyébként, amely csak hétfőn számol be egy hivatalos kom­münikében a francia helyzet javulá­sáról, uj belső kölcsönt tervez, hogy a költségvetés egyensúlyát bizto­sítsa. A hivatalos lap keddi száma felhívást közöl és tiz évre szóló újabb állami kötvényeket kinál a február elsején lejáró nemzetvédelmi kötvények tu­lajdonosainak. A lejáró kötvények át­váltása ugyan nem kötelező, de a kormány olyan kedvez© feltételeket kinál, amelyekből arra lehet követ­­keztetni, hogy a kormány a február elsejéi esedékes 1350 millió frankot nem akarja kifizetni. Általános feltűnést kelt a felhívásnak az a része, amely szerint a hét szá­zalékos uj kölcsönt mindenki jegyez­heti, nemcsak a február elsején lejáró nemzetvédelmi kötvények tulajdono­sai, ami azt jelenti, hogy végeredmé­nyében uj belső kölcsön felvételéről van szó. A kisebbségi részvényes A kereskedelmi miniszter meg­ígérte, hogy véget vet a vállalatok erőszakos nacionalizálásának Becskerekről jelentik: Dr. Neuner Vilmos bánáti németpárti képviselő ked­den felkereste dr. Krajacs Iván keres­kedelmi minisztert, hogy interveniáljon a kisebbségi részvénytársaságok tőke­emelése ügyében. Amióta a Vajdaságban érvényben volt régi magyar kereskedelmi törvénynek azt a szakaszát, amely a részvénytár­saságok tőkeemeléséről intézkedik, ha­tályon kívül helyezték, többször meg­történt, hogy olyan bánáti részvénytár­saságok, amelyeknek részvénytöbbsége kisebbségi részvényesek, különösen né­metek kezében van, csak azzal a felté­tellel kaptak engedélyt tőkeemelésre, ha a kibocsátandó részvények többségét az engedélyben megjelölt pénzintézetnek adják el. Ezzel a gyakorlattal nyilván­valóan azt akarták elérni, hogy a ki­sebbségi részvénytársaságok nacionali­­zálódjanak, azonban flagránsan meg­sértették a régi részvényeseknek azt a jogát, amely mindenütt a világon ér­vényben van, hogy a kibocsájtandó uj részvényeket elsősorban ők vásárolhat­ják meg. Dr. Neuner előterjesztette ezt a séreL met a miniszternek, aki kijelentette, hogy valóban tervszerűen történt az, hogy a tőkeemeléshez ilyen feltételt szabtak, azonban megígérte, hogy a kö­zel jövőben a kereskedelmi minisztérium olyan szabályzatot fog készíteni, amely gondoskodik a régi részvényesek jogai nak tiszteletben tartásáról. A képviselő tudomásul vette a minisz­ter válaszát

Next

/
Thumbnails
Contents