Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-17 / 316. szám
4. oldal 1Q2Ö. november 17 ____________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ I HRPRŰL NRPRR > ■<R—— Urilányok Ilyen cím alatt vasárnap a kitűnő Tamás István tollából elkeseredett cikk jelent meg a Bácsmegyei Naplóban a mai lányokról. Annyira elkeseredett, hogy ha nem ismerném Tamás Istvánt, azt 'hinném, hogy odahaza legalább öt eladó lánya nyaggatja. a kapukulcsért. Celval és de la Fouchardiére uj regényében, az Une poule au volant-ban oh vasunk ezekről a rettenetes kis bestiákról, a párisi urilányokról, ahogy a könyv mondja: poule de lux-ökről. A könyv rövid meséje, hogy egy ilyen a függetlenségbe és szabadságba belekótyagosodott tyukocskát, akivel sem az apja, sem később az ura nem bir, hogyan térit észre az energikus keresztmama kellő helyen és kellő időben alkalmazott verése. Delmas ur és a többi francia apa is jobb eredményt érne él, ha egyletesdi és gyülésezés helyett, inkább lekennének ’a lányaiknak két jólirányzott pofont. De talán nem is kell ehhez a végső eszközhöz nyúlni, hiszen amig az apa keresi a pénzt, addig a lány mindig kénytelen lesz alkalmazkodni hozzá. Amelyik apa ezzel a hatalommal sem képes tekintélyt tartani, az — nem is érdemel mást. Másképpen áll persze a dolog, ha az apa nem képes eltartani a lányát, mert a kenyeret kereső lányt kétségkívül megilleti az a jog, hogy keresetével és idejével önállóan rendelkezzék. De hiszen nem is a dolgozó nőről van itt szó; az a lány, aki elég erős, okos és öntudatos ahhoz, hogy a mai könyökkel való harcban saját erejéből meg tud élni,, azt nem kell félteni; mi az úgynevezett urilányokról beszélünk, a poule de lux-ökről. A párisi apák most az anyákat hibáztatják, hogy túlságosan bíztak a lányaikban, elfelejtették, hogy »ők is voltak fiatalok.« Dehogy is felejtették el! A mai, ^illetve -at eddigi anyák ■ tényleg sohse voltakf fiatalok, legalább is nem .abban az értelemben és nem láítj'kpnikljan. Az apáknák talán több tapasztalatuk lehetne e téren és a leendő generáció anyáinak is több lesz. Marcel Prcvost Francoise-M egy világ választja el Francoise II-tői. Frantoise II. már bizonyára saját tapasztalatain okulva fogja nevelni tudni Francoisc ///-at. egy ingatag, gyönge, önmagán uralkodni nemtudó kislány »gyengeségével«? * A favágó idealizmusát cseppet se találom meghatónak. A nő is ideált keres, »akit tisztelhessen, akivel csodáltathassa magát«. Ez csak nem érdem! Ami az érte való dolgozást illeti, erre nézve néhány favágónét kellene megkérdezni, én vaktában merem mondani, hogy egy se dolgozik kevesebbet, mióta »van aki dolgozzon érte« mint lánykorában. Hogy a férfiak állandóan ártatlan és tiszta nők után vágyakoznak, ez úgy erkölcsi, mint higiénikus okokból érthető. De honnan vegyünk annyi szüzet, hogy az idealista, becsületes férfiaknak egész életükön át, valahányszor vágyódnak utána, mindig jusson? * Elismerem, nem szimpatikusak az Milánóból jelentik: A Corriere della Sera athéni jelentése szerint Görögországban állandóan növekedik azoknak a száma, akik azt kívánják, hogy az áldatlan pártharcoknak egyszersmindenkorra vessenek véget és a nemzeti egység kormányának megalakítását követelik. Figyelemreméltó, hogy a katonaság a politikába már nem avatkozik úgy, mint eddig, amit Plasztirasz tábornok az aktív tisztek hétfői bankettjén nyomatékosan hangsúlyozott is. Másrészt azonban aggasztónak tartják, hogy a tartalékos tisztek nem hagynak fel azzal az akciójukkal, amelylyel a tisztikart rá akarják bírni, hogy az államforma megállapitásáamerikai lányok, akik kalandokat keresnek Európában. De talán őket se szabadna mindet ugyanazon mértékkel mérni. Nem tudhatjuk, hány Mary és Kitty van, aki az amerikai férfi nyílt pajtáskodó modorához szokott és aki Európából egy csomó keserű tapasztalatot és csalódást visz haza, szegény, cinikussá és kegyetlenné lett szivében. * És most még egy szót Delmas úrról, az apa-elnökről, aki epedve várja azt az időt, mikor mesterségesen fognak embereket előállítani, a nő tehát feleslegessé válik és Delmas ur be akarja szüntetni, ki akarja küszöbölni, mint quantité negligeablet. Mondja kedves Tamás, hány éves az a Delmas? Lucia nak kérdésébe teljes eréllyel avatkozzék be. Venizelosz táviratilag közölte pártjával, hogy szerinte a liberális és monarchista pártoknak okvetlenül koalícióra kell lépniük, amihez szükséges az államforma kérdésének kikapcsolása. A mai helyzet olyan — írja Venizelosz — hogy az ilyen megoldás egy pillanatig sem késhet, mert különben Görögország izolálódik és bekövetkezhet gazdasági összeomlása. Venizelosz egyébként közli azt is táviratában, hogy csak akkor tér vissza Görögországba, ha az uj kormány már megalakult és teljesen helyreállt a belső béke.- Az egészséges Ázsia a beteg Európáról A nyugati kultúrának legfőbb baja, bogy megszakította a lelki kapcsolatot Kelettel Rabindranath Tagore nyilatkozik a Bácsmegyei Napló számára Nemzeti egység kormánya Görögországban Venizelosz szerint a liberális és monarchista pártoknak koalícióra kell lépni A sexuális erő legyőzi a kultúrát, a jó nevelést és az észt — mondja Tamás István. Ez bizony igy van. De nemcsak a lányoknál van igy, hanenv még sokkal inkább a férfiaknál. A férfiaknál ugyanis még az a kevés lelki gátlás is hiányzik, ami a lányokban az ismeretlentől való félelem, meg valami átöröklött, ősi nősténymenekülési ösztön folytán, mindig megvan. # Rettenetes, hogy a párisi nők negyvenöt százaléka beteg. De vájjon kitől kaphatták a bajt? Tartok tőle, hogy a párisi férfiaktól. A leendő generációra ez csakugyan katasztrofális. Ha már véletlenül akad egy egészséges anya. akkor meg biztosan az apa beteg. * A nő a gyengébb nem — mondja a cikkíró.' — Nem fizikailag, hanem erkölcsileg. Felelőtlen, ingadozó: védeni kell. (Védik is a férfiak, mindegyik védi a többitől, csak önmagától nem védi egyik se). De ha ez igy van, ha a lovagiasság és a háremrendszer egyaránt annak a megismerésnek az eredménye, hogy a nő erkölcsileg miriderwärtig, mint a gyermek, akit szintén nem ítélhetünk el, ha bűnt követ el, hanem azokat a fölnőtteket hibáztatjuk, akik erre neki lehetőséget adtak: akkor mért vonjuk kétségbe, hogy a nő valóban »elcsábítható«? Mért ne nevezhessük csábitónak az ilyen erkölcsileg magasán felettünk álló Koronáját a teremtésnek, mikor visszaél Vasárnap este a zagrebi gyorsvonattal Beogradba érkezett Tagore, a Nobeldijas hindu költő. Az állomáson a beogradi közönség spontán 1 örömmel fogadta. A budapesti, a bécsi sajtó Tagoréről már annyit irt, hosszú kaftános öltözékét minden fodrával kiszínezték, egzotikus társaságát körbe interjúvolták, német grófnő bámulóját névtelenségéből kivetkőztették. Hosszú, aszkétikus arca, csodásán lángoló szemei, mint látvány is érdekesek. A klasszikus humanizmus reformátora Tagore, amelyhez hozzáadja azt a keleti, ázsiai bensőséget, amelyhez európai ember talán sohasem tud felmagásztosodni. Hétfőn délelőtt fogadta három lap, köztük a Bácsmegyei Napló munkatársát. Elöljáróban megjegyezte, hogy mennyire kifárasztotta ez az európai turné és a hosszú Zagreb—beogradi utazás. Beszélgetés közben többször bejött a szobába kis unokája, akit bensőséges szeretettel ölelt magához. A költészetfai kezd beszélni. A költőnek nincsen küldetése. A költő magának ir — mondja — igy csak közvetve hat az emberiségre. A költő megérzi a füvek, a fák, az állatok, a természet szépségét és ezeket az érzéseket esztétikai formában közli a közönséggel, vagy a hallgatóval. A költőnek számos nézőpontja van, de minden nézőpontját tökéletesen csak a költő anyanyelvén lehet közölni. Költeményeket más nyelven nem lehet tökéletesen visszaadni), sőt más nyelvjáráson sem. Hivatkozik a hindu nyelvjárások között lévő nagy különbségekre. A költő az emberek között az énekes madár, aki a társadalom borzalmas egyhangúságában szint és érzést ad az emberiségnek. Az európai kultúra ma már nem sok gondot fordít a költészetre, Európa ma túlságosan anyagias lett és európai utján fájdalommal látta az európai lelki élet szomorú egyhangúságát. A modern európai költészetben ma nem találni meg az egységes alaptónust. Az európai irodalom és költészet ma nélkülözi a főtendénciát. Ez azért van Tagore szerint, mert az európai kultúra elvesztett a Kelettel minden kontaktust. Minden európai kultúra keleti bölcsőben ringott. A görög kultúrának és a mohamedán vallásnak a távol Kelet volt a szülőanyja. Európa csak tovább fejlesztette a keleti igazságokat. Nagy baj, hogy a mai ember elhanyagolja a Keletet, innen származik az a sok ellentmondás, amely annyira jellemzi a Nyugat mostam kultúráját. Az európai emberben mindennaposak a belső konfliktusok, mert az európai ember elvesztette a keleti spirituális befolyásokat. Tolsztoj már kereste a keleti szellemhez visszavezető utakat. Ha Tolsztoj nem is találta ezt meg, a fejlődés során valakinek ezt fel kell fedeznie. A keleti ember bensőleg él. A keleti ember életcélja az önellenőrzés, az önmagunkkal szemben való hűség, az európai ember pedig minden titok nyitját akarja megtalálni és innen vannak az európai emberek rettenetesen lelki katasztrófái. A tudomány csak az egyik oldala az életnek. A tudomány nem elégítheti ki az emberiséget. Azután az újságírók azt kérdezték tőle, hogy nem fog-e európai útja után manifesztációt küldeni az emberiséghez. Tagore csak annyit mondott, hogy erre nincs szükség, csak tovább fog írni, amig annak lelki szükségét érzi. Manifesztációt küldeni szerinte a hindu Ghánáinak hivatása, Ghánái ezt érzi és ha kell, az ázsiai ember szándékait ő fogja tolmácsolni. A költő ne törődjön az ilyen manifesztációkkal, a költő csak alkosson, írjon és hasson az emberiségre. Ghánái nagy ember, ö majd küld szózatot az európai emberiséghez. Az oroszországi viszonyokat nem ismeri, nem is kiváncsi a bolsevizmusra. Hívták Moszkvába, de nem ment el es minthogy nem ismeri, az ottani viszonyokat, nem is nyilatkozik az orosz helyzetről. A Balkán rendkívül érdekli, de ide csak azért jött, mert meghívták. Meg akar ismerkedni az itteni szellemi élei vezetőivel, mert kiváncsi arra, hogy ezek hogyan látják az európai szellem fejlődését. Ig.y foglalta össze Tagore a világszemléletét Nagy temperamentummal, külsőleg is látható benső meggyőződéssel fonja a mondatok láncolatát. Bánatos szemei is mintha elárulnák, hogy ma még hiába beszél a beteg Európának. Európa éljen lelki életet és dobja él magától az anyagiasságot. Barnásán rózsaszín kaftánja, sarus cipőié már mutatja is, hogy milyen egyedül áll ez a Tagore közöttünk ezekkel az ázsiai gondolatokkal. t G. D. Tisztviselő-palota épül Noviszadon A novemberi közgyűlés tárgyalja az útépítés tervét Noviszadrói jelentik: Az uj novfszađi Duna-hid felépítésével Js^pcsolaffoan Novišzad város mérnöki líívatalának le*sürgősebb és legfontosabb* teendője a hídhoz vezető Kraljica Máriáért kiépítése. A város márciusban lebontatja a Felszabadulás-téren levő Kron-házat, amelynek helyére torkolik az uj ut a város főterére. Ez az uj Kraljica Máría-ut 40 méter széles, impozáns nagyvárosi uí lesz, amelynek a város egyelőre csak, egy részét készítteti el. A város ugyarti is egyelőre 26 méter szélességben csináltatja meg az uj utat és pedig a középen fog végigfutni a tiz méteres kocsiút, amely Bitumen-makadámból1 készül és a későbbi, végleges uccaiburkolat alapzatát fogja képezni. A tíz méteres kocsiuttól balra és jobbra kétoldalt hét-hét méteres, fasoros járda készül, amelyet egyenlő fehér zúzalékkal borítanak be és a gyalogjárót pótolja, míg a fasor mellett utóbb létesítendő hét-hét méteres oldalkocsiutak mellett a négynégy méteres külső és végleges járdák elkészülnek. A város a Kron-ház anyagának fel-• használásával és további másfélmillió dinár befektetéssel nyomban hozzá akai fogni az uj Kraljica Mária-uton az első monumentális városi épület fölépítéséhez. A város tudvalevőleg pár héttel ezelőtt másfélmillió dinár értékű földet adott el, amelyet annak idején az agrárreform azzal a feltétellel adott viszsza a városnak, hogy annak eladási összegéből tisztviselő lakások épüljenek. A városi mérnöki hivatal ennek a másfélmillió dinárnak a segítségével impozáns, kétemeletes bérpalotát akar létesíteni, amelyben nyolc háromszobás és néhány kétszobás modern lakást fog a városi tisztviselők részéré létesíteni, mig a földszinten üzlethelyiségek lesznek, amelyeknek jövedelme rentábilissá tenné az építkezést. A város ezenkívül ezzel az építkezéssel meg akaTja kezdeni az uj építkezéseket. A város uj bérháza a szállodarészvénytársaság területén létesülne. A városi mérnöki hivatal a november 24-iki városi közgyűlés elé fogja terjeszteni a terveket.
