Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-16 / 315. szám

T926. november 16. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oTHaV. KISEBBSÉGI ÉLET —-na— A zsidó diákok iskolaszabadságát még mindig nem respektálja a román kormány. A kérvényeket, amiket a köz­­oktatásügyi minisztériumnak beterjesz­tettek, Dumitrescu vezérigazgató mind visszautasította. Wilier képviselő felke­reste ezért Dumitrescut, akinek újabb kérvényeiket nyújtott be. A vezérigazga­tó átolvasta a kérvényeket és kifakadt: — Valami tévedésnek kell itt lennie, lehetetlen az, hogy valaki zsidó legyen és az anyanyelve mégis magyar. — Miért volna az lehetetlen? — kér­dezte Wilier képviselő. — Azért, mert a zsidók csak jiddisül beszélnek; nem tudom elképzelni, hogy az erdélyi zsidók anyanyelve magyar legyen. — A véleményem szerint — mondot­ta Wilier — az urak a minisztériumban rosszul vannak informálva az erdélyi zsidók nyelvét illetőleg. A magyar képviselő elmondta Dumit­­rescunak, hogy az erdélyi zsidók leg­nagyobb része nem tud héberül és csak magyarul beszélnek. A vezérigazgatót rendkívüli meglepte a képviselő közlé­se és kijelentette, hogy legközelebb ta­nulmányútra megy Erdélybe, hogy a zsi­dóság magyar anyanyelvéről meggyő­ződést szerezzen. # Bethlen György gróf, az erdélyi ma­gyar párt elnöke a magyar képviselők társaságában Bukarestbe utazott, hogy a parlament megnyitásán résztvegye­­nek. Az egyik erdélyi lap munkatársa ez alkalommal kérdést intézett a párt elnökéhez, hogy a magyar szenátorok és képviselők milyen reményeket fűz­nek a kezdődő parlamenti ülésszakhoz. — A magyar párt várakozó álláspon­ton áll — volt a válasz. — Szóvá teszik a parlamentben a paktum ügyét? — Természetesen szóba fog kerülni és pertraktálni fogjuk azokat a ponto­kat, amelyeknek teljesítését a kormány megígérte, de nem hajtotta végre. — Lehetséges-e az — kérdezte — hogy a magyar párt képviselői abban az esetben, ha a parlamentben sem tud­ják a magyarság jogait érvényesíteni, felmondják a paktumot? — Ez még a jövő kérdése. Reméljük azonban, hogy a nemzet nagy nyilvá­nossága előtt a kormány végül is ele­get tesz azoknak az Ígéreteknek, ame­lyeket a paktumban adott. — Arról se lehet szó, hogy a képvi­selők a tárgyalás visszautasítása ese­tén kivonulnak a parlamentből? — Ez valószínűtlen. Nem hisszük, hogy a kormány odáig engedi jutni az ügyet. * Az aradi törvényszéken igen érdekes jelenet játszódott le. Aradon az év ele­jén gyors egymásutánban tizenhat kira­katbetörés történt. Az ügyes tolvajok éjjelenként felnyitották a kirakatokat és az értékesebb holmikat elvitték. A rend­őrség sokáig hiába nyomozott, amig végül a tizenhetedik betörésnél sikerült tettenérni Pap Lajos húsz éves rovott­­multu, foglalkozás nélküli egyént és La­katos József huszonkétéves, ugyancsak rovottmultu iparossegédet. Az aradi törvényszék a napokban tárgyalta a betörők ügyét, akiket dr. örsy Gyula hivatalból kirendelt védő védett. A bizo­nyító eljárás lefolytatása után dr. Örsy kérte a bíróságot, hogy magyarul mond­hassa el védőbeszédét, hogy a terheltek is megérthessék és szavain okulhassa­nak. A bíróság engedélyt is adott erre és dr. Örsy beszéde annyira meghatot­ta a vádlottakat, hogy sirvafakadtak. A törvényszék két és fél évi börtönre Ítélte a nyomorgásukkal védekező betörőket. # Érdekes becsületsértés! port tárgyalt a kolozsvári törvényszék. Danciu Gyu­la dési állami elemi iskolai tanító felje­lentést tett Moldován János szamosme­­gyei tankerületi revizor ellen, sajtó ut­ján elkövetett becsületsértés miatt. Mol­dován a Vitorul Samosului ez év egyik júniusi számában, reflektálva az ugyan­csak Désen megjelenő Somosuban Dan­ciu tollából megjelent Anghelescut tá­madó cikkre, sértő kifejezést használt a cikkíró Danciu ellen. A tárgyalás bő­velkedett érdekes fordulatokban; első­sorban a vádlottat hallgatták ki, aki azo­nosította magát a cikkben foglaltakkal, sőt állította azt is, hogy a tanító a ma­gyar rezsim alatt határozott románel­­ienes magatartást tanúsított, amennyi­ben 1917-ben Halmodjeanu tanító ellen bűnvádi feljelentést tett és ezzel hat ha­vi börtönre juttatta. Danciu válaszában nem cáfolta meg az‘ellene felhozott vá­dakat. A vádlott egyébként a Somos egyik számában közzétett cikk miatt magánvádat emel a jelenleg vádlóként szereplő Danciu ellen, aki az inkriminált cikkben Moldovánról azt irta, hogy nem is olyan rég még juhász volt, hogy par­­venü és minden erkölcsi érzéséből ki­vetkőzött ember. A tárgyalást elnapol­ták. Elfoglalták a katolikus templomot a sztenyeváci ókatolikusok Valláshábo.itás miatt feljelentette az ókatolil us papokat a za re Zagrebból jelentik: A sztenyeváci vallásháború uj fejezethez jutott vasárnap. Mint ismeretes, a sztenye­váci katholikusok nem akartak bele­egyezni abba, hogy a megüresedett lelkészi tisztséget Mokrovics lelkész foglalja el és amikor dr. Bauer za­­grebi érsek kérésükre nem volt haj­landó Mokrovicsot eltávolitani Szte­­nyevácról, az egész falu áttért az ókatholikus hitre. Vasárnap tartották az első ókatholikus misét, még pedig a római katholikus templomban, a melyet erőszakkal kerítettek hatal­mukba a fanatizált ókatholiku­­sok. Vasárnap délelőtt kilenc órakor Mokrovics lelkész misét mondott a templomban. Az istentiszteleten csak alig néhány ember jelent meg, a templom előtti szabad téren azön­bi crsek ban, ahol három zagrebi ókatholikus pap teljes ornátusban készült misét mondani, hatalmas tömeg gyűlt ösz­­sze. Mokrovics plébános, miután mi­séjét befejezte, eltávozott és kocsin egy szomszéd községbe ment, hogy ott is misét mondjon. Ezt az alkal­mat felhasználták az őkatholikusok, behatoltak a templomba és felszólí­tották papjaikat, hogy ott mondja­nak misét. Az ókatholikus istentisz­telet alatt zsúfolásig megtelt a tem­plom. Mokrovics lelkész, amikor Szte­­nyevácra visszatérve értesült a tör­téntekről, azonnal Zagrebba utazott és jelentést tett az érsekségnek. A zagrebi érsek vallásháboritás miatt feljelentést tett az ókatholikus isten­tiszteleten résztvett három pap el­len. Megnyitották a román parlament őszi ülésszakát A trónbeszéd Románia békés külpolitikáját hangsúlyozta Bukarestből jelentik: A parlament őszi ülésszakát hétfő délben nyitot­ták meg. A megnyitó ülésen Ferdi­nand király felolvasta trónbeszédét, amelyben biztosítja országát, hogy meg fog maradni a külpolitika veze­tésének abban az irányában, amelyet a béke gondolata, a szerződések tisz­­teletbentartása és a nemzetközi rend fentartása, továbbá a szomszédi jó­viszony szempontja ir elő. A trónbeszéd emlékeztet a Len­gyelországgal kötött szerződés fel­újítására, a kisantanttal való alap­vető megállapodásokra és arra az érintetlen jóviszonyra, amelyben Ro­mánia Csehszlovákiával és Jugo­szláviával van. Ezt a politikát meg­erősíti a Franciaországgal kötött döntőbírósági szerződés aláírása. Olaszországgal szintén barátsági szerződést irtunk alá — mondotta Ferdinánd király. A belpolitikai kérdésekre rátérve a trónbeszéd több uj törvényalkotást jelentett be. Fasiszták véres támadása egy párisi lap szerkesztősége ellen Behatoltak aT. Action Francaise szerkesztőségébe, ahol mindent szétromboltak Párisból jelentik: A francia szélső jobboldal orgánuma, az Action Fran­caise szerkesztőségébe vasárnap fa­siszták hatoltak be és ott súlyos pusztítást vittek véghez. A támadást már jóelőre és úgy látszik régen elő­készítették és arra az volt az ok, hogy az Action Francaise többször megvádolta a francia fasisztákat és vezérüket, Valoist, hogy az olasz fasiszták zsoldjában állanak. A Novo Siede, a francia fasiszták lapja ezt a vádat határozottan visszautasítot­ta és felszólította a francia rojalis­­ták lapját, hogy bizonyítsa be vád­jait. Ennek a felhívásnak azonban az Action Francaise nem tett eleget, hanem továbbra is fentartotta vád­jait. Ennek az incidensnek következté­ben vasárnap harminc fasiszta ha­tolt be az Action Francaise szerkesztőségébe. A támadók valamennyien revolverekkel és késekkel voltak felfegyverezve és lelövéssel fenyegették meg a por­tást, aki útjukat állta. A támadók első dolga az volt, hogy a szerkesz­tőség összes telefonvezetékeit elvág­ták, majd Maurass főszerkesztő szobájába rohantak, ahol a bútordarabokat összezúzták, a könyveket és írásokat széttépték. Közben megtudták a lap munka­társai, hogy mi történt a főszerkesz­tő szobájában és ami csak kezük­­ügyébe került, székeket, tintatartó­kat összeszedtek és rátörtek a táma­dó fasisztákra, sőt akadt a munka­társak közül olyan is, akinek revol­vere is volt. A szerkesztőség tagjai­nak élén Leon Daudet haladt. A munkatársak tintatartókkal és szé­kekkel dobálták meg a főszerkesztő szobájában romboló fasisztákat. A fasisztákat a váratlan támadás meg­hökkentette és igyekeztek a szer­kesztőségből kifelé, azonban a lép­csőházban szembetalálták magukat az épület másik oldaláról a szerkesz­tőség segítségére siető többi alkal­mazottakkal. A fasiszták igy két tűz közé kerültek. Általános lövöldözés kezdődött, majd a nagy zavarban a fasisz­táknak sikerült egérutat nyerniök és kimenekülni az épületből egy súlyosan sebesült hátrahagyásá­val. A francia rendőrség’nagy appará­tussal folytatja a nyomozást a tette­sek után, hogy ezt a müveit orszá­gokban teljesen szokatlan támadást a büntető hatóságok megtorolhassák. Elégette gyermekét eS9 nagyváradi piktor Borzalmas bűntényt fedezett fel a nagyaváradi rendőrség Nagyváradról jelentik: Borzalmas bűn­tényt fedeztek fel Nagyváradon. A rend­őrségnek tudomására jutott, hogy Tim­­kó István festőművész eltette láb alól gyermekét. A rendőrség nyomozást indított és ki­hallgatta Timkó szomszédait, akik kö­zül az egyik a következő érdekes val­lomást tette: — Három héttel ezelőtt váratlanul be­mentem Timkóékhoz. A kályhában lo­bogott a tűz s a szobában nagy volt a forróság. Megkérdeztem az asszonyt, miért tüzelnek úgy, mire .az asszony igy felelt: — Megszületett a kis gyek és a Pista most égeti el szegényt. — Nem bántja a lelkiismeret — mon­dottam én — hogy ilyen kegyetlenül vé­geznek a szerencsétlennel? Erre az asszony megrémült s megdöb­benve előbbi kijelentésének következmé­nyeitől, dadogva igy válaszolt: — Csak tréfáltam, egyetlen szó sem igaz az egészből. A rendőrség ezután előállította Tini­két, aki tagadott, de felesége mindent beismert. Elmondta, hogy két gyerekük született már, de férje mind a két gye­reket születésük után elégette a kályhá­ban. A házaspárt a rendőrség letartóz­tatta. A görögkeleti püspökök tanácskozása . Török János dr. még nem mondott le püspöki méltóságáról A jugoszláviai görög-keleti püspökök gyülekezete november elsején ül össze Szremszki - Karlovcin. A soronkivüli ülésszakot eredetileg csak néhány ülés­re tervezték, de minthogy a munka fel­halmozódott, a tanácskozások berekesz­tése csak szombatra várható. A püspöki gyülekezeten a gyengélke­dő Dimitrije pátriárka elnököl és azxm az amerikai orthodox püspök kivételé­vel valamennyi jugoszláv görög-keleti püspök résztvesz. A püspöki gyülekezet több személyi kérdést tárgyal. így még ezen a héten meg fogja választani a zsinat két tag­ját és szombaton betöltötte a bitolli és cetinjei teológiákon megüresedett rek­tori-állásokat. Bitolji teológiai rektorrá megválasztották dr. Lazisics Dusán esr peres, szarajevói teológiai tanárt, ceti­njei rektorrá pedig Risztics Milán mosz­­tári esperest választották meg. ' A püspöki gyülekezet több elvi kér­désben is döntött és ezidőszerint az or­todox egyházra vonatkozó állami tör­vényjavaslaton dolgozik, amelyet a ma­gyarországi 1868. évi LX. törvénycikk mintájára akarnak megalkotni. A terve­zet már régebben elkészült, de azokon részben a kormány, részben a főpapság kívánságára több javítást eszközöltek. Nincs még eldöntve, hogy a sajtóban, oly sokat szerepelt Török János dr. püspök ügye szóba kerül-e ezen az ülés­szakon, valószínű azonban, hogy nem, mert Mardarics csikágóii amerikai orto­dox püspök nem jelent meg. Megkérdeztük erre vonatkozólag dr. Csirics Irinej noviszadi püspököt, aki, amint ismeretes, Török János dr. püs­pök ügyének előadója a zsinaton. Csi­rics Irenej püspök kérdésünkre a követ­kező választ adta: — Meg kell cáfolnom azt a hirt, hogy Török János dr. amerikai püspök állá­sáról lemondott. Legalább is a zsinat­­hozi, vagy annak fejéhez, a pátriárkához ilyen lemondó irat nem érkezett, bár én is olvastam a lapokban, hogy Török János dr. már nem tekinti magát amerikai ortodox püspöknek. Ismeretes ügyével aligha tudunk ezen az üléssza­kon foglalkozni, mert Mardarics püspök nem jött el Amerikából és jelenlétére okvetlen szükség van, ha azt a kérdést megvitatjuk. így tehát valószínűleg csak később kerülhet erre sor.

Next

/
Thumbnails
Contents