Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-16 / 315. szám
2. oldal. BÁCSMEGYFJ NAPLÓ T926. november 16. balépéséröl nyilatkozik, általában nyílt felajánlkozásnak tekintik és azt hiszik, hogy a kormánykoalíciónak a szlovén néppárttal való kiszélesítése hamarosan megtörténik. Készül a vajdasági agrártörvény Preáavec József, a horvát parasztpárt alelnöke hétfőn Beogradba érkezett. Sibenik Jankó agrárreformiigyi miniszter megbízta Predavecet, hogy vezesse annak a bizottságnak munkáját, amely a vajdasági, horvátországi és szlovéniai ágrártörvényt dolgozza ki. A bizottság tagjai: Popovics Pecia Emil dr., a Poljoprivredni Glasnik szerkesztője, Lozovics Radovan dr. pancsevói ügyvéd, Navratil Ottó nyugalmazott zagrebi földművelésügyi osztályfőnök és Vadernjak Albert maribori agrárreferens. Hétfőn a bizottság Predavec elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a munka felosztását beszélték meg. Magyar beszédek Radics népgyülésén Radics István dolnja-lendavai népgyülésén két magyar szónoklat hangzott el. Az első magyar beszédet dr. Krnjevics Juraj volt államtitkár mondotta, aki a horvát parasztpárt történetét és a párt céljait ismertette magyarul. Kiemelte, hogy a parasztszabadság hulláma, amelyet a horvát parasztpárt kezdeményezett, eltölti az egész országot. Utána Háry Lipót evangélikus lelkész mondott ugyancsak magyar nyelven beszédet. A gyűlésen négyezer ember vett részt, főként magyarok, akik lelkesen hallgatták végig a szónokokat. Érdekes, hogy amíg Murska-Szubotán, ahol horvátok és szlovénok voltak a gyűlés hallgatói, csaknem botrányba fűlt a gyűlés és csak csendőrökkel lehetett a rendet fentartani, addig Dolnja-Lendaván, a magyarok között a legnagyobb rendben tudta a Radics-párt gyűlését megtartani. A horvát föderalisták vezetőségi ülése Zagrebból jelentik: A horvát föderalista parasztpárt vezetősége hétfőn ülést tartott. Az ülésen Jalzsabetics Tamás volt képviselő elnökölt. A vezetőség tanácskozása egész nap tartott és miután az elhunyt Lorkovics képviselőt elparentálták, dr. Trumbics mondott nagy beszédet, amelyben a politikai helyzetet ismertette és különösen a horvát nép kilátásairól beszélt. Utána dr. Bazala Albert a párt parlamenti helyzetéről tartott beszámolót, majd néhány vidéki kiküldött ismertette a föderalisták vidéki agitációjának eredményét. Elhatározták, hogy november hó 28-ra Zagrebba összehívják a párt főbizottságának ülését. Interpelláció a sertéskivitel akadályai miatt Qrol Milán demokrata képviselő interpellációt nyújtott be a kereskedelemügyi miniszterhez a sertéskivitel körül felmerült nehézségek miatt. Interpellációjában kifejti, hogy a magyar hatóságok, miután a jugoszláviai sertéskivitel erős konkurrencfát jelent a magyarországi sertéstenyésztésnek, részben vagonok visszatartásával, részben a határokon történő körülményes, akadékoskodó eljárással megnehezítik a forgalom lebonyolítását. Qrol kéri a minisztert, hogy a külügyminisztérium utján intézkedjék a sérelem orvoslása iránt, annál is inkább, mert a két állam között egyre szorosabbá váló jóviszony érdekében is szükséges ennek a kédésnek megnyugtató rendezése. Sztrájkkal fenyegetőznek a francia állami tisztviselők-évé •---••• vaui ■>' VW I ..WüHr . ; .«o - Poincaré nem hajlandó teljesíteni keveréseiket Párisból jelentik: Az állami tisztviselők szakszervezete memorandumot küldött a kamara és a szenátus valamennyi tagjának, amelyben tiltakozik Poincaré miniszterelnök legutóbbi kijelentése ellen, hogy 1927 előtt szó sem lehet az állami tisztviselők fizetésének javításáról. A memorandumban adatokat sorolnak föl a tisztviselői nyomorúságra vonatkozólag. Kijelentik az állami tisztviselők, hogy ök nem rabszolgák és ha a parlament nem teljesíti követelésüket, Önállóan fognak eljárni, hogy céljukat elérjék. Hasonló mozgalmat indítottak a hadirokkantak is. Poincaré, amikor a tisztviselők memorandumának tartalma tudomására jutott, kijelentette, hogy egyelőre nem gondol a tisztviselőfizetések felemelésére, hanem folytatja a frank felértékelésének politikáját és meg van róla győződve, hogy a frank javulása csakhamar éreztetni fogja hatását az árakra. A francia munkások is mindenfelé bérmozgalmat indítanak. A Páris-környéki szénbányák munkásai bérdifferenciák miatt sztrájkba léptek, úgy hogy Páris szénellátásában néhány napon belül zavarok fognak beállani, hacsak a sztrájk I meg nem szűnik. A vajdasági kamarák kívánságai a közlekedési konferencia előtt Popovics Dáka noviszadi kamarai elnök terjeszti elő a Vajdaság követeléseit A beogradi régi egyetem helyiségeiben kedden tartják meg a közlekedési miniszter által összehívott országos közlekedési ankétot, amelyen a vajdasági kamarák nevében' Popovics Dáka mérnök, a noviszadi kamara elnöke fogja a két kamara álláspontját kifejteni és a vajdasági gazdasági szervezetek kívánságait előterjeszteni. A noviszadi kamara teljes összhangban a becskereki kamarával terjedelmes memorandumot készített, amelyet Popovics Dáka elnök fog ismertetni és át fogja nyújtani a közlekedésügyi miniszternek. Ebben a memorandumban a vajdasági kamarák kívánságaikat a következőkben összegezték: 1. A vasutak tiszta jövedelméből csak a már fennálló vasúti vonalakat tartsák Jena. img ^ iöesftewtó vonalak költségeit beruházási kölcsönökből fedezzék. A költségvetés bevételeiből építkezésekre semmit se fordítsanak. 2. A külföldi tőke építkezési kedvének fokozására ott, ahol a magántőke épit vasutakat, a? állam ne építsen, nehogy a magántőkét a verseny elriassza. 3. Olyan helyeken, ahol vasúti állomás és folyókikötő is van, a vasúti állomásokat a kikötőkkel okvetlenül kössék öszsze. 4. A fontosabb vajdasági vasúti állomásépületeket bővítsék ki. Nagyobbitsák meg a noviszadi, orlováti, szombori, dragutinovoi, tomaseváci, pancsevói. sztaribecsei és szlavonbródi vasúti állomásépületeket. 5. Kisebb vonalakat, esetleg hidak kiépítésével lehetővé kell tenni, hogy egymástól messzeeső területekkel közútién kapcsolatot kapjanak. így a Titel —orlováti hid kiépítésével a Noviszad— tomaseváci összeköttetés volna megteremthető. Kiépítendőnek tartják a kamarák az Alibunár—belacrkvai vonalat, a Sztaribecsej—novibecseji hidat, amelynek létesítése esetén Bélacrkva—Becskerek—Novivrbász—Bogojevó—Oszijek .és Koprivnica kapna közvetlen vonalat, sőt a Koprivnica—varazsdini vonal kiépítésével a Bélacrkva—Koprivnica vonal Mariborig kapna közvetlen folytatást, ami a Vajdaság szempontjából nagy fontosságú. 6. A kamarák a Beograd—zagrebi vonalon a második sínpár kiépítését követelik. 7. A kamarák nagy súlyt helyeznek az Adria-vasut létesítésére és Palánkéról kiindulva követelik a Sid—Racsa— Bjelinán át a Pancsevó—Beograd—Valjevó—Bjelina vonalba torkoló Adria vasútvonal létesítését, amely két vonalat egyesítve Szarajevón át Splitnél torkolna a tengerbe. 8. Amennyiben az Adria-vasut bármely okból nem készülne el rövidesen, sürgősen meg kellene építeni a Palánka —Sid—Racsa szakaszt, hogy Indiánál a forgalomtorlódást megszüntessék. 9. A kamarák követelik a Pancsevó— Beograd közti hid felépítését. Ha az Adria-vasut építése késne, akkor az Una-vasut kiépítését Bihácstól Zrmanyáig. 10. Végül követelik a Kovin—Szmederevo közti Una-híd kiépítését és a Belacrkva—Kovin—pancsevói dunamenti vasútvonal létesítését. Az olasz kommunisták tiltakoznak a fasiszta-terror ellen A fasiszták hivatalos lapja rendre inti az egyetemi hallgatókat Rómából jelentik: A szenátus kedden kezdi meg a halálbüntetés visszaállításáról és az állambiztonsági intézkedésekről szóló törvények tárgyalását. Politikai körökben biztosra veszik, hogy a rendkívüli törvényeknek a szenátusban is nagy többségük lesz, bár a szenátusban nincsen meg a kormánynak az a hatalmas többsége, mint a kamarában. A szavazás számaránya egyelőre bizonytalan, de valószínűnek látszik, hogy a rendkívüli törvények a szenátusban jóval kisebb többsélget fognak szerezni, mint a kamarában, ahol csak néhány ellenzéki szavazat volt. A fasiszta párt hivatalos lapja egyébként hétfői számában élesen ir az olasz egyetemeken történt legutóbbi zavargásokról. A lap megállapítja, hogy a fasiszta diákság magatartása nem válik a fasizmus dicsőségére. A fasiszta diákok érdemes tudósokat is bántalmaztak, holott a kormánynak semmi szüksége nincs tisztogató akciójában az ilyen atrocitásokra. Az Informátoré deila Stampa jelentése szerint az olasz kommunisták a napokban tiltakozó jegyzéket intéztek Moszkvába és felhívták a harmadik Internacionálé figyelmét az olaszországi kommunistaüldözésre. A panaszra a harmadik Internacionálé állítólag azt a válaszit adta, hogy Olaszország belügyeibe nem avatkozhiatik be és különben is az olasz kormány csak olyan rendszabályokat foganatosított, amelyekkel a fasiszta forradalom eredményeit biztosítani akarja. Az olaszok el akarták foglalni Ljubljanát és a trbovljei bányákat Nyolc év előtt Svábics Szteván, a sztaribecsei kerület jelenlegi parancsnoka mentette meg Szlovéniát az olaszoktól Ezerkilencszáztizennyolc novemberében, amikor az osztrák-magyar monarchia összeomlott és a császár katonái elhagyva az állásokat, hazaözönlöttek, a felborult hadsereg mögött az olasz csapatok is Ljubljana felé indultak. Az olasz csapatoknak ez a mozdulata kiszámított politikai kombináció cicdménye volt. Ugyanaz a kombináció volt ez, amelynek keretében az olaszok megkísérelték, hogy az albán határon át Szkoplje felé vessék csapataikat, vagy hogy elérjék Buccarit és Sibeaiket. S ugyanaz a kombináció, amellyel az olaszok, sajnos, elérték Fiúmét es ott is maradtak. A szándékuk tehát az volt, hogy megkaparintsák Ljubljanát és a trbovljei szénbányákat, hogy vagy megtartsák maguknak, vagy ezek helyett dús kárpótlást kapjanak az Adria partján. Ezzel a célzattal 1918 november 14-én megszállták Vrhniket és Logotecben állították fel parancsnokságukat. Már Ljubljana kapujában voltak. Azonban egy szerb tiszt vasenergiája megsemmisítette ezeket az olasz terveket s igy megmentette Ljubljanát és Szlovéniát. Ez a katonatiszt Svábics Szteván lovassági alezredes volt, aki most ezredesi rangban a sztaribecseji katonai kerület parancsnoka. Svábics a fogságból hazatérőben november ötödikén ért Ljubljanába. Minthogy a városban kaotikus állapotokat talált, ami már-már anarchiába csapott át, Svábics Szteván saját elhatározásából ott maradt, maga köré gyűjtött az osztrák fogságból visszatérő ezer szerb katonát, fegyelmezett csapatot állított össze és megkezdte a rendcsinálást Ljubljanában és környékén. Svábics alezredesnek ezzel a kis csapatával sikerült megóvni a hadizsákmányt a fosztogatástól, az állomáson feltartóztatta és leszerelte a frontról hazajövő osztrákmagyar katonákat, sikerült fenntartania a teljes rendet és nyugalmat. Amikor pedig az olasz csapatok megszállták Vrhniket, akkor Svábics alezredes saját elhatározásából ellenállt az olasz kísérletnek és november 14-én a következő jegyzéket küldte Logotecbe az olasz csapatok parancsnokának: — A Szerb Királyság csapatai, az antanthatalmak -nevében megszállták Ljubljana kerületét. Parancsom van, hogy megakadályozzam a szövetséges olasz csapatok minden behatolását a megszállt területre. Rendkívül kellemetlen lesz számomra, ha e parancs végrehajtása céljából fegyvert leszek kénytelen használni, amire meghatalmazásom van. Ha szövetséges vért kellene ontani, a szerb csapatok minden felelősséget elhárítanak maguktól. Kérem az olasz parancsnokot, rendelje el, hogy a szövetséges olasz csapatok álljanak meg a Száva és Szocsa vízválasztójánál addig is, amig ezt a kérdést a szerb királyi kormány az olasz királyi kormánnyal nem rendezi. Az alezredes elszánt magatartására az olasz csapatok parancsnoka, meglepődve a szerb hadsereg megjelenésén, azt válaszolta a jegyzékre, hogy nemtudta, hogy átlépte a megszabott hatá? rókát és hogy azonnal meg fogja állítani csapatait. Meg is állt, később pedig eleget tett annak a követelésnek is, hogy hagyjon abba minden rekvirálást. Ljubljana város az egyik ljubljanai uccát Svábicsról nevezte el, a szlovén tartományi kormány pedig meleghangú elismerő iratban emlékezett meg Svábics alezredes érdeméről. Megjelent vz uj (IV-ík) kötet MORAVETZ ZENEALBUM zongorára és énekre. 118 oldal, 55 mü. Ára 75 — dinár. Szállítja a Bécsmegvei Napló zeaemüosztálya.
