Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-04 / 303. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 4. Nyolc évre Ítélték a gyilkos bajmoki dobrov-'ljácot A semmitészék megváltoztatta a tábla ítéletéi Noviszadról jelentik: A semmitőszék kedden tárgyalta Milosevics Jóvó bajmoki dobrovoljác bűnügyét, aki az elmúlt év február 5-én revolverrel agyonlőtte Lévai István ötvennégy éves nyugalmazott csendőrt. Milosevics Jóvó 1922-ben Montenegróból Bajmokra került, ahol az agrárhivata! földet jelölt ki számára. A meggyilkolt Lévai Istvánt a kritikus napon látra először. Milosevics több ismerősével a hetivásáron volt és eközben több Kocsmába tértek be. Deiután félnégykor Braun Dávidné kocsmájába mentek. A dobrovoljác a kocsmában elaludt, mire a kocsmárosné többször mondta neki, hogy menjen haza és feküdjön le. Milosevics emiatt dühbe jött és szitkozódni kezdett. Ekkor lépett a kocsmába Lévai István, aki a vádlott doorovoljác szerint azt mondotta neki, hogy elvesz a szerb állam. A dobrovoljác azt relelte Lévainak, hogy hazudik, mire Lévái bottal fejbevágta és Lévai felesége az arcába kapott. Többen rontottál* rá és ki akarták a kocsmából tuszkolni. Dulakodtak, de közben Lévai és felesege kimentek a kocsma udvarára. Milosevics utánuk ment, mert Lévainál volt a botja. Lévai ezt észrevette és két lépésről uira feléje sújtott, mire a dobrovoljác revolvert rántott és az abban volt mindkét töltényt kilőtte. Mindkét golyó eltalálta Lévait, aki nyomban összeesett és a helyszínen meghalt. A kihallgatott tanuk szerint Milosevics a kocsmában duhajkodott és a kocsmárosné átküldött a nyugalmazott csendőrért, hogy segítsen a garázdálkodót eltávolítani, de az, amikor Lévai felszólította, hogy menjen ki a kocsmából, botjával fejbevágta. Amikor azután kituszkolták és az ucára tették. Milosevics betörte az ajtót, újra visszament a kocsmába és kereste Lévait, akit aztán az udvarban lelőtt. Az egyik lövés a hctnlok közepébe fúródott, mig a másik a bal hónalj alatt került a Volt Csendőr testébe. A szuboticai törvényszék múlt évi március 10-én tárgyalta a bűnügyet és Milosevicset szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek és íiz évi f egy házra ítélte. A bíróság az indokolásban kimondotta, hogy az erős felindulást azért nem állapította meg, mert az ok, amelyért a vádlott erős felindulásba került, az ő saját cselekménye folytán állott elő. Az ügyész megnyugodott az Ítéletben, mig az elitéit és védője felebbeztek. A noviszadi felebbviteli bíróság a gyilkos dobrovoljác büntetését Noviszadról jelentik: A pénzügyminiszter a noviszadi tartományi pénzügyigazgatóság előterjesztésére a jövedelmiadó kivetésére Mirkovics Qlisa tanár elnökletével adókivető bizottságot nevezett ki, amelynek tagjait a költségvetési törvény értelmében a kereskedelmi és iparkamara és a megyei főispán hozta javaslatba. A jövedelmiadó kivető bizottságot az elmúlt hetekben — amint jelentettük — össze is hitták, de már az első ülésen mélyreható ellentétek keletkeztek a pénzügyigazgatóságnak a bizottságba delegált előadója és a bizottság tagjai között. A pénzügyigazgatóság ugyanis azt javasolta, hogy a földbirtokosok adóalapját holdanként 750 dinár jövedelemben állapítsák meg. A bizottság tagjai — különösen az elnök — azon az állásponton volt, hogy a noviszadi földeket legfeljebb 250 dinár jövedelem után lehet megadóztatni. A két ellentétes állásfWHDaigy kiéleződött, hogy a bizottság tagjai és az előadó nem tudtak megegyezni és az ülés határozathozatal nél-V kül oszlott szét. Másnap újból összeült a bizottság és az ülésen a beogradi adóvezérigazgatóság részéről Nikoiics Szteván főinspektor is résztvett. Ez a második ülés is eredménytelenül végződött és a két ellentétes álláspontot nem lehetett áthidalni. Nikoiics Szteván főinspektor visszautazott Beogradba és jelentést tett az adóvezérigazgatóságnak, amelynek veöt évi fegyházra szállította le. A semmitőszéken Dimsics Alekszander elnök tanácsa a büntetést nyolc évi fegyházra emelte fel. Milosevics előtt kihirdetik az ítéletet s aztán Mitrovicára szállítják. zetője, Lética Dusán vezérigazgató feloszlatta a noviszadi jövedelmi-adókivetö bizottságot és felszólította a noviszadi kereskedelmi és iparkamarát, hogy hozzon javaslatba uj tagokat. A kereskedelmi és iparkamara ismételt felszólítás ellenére sem tett eleget a felhívásnak és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adóvezérigazgatóság döntése törvénytelen és azt megíelebbezte a pénzügyminiszterhez. Egyben felkérte a kereskedelmi minisztert, hogy járjon közbe a bizottsági javaslat elfogadása érdekében a pénzügyminiszternél. Azóta hetek teltek el és sem a kamara nem nevezett meg uj tagokat, sem a miniszter nem nevezte ki az uj bizottságot. Bugarszki Tódor inspektor, helyettes pénzügyigazgató erre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — A költségvetési törvény 193. §-a előírja,hogy a kamarának kötelessége harminc napon belül az adókivető bizottság megalakítására.javaslatot tenni. Ha a kamara ezen z időn belül nem tesz előterjesztést, akkor a törvény értelmében a pénzügyminiszter a kamara megkérdezése nélkül a pénzügyigazgatóság javaslatára nevezheti ki a bizottság tagjait. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a kamara mereven ' megtagadta a javaslattételt és várjuk pénzügyminiszter döntését. A noviszadkerületi adókivetö bizottság már hónapok óta dolgozik ötszáz dináros földjövedelmi alapon és ha a községekben egy hold ötszáz dinár Nádossy súlyosan megbetegedett A volt országos főkapitány régi lábbaja ujult ki a fogházban Budapestről jelentik: A frankhamisítás miatt három és fél évi fegyházra Ítélt Nádossy Imre volt országos főkapitány a Markó-uccai fogházban súlyosan megbetegedett. Nádossy régi lábbaja a hiányos táplálkozás miatt annyira elhatalmasodott, hogy pár nap óta csak őreire támaszkodva tudja napi sétáját megtenni s állandóan nagy fájdalmai vannak. A Markó-uccai fogház igazgatósága a volt országos főkapitányt betegségére való tekintettel át akarta szállítani a rabkórházba. Nádossy azonban kijelentette, hogy semmi körülmények közt sem hagyja el a Markó-uccai fogházat. Hétszázötven vagy kétszázötven Konfliktus a noviszadi pénzügy igazgatóság és az adókivetö bizottság között jövedelmet hajt, nem túlzott, ha a város szélén levő földeket hétszázötven dináros földjövedelem után kívántuk megadóztatni. Különben is nem volt ez az utolsó szavunk és kölcsönös engedékenységgel megegyezést is lehetett vol-' na elérni, de a bizottság makacsul ragaszkodott a kétszázötven dináros földjövedelmi alaphoz. Ezen az alapon nem lehetett tárgyalni. Visszavették a földet 287 sztarakanizsai telepestől Az agrárreform-miniszter jóvá hagyta a revi iós bi ottság döntését A Sztarakanizsán működő agrárreformminisztériumi revíziós bizottság nemrég 287 dobrovóljáétól és telepestől megvonta a kiosztott földet. A bizottság szigorúan felülvizsgálta a dobrovoljác-telepeket annak megállapítására, hogy a kielégített földigénylők mindenben betartották-e az agrártörvény rendelkezéseit. Nagyon sok helyen különböző szabálytalanságokat talált a bizottság és ezért a törvény értelmében a dobrovoljácok és telepesek mintegy ötödrészétől elvették a földet és azokat az agrárreformminisztérium noviszadi kirendeltségének rendelkezésére bocsájtotta. A telepeseket hétfőn értesítették a bizottság határozat tárói, amelyet a minisztérium is jóváhagyott. A rendelet nagy elkeseredést idézett elő a földtől megfosztott telepesek körében, akik kedden népes küldöttséget menesztettek Beogradba. A küldöttség tagjai felkerestek Beogradban több vajdasági radikális képviselőt, akiknek elpanaszolták sérelmüket és kérték, hogy interveniáljanak érdeleikben. A dobrovoljácokat és telepeseket, mint értesülünk, azért fosztották meg a földektől, mert 1924. év szeptember óta sem adót nem fizettek, sem nem építetted maguknak házakat. A földjükről eltávolított telepesek azzal védekeznek, hogy a földet 1924-ben bevetve kapták, ezért a termés felét a föld régi tulajdonosainak kellett átadniok. Az 1925/1926. gazdaság? évben többizben súlyos elementáris csapás érte őket és ezért a termés minimális volt. i. "1 A bizottság ezzel szemben megállapította, hogy a telepesek egy része, akiktől a földet elvették, nem maguk növelték meg a földet, hanem bérbeadták és mással müveltették meg, amiért a termés felét kapták. A telepesek ezt tagadják és mindent elkövetnek, hogy a minisztériumi bizottság rendeletének felfüggesztését kieszközöljék. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Ne akarj öregebb lenni — azaz bölcsebb — a kortársaidnál. De fiatalabb se. ■* Azok, akiknek szép szokásaik vannak (helyesebben: akiknek nincsenek csúf szokásaik) magasabb korban szeretetreméltóbbak lesznek, 'mint ifjúkorukban voltak — azok pedig, akiknek kellemetlen szokásaik vannak, öregkorukban maguk is kellemetlenekké válnak. A vénülés a külső világgal tulajdonképp abban nyilvánul meg, hogy az ember mindjobban fejleszti a szokásait, a jókat és rosszakat egyaránt s hogy azok mindig jobban és feltűnőbben látszanak meg rajtuk. # Az öregség beteggé s a betegség öreggé tesz bennünket. Ebbe bele kell nyugodni. A fiatalság széppé s a szépség fiatallá teszi az embert. Ebbe könnyen nyugszunk bele. & Furcsa. Ha az ember megöregszik, nem mondhatja, hogy ő még mindig a régi. S ha mondja, nem mond igazat. * Az öregek csinálják a legmeszszebbre szóló terveket. Az ifjú megelégszik a gyönyörrel, amelyet a holnapi naptól remél s a gyermek csak a mai nap szórakozásának tulajdonit értéket. Mentül kevesebb élnivalónk van, annál hosszabb életprogrammot csinálunk. * Az öregek ragaszkodnak legszivósabban az élethez, amelyet a fiatalok olyan kevésre becsülnek. Egy öregedő úrtól kérdezte valaki: — Érzi-e már az öregséget s az azzal járó hanyatlást? — Még nem — felelte az. — Még mindig szeretnék meghalni. _ ? — Nos, igen. Majd ha azon kapom magam rajta, hogy félek a haláltól, akkor tudni fogom, hogy: itt az öregség. # Papok és orvosok mindig idősebbek a koruknál, irók és művészek fiatalabbak az éveiknél. Vannak modern öregek és vannak régiszabásu fiatalok. Még az irodalomban és művészetben is. * Boldog az az öreg, aki tud haladni a korral s szerencsétlen az a fiatal, aki elmarad tőle. * Egy öreg úrtól hallottam: — Annyira nem Vagyok öreg, hogy ne tudjam, hogy öreg vagyok. — Hogyf értsem ezt? Hogy’ is magyarázzam meg?... Ismeri X-et? — Ismerem. — Nos hát, lássa, ez már annyira öreg, hogy azt hiszi, hogy azt rajta senki se veszi észre. Sőt nem tartom lehetetlennek, hogy ez a körülmény az ő figyelmét is kikerülte. Milyen komikus, mikor az ifjú ember »emlékezik« s mikor az öreg »reménykedik!« A hires mondásnak: senectus morbus, az ellenkezője is igaz: morbus senectus. Az öregek jobban ragaszkodnak azokhoz, akiket szeretnek, mint a fiatalok. Tudatlanul valószínűleg azért, mert érzik, hogy nemsokára búcsúzni kell tőlük. Az öregembert, ha szerelmes lesz s azt elárulja, nem szabad kinevetni, hanem sajnálni kell, mint minden egyéb gyarlóságért, amely * némelyeknél az aggságnak szomorú velejárója. Kossuth is szerelmes volt aggkorában, Goethe is érzett erotikus vonzalmakat a nyolcvan év határán fiatal nők iránt s Jókai túl a hetven esztendőn kötött szerelmi házasságot. Ha az ily szerencsétlenség jelentéktelen öregekkel történik meg, az eset még tragikusabb, mert nem enyhíti azt egy zseniális egyéniségnek a kiváló érdekessége. A tragikum pedig nem nevetést provokál, hanem szánalmat Legalább igy tanultuk a dramaturgiában... * Nincs szerencsétlenebb, mint a gyermek,' amelyet nem szeretnek és nincs boldogtalanabb, mint az öreg, akit nem tisztelnek. •* Az ember törmelékhalmazzá és érdekes rommá egyaránt öregedhet. Aki teheti, iparkodjon ez utóbbivá vénülni és szép öregsége lesz. * A nagyon fiatalembért még s a nagyon öreget már nem szivesen hallgatják meg. Mind a kettő akkor okos, hogyha hallgat. Az egyiknek lesz még elég alkalma, hogy beszéljen s a másik már valószínűleg eleget beszélt. •* Öregek és gyermekek tudnak a legvidámabbak lenni, de a legszomorubbak is. * Az öregek, hacsak nem nagyon irigyek, szeretik a fiatalokat, mert önmagukat s a saját énjüknek régi kedves képviselőit látják bennük. Furcsa, ha az öreg ember táncol, de nem furcsább, mint ha a fiatal morált prédikál. & Aki érzi, hogy öregszik, nem öregszik annyira, mint az, aki nem érzi. # Aki sokat élvezett fiatalkorában, legyen elkészülve, hogy sokat fog szenvedni öregségében.
