Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-04 / 303. szám

1926. november 4, 1 BÁCSMEGYEI NAPLÓ ________________________________5. oldal. Párisi Posta Brown ur üvölt és a primadonna valódi köny­­ny eket hullat a Száj na pariján Paris, otóber hó. Napsugaras szerelem. Ez volt a cime eredetileg annak a ké­szülő filmnek, amelynek külső felvételeit most csinálja Parisban és Fontainebleau­­ban a »Cameo« nevű amerikai társaság. Franciaországban azonban már hetek óta szívósan és kitartóan esik az eső. A jó ainerikánusok, akik főleg »termé­szeti szépségekre« buknak, kétségbeeset­ten várták az özönvíz végét, de annak csak nem akart végeszakadni. Noé kö­zel sem lehetett ennyire kétségbeesve a ucgyvennapos eső miatt, mint Brown, a rendező. En feltételezem erről a Brownról, hogy nem tud magyarul, ép ezért megírom róla a véleményemet. Azelőtt a régi jó időkben általában az őrmestert emle­gették mintaképül, ha a tökélyre emelt káromkodásról és gorombaságról, mint műfajról volt szó. De emellett a rendező mellett elbújhat a boldogult osztrák­magyar ármádia legelvetemültebb zupás őrmestere is. Lófejjel ver mindenkit. Nekem most volt alkalmam először i hetekinteni a filmgyártás rejtelmeibe. A világért se akarom kedvét szegni a vaj­dasági varrólányoknak és műkedvelők­nek. de csak annyit mondok, hogy in­kább vagyok tányérmosogató a Beo­­grad-étterem konyhájában, mint mozi­csillag Brown ur keze alatt. A cirkuszi állatidomitók csak ostorral verik a kutyáikat. De ezek a színésznők és színészek olyan inzultusokat, olyan becsületsértö szidalmakat állanak ki a felvételek alatt, amikért, ha pert indíta­nának a rendező ellen, hát Brown ur egész életén át nem győzné leülni. Sehogyse tudom megérteni és belát­ni: hogy lehet egy ilyen unintelligens, bárdoiatlan ember kezébe ennyi temér­dek pénzt és hatalmat adni? Hogy kép­zelik el a modern film jövőjét, Brown urakkal az élén? Ralph Welts (nem rokona a nagy an­gol írónak!) egy tehetséges fiatal, ame­rikai színész, aki a »Napsugaras szere­lem« címszerepét játssza. (Ennek a da­rabnak előreláthatólag »Szerelem az ősz­ben« lesz a cime a végső keresztelőnél, mert hisz még véletlenül sem süt benne a nap) mesélte a következőket: — Amerikába még midenütt facér pin- \ cérek és boltoslegények kezében van a j film. A nagy rendezők, akiket Európa j exportált, természetesen kivételek. Ezek ellen az úgynevezett »erélyes« rendezők j ellen ma még tehetetlenek vagyunk, ; mert ha egy színész ellenkezni próbál, j vagy felesel: már mehet is. Kapnak he- j lyébe százat abban a pillanatban. Csak beérkezett, világhírű primadonnák és I starok engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egyéniséget vigyenek a já­tékukba. Hogy a kéziratból mit csinál mister Brown, azt láthatja. A mi tehet­séges Íróink azért nem dolgoznak a film­nek. mert rendszerint sohasem ösmernek \ rá a darabjaikra, amelynek intencióit a j film »törvényeire« való hivatkozással j egyszerűen felrúgja a rendező. Ön irhát j akármit, abból a végén csak az lesz, a j mit a Brown akar, a jó, a biztos, a mii-' üószor bevált limonádé. Egyébként Brown urat is meginterjú­voltam. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy milyen uj tervei vannak a rendezést il­letően. határozottan meg volt sértve. — Nekem nincsenek uj terveim — mondotta, — mert minden újítás szamár­ság. A közönség csak kettőt akar: vagy nevetni, vagy sírni. Tehát adjunk neki szomorúságot és vidámságot. A közön­ség halálra röhögi magát, ha X. urat hátbarugiák. En tehát rugatok sokat. A közönség bőg. ha X. haldoklik. De azért nem szabaü egészen meghalni, mert ak­kor a közönség nincs kielégülve. A vé­gén tehát jön a szerelem, két evikipuszi­­val, vagy foxtrottal. Ez a jó sziizsé uram! Mig beszélgettünk, az idő kiderült, Brown ur rohant az embereihez és egy­szerre felharsant a kommandó: — Hé! Hopp! Felcihelődni a tizenhe­­teshez! Ez egy idiH volt, amelynek a Szajna partján kellett lejátszódnia, háttérben a Nötre Dameval. Általában észrevettem, hogy a rendező »eredetisége« abban nyilvánult meg: minél nagyobb csődüle­tet kelteni az uccán és aztán a tömeget amely a filmezés láttára összeverődik, belefotografálni a darabba. így ingyen kapott statisztériát és hozzá valódi pá­risit. Brown urat bizonyára ezért szere-Párisból jelentik: A Délfranciaor­­szágban élő spanyol emigránsok kö­zött erős mozgalom indult meg a je­lenlegi spanyol uralom ellen és emigránsok puccsra készül- Primo de Rivera diktatúrá­jának megbuktatása céljából. A spanyol kormány intervencióján a francia hatóságok a spanyol határ közelében levő Pertignauban hétfőn negyven spanyol emigránst tar­tóztattak le, kedden pedig más határmenti dél­francia községekben további tizenhét spanyol emigránst helyeztek letar­tóztatásba. A forradalmi mozgalom vezére Jose Corillo volt spanyol tiszt, aki egy teljes zászlóaljat szervezett a Érdekes vendégei voltak szerdán Szu­­boticának. Kedden este Beogradból Szu­­botieára érkezett Bodrero olasz megha­talmazott miniszter, Olaszország beo­­radi követe, de Sarno olasz követségi titkár kíséretében, hogy fogadja a Szu­­boticán átutazó Spoleto olasz királyi herceget. A herceg, aki az olasz király unokaöccse, egy olasz misszió élén Ro­mániába utazott, azonnan Szuboticára való érkezése némi késést szenvedett, mert a különkocsija késéssel érkezett Posthtimia határállomásra. így a herceg csak szerdán délután félkettőkor érke­zett meg Szuboticára a Simplon ex­­piesszhez csatolt különkocsiján. Spoleto herceget, aki Velencéből érke­zett. a pályaudvaron Bodrero követ és Sarno követségi titkár fogadták. A her­ceg és kísérete mintegy félóráig időzött a szuboticai pályaudvaron es az egész idő alatt barátságos beszélgetést folyta­tott Bodrero követtel és néhány percre le is szállt a különkocsiból. Az expressz két órakor folytatta útját Bukarest felé, ahol a herceg a program szerint három napot fog tölteni. A herceg fogadtatása után a Bácsme­­gyei Napló munkatársa felkereste a Bá­rány-szállodában levő szállásán Bodre­ro olasz követet. A meghatalmazott mi­niszter ebédnél fogadott bennünket és lekötelező szívélyességgel felelt a hoz­zá intézett kérdésekre. Bodrero követ magas, középkorú férfi és csak udva­riassága árulja el benne a diplomatát, egyébként közvetlen és nyoma sincs vi­selkedésében a diplomata zárkózottsá­gának. Lehet, hogy ehhez hozzájárult az ebéd intim hangulata is, amely sok­kal fesztelenebbé teszi a beszélgetést és az interjút készítő újságíró előtt egy­szerre világos lesz, hogy mennyivel fesztelenebb és barátságosabb lehetett Briund és Stresemann thoiry-i tanácsko­ti a részvénytársasága: nem költséges díszletekkel, hanem az eredeti Notre Dameval dolgozik. És hogy a boldogta/­­lan primadonna sírva fakad a sorozatos szekatúrák alatt, az nem iontos. fő, hogy a jelenet minél élethiibb legyen a nagy szerelmi kettős izében, amikor a gróf­nő kijelenti, hogy a vízbe ugrik, hacsak Zork, a keményszívű lu.ag, meg nem bocsátja neki... stb... stb... (t. i.) Primo de Rivera diktatúrájának megdöntésére. Az emigránsok először Cataló­­niát akarták elfoglalni és ott a független köztársaságot kikiál­tani. Hir szerint az emigráns zászlóalj ki­tünően fel van szerelve munícióval is, amelyet délfranciaországi közsé­gekben rejtettek el. A mozgalom tu­lajdonképpeni megszervezője állító­lag Francesco Macin spanyol ezre­des, akinek Corillo segédtisztje volt. Corillo is a letartóztatottak között van. Az összeesküvők valamennyien egyforma turistaruhát és köppenyt viseltek és teljesen felszerelt katonai hátizsákjuk volt. zása fehér asztal melteu, kocintgatás közben, mintha ezt a tanácskozást a ri­deg zöld asztal mellett folytatták volna. Az aktualitás frissesége adja az első kérdést, amit Bodrero olasz követhez intézünk: Milyen várható külpolitikai következményei lesznek a Mussolini el­len vasárnap Bolognában megkisérelt merényletnek? — A Mussolini miniszterelnök ellen megkisérelt újabb merényletnek — fe­lelte Bodrero követ — egyáltalában nem lesznek politikai következményei. Ez már a negyedik merénylet, amit eb­ben az évben a duce ellen rnegkiséreltek és a merényletek e sorozata után most már meg lehet állapítani, hogy minden egyes merénylet, amit meg­kísérelnek Mussolini ellen, csak meg­erősíti a fasizmust Olaszországban. — Ha a fasizmus olyan erős Olaszor­szágban — vetettük közbe — mégis mi­vel magyarázza ön, hogy olyan gyak­ran kísérelnek meg merényletet Musso­lini ellen? — Ezt némileg érthetővé teszi — fe­lelte pillanatnyi gondolkodás után Bod­rero követ mosolyogva — az a körül­mény, hogy a fasizmus teljesen lehengerelte úgy a szocialista, mint a kommunista mozgalmat Olaszországban, vala­mint a királyság régi liberális poli­tikai rendszerének minden maradvá­nyát és vannak még egyesek, akik ebbe nem akarnak belenyugodni. Mussolini nép­szerűségére azonban nem utolsó sorban jellemző, hogy a gyakori eredményte­len merényletek kapcsán az olasz nép körében mindjobban megerősödik az a hit, hogy Mussolini megsebezhetetlen. Már pedig ilyen legendaszerü csodák csak népszerű emberek személyével kap­csolatban születnek. Látta ez a mostani merénylet valamennyi közt a legcsodá­latosabb. Most közvetlen közelből lőtt rá a merénylő a miniszterelnökre és csakugyan a csodával határos, hogy a revolvergolyót a legnagyobb olasz ki­tüntetés, a Mauritius-rend nagykereszt­je fogta fel. Ezek után igazán nem lehet csodáim, hogy az olas*> nép babonásan hisz Mussolini sérthetetlenségében. Megkérdeztük ezután Bodrero olasz követet, hogy mi az álláspontja, mint Olaszország beogradi diplomáciai kép­viselőjének a folyamatban levő jugo­­szláv-mugyar tárgyalásokról és különö­sen a Magyarország részére adandó spliti szabad kikötőről és milyen a han­gulat Olaszországban e tárgyalásokkal szemben. — Ez a kérdés nagyon egyszerű — mondotta Bodrero követ, — sokkal egy­szerűbb, mint sokan hiszik. Magyarországnak feltétlenül szük­sége van a tengerhez való kijárat­ra és ezt egyformán belátja Jugo­szlávia, csakúgy, mint Olaszország. Ebben a kérdésben nem kelt politikumot keresni, mint ahogy a lapok és a közön­ség mindenben politikát látnak. Higyie el, hogy a diplomácia ma sokkal egy­szerűbb, mint lúnnék és nem csinál min­denből erőszakkal politikát. A s/.abadkikötö kérdése elsősorban attól függ, hogy melyik állam alkot jobb vasúti tarifát, mert hiszen ezt a kérdéstfőképen és ' majdnem kizárólag gazdasági szempon­tok figyelembevétele dönti ei. Végül azt a kérdést intéztük Bodrero követhez, hogy milyen jelenleg a jugo­­szláv-olasz viszony, amire a meghatal­mazott miniszter a következő választ adta: — A két átlam között most már min­den függő kérdés rendezve van és nyo­matékosan hangsúlyozni kivánom, hogy Olaszország és Jugoszlávia között a viszony minden tekintetben a leg­jobb és legbarátságosabb és semmi kívánni valót nem hagy hátra. A fesztelen beszélgetés során Bodrero olasz követ behatóan érdeklődött nálunk az itteni viszonyok iránt es olaszos lel­kesedéssel hangsúlyozta, hogy úgy Szu­­botica, mint Palics-fürdő — amit dél­előtt tekintett meg — nagyon megnyerte tetszését. Bodrero beogradi olasz követ de Sar­no követségi titkárral együtt a délután négy órakor induló gyorsvonattal uta­zott vissza Beogradba. László Ferenc Vagyonfelosztás a szentai plébániák kőzott Hnsz-husz lánc földet juttatnak a vagyontalan plébániáknak a a felsővárosi plébánia földjéből Szentáról jelentik: A szentai felsővá­rosi római katolikus hitközség egyház­tanácsa a napokban tartotta ülését Sztri­­lics Béla országgyűlési képviselő elnök­lete alatt, Varga Lajos adminisztrátor, egyházi elnök ugyanis a kényes kérdé­sekre való tekintettel nem akart elnököl­ni az ülésen. A gyűlésen először azt a kérdést vitatták meg, hogyan osszák fel a felsővárosi plébánia nagy javadalmait azok között a hitközségek között, ame­lyek teljesen vagyontalanok. A munkástelepi és kevii hitközségnek ugyanis semmi ingatlan vagyona nincs és amig Gázon István plébános élt, ezt a kérdést a plébános szerződésben biz­tosított jogainak sérelme nélkül nem le­hetett rendezni. Gőzön halálával meg­üresedett a felsővárosi plébánosi állás, felszabadult a nyolcvanhat láncot kitevő javadalom és a hitközség élni akar kegy­úri jogaival. A két javadalom nélkül álló plébánia anyagi ügyeinek rendezése a szentai ka­tolikusok általános óhaja annál is in­kább, mert ennek a kérdésnek rendezé­se óriási mértékben csökkentené a hit­községi adóterheket. Dr. Felsőhegyi András az egyháztanácsi ülésen indít­ványt nyújtott be. amelyben javasolta, hogy a munkástelepi plébániának hu­szonnégy láncot, a keviinek pedig hu-Spanyol emigránsok puccsot terveztek a diktatúra ellen Délfranciaországban letartóztatták az összeesküvő emigránsokat „Megerősíti a fasizmust minden Mussolini elleni merénylet“ — mondja a beogradi olasz követ Bodrero beogradi olasz követ Szuboticán fogadta a Bukarestbe utazó Spoleto olasz királyi herceget Az olasz követ nyilatkozott a Bácsmegyei Naplónak a Mussolini elleni merényletről és Magyarország szabad­­kikötőjének kérdéséről A

Next

/
Thumbnails
Contents