Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-13 / 312. szám

1926 november 13. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET A nagyváradi jogászkörökben sokat foglalkoznak azzal a furcsa esettel, mely a járásbiróság előtt történt. Az eset előzménye az* hogy a beregszá­szi törvényszék egy polgári pörből ki­folyólag arra kötelezte báró Gerliczy István nagyváradi földbirtokost, hogy bizonyos összegű perköltséget dr. Si­mon Mózes ügyvédnek fizessen meg. Minthogy az ítéletet Csehszlovákiában végrehajtani nem lehetett, dr. Simon Mózes megbízta dr. Rozvány Jenőt, hogy a végrehajtás iránt Nagyváradon intézkedjen. A nagyváradi járásbiróság már négyizben foglalkozott az üggyel, mig a néhány nappal ezelőtt megtartott tárgyalásra báró Gerliczy István sze­mélyes meghallgatását rendelte el. A tárgyaláson dr. Polgár András nagyvá­radi ügyvéd mint báró Gerliczy István képviselőjének, dr. Steiner Ervinnek helyettese a báró jelenlétében azt a ki­fogást emelte, hogy a beregszászi tör­vényszék ítéletét magyar nyelven hoz­ták, tehát romániai joggyakorlat értel­mében nem lehet vele foglalkozni. A bíróság természetesen helyt adott a ki­fogásnak és elrendelte a kérdéses ok­iratnak románra való fordítását.' ★ Hodzsa csehszlovák közoktatásügyi miniszter megígérte a kisebbségeknek, hogy az iskola-autonómia végrehajtása nemzetiségre és felekezetre való tekin­tettel történik. A Ceske Slovo ezzel kapcsolatban bejósolja, hogy a kor­mánytöbbség által a németeknek és a szlovák néppártnak odaígért iskolai au­tonómia bizonyára nagy viharokat fog kiváltani az elnémetesitett vidékeken. Az iskola-autonómia sírját jelentené a cseh kisebbségi iskoláknak és a szlo­­venszkói iskolák teljes klerikálizá­­lását vonná maga után. Az iskolai autonómia a lap szerint azt jelenti, hogy Csehszlovákiának .lesznek német isko­lái, amelyeket Berlin szellemében és lesznek magyar iskolái, amelyeket Bu­dapest szellemében fognak vezetni. # • A román liberálisok egyik vezére, Lé­­pedatu volt kultuszminiszter az aktuális kérdésekről a következő érdekes nyi­latkozatot tette: — A mi álláspontunk — mondotta — a kisebbségi kérdésben eléggé ismere­tes. A mi meggyőződésünk szerint van­nak nemzeti és vallási kisebbségek, de nincsenek politikai kisebbségek. Amikor elismerjük, hogy a kisebbségeknek kul­turális és lelki célkitűzéseiknek megvaló­sítására saját szervezeteik legyenek, az a véleményünk, hogy politikai célkitű­zések érdekében az ilyen szervezetnek semmi értelme sincs, mert hiszen az országban nincsenek kisebbségi és több­ségi állampolgárok. Az állampolgárság csak egyféle kategóriájú lehet, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel. A kisebbségeknek nem lehetnek a mieink­től eltérő érdekeik vagy kívánságaik, hiszen egyenlő jogú • polgárai vagyunk az országnak. Éppen ez.ért politikai tö­rekvéseik érdekében a leghelyesebb működést a román pártok keretein be­lül gyakorolhatnák és nem cselekednek helyesen, amikor tökéletesen izolálják magukat. Azok a paktumok és meg­egyezések pedig, amelyek az ilyen izo­lált politikát elősegítik, kárára vannak az ország általános érdekeinek és csak azoknak rzi érdekeit szolgálják, a kik azt megkötötték. Éppen emiatt a lberális párt nem kötött és nem köt semmiféle paktumot a kisebbségekkel. & Szlovenszkószerte igaz örömet kelt az a hir, hogy a legfelsőbb közigazga­tási biróság a nyitrai katolikus gimná­zium állami lefoglalását jogtalannak és érvénytelennek minősítette. A piarista rend vezetése alatt álló, nagy múltú nyit­rai katolikus gimnáziumot a többi szlo­­venszkói katolikus gimnáziummal együtt 1519-ben a berendezkedő csehszlovák ál­lam közigazgatási funkcionáriusai erő­szakkal elfoglalták, jogos tulajdonosait é? tanárait eltávolították s a jogtalanul elkobzott iskolaépületben megnyitották a csehszlovák állami reálgimnáziumot. A nyitrai gimnázium esetében a lefogla­lásra a parancsot a teljhatalmú minisz­ter nevében Ivánka Milán dr., akkori belügyi referens adta ki s a nyitrai zsu­pán e törvénytelen parancsot végre is hajtotta. Az erőszakos konfiskálásnál nemcsak az iskolaépületet, hanem a pia­rista tanárok lakásainak nagyrészét is lefoglalták. A jogtalan lefoglalást 1923- ban Írásbeli végzéssel megismételték s e végzésben már törvényes jogalapot igyekeztek adni a változatlanul fenálló jogtalanságnak. E végzés ellen a tulaj­donos piarista rend felebbezésekkel élt egész a teljhatalmú miniszterig, akinek kedvezőtlen döntését panasszal támadta meg a legfelsőbb közigazgatási bíróság­nál. A legfelsőbb közigazgatási biróság most foglalkozott az üggyel és két órás tanácskozás után az iskola lefoglalását, mint törvényellenes közigazgatási intéz­kedést, megsemmisítette. A közigazga­tási biróság határozatának döntő jelen­tősége van nemcsak a nyitrai katolikus gimnázium, hanem az összes jogtalanul lefoglalt szlovenszkói katolikus gimná­ziumok szempontjából is. Letartóztatási parancsot adtak ki Kassák Lajos ellen A budapesti ügyészség egy régebbi körözőlevél alapján utasította a rendőrséget a letartóztatás foganatosítására Budapestről jelentik: A hónap elején bécsi emigrációból visszatért Budapestre Kassák Lajos iró, a Ma cirnü aktivista iMyóirat szerkesztő­je, aki közvetlenül a kommün bu­kása után hagyta el Magyarorszá­got. Az iró visszatéréséről a rendőrség mindaddig nem tudott, mig a Ma­gyar Hírlap vasárnapi számában nyilatkozatot nem közölt a Buda­pesten tartózkodó Kassák Lajostól. A cikk alapján a rendőrség Kassák Lajosra vonatkozó iratokat azonnal áttette az ügyészséghez, amely egy régebben kiadott körözőlevél alap­ján elrendelte Kassák letartóztatá­sát. A rendőrség péntek késő esti órákig nem tudta felkutatni az akti­vista irót, lakásán azonban házkuta­tást tartottak és lefoglalták njind­­azokat a könyveket és iratokat, a melyeket Kassák Bécsböl magával hozott. A kiváló magyar iró ellen kiadott letartóztatási parancs nagy feltűnést keltett Budapesten. Valószínűnek tartják, hogy az ügyészség tévedés­ből adta ki ellene az elfogató paran­csot. Raclies István a királynál — Az a fő, hogy nincs válság — mondotta Radios az audiencia után az újságíróknak Nincsics informálta az ellenzéki vezéreket Beogradból jelentik: A politikai körök ezidőszerint teljesen az olasz­­országi események hatása alatt álla­nak, amelyekkel szemben egyelőre minden egyéb kérdés háttérbe szo­rul. A parlament pénteki ülése előtt Nincsics külügyminiszter felke­reste az ellenzéki pártok vezé­reit és informálta őket a Wil­­fan-esetröl. A külügyminiszter ismertette az or­szág helyzetét Olaszországgal szem­ben és felhívta az ellenzék figyelmét arra, hogy az SHS királyság baráti vi­szonyt kiván fenntartani Olasz­országgal. A parlament ülésének elején a kül­ügyminiszter Pribicsevics Szveto­­zárt kérte fel. akivel hosszásan ta­nácskozott, azután Trifkovics Már­­kó parlamenti elnökhöz ment, akivel rövid megbeszélést folytatott. Uzunovics Nikola miniszterelnök délelőtt tiz órakor az udvarhoz ment, ahol egy óra hosszat tartóz­kodott. Visszaérkezésekor kijelentet­te az újságíróknak, hogy csak az udvari miniszterrel tárgyalt. Tizen­egy órakor Radios István jelent meg az udvarnál Radics Pavle és Dimit­­rijevics Mita volt képviselő kíséreté­ben. Radics István másfél órás ki­hallgatáson volt Őfelségénél. Az audiencia után Radics az újság­íróknak kijelentette, hogy a Népszö­vetség őszi ülésszakának munkájá­ról és az aktuális politikai kérdések­ről referált őfelségének. — Este visszautazom Zagrebba — mondotta — de rövidesen visszaté­rek, mert vannak elintézni valóim és egyébként is Őfelsége meg akar­ja hallgatni véleményemet egyes közgazdasági kérdésekről. — Mi újság egyébként — kérdez­ték az újságírók. — Az a fő — válaszolta Radics — hogy nincs válság. — Lesz-e változás a kormány összetételében? — Lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem lesz. Uzunovics miniszterelnököt, amint egy óra után a miniszterelnökségről távozott, az újságírók megkérdez­ték, hogy lesz-e kormányrekon­strukció. — A közeljövőben nem lesz. — Mit szól miniszterelnök ur a Wilfan-ügyhöz? — Ez külpolitikai kérdés. — Van-e valami mondanivalója Pasicsnak a Narodna Dnevnik-ben közölt állítólagos nyilatkozatáról? — Még nem láttam azóta Pasi­­csot, előbb tárgyalnom kell vele, hogy megtudjam, hogyan gondolko­zik ezekről a dolgokról. — összehivják-e a radikális párt főbizottságát? — Nem tudom — felelte a minisz­terelnök. A radikális klub ülése A délelőtt folyamán ülést tartott a radikális pártklub, amelyen azon­ban politikai kérdéseket nem tár­gyaltak, hanem csak az önkormány­zatokról szóló törvényjavaslat és az Olaszországgal kötendő konvenciók tárgyalására kiküldendő bizottságok tagjait jelölték ki. Az ellenzéki vezérek értekezlete A szükebb ellenzéki blokk vezető­sége szerdán délután ülést tartott, a melyen részt vettek Davidovics Lju­ba, Korosec Antun, Spaho, Jovano­­vics Joca és több ellenzéki képvise­lő. Az ülésen foglalkoztak a politikai helyezttel és megállapították, hogy a kormány nem foglalkoztatja meg­felelően a parlamentet. Az ellenzéki blokk vezérei legközelebb e hó 15-én tartanak értekezletet. Időközben Ko­rosec Szlovéniába utazik, hogy részt vegyen a szlovén néppárt uj vezető­ségének megválasztásában. A beogradi polgármester nem lehet képviselő A parlament verifikációs bizottsá­ga pénteken ülést tartott, amelyen Kumanudi Koszta beogradi polgár­­mester képviselői mandátumának kérdésével foglalkoztak. A bizottság radikálispárti tagjai szerint ugyanis a képviselői mandátum nem fér ösz­­sze a polgármesteri állással. Az ülésen hosszabb vita fejlődött ki, amelyen 9:7 arányban elfogadták azt a határozatot, amely szerint Ku­manudi Kosztának. ha meg akarja tartani képviselői mandátumát, pol­gármesteri állásáról kell lemondania. A minisztertanács ülése A minisztertanács pénteken este ülést tartott, amelyen csupán re­szort ügyeket tárgyaltak. Bodrero olasz követ Nincsicsnél Bodrero beogradi olasz követ pén­teken fölkereste Nincsics külügymi­nisztert és másfél órát tanácskozott a Wilfan dr. letartóztatásával kelet­kezett uj helyzetről. Felmentés életfogytiglani fegyház után Bécsböl jelentik: A bécsi Ítélőtábla a pénteki napon szenzációs felmentő ítéle­tet hozott. Reidl József burgenlandi legény ellen az volt a vád, hogy szeretőjével, Muth Katalinnal meggyilkoltatta a leány egyik testvérét és megmérgeztette a lány nagy­anyját, valamint annak unokáját. A gyil­kosságra a legény azért bírta rá szere­tőjét, hogy igy hozzájussanak Muth Ka­talin nagyanyjának hatvan holdas bir­tokához. A leány három éves kis öccse meghalt mérgezésben, az öreg asszony és unokája azonban orvosi beavatkozás következtében életben maradtak. A bécsi törvényszék Reidlt mint fel­bujtót életfogytiglani fegyházra, Muth Katalint pedig tizenötévi fegyházra Ítél­te. A tábla azon az alapon, hogy a leány vallomását nem lehet hitelesnek elfogad­ni, a mindvégig tagadó Reidl Józsefet felmentette és azonnal szabadlábra he­lyezte. Muth Katalin tizenötévi fegyház büntetését azonban jóváhagyta. Fosztogatnak Zagreb külvárosában Három rablótámadás egymásután Zagrebból jelentik: Az utóbbi időben Zagreb külvárosaiban több betörést és rablást követtek el, úgyhogy Zagreb kör­nyékén a lakosság állandó rettegésben él. A helyzetet sulyosbitja, hogy a zag­­rebi rendőrség hatásköre kizárólag a vá­ros belső területére terjed ki és a kül­városokban már a környező községek csendőrségének kötelessége a közbizton­ság fentartása, a csendőrségek viszont nem rendelkeznek megfelelő eszközök­kel a betörések és rablások tetteseinek kinyomozására. Legutóbb csütörtökön három rablótámadás történt Zagreb kör­nyékén. Csütörtök reggel kilenc órakor Jaka­­tics Antal perkováci földműves Zagreb­ból Sesvete községbe ment kocsin. Mö­götte egy másik kocsin haladt fivére, Jakatics Iván. Alig értek egy kilométer távolságra a Makszimirtől, amikor az ut melletti árokból hirtelen kiugrott két alak, megállították a kocsikat és az egyik vasvillával ütlegelni kezdte Jaka­­íics Antalt, akinek el is törte az egyik karját. A rablók a megfélemlített pa­rasztoktól 750 dinárt elvittek, azután el­menekültek a bokrok között. Nemsokkal később Vrljak Lukács, Weinberger sesvetei kereskedő szolgája jött arra kocsin és nyolcezer dinár ér­tékű árut hozott. Egyszerre észrevette, hogy mögötte egy másik kocsi jön és igyekszik őt utolérni. Amikor a másik kocsi odaért, két alak leugrott róla, megállították Vrljak kocsiját és a ko­csis zsebeit átkutatták, azonban csak egy gyufaskatulyát és egy dinárt talál­tak nála. Erre a támadók a kocsiról le­szedték az értékesebb tárgyakat és ma­gukkal vitték. Kiderült, hogy a rablók a másik kocsit is erőszakkal foglalták el, azonban annak kocsisától nem tudtak elvenni semmit, mert a kocsis pénzét elrejtette. A sesveti csendőrség azonnal széleskörű nyomozást indított és a zag­­rebi rendőrségtől kért detektiveket, hogy a rablótámadások tetteseit kézrekerit­­sék.

Next

/
Thumbnails
Contents