Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)
1926-11-13 / 312. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 november 13. Adós vagy hitelező? Érdekes csó'dtárgyalás a noviszadi törvényszéken NovlsZadróí jelentik: A noviszadi törvényszéken szerdán és csütörtökön érdekes esödtárgyalás Volts amelyen az a nem mindennapi eset fordult elő, hogy a vagyonbukott adós azt állította, hogy a osődötkérő cég nem hitelezője, hanem adósa, Á Levante angol kereskedelmi bank részvénytársaság beogradi fiókja hoszszabb idő előtt szorosabb pénzügyi kapcsolatot létesített a noviszadi Gerő Imre zománcedény gyári lerakat céggel, amely az angoloknak közel egymillió háromszázezer dinárral tartozott. A Cég fizetési nehézségekbe jutott és peren kívüli egyezségre törekedett. Ezek a tárgyalások három hónapig folytak, míg végül is — Gerő Imrének és alkalmazottjainak állítása szerint — szóbeli egyezséggel végződtek. Gerő szerint a Noviszadon tartózkodó angol megbízottak és Gerő Imié között ezév, júliusában olyan megállapodás jött létre, amely szerint Gerő négyszázezer dinárt fizet tartozása teljes kielégítése fejében. A megegyezés ügy szólt, hogy másnap elkészítik a részletes megállapodást, amelyet aztán írásba foglalnak. Gerő Imre és cégvezetője, Buchwaltl Andor azt vallották a bíróságnál, hogy másnap az angol megbízottak levelet kaptak Londonból, amelyben utasították őket. hogy ne perfektuálják a megáik-* podást és amennyiben az mégis létrejött, akkor ismerjék el. Gerő azonban magára nézve kötelezőnek ismerte el a megállapodást és több tétel árut adott át az angoloknak, akik azt át is vették. Gerő Csak utóbb készített végleges elszámolást áz angoloknak juttatott árutételekről és megállapította, hogy négyszázezer dinár helyett hatszázharmincötezer dinár értékű árut és, készpénzt adott át az angoloknak és, követelte visza a kétszázharmincötezer dinár különbözhet. Az angolok erre büntető ftl'•jeíéntéSt tettek Gerő ékíti egyben* u csődeljárás rncguidítá.ru kérték elfcne. * Pét kavics 1’ó.lor Gr törvényszéki Li:ó tárgyalta vá ts'ööü'gyeti 'ámélyetí Gerő es “’Buohwald állításaikat több tanúval kívánták igazolni, de a bíróság nem adott helyt a tanuk kihallgatásának, ellenben kimondotta, hogy Gerő júniusban olyan kimutatást készített, amely szerint száznyolcvanezer dinár passzívája van. A bíróság továbbá megállapította, hogy Gerő Imre ellen három hitelező Végrehajtást foganatosított, végül elfogadta az angolok jogi képviselőjének, dr. Ka- Vedzsics Péter ügyvédnek azt az állítását, hogy a nyáron az angolok és Geröék között folyt tárgyalások nem Vezettek megegyezésre és a Csődöt Gerő Imre ellen az angol bank kérésére elrendelte, noha a többi tizenegy hitelező közül egyik sem kérte a csődöt. A csődbíróság véghatározata szerint Gerő Imre passzívái 180.000 dinárt tesznek ki. Csődbiztossá Glumdc Bogdán törvényszéki bírót, tömeggondnokká SitltimirOVics Vláda ügyvédet, helyettesévé dr. Milutinovics Arszen ügyvédet nevezte ki. A követelések bejelentésének határideje december 25, likvidációs tárgyalás január 25, Csődválasztmány megalakítása január 28. Dr. Aradszki Mita ügyvéd, Gerő Imre jogi képviselője a Csőd elrendelése ellen felfolyamodással élt. Szubotica kikerülésével épül a Beograd—budapesti telefonkábel Jobb lesz a telefonösszeköttetés a külfölddel R. Tagore — Érzések és gondo’a'ö k egy e:tétyei — »111 take the hoív vou to be worthless, to be drunken and go to the dogs« É. T. I. Attlírlt fákó-rózsaszin palástjában megállt a hattgverseny-döbogón, azon gondolkoztam. mi bírhatta rá, hog.v hatvanöt esztendős korában, betegen eljöjjön a Gangesz partjairól, rászánja magát arra, hogy idegen országokban a költőfejedelem fáradságos szerepét játssza, a gyorsvonatok Irodává alakított fülkéiben, Írógépek kattogása közben riporterekét fogadjon, akiknek lapos kérdéseire époly lapos válaszokat kell adni' s folyton vándoroljon irodalmi Udvarával a bárónő-titkárnőjével, meg az indus udvarmesterével, minden héten más határon robogjon át, szállodák párnáira hajtsa le fejét, nappal az antogrammkérők hadával tusakodjék, este pedig orvosaitól kérjen tanácsot, hogy gyönge szivére való tekintettel hány szótagot szabad majd kiejtenie a másnapi előadásakor. Nyilván azért műveli ezt, mert kedve telik benne. Daliás testében még ma Is sok életerő lakozhatik. De mi a közvetlen indító oka? II. Hatvan kötet van mögötte, Hozzáértők szerint ez az ui-ind irodalom kincse. Valószínűleg közölte már mindazt, amit üzenni akart a világnak. Munkáit legtöbb nyelvre lefordították. Ismerik őt mindenütt. Állítólag azonban hivatást érez az apostolkodásra is. élőszóival is terjeszteni óhajtja eszméit. Az. amit ungolhyelvü beszédében, Vagy inkább prédikációjában mondott a polgárosultság és műveltség közti ellentétről, nem nj dolog, Mindnyájan tudtuk, hogy az igazi műveltség lelki magasság, nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom s hogy A legutóbbi nemzetközi telefonkonferencián a jugoszláv állam képviselője is csatlakozott ahhoz a konvencióhoz, a mellyel az egyes európai államok kötelezték magukat a nemzetközi földalatti telefonhálózat kiépítésére, sőt a konvenciót a parlament ratifikdlta Is. A földalatti telefonhálózat egyik leggrandiózusabb vívmánya a háború utáni időknek. Előnyei a földfeletti magasve- Zetékekkel szemben oly sokoldalúak, hogy egészen beláthatatlan perspektíváit nyitja meg a város- és országökközti távbeszélő forgalomnak és általában a gyors nemzetközi érintkezésnek. Mig a magasvezetésü telefonhuzal, a maga labilis, korhadó faoszlopaival, állandóan ki van téve az időjárás minden v'SZfttt tagságának, addig a vízhatlan, szilárd csövekben a föld alá sülyeszteti telefonkábelek teljes üzembiztonsággal hosszú évtizedekig használhatók. Emellett a földfeletti huzalok száma csak igen korlátozott lehet. A földalatti vezetéssel Viszont szinte korlátlan számú párhuzamos vezetéket lehet . lefektetni és a már elkészült és épülő kábelekben 6fí, OO, sőt HO teteitmhuzal köti Össze Bécset Budapesttel, Prágával, Berlinnel, Frankfurttal stb. stb. Ezi a nagytávolságú vonalakon olyan kényelmes -összeköttetést biztosit, amely nemcsak ve*, fekszik, de még túl is haladja a helyi aki villanylámpánál OlV-as és WC-n ül, még nem föltétlenül valaki. Mindenekelőtt szeretnünk kellene egymást, meg kellene értenünk íelebarátjainkat. Ezeket a bajokat mi is fölismertük, okait is látjuk, a Célt is. csak a megoldást néni találtuk meg eddig. Ö sem találta még. Egy tényt hangsúlyozott, paposán fölemelt ujjal. A!forma, melybe mondanivalóját foglalta, művészi volt, Ellenben szavai között hiányzott az összekötő kapocs. Ázsiai atyafiságunkat emlegette. Eli, bevallom, sohasem éreztem magam inkább európainak, mint mikor atyáskodó szózatát hallgattam és szemléltem ezt a szakállas-bajuszos aggastyánt, aki mintegy beletemetkezett keleti vénségábe. Vájjon annyira gyermek s azt hiszi, hogy Intelmével megváltja a világot, vagy minket képzel annyira gyermekeknek, hogy minderre még nem lőttünk fá s beszédének hallatára azonnal abbahagyjuk véres csinyjeinket és többé nem vagdosunk ágyugolyóka t egymás fejéhez? Ezt nincs módomban eldönteni. Ili. Csak hozzávetésekkel állihatok elő, melyek előadása alatt Villantak meg előttem. Sok ellenmondás van benne. Otthon ellenfele Gandhinak, aki kötömszakadtig való harcot hirdet az európai imperializmus ellen, itten viszont indus nemzeti viseletben szónokol az európizmus ellen. Az arany középutnak, a íölvilágosult szabadelvüségnek politikáját meg lehet érteni. Engem mégsem hagy el a gyanú, hogy kissé szinészkedik s szereplésének rugója elsősorban a becsvágy, az az isteni tetszelgés, mely a költőket — a »világ szemérmetlenjei,<-t bujtogatja, hogy mindenütt és mindenxéleképeil mutatkozzanak meg. lélekben is, testben is. Erre kicsiny az egész földgolyó. Ha Így van. akkor egyszerre érthetővé és rokonszenvessé válik. Mert kiknek az önbátványozása menthetőbb, mint épen a költőké, akiknek egyetlen tárgyuk, művészi anyaguk és mesiertelefonkapcsolások gyorsaságát. Ha meggondoljuk, hogy az aránylag rövid Beograd—sznboticai telefonvonalon az utóbbi hetekben csaknem minden harmadik napon szünetek a forgalom a vonal elromlása miatt és ha meg is van az összeköttetés, akkor is száz kellemetlen mellékzörej és zugás nehezít meg a megértésben, nem is beszélve arról, hogy egy háromperces beszélgetésre órákig kell várakozni, akkor elképzelhetjük, hogy micsoda kényelmet jelent majd, ha a nemzetközi kábelvezetéken minden várakozás nélkül azonnali kapcsolást lehet majd kapni akármelyik bécsi, pesti, vagy akár párisi és londoni számmal is és amellett olyan tisztán hallhatunk, mintha ugyanabban a szobában szemben ülnénk egymással. Most azonban végre nálunk is megmozdultak az illetékesek, hogy az ország beválthassa nemzetközileg is vállalt kötelezettségét. Mint értesülünk, a postaügyi minisztérium már kidolgozta a telefonkábelhálózat tervét és azt Superina Benjámin postaügyi miniszter be is terjesztette a minisztertanács elé, A tervezet most a kormány gazdaságipénzügyi bizottsága előtt van, amelynek döntése után még a minisztertanácsnak is jóvá kell azt hagynia. A terjedelmes elaborátum, amelyet Lovrencsics, a minisztérium telefonosztályának főnöke dolgozott ki, nemcsak örökké önmagukat kívánnák látni és hallani. Vágyukat eltitkolhatják. Ez önfegyelemre vall és környezetüknek talán kellemes. De ha ily leplezetlenül nyilatkoznak meg. az természetes és megindító. IV. Müveit fordításokból ismerem, jólro.sszul, sokkal kevésbé, semhogy csak megközelítő fogalmat is alkothatnék jelentőségéről. Nemcsak azért, mert nem olvastam eredetiben, hanem ezért is, mert sértetti sé bírom, milyen lehet az ő országa, vagyis a világrésze. Már pedig minden költészet nagysága csak az árnyalatokon imilik. Mit tudom én, hol kezdődik náluk az eredetiség és hol az elcsépeltség. Mindig nemzetközi hajlandóság hatott át. Sajnos azonban be kell látnunk, hogy a mi nemzetköziségünk csak európai. maldüem kizárólag a mi szükebb világrésZühkre vonatkozik az úgynevezett széles látókörünk legfölebb Oroszországtól Spanyolországig, Norvégiától Görögországig ivei. már nem ér el se Kamcsatkáig, se Belucsisztánig. se Kináig. se Indiáig, ahol pusztán néprajzi általánosságokat, irodalmi külsőségeket észlellhetünk. Abban az országban, ahonnan ő iön. száznegvvenhétféle hvelvet beszélnek. Ezeknek legkisebbike van olyan Jelentős, mint nálunk — mondtuk — a görög. A bengáli nyelvet. melyen ir. többen Vállfák anyanyelvűknek, mint a franciát, a rokoni-ágaival egvütt százmillió ember. A szédület fog el s minden költői alkotás és hírnév szomorú viszonylagosságát érzem. Sopánkodjak, hogy Arany János nyelvét csak tízmillió ember éirti. vagv legyek erre büszke, miután Ibsen nyelvét csak harmadfé! millió ember yrti? Mindegy. Bárhogy forgatom a szót. ezen az estén az irodalom valami nagyon szerény, meghitt iátéknak tetszik. Mintha valaki a családi asztalnál a szerettieinek olvasná föl zsengéit. V. Most nem töprengek többé, figyelek, ségbeli szerszámuk* önmagák? A köttökJ* saájamM -eätatva. Rabindranath 35a-* a technikai, hanem a kérdés pénzügyi oldalát is felöleli és rámutat arra a módra, amellyel a többsZáz millióba kerülő munkálatök az államháztartás túlságos megterhelése nélkül végrehajthatók lennének. A minisztérium ugyanis már eddig is kapott több ajánlatot tőkeerős nagy külföldi cégektől, amelyek hajlandók a szükséges összes anyagokat hosszúlejáratú évi törlesztésre eladni. A kábelforgalom előrelátható jövedelmei a tervezet szerint bőven fedeznék az annuitásokat. A kábelépitési program az elaborátum szerint több évre terjed. • Elsőnek, már a jövő évben. Beogradtól a magyar határig építenék ki a földalatti vezetéket. Ez a vonal Beogradbó! Rumán. Noviszadon, Sztaribecsén és Szentén át vezetne a magyar határig, ahonnan tovább Szegeden kapcsolódna be a budapesti (prágai, bécsi) kábelvezetők*be. Egyidejűleg megkezdenék a Maribor— Zagreb vonal építését is, amely az osztrák határon Bécs, Berlin és Franciaország felé nyer folytatást. 1928-ra tervezik a beograd—zagrebi kábel lefektetését Mitrovica, Vinkovci— Brod irányában. A Beograd—Budapest vonal 60 egyidejű beszélgetés lebonyolítására lesz alkalmas, épugy ihint a beograd—zagrebi vonal is, mig a Zagreb—bécsi vonalat mindjárt 90 drótpdrra tervezik. A Beograd—Szeged-í vonal kiépítése 80 millióba, a Zagreb—MariboM 60 millióba, a Beograd—Zagreb-i pedig 153 millióba fog kerülni. Későbbi időre tervezik a Beograd—Nis —Postojná, valamint a Beograd—Skoplje— Szaloniki vonalak kiépítését. Most a kormányon a sor, hogy mielőbbi döntésével ezeknek az egész gazdasági élet-* re olyan fontos terveknek megvalósítását lehetővé tegye. .A, szuboticai gazdasági körök jól tennék, ha igyekeznének odahatni, hogy ez a fontos nemzetközi ütőér ne kerülje el Szuhóticdt Serit, amint azt a postaminiszterium vajdasági szempontból hátányos terve kívánjál r (b. ].) gore egyik költeményét szavalta, az anvanvelvén. Mesélték, hogy ez a mutatványa a világ minden részén elragadta hallleiatóit s én eleve lenéztem azokat, akik ilyen nyegle halandzsázásban kedvüket lelik. De már velük tartok. A bengáli nyelvet hallom, sarja-' dékát annak a szanszkritnak. melvet az »istenek nvelvé«-nek neveztek, a prákritból származó ui-szanszkritot, mely csupa »a«^ és csupa dallam, csupa mély lüktetés és Csupa olvatag lágyság, az emberiséi egykori dajkadala, A bécsi páneurópai gyűlésen megtörtént azi a furcsaság, hogy a szónokokat, akiknek beszédéből egy kukkot sem értettek, az észteket; a svédeket megtapsolták, de miután németül tolmácsolták őket. udvariasan napirendre térték felettük. Micsoda érzéki varázsa van egv ismeretlen nyelvnek. VI. Fönn a költő két kis madárkával beszélget. mosolyogva, de emelkedett önkívületben. a szabad madárral meg a rab madárral társalog oly gyöngéiden és nyájasan, hogy assisi szent Ferencre gondolok s azt várom, hogy ezl a két kas madárka mingvárt vállára röD- oen. Aztán más valami Is eszembe iut. Az. hogy ez az indus vér szerint való testvére annak a Gandhinak, akt híveinek az irgalom! nevében megtiltotta a mérges kigvók megölését, noha azok évente több millió embert pusztítanak el Indiában, ö nem vallia ez,t. De ime verseiben kiéli, megvalósitia ilyen érzéseit i^. Közben gyönyörködik • tulajdon hangjában, a tagleitéseiben a költő, az édes. a hiú költő, szavai kényszer nélkül üterhre gördülnek, dalol nekünk és maigának az öreg fülemüle. Fgvszer azt Írtam-, hogy a vers előbb tetszik, csak aztán értiük meg. a tetszésünkön keresztül. Már tetszik ez is. csak mé|g nem értem az értelmét. De ráébredek egv seiteiemre. melv több a tudásnál: miiven nagy ember lellet ez. miiven nasv költő Kosztolányi Dezső