Bácsmegyei Napló, 1926. november (27. évfolyam, 302-329. szám)

1926-11-13 / 312. szám

2. oldal 1926 november 13. BÁCSMEGYEJ NAPLÓ delmébe ennek a nemzetnek ide­gen határok közt élő hozzátar­tozóit. Mi nemzeti kisebbségekhez tartozók jól tudjuk, hogy idegen hatalom in­tervenciója semmit sem iog segíteni. Szilárdan meg vagyunk róla győ­ződve, hogy a horvátok és szlovének Olasz­országban századokon keresztül fenn fogják magukat tartani, bárhogy bánnak is velük. Egy élő szervezetet nem lehet a ha­talom nyomásával elnemzetle­­niteni. A szerbek a törökök alatt a legrosszabb viszonyok közt éltek és mégis megmutatták a világnak, hogy nem lehet egy népet eltörölni a földgolyóról (Helyeslés a Ház minden olda­lán.) Az S. H. S. királyságbeli fajtestvé­reim nevében csatlakozom a szim­­pátianyilatkozatokhoz. (Éljenzés a baloldalon.) Kérem önöket uraim és az ország és a világ közvéleményét, siessenek az Olaszországban üldö­zött szerbek, horvátok és szlovének védelmére. Csatlakozom a sürgős­ségi indítványhoz. Zserjav Pribicsevics-párti az álta­lános nemzetközi helyzetről beszélt és rámutatott arra, hogy az olasz hatóságok barbárizmusát az egész világ egyöntetűen elitéli. Nincsics egymondatos válasza Nagy csendben állott fel ezután Nincsics Momcsilo külügyminiszter és csak ennyit mondott: — Nem fogadom el a sürgőssé­get, mert ez nem használ­na Olaszországhoz való vi­szonyunknak. (Tiltakozás a bal­oldalon.) — Hohó! Na látják — hangzott az ellenzék felől. Szabotics alelnök kijelentette, hogy csak a házszabályok liberális értelmezésével engedte meg a vitát, mert ilyen esetben nincs helye sza­vazásnak, hanem a javaslatot a kül­ügyminiszterhez kell utalni további eljárás végett. ' Vilder Pribicsevics-párti tiltako­zott, az alelnök házszabálymagyará­zata ellen, írtig Szubotics védte a maga álláspontját és azt szavazás­ra tette fel. A többség az alelnök házszabálymagyarázatát fogadta el és nem is szavazott a sürgősségi ja­vaslatról. Az ülés ezzel végétért. Százezreket csalt Hssze Beogradban egy ál szuboticai tégla­gyáros Több beogradi kereskedőt megkárosított Beogradból jelentik: A rendőrség csü­törtökön letartóztatta Pusibrak Sándor és Pusibrak Lázár baranyai illetőségű beogradi lakosokat, akik ellen több beo­gradi kereskedő tett följelentést csalás miatt. Pusibrak Sándor unokaöccsével már hosszabb ideje munka nélkül élt Beo­gradban. Minthogy nem volt semmi jö­vedelme, elhatározta, hogy csalással fog pénzt szerezni. Névjegyeket csinál­tatott, amelyeken mint szuboticai tégla- és cserépgyáros szerepelt. Ezután uno­­kaöccsével sorra látogatta a nagyobb beogradi tégla- és cserépkereskedőket, a kiknek olcsó árut ajánlott kedvező fi­zetési feltételek mellett. A kereskedők majdnem mind léprementek, nagy meg­rendeléseket eszközöltek és kisebb-na­­gyobb előlegeket adtak át a két Pusi­­braknak. Biztos és megnyerő föllépé­sükkel a legóvatosabb kereskedőket is sikerült becsapniok. A két unokatestvér vígan élt a kicsalt előlegekből, de az egyik beogradi ke­reskedő, akinek megígérték, hogy pár nap múlva megkapja a megrendelt árut, gyanút fogott és amikor napokig semmi értesítést sem kapott a szuboticai tég­lagyártól, csütörtökön feljelentést tett az Uprava Gradan. A rendőrség, Sziraina-ucca. 8, számú házban levő lakásukon talált a két csa­lóra. Kihallgatásukkor azt vallották, hogy nagy nyomoruk miatt határozták el ma­gukat a csalásokra. Pusibrak Sándort és Lázárt a rendőrség őrizetbe vette és folytatja a nyomozást annak a kiderité­odesszai jelentése szerint csütörtö­kön Odesszában Tewfik Rusti bég török külügyminiszter és Csi­­cserin orosz külügyi népbiztos Perzsia és Afganisztán kiküldöt­teinek jelenlétében aláírták a pánázsiai szövetség megalakítá­sáról szóló jegyzőkönyvet. Angorában az utolsó pillanatig tit­kolták, hogy Tewfik külügyminisz­ter Odesszába utazik és amikor már hajóra ült, akkor is azt mondotta az újságíróknak, hogy magánügyben utazik Odesszába. A pánázsiai szövetség gondolata Moszkvában született meg és Csi­­cserin volt az, aki Törökországot, Perzsiát és Afganisztánt a szövet­ségben való részvételre birta. A szövetség véd- és dacszövet­ség jelleggel bir és főcélja az ázsiai angol befolyás leküzdése. Római politikai körökben nem tú­li Rövidesen ismét alkalma lesz a par­lamentnek arra, hogy a szomorú vajda­sági viszonyokkal foglalkozzék. Ha ugyan ez az interpelláció is nem jut ugyanarra a sorsra, mint az eddig be­nyújtott több mint hetven. Szirilich Béla, a szentai kerület kép­viselője, a pénzügyminiszterhez jegyzett be interpellációt a szentai járásban és Szenta városában az adókivetés terén uralkodó állapotokról. Az interpelláció terjedelmes indokolásában rendkívül szo­morú képét festi a vajdasági adóviszo­nyoknak. Hangsúlyozza Sztrilich Béla, hogy a szuboticai választókerületben az adóki­vetés botrányos módon történik. A nép akar adót fizetni és fizet is. A pénzügyi igazgatás azonban olyan rossz, hogy alig lehet hivatalt találni, amely meg­mondaná, hogy ki mikor és mennyi adót tartozik fizetni. A magasabb tiszt­viselők — tisztelet a csekélyszámu ki­vételnek — 90%-ónak fogalma sincs az adókivetésről, nem ismerik az adótör­vényeket és rendeleteket. — Itt, ahol valóban vannak adóköte­lesek — mondja az interpelláció — ahol szakértő adótisztviselökkel horribilis adójövedelmeket lehetne az államnak biztosítani, tudatlan és kvalifikáció nélküli tiszt­viselők intézik az adóügyeket. Vannak olyan adóhivatalok, ahol az egész tisztviselő személyzet összes kva­lifikációja nem tesz ki nyolc középisko­lai osztályt. A községi igazgatás, amely­nek az adókivetéshez az adatokat kel­lene szolgáltatni, ugyancsak siralmas. Alig van község, ahol már 15—20 jegy­ző ne váltotta volna fel egymást. Így népi csoda, ha az állam miiiiárdokat vészit adóban. — Meggyőződtem róla — írja Sztri­lich — hogy az adókivető bizottságok összeállításánál kizárólag politikai célok jönnek tekintetbe és hogy nem veszik figyelembe sem a pénzügyi, sem a gaz­dasági, sem a szociális szempontokat, amelyek pedig az egyedüli igazi alapjai. sére, hogy mekkora összeget csaltak ki a beogradi kereskedőktől. Az eddig be­jelentett kár háromszázezer dinár, de valószínűnek tartják, hogy jelentkezni fognak még újabb károsultak is, akiket a szélhámosok megkárosítottak. lajdonitanak nagy jelentőséget a pánázsiai szövetségnek, mert nem tartják valószínűnek, hogy Törökország konfliktus esetén Anglia ellen fordul. A lapok londoni jelentése szerint az angol sajtó óriási jelentőséget tu­lajdonit az Odesszában történtek­nek, a török kormány hivatalos je­lentése szerint ugyan az Odesszá­ban aláirt szerződés csak a török­orosz baráti viszony megszilárdítá­sát célozza, az angol lapoknak egy­öntetű véleménye azonban az, hogy Odesszában az ázsiai Népszö­vetséget alakították meg. A Times konstantinápolyi jelenté­se szerint a pánázsiai szövetség nemcsak Anglia, de Olaszország ellen is irányul és ellensúlyozni akarja a készülő olasz-görög-bolgár szövetséget, a melynek kifejezett célja Anatolia- és Kelettrácia meghódítása. az adóztatásnak. A pénzügyigazgatósá­gok vezetői ahelyett, hogy tisztességes, makulátlan, törvényismerő embereket ja­vasolnának a bizottságok tagjaiul, olya­nokat javasolnak, akiknek fogalmuk sincs a dolgokról és így lehetővé válik, hogy az adóreferensek basáskodjanak. Elmondja ezután Sztrilich Béla, hogy Martonoson és Horgoson hogyan jártak el az adókivető bizottságok. Ezekben a bizottságokban» a kincstár képviselője a bizottsági tagokat szóhoz sem hagyta jutni. így többek között Horgoson He­gedűs József nyugalmazott jegyzőt ás Fodor Mihály tekintélyes horgosi la­kost a bizottság tagjait azért nem en­gedték szóhoz jutni, mert nem tudják az államnyelvet. Pedig ezek az emberek jól ismerik a helyi viszonyokat. Ilyen mó­don a bizottság munkájából úgy a pol­gároknak, mint az államnak csak kára volt. A bizottsági tagok a járásban csak statisztálhatnak az állami tisztvise­lők mellett. — Martonoson a bizottság, a törvény határozott rendelkezései ellenére, nem vette figyelembe a katasztert és a föl­dek osztályozását, hanem minden föl­det egyformán adóztatott meg, pedig Martonoson II—VII. osztályú földek vannak. Az adófizetőket a bizottság ve­zetője ki sem hallgatta, csak az iránt érdeklődött, kinek mennyi földje van. A bizottság vezetője önkényesen napi­­dijakat szed, holdanként másfél dinárt hajtva be minden adófizetőtől. — Lehetetlen állapot — mondja még az interpelláció — hogy ne tiszteljék a fennálló törvényeket és hogy olyan fon­tos munkát, mint az adókivetést, egyet­len ember önkényétől tegyék függővé, aki nem tartja szem előtt az egyes adó­zók gazdasági helyzetét. Az egész Vajdaság nyög és össze­­roppan az óriási adóterhek alatt és ha már mást nem is kérhet a kor­mánytól, legalább azt elvárhatja, hogy az adók kivetését olyan emberek vé­gezzék, akik lelkiismeretesen megvizs­gálják a polgárok gazdasági helyzetét és annak alapján hozzák meg döntésüket. — Hasonló a helyzet Szenta városá­ban is. Itt a harmadosztályú kereseti adót kivető bizottságot, amelyben a leg­tekintélyesebb polgárok ültek, akiknek hivatottságát nemcsak barátaik, hanem ellenfeleik is elismerték, néhány nap előtt teljesen váratla­nul és törvénytelenül felmentették. A pénzügyigazgatóság uj főnöke úgy találta, hogy ezek a bizottsági tagok anacionálisak és uj tagokat nevezte­tett ki. A felmentett tagok között, mint anacionális elem, Vujics Jóca nagy­birtokos. a bizottság elnöke, volt radikális képviselő az ismert szerb mecénás, akinek helyére Vukov Vaja hetvenéves földmivest nevezték ki, aki a nevét is alig tudja leírni. Felmentették Vujics Szávát, a szentai Gazdasági Egyesü­let elnökét is, akinek helyére Felsőhegyi András ügyvédjelöltet nevezték ki, aki nem is tudja az államnyelvet. Interpellációja végén Sztrilich Béla kéri a minisztert, hogy semmisítse meg a szentai adókivető bizottság eddgi munkálatait és utasítsa az alárendelt ha­tóságokat, hogy tartsák magukat szigo­rúan a törvényes előírásokhoz. Ludasi hívők akciója a ludasi plébánia betöltéséért Az érsek nem fogadhatta a Indasi küldöttséget Probojcsevics Antal ludasi plébános, halála után a ludaspusztai lakosság ak­ciót indított, hogy a megüresedett plé­bános! állásra Kovács Ferenc káplánt! nevezzék ki. Az akció vezetésével a hí­vők, akik Kovács tisztelendő kinevezé­sét sürgették, Cviiin Albert földbirtokost bízták meg, aki a ludasi római katolikus hitközség elnöke. Cvijin Albert, miután meggyőződött arról, hogy a hívők nagy; szeretettel viseltetnek a fiatal káplán iránt, háromszáztagu küldöttséget veze­tett a polgármester elé. A polgármester a küldöttségnek kijelentette, hogy sem ő, sem a városi tanács nem illetékes a plébános kinevezésére. A város ugyanisi mint a római katolikus hitközség kegy­ura, csak az apostoli adminisztratura ál. ta! felterjesztett három jelölt közül vá­laszthat és ezért a polgármester a kül­döttséget Budanovics Lajos apostoli ad­minisztrátorhoz utasította. A háromszáz tagú küldöttség szerdán délelőtt az apos­toli adminisztratura elé vonult, hogy a hívők kérését tolmácsolja a főpásztor­nak. A küldöttség nevében Cvijin Albert hitközségi elnök előre felment Budano­­vics Lajos adminisztrátorhoz, hogy be­jelentse neki a küldöttség érkezését. Bu­­danovics adminisztrátor azonban kije­lentette, hogy betegsége miatt nem fo­gadhatja a küldöttséget. Cvijin Albert ekkor arra kérte az adminisztrátort, hogy engedje meg, hogy a küldöttséget Szkenderovics Ante adminisztrátori tit­kár fogadja. Az adminisztrátor azonban ebbe nem egyezett bele, mire Cvijin Al­bert társaival elhagyta az adminisztra­­turát és a küldöttség tagjaival közölte, hogy az adminisztrátor nem hajlandó fo­gadni őket. A hidasiak értesülése szerint Budano­­vics Lajos adminisztrátornak az az ál­láspontja, hogy Kovács Ferenc káplánt fiatal kora miatt és plébánost vizsga hiányában nem terjesztheti elő a városi tanácshoz kinevezésre. A küldöttség egy része ezután Hege­dűs Benjamin kanonokhoz, a másik ré­sze pedig Rajics Balázs plébánoshoz ment, akik azonban közölték a küldött­ség tagjaival, hogy az ügybe semmi be­leszólásuk nincs. A ludasiak nagyon nehezen hajlandók belenyugodni abba, hogy Kovács Ferenc kinevezésének törvényes akadályai vau­nak s most azon fáradoznak, hogy arra bírják az egyházi hatóságot, hogy Ko­vács káplánt adminisztrátori minőség­ben bízzák meg az elárvult ludasi plé­bánia vezetésével. Megalakult a pánázsiai szövetség Az Odesszában megkötött szerződés Anglia és Olaszország ellen irányul Milánóból jelentik: A Secolo Botrányosnak mondja az adókivetést interpellációjában Sztrilich Béla képviselő Fontosabb az adókivető bizottságban az államnyelv tudása, mint a helyi viszonyok ismerete — Napidijat tizet az adózó, mert megadóztatják — Kik az ana­­cionalisták és kik a nacionalisták? Az egész Vajdaság nyög az adóterhek alatt

Next

/
Thumbnails
Contents