Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-06 / 276. szám

T926. október 6. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. „Agitáljatok a halotthamvasztás érdekében" — kívánja a csehszlovák képvise­lőktől egy bs'Ogradi egyesiile A csehszlovák parlamenti képviselők beogradi tartózkodása alkalmat adott egy olyan akcióra, amelyre bizonyosan senki se számított. Van Beogradban egy »Oganj« nevű egyesület, amely a holt­testek elégetését propagálja s már két év­tizede, hogy a halottak földi maradvá­nyainak modernebb, hygienikusabb, esz­­tétikusabb és gazdaságosabb eltakarí­tási módjáért küzd. Dr. Kujundzsics Vojiszláv orvos, az egyesület megalapítója nyílt levelet in­téz a csehszlovák vendégekhez, akiket fölszólít, hogy közöljék jugoszláv kol­légáikkal: 'hogy Csehszlovákiában már 1919-ben az egészségügyi törvényt kiegészítették azzal, hogy megengedték a fakultativ­­halottégetést. Hogy a csehszlovák kor­mány szabályrendeletben kihirdette a halottégetési törvény alkalmazását és hogy azóta Csehszlovákiában hét vá­rosban müködiik krematórium s most van folyamatban három uj halottégető építése. Az elmúlt évben több mint tizen­kétezer halottégetés történt és például a prágai krematóriumban, amely két kemencével naponta üzemben van, már kiváló személyiségeket is elégetett, mint Kasin pénzügyminiszter, Kalina képvi­selő, Vanicsek szoikolvezető és a leg­utóbbi repülő-katasztrófa áldozatait szin­tén elhamvasztották. Megállapítja a nyílt levél, hogy Beo­­grád hivatott arra, hogy a Balkánon el­sőnek valósítsa meg azt a kulturális vív­mányt, amit a krematórium jelent. Mind­amellett kérdéses, hogy a csehszlovák képviselők eleget tesznek-e a halottham­vasztás eszméjének lelkes propagátorá­­tól kapott felszólításnak, hogy a beo­gradi parlamentben előadást tartsanak a halottégetésről. Divatos mánia a fiatalemberek öngyilkossága A sebesicsi öngyilkosjelölí másodszor kereste a halált Hirt adtunk arról a titokzatos ön­gyilkossági kísérletről, amelynek szin­tere Herzog László sebesicsi szállás ál­dozata pedig Gangl Lóránt beogradi fiatalember volt. Kedden Szuboticá'a ér­kezett az öngyilkosjelölt mostohaapja, Brankovan Dragisa beogradi mérnök, aki megérkezése után nyombad a rendőrségre sietett, ahol felkereste Cankovics Miodrág rendőrkap'tányt, aki a titokzatos öngyilkossági ügyben a nyomozást vezeti. Cankovics rendőr­­kapitány közölte a fiú mostohaapjával gyanúját, hogy Gangl nem vigyázatlan­ságból, hanem öngyilkossági szándék­ból lőtt magára. BrankovaA Dragisa ezután elmondotta a rendőrkapitány­nak, hogy mostohafia már a múlt év­ben öngyilkosságot kísérelt meg, de idejében észrevették és kivették kezé­ből a revolvert. A fiú barátai utólag el­mesélték, hogy Gangl azóta is állandóan az öngyilkosság gondolatával foglal­kozott. Többször hangoztatta barátai előtt, hogy számára nagyon nehéz az élet, amely nem nyújt neki semmi gyönyörű­séget. Az első öngyilkossági kísérlet óta mostohaapja jelentékenyen leszállí­totta zsebpénzét is, hogy ne vehessen magának revolvert. Különben sem volt szüksége semmire, mert minderijrel el­látták s mostohaapjánál, kinek nagy palotája van a fővárosban, minden ké­nyelme meg volt, azonban á fiatalem­ber sohasem volt megelégedett. A múlt héten Szuboticára jött látogatóba is­merőseihez. A mérnök hétfőn reggel kapta meg a rendőrség táviratát, amelyben értesí­tik, hogy a fiú súlyosan megsebesült. Rögtön tudta, hogy mostohafia ön­gyilkossági kísérletet követett el. Brankovan azonban nem tudott felvilá­gosítást adni arra nézve, hogy a fiú miért akart megválni az élettől. mudiiss. ilxßti az egész fiatalság — mondta izgatottan — divatos mániái vannak, divatosan akarnak meghalni. Brankovan Dragisa ezután megláto­gatta a fiút a közkórházban, ahol Gangl sírva fakadt, amikor megpillantotta mostohaapját. Azonban most is meg­maradt előbbi állítása mellett, hogy vé- Ictlenségből lőtt magára Hercog intéző­jének revolveréből. A rendőrség az ügyben, befejezte a nyomozást. Bácsmegys az árvízkárosultakért A közgyűlés megs, savazta a három és félmilliós segélyt Szomborból jelentik: Bács vármegye kiszélesített tanácsa kedden délelőtt Raics Szvetiszláv alispán elnöklete alatt közgyűlést tartott. Minthogy az állan­dó választmány hétfői ülésén már telje­sen letárgyalta a 949 pontból álló tárgy­­sorozatot, a keddi közgyűlés minden vita nélkül folyt le. A közgyűlés legjelentősebb határoza­ta -az volt, hogy az állandó választmány javaslatára három és félmillió dinárt utalt ki az árvízkárosultak segélyezésé­re. Ebből a pénzből egymillió dinár készpénzsegély kiutalását javasolta az állandó választmány, mig a többi össze­get házak felépítésére és az árvíz elleni védekezésnél igénybe vett anyagok ki­fizetésére fordítják. A közgyűlésen Gavrilovics Ottó képviselő indítvá­nyára elvetették az állandó választ­mánynak azt a javaslatát, hogy az egymillió dinár készpénzségélvt a beo gradi Vöröskereszt ' Egyesülethez jut tassák, hanem úgy határoztak, hogy i pénzen gabonát vásárolnak és a gabo nát egy bizottság, amelynek elnöke Petrovies Milivoj főispán lesz. ossza ki az árvízkárosultak között. A közgyűlés* ezután jóváhagyta az 1927—1928. évi útépítési költségvetést­­valamint a noviszadi főbírói hivatal felépítésére szükséges félmillió dináros előirányzatot. Több községnek megen gedte á közgyűlés, hogy anyagilag is támogathassák a Bácsmegyei Gazdasá gi Egyesületet, a Gajretet és a bácskai Tűzoltó Szövetséget. Jóváhagyták ez után több község zárszámadását. Végül a közgyűlés elfogadta a vár­megye pótköltségvetését, amelv hat és félmillió dinárt irányoz elő különböző beruházásokra. Németországszázmilliófontotajánlott a Saar-medence kiürítése ellenében Angol hire Briand és Stresemann szenzációs megállapodá­sáról — Közös német-francia terv az orosz újjáépítésre nézve Franciaország álliióiag hozzájárul Ausztriának Németország­hoz való csatlakozásához — A Poincaré-kormány helyzete megrendült Párisból jelentik: A politikai hely­zet erősen kiélesedett, mert a Poinca­ré takarékossági intézkedései ellen megindított országos mozgalom mind erősebbé válik. Politikai körök­ben számolnak azzal, hogy Poincaré ellentétbe kerül az or­szág közhangulatával. A parlamenttől kapott felhatalmazás alapján Poincaré a takarékossági in­tézkedéseket rendeletek alakjában hajtotta végre, azonban súlyos bonyodalmak származ­hatnak, ha e rendeletek végre­hajtására és parlamenti ratifi­kálásra kerül sor. Már Poincaré híveiben is nagyon ideges a hangulat és nyíltan beszél­nek arról, hogy Poincaré nem marad a helyén, hogyha megnehezítik a helyze­tét. A válságos helyzet kiélesedése el­sősorban Briand terveit érinti. Egy­re több. információ szól amellett, hogy Briand és Stresemann thoiry-i eszmecseréje során a gazdasági kér­dések játszották a legnagyobb sze­repet. Angol forrásból származó hi­­rek szerint Stresemann százmillió fontot és jelentékeny gazdasági előnyö­ket ajánlott fel Franciaország­nak a Saar-medence idöeiőtti visszaadásáért. A gazdasági előnyök között fontos szerepet játszik az orosz újjáépítésre vonatkozó német-francia tervezet. A Briand—Stresemann-féle tervezet gazdasági pontjainál is jelentősebbek azonban — ugyancsak angol forrás­ból származó hirek szerint — a ter­vezet politikai pontjai. Állítólag Franciaország kész arra. hogy felhagy a kisantant államok tá­mogatásával és csak Lengyel­­országgal szemben követel bi­zonyos német garanciákat. Nagyon fontosaknak ítélik meg aza­­kat a gyakori tanácskozásokat, ami­ket Briand és Stresemann a genfi lengyel kiküldöttekkel folytattak. E megbeszélések hír szerint szenzációs eredménnyel végződtek, amelyeknek hatása az egész középeurópai hely­zetet megváltoztathatja. Ugyanis Franciaország a lengyeleknek nyújtandó garancia ellenében hozzájárulását adta Ausztriá­nak Németországgal való egye­­■wm* t: • > sütéséhez. E hivatalosan még meg nem erő­sített híreknek tulajdonítják London­ban, hogy Chamberlain közvetlenül a genfi tanácskozások után indult el Földközi tengeri útjára és találko­zott Livornóban Mussolinivel. A li­­vornói tanácskozásnak nagy jelentő­séget tulajdonítanak, mert Olaszországot még Angliánál is közvetlenebbül érintik Briand és Stresemann megállapodásai. Olaszországot óriási érdekei fű­zik ahhoz, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlako­zását megakadályozza, mert a csatlakozás bekövetkezte esetén Olaszországnak számolni kell azzal az eséllyel, hogy a gyenge és kis Ausztria helyett egy nyolcvan­­milliós erős Németország lesz a szomszédja. Ez a helyzet kényszeri­­tette Olaszországot arra, hogy a né­met-francia tárgyalásokból szintén kimaradt Anglia felé keressen köze­ledést. Párisi jól informált körökben nem erősítik meg, de nem is, cáfolják eze­ket az angol forrásból eredő híreket, azt azonban jól tudják, hogy Briand és Stresemann terveinek végrehaj­tásához és realizálásához nyugodt politikai atmoszféra szükséges, ami­re azonban a mai helyzetben Fran­ciaországban alig van kilátás. Londoni jelentés szerint a Times keddi vezércikkében újból foglalkozik az általános európai politikai hely­zettel és leszögezi, hogy a livornói és thoiry-i találkozások semmiféle okszerű összefüggésben nincsenek egymással. A lap szerint a livornói találkozás akkor is megtörtént vol­na, ha Stresemann és Briand nem ültek volna össze Thoiryban és aki ennek az ellenkezőjét állítja, az tájé­kozatlan az európai politika kérdésé- Chamberlain és Briand párisi találkozása újabb bizonyítékai annak, hogy Franciaország és Anglia szövetsége az a sark­pont, amelyre az európai béke felépül. Ezzel kapcsolatban döntő jelentősé­get tulajdonit a Times Stresemann kölni beszédének és azt a vélemé­nyét fejezi ki, hogy a német külügyminiszter beszé­de nyomatékos visszhangja volt a locarnói és thoiry-i politiká­nak. Stresemann kölni beszédének az­zal a részével kapcsolatban, amely­ben a német külügyminiszter Ameri­ka morális és pénzügyi támogatásá­ról beszél, a Times megállapítja, hogy ♦ Amerika közreműködése leg­alább is nagyon bizonytalan. Amerika elsősorban elvárja, hogy Franciaország ratifikálja a Washing­tonban kötött adósságrendező egyez­ményt, amire egyelőre nem sok kilá­tás van. Az amerikai adósságrendező egyezmény ratifikálása óriási nehézségekbe ütközik és nem lehetetlen, hogy e kérdés miatt a Poincaré-kormány meg fog bukni, ami beláthatatlan következmények­kel járhat és könnyen rombadönt­­het mindent, amit a francia kormány külpolitikájának az utolsó hetekben sikerült elérni. A lap washingtoni jelentése sze­rint Burton szenátor, a háborús adósságrendező bizottság tagja hét­főn visszaérkezett európai tanul­­mányutjáról és Mellon pénzügyi ál­lamtitkár jelenlétében részletesen beszámolt Coolidge elnöknek euró­pai tapasztalatairól. Az újságírók előtt Burton sze­nátor kijelentette, hogy véle­ménye szerint valamennyi eu­rópai adós állam meg fogja kí­sérelni a háborús adósságok tel­jes törlését amiről az Egyesült-Államok kormá­ny hallani sem akar. Burton meg van győződve arról, hogy Franciaország végeredményé­ben mégis ratifikálni fogja a washingtoni adósság-rendező egyezményt bár kétségtelen, hogy előzőén még egy utolsó kísérletet fog tenni, hogy a német jóvátételi fizetésekkel kap­csolatban a biztosíték záradékát fel­vétesse az egyezménybe. Sírnak a lányok .. . Petrovies Szueliszláu nem jön haza Petrovies Szvetiszlávról, a noviszadi származású világhírű filmművészről. az utóbbi napokban az a hír volt elterjed­ve, hogy Amerikába készül és amerikai útját megelőzőleg meglátogatja Novi­­szadon lakó szüleit. Petrovies Szvetiszláv most hosszabb levelet intézett szüleihez, amelyben köz­li velük, hogy tervezett amerikai útja és így noviszadi látogatása is elmarad. Petrovies Szvetiszláv már hónapok óta Nizzában tartózkodik, ahol a Metro Goldwyn amerikai niagy filmvállalat ré­szére dolgozik. A Metro Goldwyn fő­telepe és központja Hollywoodban van, de Nizzában európai fiókot szervezett, amely önállóan készit filmeket és a melynek ólén Pex Ingram, a hírese ren­dező áll, akinek kedvéért a Metro Niz­zában szervezte meg európai fiókját. Pex Ingram repülőtiszt volt. lezuhant, súlyosan összezúzta magát, úgyhogy melle behorpadt és csak á nizzai klímát bírja el a tüdeje. Ezért van a Metrónak Nizzában fiókja. Rexet pár hét előtt a hollywoodi központ Amerikába szólítot­ta, Rex oda is utazott és ott tartózko­dását attól tette függővé, hogy a holly­woodi klíma megfelel-e beteg szerveze­tének? Rex néhány heti tartózkodás után azt táviratozta Petrovies Szveti­­szlávnak, hogy visszatér Nizzába és így Petrovies tervbevett amerikai útja is el­marad, mert Rexxe! együtt Nizzában fog tovább dolgozni. Petrovies levelében kilátásba helyezi^ hogy mihelyt módjában lesz, lejön ha-, zájába, szükebb környezetébe Novi­­szadra.

Next

/
Thumbnails
Contents