Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-06 / 276. szám

6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 6, Gyilkosság az életbiztosítási összegért Életfogyt glani fegyházra ítélték a gyilkos salzburgi fogtechnikust Salzburgból jelentik: A salzburgi es­­küdtbiróság hétfőn tárgyalta a gyilkos­sággal és csalással vádolt jó-nódu Payerleitner Károly fogtechnikusnak és mostohiafivérének, a nála alkalmazót Schwartz Ferenc fogtechnikusnak bün­­pörét. Payerleitner és »Schwartz ez év május tizenharmadikán magukkal vitték a náluk alkalmazott Berger András fogtechnikus-segédet egy kirándulásra és a Schafberg egy meredek kiszögelésé­­ről, harminc méter magasságból letaszí­tották. A szerencsétlen ember összetört tagokkal terült el ia mélységben és pár nappal később meghalt. Payerleitner né­hány nappal a kirándulás előtt bizto­síttatta Bergert, amikor azonban az életbiztosítási járadékot fel akarta ven­ni, a biztosítótársaságnak gyanús volt az ügy és csalás miatt tett feljelentést a fogtechnikus ellen. A rendőrség által megindított nyomozás azután kiderí­tette, hogy Payerleitner és Schwartz gyilkolták meg Bergert. A bünügy hétfői tárgyalásán Payeir­­leitner változatlanul tagadta a gyilkos­ság elkövetését, Schwartz azonban be­ismerte, hogy mostohafivére hétezer shillinget ígért neki arra az esetre, ha segédkezik neki- a gyilkosságban. Az esküdtszék Payerleitnert életfogytig­lani fegyházra, Schwiartzot pedig tizen­öt évi súlyos börtönre Ítélte. Az ajándékbirtok Miért kaptak földbirtokot a Bács­almásról menekült bnnyevácgazdák A Bácsmegyei Napló augusztus 31-iki számában hirt adott arról, hogy két bu­­iiyevác kisbirtokostól, akik a bajai há­romszög kiürítése után S. H. S. területre jöttek át, visszavették azokat a földeket, amelyeket az illetők részére magyaror­szági állampolgárok itteni birtokából ki­utaltak. Az egyik birtokos, Rudics Si­mon most terjedelmes levelet intézett hozzánk, amely rávilágít arra, hogy mi­lyen türelmetlenséggel kezelték a hatá­ron túl is azoknak az ügyét, akik a nem­zetiségi összetartozás szavát követve, éltek azzal a jogukkal, hogy lakóhelyü­ket S. H. S. területre tették át. Rudics Simon a következőket Írja: — A bajai háromszög kiürítése után egyesek bosszútól és nemzeti gyűlölettől vezettetve igyekeztek ártani nekem s hamis vádakat és rágalmakat koholtak ellenem. Én a megszállás ideje alatt sen­kinek egy hajszálnyit nem ártottam, sőt mindenkinek segíteni akartam. Az igaz, hogy 1919-ben részt vettem abban a kül­döttségben, amely Párisban a bajai há­romszögnek Jugoszláviához való csato­lása érdekében fáradozott a békekonfe­rencián. — Emiatt a gyűlölet és az üldözés va­lóságos áradata zudult rám, úgy hogy nem tartottam lehetőnek, hogy a szerb hadsereg távozása után is Bácsalmáson maradjak, hanem földjeimet, üzletemet feleségemre bizva, bejöttem Szuboticára. Feleségemnek sikerült ideiglenes szerző­déssel ingatlanaim egy részét eladni. A bácsalmási felelős és felelőtlen hazafiak túlbuzgósága a szerződés perfektuálását megakadályozta, mert »hazaárulás«, »fel­ségsértés« és »sikkasztás« címén bűn­ügyi zárlatot rendeltettek el minden ingó és ingatlan vagyonomra. Noha ez az in­tézkedés ellentétben állt a trianoni béke­­szerződés 76-ik szakaszával, amely min­denkinek biztosítja, hogy politikai állás­foglalása miatt üldöztetésben nem lehet része s noha a szekszárdi törvényszék az összes vádak alól felmentett, renge­teg kárt okozott nekem. — Házamat 1922 februárban Glied Adolf szuboticai lakos közvetítésével eladtam, a vevő a szerződés szerint akkor volt köteles fizetni, amikor a házba beköltö­zik. A házat azonban elfoglalta előbb a magyar katonai, később a csendörpa­­ranésnokság. A vevő, akinek a ház ne­vére került, csak 1925-ben léphetett tény­leges birtokba hosszú huza-vona után. Nekem, akkor, meg, is fizette £ 150.000 dinárt, de ennek vásárló ereje akkor lé­nyegesen kevesebb volt. — Ötven katasztrális hold kitűnő földem volt, tanyával, fundus instruktussal. Nem birtam eladni, mert bűnügyi zárlat alatt Állt. Megpróbáltam a zárlatot feloldani, de megbízott ügyvédemet a hivatalos személyek mindenütt azzal fogadták: — Nem szégyenli magát, egy haza­áruló érdekében jár el! — Ingóságaimat: bor, pálinka és tüzi­­faraktáramat széthordták, követelései­met Bácsalmás község pénztára javára hajtották be s noha minden ellenem emelt vád alól felmentettek, elkobzott ingóságaim értékét nem téritették meg. — Kénytelen voltam a hágai döntőbí­róság előtt a magyar állam ellen 800.000 dinár károm megtérítésére pert inditani. — Ezek voltak az alapjai annak, hogy az S. H. S. kormány kártérítés fejében átadta nekem Hoffmann Károly bácsal­mási lakos 70 holdas birtokát. Ezt azon­ban én soha nem kértem. Az is igaz, hogy Hoffman megnyerte ellenem a Ma­gyarországon megindított kártérítési pe­rét, de én e per során, mint »hazaáruló«, nem védekezhettem. Tény, hogy én Hoffmannal semmiféle jogviszonyban nem álltam, a földjét nem én vettem el, hanem az S. H. S. hatóságok s ő nem is perelhetett engem, hanem csakis az S. H. S. államot, aminthogy én sem egye­seket, hanem a magyar államot pereltem Hágában, — A közeljövőben be fog bizonyulni, hogy úgy én, mint Hoffmann is áldoza­tai vagyunk az elmúlt évek gyűlölködő bosszupolitikájának, amely már nagyon sok esetben békés és ártatlan polgárok anyagi károsodását és személyi üldözé­sét eredményezte úgy itt, mint Magyar­­országon. Eddig Rudics Sima nyilatkozata. A jugoszláv-magyar közeledés érdeke megkívánja, hogy a múltak kínos, kisértő emlékeit s ezeket az igaztalan üldözése­ket már egyszer likvidálják. félmillió dinárt sikkasztott egy rumai gabona-cég főnöke A sikkasztót letartóztatták és Mitrovicára szállították Rumáról jelentik: A rumai rendőrség kedden letartóztatta Handler Pál rumai kereskedőt, a zagrebi Decos R. T. ga­bona-cég rumai fiókjának vezetőjét, aki­ről kiderült, hogy a cég kárára több­­százezer dináros sikkasztást követett el. A cég zagrebi központja hétfőn várat­lanul rovancsolást rendelt el a rumai fiókvállalatnál és a rovancsolás meg­tartására a központ egyik magasrangu hivatalnoka utazott ki Rumára. A köny­vek átvizsgálása alkalmával oly. teher­tételeket találtak, amelyekről a zagrebi cégnek nincs tudomása. Ezek a tételek többszázezer dinárt tesznek ki, mire a rovancsoló tisztviselő magyarázatot kért Handlertől. Handler beismerte, hogy kü­lönböző spekulációk miatt súlyos vesz­teségei voltak és ezeknek a fedezésére többször vett fel kölcsönt a vállalat ter­hére. A rovancsoló tisztviselő nyomban feljelentést tett a rendőrségen, amely letartóztatta Kandiért és kihallgatása után átadta a mitrovicai ügyészségnek. Handler letartóztatása nagy szenzá­ciót keltett Rumán, ahol a város társa­dalmi életében vezető szerepet játszott Egy évvel ezelőtt nősült Svájcból és rendkívül költekezőén élt. Azt még nem sikerült megállapítani pontosan, hogy mennyit sikkasztott Handler, azonban az eddigi jelentések szerint az elsikkasz­tott összeg meghaladja a félmillió di­nárt. KI asaranytól ' ' i?r r-i i >. . Franciaországban mindenki szabadulni akar az aranypénztől Párisitől jelentik: A francia jegy­bank fő’intézetei és vidéki fiókjai még mindig ostrom alatt állanak, mert a közönség tömegesen akarja az arany- és ezüstpénzt a napi ár­folyamon beváltani. Az aranybevál­tás hétfőn Lyonban zavargásokra vezetett. Mintegy ezer ember várt türelmetlenül a jegybank lyoni inté­zete előtt és miután a beváltás las­san ment, a tömeg mind türelmet­lenebbé vált, zajongott és ellepte az úttestet is, úgyhogy csakhamar tel­jesen felbomlott a rend és a tömeg megakadályozta a közlekedő ieuu­­nyolitását is. Rendőröknek kellett kivonulni, akik az uccáról a jegy­bank udvarára kényszeritették a tö­meget és ott kettes sorokba állítot­ták. Még súlyosabb zavargások voltak Tóul ónban, ahol valamiképpen hire ment annak, hogy hétfő az arany- és ezüstbeváltás utolsó napja. Ezért olyan hatalmas tömeg verődött ösz­­sze a jegybank fiókja előtt és a tö­meg olyan fenyegető magatartást tanúsított, hogy lovasrendőrök vo­nultak ki. akik végül is beleugrattak a tömeg közé. Egy asszonyt majd­nem agyonnyomtak, harminc ember pedig többé-kevésbé súlyosan meg­sebesült. Egy rendőrt a tömeg le­­ráncigált a lóról és súlyosan bántal­mazott. Az aranytól való szabadulás vá­gyára jellemző, hogy maga a jegy­bank párisi főintézete a hétfői na­pon másfélmillió aranyfrankot vál­tott be. Megkezdődött a frankpör kúriai Csütörtökre várható az Ítélet Budapestről jelentik: A kúria kedden kezdte meg a frankhamisitási ügy fő­­tárgyialását. A frankügy iránt az érdek­lődés teljesen ellanyhult már és a kúriai tárgyaláson inkább csak szakemberek vettek részt. A rendőrség naev készült­séggel vonult ki a kúriai tárgyalásra is, ahol azonban a védőkön, újságírókon és két-három kisebb vádlotton kívül alig jelent meg érdeklődő. A rendőrök a tárgyalóterem ajtajában olyan szigo­rúan igazoltatták a belépőket, hogy dr. Ulain Ferencet, Windischgraetz védőiét sem akarták bebocsátani. amiből parázs botrány keletkezett, mert Ulain méltat­lankodva és hangosan vitatkozott a | rendőrökkel. A tárgyalást tiz óra után nyitotta »eg Ráül Zsigmcod, a kurja másodel­nöke és megállapította, hogy a védők valamennyien megjelentek. A vádat Varga Ferenc koronaügyész képviseli és mellette helyet foglal a kúriai tár­gyaláson Polgár Viktor koronaügyész­­helyettes is. A tárgyalás megnyitása után Mendelényi László dr. kúriai bíró ismertette a pöriratokból a frankhami­sítás jólismert tényállását. Az előadó hangoztatta, hogy megállapítást nyert, hogy az akció célja valóban hazafias cél volt, egy a területi integritással ösz­­szefüggő cél, amely a Csehszlovákiában folyó választási propagandára szükséges eszközök megteremtésére irányult. Szerdán kerül sor a vád- és védő­beszédek elmondására és a kúria való­színűleg csütörtökön délelőtt hirdeti ki az Ítéletet. Nittit meg akarják fosztani olasz Állampolgárságától Október vég-ón hívják össze az olasz kamarát Rómából jelentik: A kormány fél­­hivatalos lapja, a Tribune heves tá­madást intéz Nitti volt olasz minisz­terelnök, a neves pacifista politikus ellen, akit azzal vádol, hogy az ő kezébe futnak össze a fasiszta-elle­nes mozgalom szálai. A lap felszó­lítja a külföldön élő olaszokat el­lenőrző bizottságot, hogy vonja meg Nittitől az olasz ál­lampolgárságot. Mussolini a kamara elnökével hosszabb megbeszélést folytatott, melyen elhatározták, hogy a kamara őszi ülésszakát októ­ber végén összehívják és már az első ülésen nepirendre tű­zik a halálbüntetés bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, szóló törvényjavaslatot. Ki fuvarozhat vámárut a vasútról? A szuboticai vasutigazgatóság árdrágító rendelete A szuboticai vasutigazgatóság ren­deletet adott ki. hogy a külföldi vám­árut a jövőben csak a vasúti szállító szállíthatja ki a kereskedő raktárába. Ez a rendelet a kereskedők köré­ben nagy elégedetlenséget keltett, mert az eddigi négyszáz dináros fu­vardíj helyett a vasúti speditőrnek ezeregyszáz dinárt kell fizetniük. Még jobban sújtja ez a rendelet azo­kat a kereskedőket, akiknek saját kocsijuk vagy autójuk van, mert en­nek ellenére idegen szállítóhoz kell fordulniok. A vajdasági kereskedők erélyes akcióra készülnek, hogy a rendele­tet vonják vissza, mert ez elsősorban a fogyasztó közönség érdekeit ve­szélyezteti. Ngolc év után kiírják Szomborban az ipar­­testületi választásokat Szomborból jelentik: Szomborban az impériumváltozás után felfüggesztették az ipartestület akkori vezetőségét és az elsőfokú iparhatóság előterjesztésére uj vezetőséget neveztek ki az ipartestület élére. A szombori iparosok több ízben indítottak akciót, hogy választások ré­vén állíthassanak vezetőséget az ipar­testület élére, ezek az akciók azonban nyolc éven át eredménytelenül jártak. Az iparosok már le is mondtak arról, hogy egyhamar sor kerüljön az ipartes­tületi választások kiírására, amikor a napokban váratlan fordulat történt. Az ipartestület jelenlegi elnöke, Igyus­­ki Péter ugyanis mozgalmat indított az ipartestületi választások kiírása érde­kében és bizalmas értekezletre hívta össze a vezetőség tagjait. Az értekezlet eredményeképpen küldöttség ikereste fel Eremin György rendőrfőkapitányt, akit kért, hogy tegyen lépéseket a vá­lasztások megtartása érdekében. A -kül­döttség azt a javaslatot tette, hogy csak szláv nemzetiségű elnök legyen vá­lasztható, azonkívül a vezetőség fele is szláv, mig a másik feie magyar és né­met nemzetiségű iparosokból álljon. Ere­min főkapitány a javaslatot elfogadta és Ígéreteit tett, hogy megteszi a szüksé­ges lépéseket az ipartestületi választá­sok mielőbbi kiírásának engedélyezése iránt. I ENGLESKI MAGAZIN f { fiókja BeograJ, Vuka Karadž'ća 18 f ♦ f ♦ Mértékosztály legfinomabb férfiruhákra | Fehérnemű mérték után { ♦ Különlegesség: kész angol ulsterek, rag- j ♦ lánok, eredeti „ B u r b e r y s“ esőköpeny ♦ J Sportruházati különlegességek 3310 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents