Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-05 / 275. szám
12 OLDAL « ÁRA 1'/, DINAR Poštarina plaćeiuiofttomd XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 KEDD október 5. 275. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn dalban Telefon: Kiadólílvatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 ■m— Előfizetési ár negyedévre 150 dia. Szerkesztőség: Zmsj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Ztr.aj Jovin trg 3. (Minerva palota) Páneurópa Az elme termöerejének legfőbb tápláléka a nyomorúság. Minden korszokalkotó eszmeáramlat a szenvedések méhéből születik és a bukások martiriumán keresztül serdül föl a fejlődésnek arra a fokára, ahol a gondolat újabb mozgalmának kiin-1 dulópontjává lesz. Szegények és porbasujtottak-, álomlátó leikéből fakadt a kérész- j ténység, amely az ókor kiélt kultúráját megdöntötte. A jobbágysorsban sínylődő parasztság szabadságvágya és az elnyomott népek nemzeti függetlenségre törő küzdelme ndott szárnyat a reformációnak, a mely a középkor miszticizmusa és csodaváró fatalizmusa helyébe a kritika szellemét iktatta. A tizenhatodik század optimizmusa nyomán támadt csalódottság volt • a flottabázisa az antireformációnak, amikor elindult, hogy a katholicizmus elvesztett pozícióit visszahódítsa. A kolonicsi irányelvet, hogy a népet előbb koldussá, aztán katolikussá kell tenni, visszahatásul a voltairi felvilágosodottság követte. Nagy Frigyes, II. Katalin és II. József nem sejthették, hogy az ő »aufklärista« abszolutizmusuk a forradalom szálláscsináloja. A szabadság, egyenlőség és testvériség zászlaja alatt'a IffiTPÜTi förtRídítlom húszéves háborút zuditott Európára, amelynek gazdasági kimerültségéből és a tömegmészárlástól való irtózatából szivta életnedveit a szentszövetség reakciója. A gazdasági és szociális problémák megoldatlansága vezetett a tizenkilencedik század derekán a demokratikus újjászületésre és a központi hatalmak különböző népfajokat mesterséges egységbe abroncsoló .centralizmusából robbant ki a vrlág legnagyobb háborúja, a mely három monarchia romjain uj nemzeti államokat épített föl. Alig fogtak hozzá a hadicélok elérése után Európa' rekonstrukciójának munkájához, csakhamar nyilvánvalóvá lett, hogy a nemzetek sokkal messzebbre távolodtak egymástól. semmint a háború pusztításainak jóvátételéhez szükséges nemzetközi együttműködés keresztülvihető volna. A nacionalista elfogultság kifogyhatatlan volt az országok csereforgalmát akadályozó rendszabályok Meszelésében. Vámhatárokat állítottak fel, utlevélkényszert léptettek életbe és egyetlenegy lehetőséget sem mulasztottak el Európa gazdasági válságának kimélyitésére. Össze kellett csapni a gondoknak a fejünk fölött, hogy a kibontakozás útját észrevegyük. Az államok nemzeti függetlensége csak a gazdasági boldogulás feltételeinek megteremtése által válik reális értékké, viszont ezeket a feltételeket csak a nemzetek közös érdekeinek kultusza biztosíthatja. Az Európát szorongató nyomor nyitotta meg az elméket ennek az igazságnak befogadására és igy sarjadt ki a nemzeti ideálok' megvalósulásából az uj koreszme: Páneurópa, amelynek vasárnap volt a zászlóbontása Bécsben. Loebe dr., a német birodalmi gyűlés elnöke ismertette a páneurópai kongresszus célját s kijelentette, hogy eljön az az idő, amikor Európának egységes kereskedelmi joga, egységes szociálpolitikája és egységes pénze lesz, az az Európa pedig, áuoelyet harminc egymástól szétszakított, egymással versengő és egymást gyűlölő ország alkot, el fog tűnni a történelem sülyesztőjében. Csatlakoznak a német birodalmi gyűlés elnökének ehhez a felfogásához Caillaitx, Herriot és Painlevé is, akik nem jelentek ugyan meg a kongresszuson, de a 'francia kiküldöttek utján bejelentették, hogy a páneurópai mozgalmat teljes erejükkel támogatják. Csaknem valamenynyi európai állam politikai életének celebritásai résztvesznek ebben a nagyjelentőségű akcióban, ami annak a jele, hogy Coudenhove-Kalergi gróf kezdeményezése nem tartozik az utópiák birodalmába, hanem ideológiai uttörés az Európai Egyesült-Államok gyakorlati szükségességének szolgálatában. Európa gazdasági talpraállitását az a körülmény nehezítette meg, hogy a háború után felmerült politikai kérdéseket szigorúan a nemzeti elkülönülés szellemében rendezték. Ennek a bajnak részleges korrektivumául lépett kartellba a német, francia és belga nehézipar és készül megegyezés az utódállamok vasipara között is. A gazdasági szanálás módozatait puhatoló szakértelem tehát párhuzamosan halad a Páneurópa tervét érlelő lelkesedéssel. És éppen ebben az egyezésben van a legkomolyabb garanciája annak, hogy a páneurópai kongresszuson nem légvárakat emelnek, hanem az európai fejlődés egy uj szakának vezetőgondolatát szövegezik meg, amely az eszmék legkövérebb térvényéből, az általános nyomorúságból kelt ki. Meghiúsult a jugoszláv-magyar színházi béke Elmarad a reogradi Opera budapesti vendégszereplése, mert a közei tatásügyi miniszter megtagadta a költségek kiutalását A beogradi Nemzeti Szinház operaegyüttese — mint ismeretes — e hó folyamán akart Budapesten vendégszerepelni a »Borisz Gudonov« cimü opera előadásával. A vendégszereplés annyira biztosítottnak látszott, hogv a budapesti jugoszláv követ nyilatkozott is róla és örömét fejezte ki afölött, hogy a két állam közt kulturális téren is közeledés jön létre. Annál nagyobb meglepetést kelt az a hir, hogy Trifunovics Misa közoktatásügyi miniszter az operaegyüttes vendégszereolésének kiadásaihoz nem járult hozzá és igy —ni ii»;ijsZmS;:SIVWj2SS3!^^S^ISSSSSBssbb a jugoszláv-magyar kölcsönös színházi vendégszereplés terve véglegesen lekerül a napirendöröl. Arról még nincs hir, hogy a közoktatásügyi miniszter a budapesti vendégszereplés költségeinek kiutalását milyen indokolással ragadta meg. A nemzetgyűlés ünnepi illésen üdvözölte a csehszlovák képviselőket Trifkovics Márké beszéde a juoosziáv-esehszlovák testvériségről! A vendégek látogatása a beogradi városházán — Soukup cseh-; sz’ovák képviselő átuyujtotía Ktsmanudi polgármesternek Prága város ajándékát, egy díszes serleget tüiagoszláv-csehszlovák együttes ülés a parlamentben Beográdbó! jelentik: Tömött pad-1 sorok és zsúfolt karzatok előtt nyilt j meg a parlament hétfői ülése, amely kizárólag a csehszlovák . képviselők látogatásának volt szentelve. Negyed tizenkettőkor jelent meg az ülésteremben a kormány élén IJzunovics Nikola miniszterelnök és ugyanakkor lépett be Trifkovics Márkó, a ház elnöke is Klofac, a csehszlovák szenátus és Malypetr, a csehszlovák képviselőház elnöke kíséretében. A belépő csehszlovák vendégeket a képviselők óriási lelkesedéssel fogadták. Trifkovics elnök megnyitotta az ülést és felszólította Kobasiea titkárt, hogy olvassa fel a múlt ülésről szóló jegyzőkönyvet, aminek megtörténte után az elnök kegyeletes szavakkal parentálta el a nemzetgyűlés halottjait: Gyurisics Márkó igazságügyminisztert és Radojevics Dragoljub radikális párti képviselőt. A nemzetgyűlés tagjai az elnök szavait állva hallgatták végig. Ezután Trifkovics elnök a következőket mondotta: — A mai ünnepélyes ülésünkön résztvesznek a csehszlovák parlament képviselői is. (Óriási éljenzés.) A mi szeretett vendégeink látogatása a csehszlovák nép testvéri érzésének tanuságtétele. Bejelentem, hogy a csehszlovák képviselők látogatására való tekintettel a nemzetgyűlés üléseit október 12-ikéig elnapolom. Mielőtt azonban tovább mennék, felolvasom a csehszlovák szenátus és képviselőház átiratát, amit az S. H. S. királyság nemzetgyűléséhez intézett. A csehszlovák parlament átirata a nemzetgyűléshez Az átirat igy hangzik: Amikor az S. H. S. királyság képviselői ló22-ben látogatást tettek Csehszlovákiában, az egész ország nagy lelkesedéssel fogadta őket. Szerencsések voltunk, hogy tanúságot tehettünk legforróbb érzéseinkről és hogy a két szláv nép és állam testvériesülése ismét kifejezésre juthatott. Most visszaadjuk ezt a látogatást azzal a mélységes szeretettel, amely népünk szivét áthatja és amely minden szerződésnél erősebb. — A mi népünk csodálta az önök hősi harcait, azt a legendás bátorságot, amely ritka a világtörténelemben. Politikusaink és képviselőink az önök politikusaival és képviselőivel együtt hadsereget szerveztek a világháború alatt a szabadság kivivására. — Mint a szabad Csehszlovákiának szabad polgárai felkerestük önöket, hogy hálát adjunk azokért a hősi cselekedetekért, a melyeket a közös ügy érdekében véghezvittek. Önök testvéri lelkesedéssel üdvözölték a mi csehszlovák zászlónkat Prágában és ml most rendkívül szerencsések vagyunk, hogy a szerb-horvát-szlovén zászló előtt tiszteleghetünk. Emlékezünk a múlt komoly pillanataira és az emlékekből hitet mentünk a jövőre. Újult erővel hiszszük, hogy kölcsönös szeretettel fogjuk megvédeni szabadságunkat és függetlenségünket, amely biztos támasza úgy a békének, mint az európai demokráciának. — Koszovopolje volt önöknél és a Fehér Hegy volt nálunk a letűnés napja. Együttesen fogunk küzdeni, hogy sem Koszovopolje, sem a Fehér Hegy többé rneg nem ismétlődjék. A mi megértésünk nem fogja tiirni, hogy bennünket a mi mostani helyzetünkben meghdborgassanak. Közös céljaink elérésére nyújtjuk baráti kezünket egymásnak. Az átiratot Klofác, a szenátus és Malypetr, a képviselőház elnöke írták alá. Trifkovics Márkó üdvözlő beszéde Trifkovics Márkó, a szkupstina elnöke az átirat felolvasása után a következő beszédet mondotta: — A felolvasott üdvözlés, amely a legnagyobb elismeréssel állapítja meg a szerb-horvát és szlovén nép hősiességét, újabb jele annak az igaz testvériségnek, mely bennünket és a
