Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-03 / 273. szám

1926. október 3. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 21. oldal Anglia és Oroszország összecsapásra készül Kínában A „mennyei birodalom" háromnegyed része kínai vörös csapatok kezében van Orosz tábornokok a kínai hadszíntéren A v''ágtörténelem egyik legfontosabb szak at készítik elő a távol Keleten. — a saját bajaival elíogalalt Európa legteljesebb közönye mellett Az ui ál­lamalakulás lázában vergődő Kina 400 millió polgára vetette bele magát az évek óta szüntelenül folyó polgárhábo­rú sodrába s a véres összevisszaság­ból. amely még a helyzettel ismerősek tisztánlátását is megzavarta, lassan-las­­san kibontakozik az uj Kina megszüle­tésének páratlan történelmi szinjátéka. Csmg-Cso-Lin Néevezer esztendő lezárt belső fejlő­dése után 1911 októberében ismerte meg Kina az európai politikai civilizá­ció. sorsdöntő mozgalmát: a forradal­mat. Dr. Szun-Yat-Szen megdönti a di­nasztiát. köztársaságot csinál Kínából, parlamenti alkotmánvt tervez, kiiritr a választásokat és előre kijelöli az utat. amelyet a »mennyei birodalomnak« húsz éven beiül meg kell tennie. Külső és belső konfliktusok, uiabb és újabb for­radalmi kísérletek drótsövénye barriká­­dozta el ezt az utat. amely végül is a szuverén hatalomra éhes tábornokok táborába vezetett. 1922-ben megkezdő­dött a három tábornok: Csang Cso-Lin, Feng-Yu-Sian és Vu-Pel-Fu négv esztendő óta váltakozó szerencsével folyó belső háborúja, amely kezdettől egyéni ambíciók törekedése volt, hogy végül is a gyarmati világhatalmak rop­pant erőpróbájává fejlődjék. A KÁOSZ URALMA Négv esztendő óta a káosz uralkodik Kínában. Ha szemléltetni akarnók a különböző katonai diktátorok. helyzetét, a roppant kínai birodalom részletekbe menő topográfiai ismeretére lenne szük­ség. Az északi birodalom ura: Csang- Cso-Lin ugvanis tavaly szövetséget kötött Vu-Pei-Fuval s közös erővel kergették el a vörös »nemzeti hadsere­get« Peking környékéről, ahol ugyan­csak közösen alakítottak kormányt. Alig néhány hónappal ezelőtt azonban Vu-Pei-Fut délről megtámadták a kan­tom »vörös kínaiak« s ekkor Csang- Cso-Lin úgy gondolta, hogy régi riváli­sának meggvengitése mindenképpen sa­lát uralmi lehetőségeit javítaná. Hóna­pokon keresztül ígérte tehát a támo­gatást. amely természetesen fölösleges lett akkor, armkor a kantornak Vu-Pej- Fut tönkreverték. De a személyes har­cok e szinte kómikus szinterét egy csa­pásra megváltoztatta a szívós kitartás­sal előrenyomuló vörös csapatok uiabb támadás. A kantoni vörösök elfoglal­ták az öt déli tartomány nagyobb ré­szét. közben pedig Feng-Yu-Siang. »a keresztény tábornok« átvette a Mangó­­liába visszavonult vörös nemzeti had­sereg vezetését, s megkezdte az előre­nyomulást a tábornokok ellen. így te­hát Peking. minden „befolyását elvesz­tette. s egész jelentősége a diplomáciai röoerezentálásra szorítkozik. A BÁBOK ÉS A MOZGATÓK Bízvást szürkének és eseménytelen­nek lehetne tartani ezt az epidemikussá vált polgárháborút, ha nem lenne egyre dróton rángatott bábiai a ielen két lez­­aiJuvubb Dol.iu-.ai hatalmának: Angliá­nak és Oroszországnak. Az angol kon­zervatív párt bizottságot meneszt Moszkvába, hogy a helyzetet tanulmá­nyozza. az angol nagyiparosok az orosz árupiac meghódításában látják az ipari válság egyetlen orvosságát. Rakovszky békülékeny beszédekben hangoztatja az aneol-orosz egvüttmüködés szükségéi — közben pedig a távol Keleten angol és orosz muníciókkal de idegen vérrel viviák meg a nagv harcot, amely Ázsia kimeríthetetlen kincseiért folyik Nagv Péter óta Anglia és Oroszország kö­zött. Ebben a harcban Oroszország a nyíl­tabb fél. Karachan mandzsuriai orosz követ a szovjetek központi bizottságá­ban minden kereslés nélkül bevallotta, hogy a keleti terieszkedés megvalósítá­sának döntő pillanata elérkezett. Nem utolsósorban az ui orosz külpolitikára vezethető vissza az orosz kommunista-Vu-Pej-Fu párt jelenlegi bomlása is. Sztálin, a szovjet mai mindenható ura a magán­­gazdaságnak tett engedményekkel egy­idejűleg határozottan elfordult a nyu­gati államok forradalmasításának ter­vétől. s .India. Kina és Japán bolsevizá­­lását tűzte ki hosszúlejáratú célként a hatalmas bolsevista propaganda számá­ra. Ezzel a döntőfonjosságu külpolitikai irányváltozással szöges ellentétben áll Kamenev és Trockil politikája, amely még mindig hisz a nyugati államok »világforradalmában« s az ortodox marxista evanakvásával szemléli a szovletbirodalom keleti akcióit. A SZOVJET ELŐRENYO­MUL A napi politika apró eseményei rend­szerint eltakarják a nagy célkitűzések végső mozgatóerőit. Oroszországnak nincsen a szó európai értelmében vett napi politikája, a nagv összefüggéseket tehát sokkal tisztábban lehet megfi­gyelni s külpolitikájának bevallott irányváltoztatása minden gátló körül­mény nélkül közvetlen tettekben jut­hat kifeiezésre. Ezek a tettek nemis maradtak el Kina déli része kínai vörös csapatok birtokában van. s a kantoniakat csupán nevük különbözteti meg az északabbra harcoló nemzeti hadseregtől. Mandzsú­riában változó sikerrel folyik a harc Csang-Cso-Lin és a vörös csapatok kö­zött. s Oroszország hadügyi népbiztos­sága éppen a napokban határozta el. hogy külön hadsereget küld Madzsuriá­­ba a nemzeti hadsereg erősítésére. Feng-Yu-Siang. aki kétségtelenül a leg­tehetségesebb szervező valamennyi kí­nai tábornok között, átvette valamennyi forradalmi sereg« főparancsnokságát, Mószkva bőven szállít!a a hadianyagot, s a kínai parancsnokok rivalizálásának ismeretében nyugodtan állíthatják Moszkvában, hogy a vörös csapatok nemsokára ismét megjelennek Peking alatt. Szervezett és iól kidolgozott ha­diterv szerint nyomulnak előre a. kiaaj csapatok, amelyek ma már a mennyei birodalom háromnegyed részét kezük­ben tartiák. Ezzel egyidejűleg megin­dult az ellenséges frontok mögött az orosz propagandaháboru is. amely a rosszul fegyelmezett hadseregek között egv-egy sikeres ütközetnél is nagyobb pusztításokat okoz. Ennek a propagan­dának volt köszönhető a kínai »fehér csapatok« döntő veresége a Yangce fo­lyó mellett, ahol Vu-Pei.Fu egyik had­testparancsnoka a vezérlete alatt álló csapatokkal együtt zárt hadsorokban csatlakozott a vörösökhöz. A bolsevista agitáció kiterjed természetesen a kínai ipari vidékekre is. s a kantoni kínai csapatok orosz vezére. Gallent tábor-Feng-Ju-Siang nők gondoskodik róla, hogy szüntelen sztrájkokkal és szabotálással tegye utánpótlásra alkalmatlanná a kínai Hin­­terlandot ANGOL ÉS JAPÁN HAJÓHAD A KÍNAI VIZEKEN A szovjet céltudatos és tervszerű ak­ciója mellett Anglia mindeddig csupán félmegoldásokkal kísérletezett. Sanghai keleti részének kiürítésére. Vu-Pei-Fu tábornok elfogatására és a lengyel­­orosz háborúból jól ismert Budiennv orosz tábornok aktív fellépésére volt szükség, hogy Anglia végre hatásos lé­pésre szánja el magát. Máltából már el­indult a harmadik torpedóromboló raj.. Ezzel egyidejűleg a húsz modern egy­ségből álló (""ndesóceáni flotta is teljes gőzzel siet a kinai vizekre. Ezzel egy­idejűleg mozgósította hajóhadának na­gyobb részét fapán is. amely fokozódó nyugtalansággal nézi Oroszország ha­talmas lendületű előretörését a távol Keleten. Néhány nap múlva ismét »lángban fog állani a tender* a kinai kikötő előtt, az orosz, iaoán. illetőleg angol vezetés alatt álló kinai csapatok ismét megütköznek, hoev végül is • va­lamelyik harmadik hatalom számára szerezzék meg a győzelmet . . . A külső körülmények — Kínával való közvetlen kapcsolat, gyorsabb közleke­dés. a kinai nacionalizmus anvaei és er­kölcsi támogatása — feltétlenül Orosz­országot helyezik a hatalom aspiránsai között az első helyre: nagy kérdés azonban, hogy azok az erők. amelyeket éppen Oroszország szított fel Kinában. nem fogiák-e meghiúsítani a szovletbi­rodalom végleges győzelmét? KI LESZ A GYŐZTES? Akár vörös, akár fehér színezetű a kinai nacionalizmus, egyetlen tulajdon­ság közös e különböző árnyalatokban: az idegenek gyűlölete. Oroszország mindmáig kihasználta ezt a gyűlöletet, azonban nagyon vitás, hogy a hatalmi viszonylatok végleges megoszlása után tudia-e maid kormányozni ezt a min­den idegennel szemben felmerülő ellen­ségeskedést? A kinai csapatok minden idegen hajót megtámadnak, egvre-más­­ra érik súlyos sérelmek a külföldi ha­talmak követeit és konzuli tisztviselőit s a kinai diákok, akik ma a roppant ki­nai birodalom közvéleményét repre­zentálják. a szomszédos Japán tünemé­nyes fejlődésére utalva, önmaguk akar­ják felszabadítani a káosz véres ár­nyéka alól országukat. Most következik-e be Kina feltáma­dása. avagy csupán néhány év múlva? — ez a kérdés szinte már nem is fon­tos. Anglia és Oroszország között, úgy lehet, még veszélyesebb konfliktusokra fog alkalmat adni Kina. — Konfliktusok­ra. amelyeket diplomáciai tiltakozá­sokkal nem lehet többé elintézni. Ha Japán csatlakozása az erélyes angol fel­lépéshez ennek az ui alkalmi szövet­ségnek javára billentené a mérlege t, úgy bizonyosra vehető, hogy Amer! t nem fogfa tűrni a japán imperializmus­nak ezt az uiabb győzelmét. Ha Orosz­ország csapatai és politikai rendszere vonulnak be győzelmesen Mandzsú­riából és Kantonból a még meg nem hódított kinai területre s a szovjet in­tézményesen biztosítja uralmának ma­­radandóságát. úgy Európa nem mehet el szó nélkül a tény mellett, hogy a négv százmilliós európai lakosságé'' szemben egy egészen más világnéz el és termelési renden alapuló hatszáz­milliós óriási birodalom áll. A nagy nem­zetközi kibékülés harmóniáját ár”-­­dörgés, csapatkoncentráció és télim gőzzel rohanó flották disszonanci.r bontja meg. A távol Keleten most col el hosszú időre Eurázia sorsa. FILM — as---­Filmiskolák Budapesten A magyar szaklapok értesítése szc rint Budapesten az eddigieken kivi' még egy film-szakiskola létesült és ta­nítványokat naponta felvesz. Az iskola pontos címét is közük. Magyarországon jelenleg teljesen szünetel a filmproduk­ció és legújabban is állami segéllyel, különböző adókból befolyó pénzekkel igyekszenek magyar filmeket késziteni. Filmek nem igen készülnek, de a filrti­­iskolák szaporodnak, amelyek csábítják a fiatal legényeket és lányokat... Csábítja őket a film és viszi a züüésbe. Nappali mo i Newyork melletti plattsburgi katonai gyakorlótéren nappali világosság mel­lett a szabadban tartottak tudományos mozielőadásokat. Az előadáshoz ügye­sen szerkesztett árnyékvetitőkészülékeí használtak és hatalmas méretű vásznon nagyszerű hatással pergették le a mo­zikban használatos filmtekercseket. Az uj találmánynak óriási a tudományos jelentősége. Bizonyára csak rövid idő kérdése a — nappali mozi. Amerika elcsalj i a fiimstarokat Nemrégen vett búcsút Lya de Putti végleg a német Bahelsbergtől és Holly woodba tette székhelyét. Európában csak az adósságait hagyta hátra. Most követi őt Conrad Veidt, akinek az Uni­ted Artisis tett visszautasithatatlanul kedvező ajánlatot? Veidt azonban né hány hónap múlva visszatér Ameriká­ból és újra Berlinben filmez. A rende­zők egész sora is kihajózott már a dol­lárhazába, köztük F. W. Murnau, E. A. Dupont is, az Ufa volt hires művészei. A kofferjaik csomagolásánál tartanak azonkívül Friedrich Zelnik és Korda Sándor is. Már csak az útlevélre vár­nak ... Amerika s a dollár lassanként minden értéket magához vonz. Mozipalotak mindenfe c; A berlini Ufa-Palast am Zoo egy év­vel ezelőtt lett Európa vezető moziszin­­háza. Nem kevesebb, mint 2400 nézőt fogad be. Az elképzelhető legmodernebb berendezés luxusos fényében csillog az Ufa koncern reprezentatív palotája Ber-| íin Boulevardján. Közvetlen mellette van a Phoetus-Film Capitol palotája, amelynek dekorativ szépsége szinte: utolérhetetlen. Most Londonban készül egy uj oltára a filmművészetnek, ötezer személy befogadóképességű mozipalo­tát tervez egy angol-amerikai pénzcso­port. A filmpalota építési költségeire félmillió angol font, több mint 120 mil­lió dinár van előirányozva. Gorkij Maxim filmért. Gorkij Maxim »Éjjeli menedékhely« c. színdarabját filmre Írták. Ha igaz, egy amerikai filmgyár 10.000 dollárt fi­zet a Gorkij drámáért, zet Gorkijnak ezért a világhírű drámá­jáért. Számok a filmvilágb a Hivatalos amerikai közlemény szerint 1925-ben az amerikai filmek előállítása 175 millió dollár tőkét emésztett fel. A filmiparban foglalkoztatott személyek száma meghaladja a tizenkét ezret, évi fizetésük 50 millió dollár. A filmek elő­állításával foglalkozó vállalatok száma az Egyesült-Államok területén 250, Amerikában 25.000 mozgóképszínház van, melyekben naponta 3—6 előadást tartanak. Németországban csak 3200, Jugoszláviában 320 mozi van.

Next

/
Thumbnails
Contents