Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-30 / 300. szám
6. oldal. 1926. október 30. BÄCSMEGYE3 NAPLÓ Malusev Dusán dr. sebészföorvos megoperálta. A műtét kitünően sikerült és Dimitrievicset öt óra után autón visszaszállították lakására. Rácz György a rendőrségen Rácz Györgyöt a rendőrségen először maga Horvát Cvetkó rendőrfőkapitány hallgatta ki. Rácz kihallgatása alkalmával nyugodtan viselkedett és higgadtan válaszolt a rendőrfőkapitány kérdéseire. Elmond•a, hogy •, tettét elkeseredésében követte el. Vagyonát teljesen elvesztette, az utóbbi időben családjával együtt nyomorgolt. Anyagi romlását Dimitrievics ügyvédnek vele szemben tanúsított eljárásának tulajdonítja és ezért, amikor reggel találkozott vele, elvesztette önuralmát s azt sem tudva, hogy mit csinál. rántotta elő revolverét. Azt tagadta, hogy a merényletet előre megfontolt szándékkal követte volna el. A kihaligáás befejezése után Horvát Cvetkó rendőrfőkapitány közölte Rácz Györggyel, hogy előzetes letartóztatáshá helyezi, majd intézkedett, hogy Dimitrievics dr. merénylőjét kisérjék fel a rendőrségi fogdába. Ezzel egyidejűleg a rendőrfőkapitány a jegyzőkönyvet átadta a bűnügyi osztálynak, ahol dr. Momirovics Veljkó rendőrfőkapitányhelyettes vette át az ügyet. Dr. Momirovics még a délelőtt folyamán ki akarta hallgatni Ráczot, akit le is hoztak a fogdából. Rácznak alig fél óra alatt teljesen megváltozott a lelkiállapota. Amikor újabb kihallgatását megkezdték, rendkívül idegesen viselkedett, a hozzá intézett kérdésekre zavaros válaszokat adott, úgyhogy a kihallgatást félbe kellett szakítani. Momirovics dr. személyesen kisérte fel a rendőrségi fogdába, ahol intézkedésére a foglyot külön cellában helyezték el, hogy lecsillapodjék. Délután három órakor, amikorra Rácz kissé megnyugodott, ismét kihallgatásra vezették elő. A délutáni kihallgatásnál jelen volt Nardini Hrvoje dr., a szuboticai törvényszék vizsgálóbirája is, aki különben a Rácz-féle csődben csődbiztos is. Két és fél órán keresztül, szünet nélkül folyt Rácz György kihallgatása, amelynek részleteiről azonban a hatóságok megtagadtak minden felvilágosítást, mindössze annyi szivárgott ki, hogy Rácz György tettét mentegetve, súlyos vádakkal illette dr. Dimitrievics ügyvédet. A kihallgatás fél hatkor ért véget és Ráczot visszavitték a rendőrségi fogdába. lágosan kitűnik továbbá az is ezen adatokból, hogy a Rácz által említett 12 és 14 milliós összegek mesék, amelyeket ő gondolt ki. — A biztosítási összegeket Rácz György április közepéig azért nem kaphatta meg, mert nem volt ártatlansági bizonyítványa egész április végéig és amikor ezt is megszereztük, a biztosító társaságok akkor sem akartak fizetni, úgy hogy valamennyit perelni kellett és ezek a perek még ma is folyamatban vannak. Merő képzelődés, hogy én támasztottam nehézségeket ezen összegek kifizetése ellen. Egy romlott emberhez méltó hazugság az, hogy Rácz Györgynek azt mondtam volna, hogy nem lesz semmi baja, ha engem biz meg képviseletével, vagy hogy tőle hárommillió dinárt kértem volna. Hogy a biztosítási intézetekkel összejátszottam-e, azt legjobban ezen társaságoktól lehet megtudni. Én személyesen soha egyikkel sem tárgyaltam, mert a nexust ezekkel a társaságokkal dr. Boschán Samu tartotta fenn-Mese a tönk r ej utas ró 1 Dr. Dimitrijevics Drágó nyilatkozata Dimitrievics«Dragomir dr. péntek este a következő nyilatkozatot tette a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt: — Mint ismeretes, ifj. Rácz György topolai malomtulajdonos, a Rácz és Társa topolai bejegyzett cég egyedüli tulajdonosa nagy és tekintélyes malommal és más ingatlanokkal' rendelkezett és rendkívül gazdag ember hírében állott. Ez a malom folyó évi január hó 14-én hajnalban gyanús körülmények között kigyulladt és porrá égett. A malom nagy értékre volt biztosítva, körülbelül hárommillió dinárra, úgyhogy Topolán suttogni kezdték, hogy a malmot ifj. Rácz György gyújtotta fel, hogy a malombiztositási összegeket felvegye. Ezt a gyanút megerősítette az a körülmény is, hogy ifj. Rácz György a malomban és a malmon kivid lévő raktárát teljesen kiürítette és a kiürítést a malomégés előestéjén fejezte be. A bácskatopolai csendőrség és a járásbíróság széleskörű nyomozást indított, majd az ügy a szuboticai ügyészséghez került, ahol ifj. Rácz György ellen gyújtogatással elkövetett biztosítási csalás büntette miatt indult meg az eljárás. Ebben a bűnügyben ifj. Rácz György védelmével engem bízott meg. — Eljárásom célja volt a bűnvádi eljárást mielőbb befejezéshez juttatni és az eljárás beszüntetését kieszközölni, hogy a biztosítási összegek felvehetők legyenek és hogy a hitelezőkkel minél előbb egyezséget lehessen kötni. Az eljárás azonban elhúzódott, mert a vádtanács a vizsgálat kiegészítését rendelte el, a szuboticai ügyészség pedig mindent elkövetett, hogy ifj. Rácz György bűnösségét bebizonyítsa és e célból az összes rendelkezésére álló jogeszközökkel élt. Ennek folytán az eljárás még április hó elején sem lett befejezve. A hitelezők pedig kezdték türelmüket veszíteni és április első felében a szuboticai törvényszékhez egymásután érkeztek be a csődnyitás iránti kérvények. Rácz nem akart zsidó tömeggondnokot Ifj. Rácz látta, hogy a csőd nem kerülhető el és egy napon azzal jött hozzám, hogy az ö nevében kérjem meg a csődöt azzal, hogy a kérvényben kifejezésre jusson az a kérelme, hogy én legyek kinevezve csödtömeggondnoknak. — Rácz azért óhajtott engem csőtömeggondnoknak, mert bizalommal volt irántam és mert remélte, hogy nem fogom a csődeljárást elhúzni és felesleges tömeggondnoki költségeket okozni, sőt egyezség esetén remélte, hogy az egyezségi kísérleteket nem fogom hátráltatni. Kifejezetten kijelentette Rácz, hogy nem akar zsidó ügyvédet csödtömeggondnoknak, mert az ki fogja zsákmányolni. és nem lesz figyelemmel az ő intencióira. Nem Rácz kérelmére nyitottak csődöt — A szuboticai törvényszék megindította a csődöt, azonban nem Rácz kérelme alapján, hanem kifejezetten egy hitelezőjének, Késlindeé Ferencnek kérelmére nyitott csődöt és engem nevezett ki csődtömeggondnoknak és dr. Boschán Samu ügyvédet pedig helyettesemnek. Nagy irodai elfoglaltságomnál fogva a csődeljárást tulajdonképen nem én, hanem dr. Boschán vezette és én csak időnkint szereztem tudomást az eljárás menetéről. — A csődeljárás elején, április hó második felében szakértői vizsgálat utján megállapítást nyert, hogy ifj. Rácz György a malomégés és a csődnyitás napja között körülbelül hétszázezer dinárt inkasszált, amely összeget magának tartotta meg és hogy azonkívül veje, Fülöp Zoltán malomigazgató szintén nagyobb összegeket bevételezett a cég adósaitól. Miihelyt ez megállapítást nyert, helyettesem, dr. Boschán Samu feljelentése alapján bűnvádi eljárás indult meg ifjú Rácz György és ve je Fülöp Zoltán ellen hűtlen kezelés büntette miatt. Ez az eljárás, amelynek folyamán mind a két terhelt vizsgálati fogságban is volt, még ma is folvamatban van. Ezen eljárás során Fülöp Zoltán megjelölte azokat a helyeket, ahol ő az általa inkasszált összegeket elrejtette és ezen bemondás alapján kétszázhuszezer dinárt vontak be a csődtömegbe. — Ugyancsak Fülöp Zoltán még ’etartóztatása előtt nekem személyesen bevallotta, hogy ifjú Rácz György körülbelül hatszázezer dinárt inkasszált és rejtett el. azonban nem tudja, hogy hova. A mérleg elkészítése után kitűnt, hogy ifjú Rácz György passzívája körülbelül hétmillió dinárt tesz ki, amely összegből kétmilliót készpénzben vett fel kölcsönképen magánosoktól, kétmillió dinárt gabonában kapott, mig hárommillió dinárral a bankoknak tartozik. Ezzel szemben az aktívája ingatlanokban és ingókban egymillió dinárt, a biztositó társaságoktól járó követelése hárommillió dinárt, összesen négymillió dinárt tett ki. Rácz György Bácskatopola falu lakosságát körülbelül négy millió dinárral károsította meg. — Ezen adatokból világosan kitűnik, hogy milyen vagyoni állapottal került Rácz csődbe és hogy mennyire alaptalanok az ő állításai, hogy bárki is vagyonát, vagy öt tönkretette volna. Viigaz az, hogy Rácz koldusbotra jutott, mert veje állítása szerint hatszázezer dinárt rejtett el a csődtömegtől, azonkívül — mint a könyvekből kitűnik — több külföldi helyen is kell hogy értékei legyenek, mert csak Csehszlovákiába szállított hetven vagon lisztet, amelynek ellenértéke sehol sem található. — Hogy mennyire hazugság Rácz meséje a tönkrejutásról, kitűnik abból is, hogy egyik rokona utján megvette a maga számára a csődtömegben levő száz métermázsa jeget, hogy amint maga bevallotta, hütött borokat ihasson, amelyeknek most is egész serege áll pincéjében. Azonkívül Rácznak arra is jutott pénze, hogy minden nap Szuboticára jöjjön, ami csak vasúti jegyben ötvenhat dinárba kerül, nem számítva a többi kiadásokat. Ez az összeg maga elegendő lenne Rácz élelmezésére. Jóllehet tudtam, hogy Rácnak van bőven elrejtett pénze, mégis, hogy meggyőzzem, hogy nem anyagi érdekből vállaltam el a csödtömeggondnokságot, kijelentettem neki, hogy nem fogok nehézséget gördíteni bármilyen egyezségi kísérlet elé, nem fogok az egyezkedés alkalmával kérdést csinálni honoráriumom nagyságából, sőt a csőd befejezése után átengedem neki keresményem egynegyed részét ajándékképen, hogy ő újból talpra állhasson. Efre tanúm dr/ Kengyelac Milivoj helybeli ügyvéd. Ezek az egyezkedési tárgyalásók meg is indultaik és már eredménnyel is kecsegtettek. Ebben az ügyben Rácz többizben majdnem naponta felkeresett és én hol vele egyedül, hol a csödvá lasztmány bevonásával tárgyaltam erről a kérdésről. Ma reggel is azzal állított meg Krausz Lajos sörraktára előtt, hogy van-e időm ma délután négy órakor megjelenni az Opsta Privredna Banka helyiségében, ahol állítólag az egyezkedési tárgyalások folytatódni fognak és esetleg sikeres befejezést is nyernek. Megemlítette. hogy a tárgyalásokon jelen lesz az ő ügyvédje, dr. Kengyelac és a többi érdekeltek. Én azt válaszoltam neki, hogy készséggel állok rendelkezésére, hogy egész délután irodámban leszek és hogy csak telefonáljon és én megyek oda, ahova ő kívánja. Napok óta leselkedett Rácz Legjobb indulattal kezet nyújtottam neki ezután és mosolyogva búcsúztam el tőle. Alig tettem egy lépést, lövések hangzottak cl és összeestem. Hátranéztem, másfél lépésre mögöttem ott állott Rácz, kezében füstölgő revolverreL Azt hiszem, hogy öt lövést adott le közvetlen közelből a hátamba, de csak egy talált a jobb lapockám alatt. Amikor összeestem, azt hívén, hogy végzett velem, Rácz nyugodtan eltávozott. Már napok óta láttam, hogy leselkedik Rácz rám, mert majdnem naponta a nap minden szakában látták ólálkodni. Abból a körülményből, hogy egész nyugodtan két-három percig beszélt velem közömbös dolgokról, világos, hogy tettét jól megfontolta előre. A merénylet motívumai — Milyen mitivumok vezették Ráczot erre a tettre? Én azt hiszem, hogy a motívumokat a következőképpen kell keresni. Rácz azt hitte, hogy bennem alkalmas eszközt fog találni, hogy özeiméit a csődhitelezők kárára általiam keresztül vigye. Egy alkalommal kijelentette, hogy a milliós csődből neki is kell jutni valaminek. Kijelentette, hogy az ingók * eladásából is . juttathattam volna neki két-háromszázezer dinárt «és hogy mindent meg lehetett volna csinálni titokban, majd azt kérte tőlem, hogy saját pénzemből vegyem meg számára a csődtömegben nemsokára eladásra kerülő ingatlanokat. Mindezen bűnös propoziciókra határozottan elutasítóiig válaszoltam és úgy látszik, az volt a legnagyobb bűnöm, hogy nem voltam hajlandó lesiilyedni Rácz cinkostársává. Ezért követte el Rácz a merényletet Boschán Samu dr. nyilatkozata A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste Boschán Samu dr. ügyvédet, aki a Rácz-csődben Dimitrievics Drágó dr. ügyvéd tömeggondnok-helyettese. Boschán dr. ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy mi indíthatta Rácz Györgyöt a merénylet elkövetésére, azt felelte, hogy Rácz egyre azt hajtogatta, hogy nem akarok szegény ember lenni. Mindig el volt készülve a letartóztatásra és akárhányszor jött be úgy, hogy a karján pokróc volt, amit magával hozott arra az eshetőségre, ha letartóztatják. — Dimitrievics dr. tömeggondnok minden lehetőt elkövetett — mondotta Boschán dr. — hogy egyezséget hozzon létre a hitelezőkkel, akik már húsz százalékos kiegyezést is elfogadtak. Érthetetlen előttem, hogy mi indította Ráczot erre a tettre, amire Dimitrievics Drágó dr. a legcsekélyebb okot sem szolgáltatta.-pi J© vő héten nevezik k a foeogfradi raj magyar követet A magyar kormány nagy snlyn diplomatát nevez ki Hóry András helyére Budapestről jelentik: A római követté kinevezett Hóry András volt beogradi magyar követ a jövő héten foglalja el Rómában uj beosztását. Közvetlen elutazása előtt fog megjelenni a hivatalos lapban az uj beogradi magyar követ kinevezése is. Mivel a nemzetközi szokásnak megfelelően a jugoszláv kormány hozzájárulása szükséges az uj beogradi magyar követ kinevezése előtt, személyi kombinációkba még nem lehet bocsátkozni, kétségtelen azonban, hogy a magyar kormány olyan kiváló diplomáciai szakférfiút akar a beogradi követség élére állítani, aki alkalmas lesz azokban a nagy kérdésekben az összekötő szerepét játszani, amelyek a legközelebbi jövőben kerülnek megoldásra. Az a körülmény, hogy egyidőben történik személyváltozás a beogradi magyar követség és a budapesti jugoszláv követség vezetésében, több rendbeli kombinációra ad alkalmat.
