Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-28 / 298. szám

1926. október 28. 5. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ BEOGRADI KÉPEK A beogradi korcsmanevek — Lo­csoljak az ucó lkat — A megtala: szökőkút — Pincértrükk Sehol a világon nincsen annyi ven­déglő, mint Beogradban. Ezekben a vendéglőkben esténként 318 zenekar huzza a vendégek iiilébe ... Külön specialitásuk a beogradi vendéglőknek: a nevük. A vendéglők nevei után nem nagyon lehetne eligazodni, mert például ha svábokat keresne az ember, a Hét sváb-hoz címzett vendéglőben svábot egyet sem találna, inkább a tisztviselők töltik ott unalmas estéiket és a hivata­los órák egy részét. A kék harcos-hoz címzett fogadóban szerény színházi kó­risták fogyasztják a vacsorájukat, harc­ra legfeljebb a borszámlák kifizetésekor kerül sor. A három' paraszt-hoz korcs­mában parasztot még élvéivé sem lehet­ne találni, kaputos emberek szürcsölik itt a kávét. A tiz török-ről elnevezett vendéglő törököt aligha látott még. de a kilenc görög vendéglőt sem látogatják nagyon a Balkán déli részén lakó gö­rög ál'ampolgárok. A tíörcsa, az Arany­hordó, a Zöld akác és a többi sokszáz vendéglő exotikus címeikkel csalogat­ják magukhoz a közönséget. A napok­ban nyílt meg egy uj vendéglő, amelyet az Uj parlament-bez névvel keresztelt el a tulajdonos. A beogradi uj parla­ment már húsz esztendeje épül, de pénz hijján nem tudják befejezni. Az uj par­lament vendéglő tulajdonosa most a sze­rény vendéglőjébe invitálja a politiku­sokat. Menjenek az »Uj Parlament«-bé, akik az uj parlamentbe nem tudnak be­jutni. Beogradban — mióta az uj demokrata vezetőség kormányozza a fővárost — állandóan locsolnak. A beogradi polgár­­mesteri hivatalnak nagyon a szivén fekszik a város portalanítása, ezzel akarja bebizonyítani, hogy a demokra­ták ügyesebb várospolitikusok a radiká­lisoknál, hogy kevesebb Beogradban a por és a piszok. Az uccák kövezése azonban az idén abbamaradt. A város számos helyen állandóan fel van for­gatva. Kábeleket raknak, a vízvezeté­ket javítják, azonban a kövezést se­­hogysem tudják rendbe hozni. Két mil­liárd dinárra volna a városnak szüksé­ge, hogy rendes kövezet legyen. Dehát hol van az a bank, amely ma két milli­­árdot tudna adni város kövezési cé­lokra. * A beogradi Terazián hatalmas ce­ment-emelvény rontotta a tér szépsé­geit. Az emelvény cement-oroszlánjai erősen megpattantak és általában nem a legkellemesebb benyomást keltették. Ezt a cement-emelvényt az uj város­vezetőség lebontatta. Bontás közben jöt­tek rá arra, hogy a cement-emelvény egy régi szökőkutat takar. A szökőkút már napok óta újra működik. A beogra­­diak azonban nem szökőkutat vártak a cementtömb helyére, hanem várták Mes­­trovics szobormüvének a leleplezését, amely már évek óta porlad a városi raktárban, noha a szobor a világhírű mester egyik legszebb alkotása. A Mes­­trovics szobrot azonban nem leplezik le azért, mert a város Mestroviccsal szemben fennálló bizonyos fizetési kö­telezettségeknek nem tudott eleget ten­ni. Hitvány pénz miatt száll a por to­vábbra is a gyönyörű szoborműre. Kér­dés, hogy igazuk van-e azoknak, akik azt mondják, hogy előbb a kövezetei kell rendbe hozni, azután gondolhatnak majd a város urai a Mestrovics szobor felállítására. A súlyos gazdasági helyzetet a beo­gradi éjjeli mulatók is nagyon érzik. Ezelőtt patakokban folyt a pezsgő, ma nagyon kell igyekezni a szegény pin­cérnek, amig egy üveg butéliás bort rá tud sózni a vendégre. Beograd ma már nem mulat. Vége van a régi szép idők­nek. Nincsen könnyű pénz többé, min­denki nehezen keresi a pénzét és ezért a mulatók, bár a legjobb attrakciókat hozzák, nem tudják a közönség érdek­lődését felkelteni. Nemrégiben zártak be két mulatóhelytulajdonost, akik elsik­kasztották a pincérek kaucióját. Nem csoda, hogy ma már a pincérek is ke­veset keresnek és olyan trükköket kell alkalmazniok, amelyek azelőtt ismeret­lenek voltak Beogradban. Az egyik ügyes pincér a minap egy gazdag tár­saságot szolgált ki. Borravaló nem na­gyon nézett ki a társaságból, azért a oincér a következő ötlethez folyamo­igazgatóság a belügyminisztérium ren­deleté folytán szerdán tömeges letar­tóztatásokat eszközölt a bolgár főváros­ban. A tömeges letartóztatások hire nagy pánikot idézett elő a különböző ellenzéki politikai pártok körében is. Szerdán a bolgár fővárosban összesen harminc személyt tartóztatott le a rend­őrség. A letartóztatottak neveit csak délután hozták nyilvánosságra. A rend­őrség kommünikét adott ki, amelyben bejelentette, hogy a rendőrség felsőbb rendeletre fontos állami érdekek miatt letartóztatott harminc egyént, akik va­lamennyien tagjai egy titkos kommu­nista forradalmi szervezetnek. Bécsből jelentik: Soha még nem tör­tént meg, hogy a mentők beszüntették volna valahol is munkájukat. Bécs lesz az első város, ahol előreláthatólag be­következik a mentők sztrájkja. A mentőegyesület orvosai és alkal­mazottjai, valamint Lamberger dr. igaz­gató főorvos között már régóta nagy ellentétek vannak. Az orvosok és az alkalmazottak azt tartják, hogy az igaz­gató nem képviseli kellően anyagi ér­dekeiket, sőt bizonyos esetekben ellenük Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén a felsőházról szóló javas­lat vitájában Horváth Zoltán Kossuth­­párti és Rakovszky István legitimista képviselő szólaltak fel. Mindkét felszó­lalás erős izgalmakat es nagy vihart idé­zett elő. Horváth Zoltán azzal kezdi beszédét, bogy Apponyi Albert gróf beszédére utalva figyelmezteti a kormánypártot, szívlelje meg Apponyi szavait és térjen vissza a reakció útjáról a demokrácia útjára. Bírálja ezután a felsőházi javas­latot és kijelenti, hogy a maga részéről az egykamarás rendszert tartja helyes­nek. Beszélt ezután a keresztény egyhá­zak harcáról, amely mögött véleménye szerint a királykérdés áll. Mig az egyik keresztény egyház a magyar királyért harcol, addig a másik idegen király ér­dekeit szolgálja. Az egyházak azért akarnak minél nagyobb hatalmat össz­pontosítani a maguk kezében, hogy dön­tő befolyásuk legyen a királykérdés megoldásánál. Ha fesz király ... Strausz István: Van király. Horváth Zoltán: Nincsen király és ha Strausz ur a tételes törvénnyel szem­ben azt állítja, hogy van király, akkor engedjék meg az ország területén a köztársasági propagandát is. Óriási zaj fogadja a jobboldalon Horváth Zoltánnak ezt a kijelentését, mig a bal­oldal tapsol. Horvát Zoltán kifogásolja ezután, hogy a Habsburg-ház tagjai minden adó­fizetést megszorítás nélkül kerülhetnek be a felsőházba, akárhol is csavarogja­nak. dott. Az üres boros üvegeket tükör elé állitatta és amikor a fizetésnél a fűpin­cér a palackok számát kérdezte, a tü­körből tettesével számolta ki az ügyes pincér, a tiz üvegből húsz üveg rizlin­­git... Egyszer ittak Beogradban mos­tanában húsz üveg bort, az is csak tiz volt. (i. ö.) A letartóztatottak között vannak Pav­lov és Bojadzsijev újságírók, a Novini és a Komunist cimü lapok szerkesztői és Napetov volt törzstiszt, aki állítólag a titkos kommunista foTradahni szerve­zet vezére. A »Makedlonilj« cimü lap, amely a Macedónia felszabadításáért küzdő tit­kos szervezet hivatalos lapja, vezető helyen foglalkozik a letartóztatásokkal és megállapítja, hogy erre szükség volt, mert a kommunisták Bulgáriában any­­nyira elhatalmasodtak, hogy komolyan félni lehetett egy kommunista forrada­lomtól. A letartpztatások még folynak. Az ország belső részeiben többszáz em­bert letartóztattak. foglal állást. A szerdai napon az orvo­sok küldöttsége megjelent Lamberger­­nél s felkérte, hogy bizonyos követelé­seiket terjessze a kormány, illetőleg a városi tanács elé. Lamberger igazgató elutasította a küldöttség kérését, mire a mentőegyesület tisztviselői esti hat órás határidőre ultimátumszerű felszó­lítást intéztek hozzá, amelyben kije­lentik, hogyha az igazgató követelései­ket nem teljesiti, csütörtökön sztrájkba lépnek. Ezeknél a szavaknál a jobboldalon óriási lárma tör ki. A kormánypárti kép­viselők a padokat csapkodva követelik az elnöktől Horváth Zoltán rendreutasí­tását, amit az elnöklő Huszár Károly meg is tesz. Horváth Zoltán: Ha a kormány sze­rint a Habsburgok megérdemlik ezt a privilégiumot, akkor a kormánynak első­rendű becsületbeli kötelessége arra az álláspontra helyezkedni, hogy vannak olyanok, akik a Habsbur­goknál jobban megérdemelnék ezt a kitüntetést. Alkalmat akarok ad­ni a kormánynak arra, hogy nagy mulasztását pótolja. Ha a Habsbur­goknak helyet adnak a felsöházban, akkor elsősorban helyet kellene biz­tosítani ott Magyarország államfő­jének és az államfő családjának Kinos csend fogadja Horváth Zoltán e szavait a jobboldalon és a kormány­párt részéről senki sem reflektál egy hanggal sem Horváth Zoltán szavaira. Horváth Zoltán ezután javaslatot nyújt be arra vonatkozólag, hogy a felsőházi javaslatot adják vissiza az illetékes bizottságnak a kor­mányzó és családtagjai örökös fel­sőházi tagságának beillesztése cél­jából. A határozati javaslat felolvasását a kormánypárt részéről kínos és mély csönd fogadja, csak Meskó Zoltán he­lyesel. Horváth Zoltán folytatva beszédét, hallatlannak mondja, hogy azt a férfit, aki a rezsimnek tekintélyt és méltóságot adott, kihagyják a felsőházból. Peidl Gyula (a jobboldal felé): Mi­lyen csend van odaát. Mért nem nyilat­koznak? Horváth Zoltán: Csodálom én Is ezé a nagy csendet. Elvártam volna, hogy a kormánypárt legalább megéljenzi ezt a javaslatomat. — Éljen! Éljen! — kiáltja a kormány­párton gúnyosan néhány képviselő. Esztergályos János. A legjobb lesz, ha feloszlatják a Házat, mielőtt döntenek Horváth Zoltán javaslatáról. Horváth Zoltán azzal fejezi be beszé­dét, hogy véleménye szerint sem a ka­­tholikus, sem a református, sem a zsidó egyháznak nincs helye a felsőházban, mert az egyházakat távol kell tartani a politikától. A javaslatot nem fogadja el. Rakovszky István szólalt fel ezután és leszögezi, hogy a kormánynak ez a javaslata magán hordja a mai rendszer bélyegét. Vagy fennáll a trónfosztó tör­vény, vagy nem. Önök azt mondják — mondja Rakovszky a jobboldal felé for­dulva — hogy fennáll és mégis felveszik a Habsburgokat a felsöház tagjai közé, sőt leszállítják a főhercegek korhatárát, úgy látszik ezért, hogy elismerik Al­brecht főherceg érdemét, amelyet azzal szerzett, hogy nyolc napig volt a Társa­dalmi Egyesületek Szövetségének elnö­ke. Nem ismerek alkotmányt, amely ideiglenes államfőnek megadná azt a jo­got, hogy utódja kezét megkötve, élet­fogytig tartó felsőházi tagságokat ado­mányozzon. Lehetetlennek tartom, hogy az ideig­lenes államfő negyven felsőházi ta­got nevezzen ki, amikor ennek a negyven tagnak a szava döntő suly­­lyal eshetik a mérlegbe az uj állam­fő megválasztásánál. Ízléstelenség, hogy valaki önmaga számára nevez­zen ki negyven embert, hogy rá­szavazzon. Élénk mozgás támad a jobboldalon Ra­kovszky e szavaira és a kormánypárti képviselők felháborodva tiltakoznak a gyanúsítás ellen. Zsilinszky Endre (padot csapkodva): Gyalázatos gyanusitás, ezt nem szabad tűrni! Rakovszky István történelmi vissza­pillantást vet a főrendiház történetére és foglalkozva a parlamentárizmus állí­tólagos csődjével, kijelenti, hogy a parlamentárizmus sohasem mond csődöt, ha a nép minden rétegéből meríti erejét, nem mond csődöt az a parlamcntáriz­­mus, amely politikai ellenfelét nem te­kinti üldözhető vadnak, amellyel min­dent el letiet követni. Arra kéri az Is­tent, hogy a magyar parlamentárizmus ne kerüljön hamarosan véres csődbe. Ezután több interpelláció következik, amelyek sorában nagy vihart idéz elő Györki Imrének a pilisvörösvári válasz­tási visszaélések ügyében beterjesztett interpellációja. Arcátlan játék folyt a belügyminisztériumban ebben az ügyben — mondja Györki, — ahol úgy tesznek, mint a hamiskártyás, aki cinkelt kár­tyával játszik. Óriási vihar fogadja a jobboldalon Györkinek ezt a kijelentését és a kor­mánypárt tombolva követeli Györki rendreutasítását Az elnök rendreutasit­­ja Györkit és figyelmezteti, hogyha még egy ilyen kijelentést tesz, megvonja tőle a szót Györki ezután rövidesen befejezi be­szédét és interpellációját kiadják a bel­ügyminiszternek. Ezzel a mindvégig izgalmas ülés vé­gétért. A nemzetgyűlés folyosóján élénken tárgyalták Horváth Zoltán indítványát. A fajvédők kijelentették, hogy maguké­vá teszik az indítványt és a részletes vita során Horváthélmz hasonló javas­latot fognak beterjeszteni. Somogyi Bé­la fajvédő képviselő, a jobboldali folyo­són felkereste Pestliy Pál igazságügy­­minisztert, akitől megkérdezte, hogy mit szól Horváth indítványához. Pesthy kijelentette, hogy a kérdés nem olyan egyszerű, mint ahogy azt az ellenzéken gondolják és hangsúlyozta, hogy a kor­mányzó nevét a felsőházi vitába sem szabad bevonni. Titokzatos letartóztatások Bulgáriában A bolgár kormány kommunista-forradalomtól fél Szófiából jelentik: A szófiai rendőr-Mentősztrájk fenyegeti Bécset A bécsi mentők csütörtökön sztrájkba akarnak lépni Horthy és családja részére a magyar ellenzék: örökös főrendiházi tagságot követel Kinos zavarba hozta a kormánypártot Horváth Zol­tán határozati javaslata Rakovszky István szerint a kormányzó önmaga részére nevez ki főrendeket, akiknek döntő befolyásuk lesz az államfő megválasztásánál

Next

/
Thumbnails
Contents