Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-24 / 294. szám

T926. október 24. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 17. oTcfaL gel nekiáll 4—5 ember, — szeget neki er­ről, szeget bele arról — és délre már kész az egész ház. A hazai munkához szokott emberek azt hinnék, hogy csak ideiglenesnek készül, mig itt bizony vég­legesnek csinálják. Miután úgy a nyugati mint a keleti farmokon is meglehetős időt töltöttem, legközelebb azokról fogok részletesen Írni. Dudás Ferenc. Kiss József feltámadása Irta: Beles Ödön Alig száradtak fel egy ország zoko­gásának könnyei a legnagyobb magyar poétának, Kiss Józsefnek frissen hantolt sirhalmán, megindult az irodalom párto­lóinak és lelkes híveinek mozgalma, hogy annak a költőnek halhatatlan lelki kincsét, aki több mint egy fél évszáza­don keresztül volt legékesebb szavú dal­noka a magyarságnak, késő évszázadok számára megmentsék a múlandóságtól. A törékeny testű; romantikus nagy köl­tőnek valóban, csupán csak testi halált volt szabad halnia, mert túl felekezeti, politikai s társadalmi viszályokon, az egyetemes magyarság követelte izzó, tózleheletü, csodálatos szépségű verseit a magáénak. Petőfi Sándor mellett ke­vesen hódították még hozzá hasonlóan a világ minden irányában szétszórt ma gyár nyelvű olvasók millióinak szivét Mert Kiss József poézisa a Petőfi Sán dór népi egyszerűségének és tisztaságé nak jegyében a modern német mükölté szét magaslatán csodálatos mélységű problémák tűz lavináját zúdította per zselve, minden sablont gyökerében fel égetve a XX. század első negyedének magyar irodalmára. S a mellett ameny­­nyire magyar volt, annyira lépést tudott tartani világirodalommal is, úgy hogy akár a német, francia, angol, akár a per­zsa, görög, héber költészetben egyaránt első heiyet vívott volna ő ki magának Valóban:mig hivatása a magyar nyelv­hez kötötték örökké zengő múzsáját, ad­dig a világirodalom minden nyelvén megszólaltatta az ö Múzsáját. Tizenkét nyelven zeng ma Kiiss József költészete de tizenkét világnyelv chórusában szent szerelemmel borult le arra a halom­­nyi kis slrdombra, ahol az édes anyja fekszik jeltelenül eltemetve, ahol a falusi zsidó temető halk szellője ezt az egysze­rű szót zokogja könnyezőn: fiam.'f.. Kiss József, a 80 éves vén bohém, a budapesti művészvilág vén cigányvajdája, siró gyermekként borult az édesanya egy­szerű sirhalmára. És ezzel mindent meg­mondottunk. Magasságot és mélységet egyaránt. Petőfit és Tolstojt látjuk ben ne. Az a példálan lelkesedés és szeretet, amely Kiss Józsefet a síron túl is, a hal­hatatlanság birodalmába vezette be, arra buzdította Kiss József irodalmi müveinek örköseit, Kiss József leányát és három fiát, hogy összegyűjtve édesatyjuk ösz­­szes irodalmi müveit, sajtó alá s-endez­­zék Kiss József összegyűjtött munkáit. Jókai, Mikszáth, Madách, Gárdonyi mel­lett ez lesz a magyarság világsikereinek egyik legfőbb erőssége, amely a népek kultúrájának demokráciájában újabb si­kereket biztosit számára. Boldog öröm­mel kell megállapítanom, hogy Kiss Jó­zsef összes müveinek kiadásához én ad­tam meg az első lökést és cikkeim, kul­­turmunkám hatása alatt indult meg Kiss József reneszánszának munkáia. Most jelent meg az ö utolsó miive. Legendák a Nagyapámról címen. Arany János óta ez az első eposzunk. A költő halálos ágyán fejezte be ezt a müvét. A most megjelent, gyönyörű kiállítású kötet az első, teljes kiadása a Legendáknak.Érté­kesebbet, klaszikusabbat nem termelt az utolsó huszonöt esztendő irodalma. Szükséges, hogy olvasóim röviden megismerkedjenek Kiss József életrajzá­val, ezzel a fényesen felivelö pályafu­tással. Mezőcsáthon született 1843. november 30-án. Szüleinek vegyes kereskedése és korcsmája volt. Különösen édes anyja, akit korán elvesztett s akit végtelenül szeretett, (»Egy sir« c. versében: a Va­lahol messze, valahol régen...) a falu dédelgeett lakói voltak, 1850-be n Sza­bolcsba, Csegére költöztek, majd a palóc Serkén nyitottak üzletet. Itt Almási Ba­logh Samu ttszteleessel megbarákozik a gyermek és elhallgatta tanításait a régi világról s a régi héber költőkről. (L. »Egy ref. lelkész emlékezete c. versét.) Kiss édesanyja a falu védangyafa volt, a ko­lerajárvány idején nagy szolgálatokat tett a falatnak. Kis József 1854-ben Mis­kolcra ment tanulni Itt olvassa először Petőfit, Aranyt, Tompát. Félbehagyja tal­­mud tanulmányait, nem akar most már rabbi lenni és inkább gyalogszerrel meg­szökik a szülői háztól. Keservesen éhezve jut igy^ Bécsbe, ahol egy hónapig szalad­gál támogatás után s félig éhenhalva kénytelen Sopronba vándorolni. Itt egv korcsmáros befogadja házitanitónak leánya mellé. Végre 15 éves korában szülei beíratják a rimaszombati főgim­náziumba, ahol. mint Mikszáth Kálmán osztálytársa, ő a legelső tanuló. 1861-ben Debrecenben folytatja tanulmányait. Szülei közben meghalnak s ö egy mo­sónő fiával gyalogszerrel nekiindul a Vértes hegységnek, hogy Pesten kiad­hassa első verseskönyvét. Első verse az Üstökös-ben jelenik meg, 1867-ben, 1871-ben már a Képes Világ segédszer­kesztője. Ezután »Budapest rejtelmei« cí­men idegen mintára készült világvárosi regényt ir, megrendelésre, kenvórkérdé­­sek miatt, hogy ifjú feleségének gond­talan életet biztosíthasson. 1874-ben az­tán Budáról átköltözködik Pestre. 1890- ben megalapítja a Hét címmel a legnép­szerűbb újságot és nemsokára utolérhe­tetlen mesternek ismeri el őt mindenki. Diadalmas, fényes pálya ezután élete: a világirodalom halhatatlanjainak babér koszorúja övezte sugaras fejét. És szép, hoszu életben volt része ezenkívül. l>ol­­dog családi életben. 1921-ben halt meg, leánya, Bauer ezredesné karjai között és akkor is szelíden , szépen és moso­lyogva. Kiss a népköltészetet olyan magaslatra emelte, ahol ma Stefán George, Richard ■Beer, Hoffmann, Hoffmansthal eveznek Leiekének egyik retesze Goethe fensé­gével birt. a másikban Petőfi idealizmu­sa, a harmadikban Arany színes látás­világa, a negyedikben Heme melancholi­­ája volt elhelyezve. S ö édesanyjának kék szemeivel nézvén kora kulturéletének tra­gikus folyamatát, lelkének húrján millió remegéssel, kulturlendünetté fájdult ben­ne létezése szörnyű magánya és uj érzé­seket, uj témákat hozott. Mindig lágy. finom, álmodozó, amellett erős, férfias lelkű volt és törhetetlen akaratú, sas szárnyakon szárnyaló, még betegségé­ben is ... Uj fejezet az ő neve az irodalomban, mert az egész generáció az ő műhelyé­ben nevelkedett fel. Ady is sokat tanult tőle és milyen hálával gondolt ő reá Gyóni Géza is. aki sokszor felkereste öt a szerkesztőségben legujabbpoémáival amikor Kiss melegen ölelte magá­hoz a nagytehetségü ifjú költőt. Gyóni Géza lelkében nagy nyomokat' hagytak ezek a találkozások. Megtanulta kívülről ről Kiss József valamenyi versét és sok lázas szavú vitában szállt sikra éret­tük és igazukért. Gyóni Géza lelke va­lóban, vérzett a Kiss József verseinek halhatatlan szépségéért. Ennek bizonyí­téka egyik legszebb verse, amelynek cime: Kiss Józsefnek. Ez vers utolsó kötetében jelent meg és a tragikus sorsú költő, akinek sorsához csak a Petőfié hasonlítható, ebben a versében egyúttal istenhozádot is mondott Kiss József­nek. Nem a lelkének, csak a testének. Mert az a vérsáv, amely a przemyslyi hős holtetemét örökre eltakarta előlünk, annál élésebb megvilágításban tárja elénk örök szépségeket kutató lelkét amelyet Kiss József lángheve mellett nö­velt magában naggyá és amely fanati­kus, haláltmegvető idealizmus, a szép­ség és költészet jegyében, a valóságban egybeforasztja lelkűket. Medücieík nagyszerű művészet-szere te-f tének maradványaiban. * Furcsa nyelv az olasz. Az alagút, a melybe lépten-nyomon beleszalad a vo. nat, olaszul galleria. Az emelet: g allem* az erkély a színházban: galleria, galle­ria a múzeumok képtára, temetők már­vány folyosója, minden emeletes üzlet és gyűjtőnéven galleria minden olyan ház. amelyben kizárólag üzletek vannak Mindezeken kwü! minden közönséges folyosó is galleria. * Karzati állóhely — természetesen gali­­leria — huszonöt lira volt a milánói Sca­­la-szinház Beethoven-estjén. Ez volt a legolcsóbb hely. A mi pénzünkben több mint ötven dinár. Beethoven két legsú­lyosabb szimfóniáját játszották és az elővételi pénztár előtt kora reggel sorba álltak az — olcsó jegyekért. * Rómában másfél lira egy mozijegy. & Az olasz közönség híhetetlenüCszeszé­­lyes és türelmetlen. A moziban folytató­lagosan játszanak. Minddenki akkor jön, megy. amikor akar. de éktelenül dobog­nak. tapsolnak, lia egy felvonásköz két­­három percnél tovább tart. A publikum­nak hihetetlen zenei intelligenciája van. Jaj annak a színésznek, aki egyetlen hi­bás hangot énekel. Kíméletlenül kifütyü­lik és még jól jár, ha nem dobálják meg. Ezzel szemben csapni való rosszak a prózai és egyéb előadások. Firenzéiben a nagyon előkelő Verdf-szinházban a közönség több-kevesebb türelemmel né­zett végig egy üres, dísztelen és ször­nyen unalmas revüt. amellyel egyetlen vajdasági műkedvelő-társaság sem mer­ne a közönség elé állni. Utazási jegyzetek Jelige: Olaszországról nem lehet nem Írni. Pontosan tizenöt évvel ezelőtt voltam először Fiúméban. Ifjú diák-szivem da gadó büszkeséggel nézte az »Adria­­gyöngyé«-nak rohanó forgalmát. A kikö­tőben a hajók százai horgonyoztak, £ mólókon lázasan lüktetett az élet, fejlő­dő nagy kikötőt ismertünk meg Fiúmé­ban. Az olasz Fiúméra rá sem lehet is­merni. D’Annunzio nemzeti diladala de­rékban törte ketté a kikötő fejlődését és, ami forgalma maradt a fiumei öbölnék, azt is a jugoszláv Szusak bonyolítja le. Az egykor oly forgalmas kikötőben — az apró bárkákon kivül — mindössze tiz kisebb-nagyobb hajót számláltam meg, Kilenc ia jugoszláv Szusakhoz tartozó Baross-kikötöben horgonyzott, egy volt olasz területen, egy — hadihajó. # Jugoszlávia és Olaszország között egy alacsony drótkerítés és egy kapu a határ. Emitt SHS. csendőrök, amott cif­ra tollú karabinierik vigyáznak feltüzött szuronnyal. Szörnyen ügyelnek a határ átlépőkre, ellenben a néhány méter szé­les Fiumarán, amely Fiúmét Szusaktól elválasztja, minden ellenőrzés nélkül, nyugodtan át lehet csónakázni Jugo­szláviából Olaszországba. ■#­Szusakról hajón mentünk Velencébe. Sem jugoszlávok, sem olaszok nem kér­ték az útlevelet. Szörnyen megbántam, hogy összes adóhátralékomat kifizet­tem. •& Tizenhét órás ut után gyönyörű haj­nalban tűnt elő Velence. Két személy­nek két bőrönddel hat lírát kellett fizet­ni a gondolán. Idehaza nagyon kioktat­tak, hogy igyekezzem minél többet le­alkudni a méregdrága gondolán. Sehogy sem sokaltatn tizenkét dinárt az utért, de elvből megpróbáltam két lírát leal­kudni. A gonddlás mi sem szólt, hanem elővette a tarifát. Az első benyomás nem volt épen romantikus, de annál kel­lemesebb:- Mussolini taxis-fuvarrá deg­radálta az évszázados velencei gondo­lát. # Amikor partra szálltunk a világ leg­káprázatosabb terén, egy pillanat alatt körülfogott egy csomó portás és idegen vezető. Egyikük »Deutsches Haus!«, csa­takiáltással kiragadta kezemből pod­­gyászomat és már vitte is egy szállo­dába. A hotel olcsó volt, tiszta, csinos, né­metül azonban az egész »Deutsches Haus«-ban mindössze egy cseh szoba­lány tudott valami nagyon keveset. * Messze el kellett barangolnunk ,a la­gúnák labirintusában, ha olaszokkal akartunk találkozni. A Márkus-térről és környékéről teljesen kiszorították -a ben­­sziilötteket — a galambok és a nászuta sok. # A lira nagy dolog és az aprópénzt szörnyen megbecsülik. Egy líráért egy nagy pohár fagylaltot adnak, fél Ura egy adag hab és, ha 19.95 lírát tesz ki a számla, pontosan visszaadnak öt cente simít. # Az állomáson fél kiló szőlő egy lira és négy lírába kerül fél liter bor sással be­font csinos üvegben. A moziban egy lira a fagylalt-crém. Egyáltalában nyoma sincs annak a speciális középeurópai mentaliiátsnak, hogy valamiért többet kell fizetni, mert azt nem az üzletben, hanem a vasúton , moziban, vagy szín­házban vásárolom. * Velencét ellepi a mindenfajta .degen, Firenzében viszont csak fiatal és öreg házaspárokat láttunk. Az volt az érzé­sem, hogy akiket jósorsuk nászutjukon Velencéből elvezetett Firenzébe, mind eljöttek öreg korukban is, hogy haláluk előtt még egyszer gyönyörködjenek a Pisa a világ egyik legszerencsésebb városa. Abból él, hogy egy tudatlan épí­tész rosszul építette meg a templomto­rony alapját. * Több mint félezer éve áll úgy ferdén a hires pisai torony. Őszintén megval­lom, nem mertem közvetlenül melléje állni. Rettenetesen terda az a torony és az ember sohasem tudhatja, mikor lesz megint egy kis talajsüppedés. * Azelőtt, ha valaki Rómából jött haza, azt mesélte, hogy mennyi papot llátott. Ez most fel sem tűnik, mert olyan sok a — katona. Ez egyébként egész Olaszor­szágban általános jellenség és meg kell jegyezni azt is, hogy a fascizmusnak az egyetlen külsőleg látható jele. A citvil fascisták nem járnak már fekete- ing­ben, mindössze egy kis gomblyuk jel­vényt hordanánk. Mussolini hírhedt fe­kete arcképei is lekoptak már a falak­ról és az idegen csaik azt láthatja, hogy csudálatos rendet, tisztaságot és a kül­földiek számára lényeges olcsóbbodást teremtett a fascista uralom. — Nagyon valószínű, hogy az olaszok nem látják ugyanígy. £ A legnagyobb ritkaság, ha egv-két per­cet késik a vonat. Borravalót sehol sem kell fizetni. Szállodákban, vendéglőkben, kávéhá­zakban és minden nyilvános helyiség­­ban a számla tiz százalékát számítják fel borravalónak. Szóval egy lírás fe­kete után tiz centesimit. ty A milánói dóm tetejéről megszámol­tam, hogy mennyi külömböző jármű van a hatalmas dom-téren. Eredmény: 61 autó, húsz villamoskocsi és három fiakker. Ezzel szesmben meg kell irni, hogy jó egy óra hosszat autóztam ösz­­sze-vissza Milanóban négy és fél lírá­ért. , * Elutazás előtt két dinárért vásárol­tam egy lírát itthon. Három hét alatt 2.30-ra szökött fel a kurzus. Az emel­kedés még mindig tart és igazán meg tudom érteni. Gazdag, nagy ország Itália. A világ minden tájáról viszik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents