Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-20 / 290. szám

Í926. október 20. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal KISEBBSÉGI ÉLET Kellemetlen incidens játszódott le a bukaresti belügyminisztérium épületé­ben. Bucsan belügyi államtitkár meg­hívta a sajtó képviselőit, hogy ismer­tesse előttük a belpolitikai helyzetet és a kormány álláspontját. A meghívó ér­telmében az újságírók — köztük az er­délyi magyaT lapok bukaresti tudósí­tói is — megjelentek Bucsan államtit­kár előszobájában. A román újságírók közt volt Hosszú Costin, a Cuvantul munkatársa, akii mikor látta, hogy a sajtó-fogadtatáson a magyar hírlap­írók is megjelentek, a következő kijelen­tést tette: — Magyar újságírókkal nem megyek a miniszter elé. A szokatlan inzultus mély megdöbbe­nést keltett, nemcsak a magyar hírlap­írók, hanem a románok is túlzott és sértő álláspontnak jelentették ki a Cu­vantul munkatársának kijelentését és magatartását. Az audiencia után a bu­karesti magyar újságírók a magyar párt elnökségéhez Kolozsvárra a kö­vetkező táviratot menesztették: »Ma délelőtt Bucsan miniszternél sajtófogad­tatáson Hosszú Costin szerkesztő kije­lentette, hogy velünk nem megy mi­niszterhez. Páratlan inzultus ellen er­kölcsi támogatást kérünk.«' Az esetet bejelentették az újságírók szindikátu­sának iS, mely a legközelebbi ülésén fog­lalkozik Hosszú Costin ügyével. * A szlovéniai németek vezére, Moro­­cutti Camillo dr., aki résztvett Páneu­­rópa bécsi kongresszusán, az egyik osztrák lapnak nyilatkozott a bécsi kongresszus eredményeiről. »Hatéko­nyabb kisebbségi védelem — mondotta — csakis a határok láthatatlanná téte­le, Európa kantonizálása révén képzel­hető el. Felmerül azonban a kérdés, vájjon Európa 40 millió kisebbségi né­pei megvánhatják-e Európa egyesülé­sét? Vájjon az egyre jobbam tobzódó harc nem akadályozza-e meg Páneuró­­pa megvalósulását? Vájjon a kisebbsé­gek egyre növekedő elnyomása és el­keseredése nem gördit-e leküzdhetetlen nehézségeket Páneurópa megvalósulása elé? Aki Páneurópát akarja, annak har­colnia kell a kisebbségek védelméért. Emlékezzünk a régi osztrák-magyar mo­narchiára. Évtizedekig, izgatott kisebb­ségi népek annyira elvakultak, hogy tudni sem akarnak a többségi népekkel való föderációról, még akkor sem, ha alkalom kínálkozik erre. Európában ma 40 millió a kisebbségi népek száma, minden tizedik ember tehát a kisebbség­hez tartozik. Asszimilációs törekvés el­lenére is ki van zárva annak lehetősé­ge, hogy ez a 40 millió ember kivetkőz­zék nemzetiségéből. Páneurópa tehát csakis akkor valósulhat meg, ha előző­leg megoldást nyer a kisebbségek pro­blémája. A páneurópai uniónak kisebb­ségi központot kell szerveznie, amely­nek munkájában vegyenek részt mind­azok, akik részt vettek a genfi kisebb­ségi kongresszuson. Páneurópa titkár­sága kisérje figyelemmel a kisebbségek küzdelmeit, utaztassa be azokat az or­szágokat, ahol kisebbségek élnek és igyekezzék a kormányokat meggyőzni az elnyomó politika veszélyességéről^ A páneurópai kisebbségi központnak ke­resni kellene az együttműködést a Nép­­szövetség kisebbségi szekciójával is. Páneurópa nem teóriák, hanem csakis komoly békemunka alapján valósulhat meg.« * A Dimineata cimii bukaresti lap nem­régiben feltűnést keltő cikket közölt, melyben megbízható forrásra hivatkoz­va közli, hogy Bátiffy Miklós gróf volt magyar külügyminiszter, a magyar kor­mány megbízásából inspirálta a magyar párt ellenzéki mozgalmát. A bukaresti lap hírét Bánffy Miklós erélyes nyilat­kozatban cáfolta meg. »A Dimineata említett értesülései — igy szól a nyi­latkozat — bármely érdekesek, abban a hiányosságban szenvednek, hogy nincs semmi alapjuk. Mint azt hasonló hírek felmerülésekor kijelentettem, egyáltalá­ban nem vesznek részt a politikai élet­ben s annak fejleményeit csupán kívül­ről figyelem. Teljesen fantasztikus az a feltevés, amely nekem politikai tevé­kenységet akar imputáhn, még hozzá magyarországi tényezők sugalmazásai alapján. Ha az Ellenzék, mint független orgánum, amelynek igazgatóságában én is helyet foglalok, jóindulatú tárgyila­gossággal foglakozik a reformcsoport mozgamával, ezt bizonyára azért teszi, mert azt a magyar párt belső megerő­södésére és teljességére irányuló folya­matnak fogja fel. Teljesen téves infor­máció az is, amely az én szinajai tár­gyalásaimról szól. Azóta, hogy július­ban, állampolgári esküm letétele után, az uralkodó kegyes volt kihallgatáson fogadni, egyáltalán nem is jártam a régi Rómából jelentik: Jól értesült po­litikai körök megcáfolják egyes kül­földi lapoknak azt a hirét, amely szerint Mussolini a berlini olasz kö­vet utján azt az óhaját fejezte ki Stresemann előtt, hogy személyesen akar vele találkozni és le akar vele tárgyalni egyes aktuális kérdéseket. A római lapok a cáfolattal egy­­időben azonban megállapítják, hogy Madridból jelentik: Primo de Ri­vera hozzálátott a hadsereg megre­formálásához és a tisztikar meg­­rendszabályozásához. A különböző fegyvernemek tisztjeinek kiképzésé­re fennálló hadiiskolákat a diktátor megszüntette és rendeletet adott ki, amely szerint egész 1928-ig nem le­het jelentkezni tisztképző akadémiá­ra való felvételre. 1928-ban ugyanis megnyílik a nagy katonai akadémia, amely minden fegyvernemre egy­aránt tiszteket képez ki. Primo de Rivera egyben elrendel­te, hogy felül kell vizsgálni a tüzér­tisztek ellen hozott Ítéleteket, vala­mennyi ítéletet, amelyet a lázadás­ban résztvett tüzértisztek ellen hoz-Newyorkból jelentik: Mária ro­mán királyné gyermekeivel. Iliana hercegnővel és Nikola herceggel hétfőn délután a Leviathannal a newyorki kikötőbe érkezett. A ro­mán királyné fogadtatása az álta­lános várakozás ellenére a legegy­szerűbb keretek közt ment végbe. Alig háromszáz ember várta a hajót a kikötőben és ezek közül is csak ötven volt román; annál nagyobb számban jelentek meg a fogadtatá­son az ujságirók. Az amerikai kor­mányt a külügyminisztérium egyik titkára képviselte és a washingtoni és newyorki román követség sze­mélyzete teljes számban megjelent. A királyné a kikötőből a városházá­ra hajtatott, ahol Newyork polgár­­mestere üdvözölte. Newyorkból való elindulása előtt egy amerikai hírszolgálati ügynök­ség tudósítója hosszabb beszélgetést folytatott Mária királynéval, aki hangsúlyozta, hogy azért jött Ame­rikába, hogy két gyermekének meg­mutassa az újvilágot és hogy köszö­királyságban — még kevésbé tárgyal­tam bárkivel is ilyen kérdésekről«. * Besszarábiából visszaérkezett Buka­restbe Goga belügyminiszter, aki a saj­tó képviselői előtt érdekes nyilatkozat­ban számolt be tanulmányútja eredmé­nyéről: — Besszarábiában — mondotta — igen kedvező impressziókat szerezitem. Nemzeti szempontból a romanizálás ki­tűnő eredményeket hozott, sokkal na­gyobbakat mint a többi országrészben. A lakosság nyugodt és megvan eléged­ve a közigazgatással. A gazdasági hely­zet azonban nagyon nyomasztó és a pénzkrizis is igen súlyos és ezért fo­gok interveniálni, hogy Besszarábia kellő nagyságú hitelt kapjon. elvben semmi akadálya sincs a két államférfi találkozásának és olasz politikai körökben bíznak is abban, hogy ez a találkozás hamarosan lét­re is fog jönni és Mussolininek al­kalma lesz a birodalmi külügymi­niszterrel megbeszélni, az olasz-né­met viszony rendezése szempontjá­ból nagyfontosságu még függőben levő kérdéseket. tak a hadbíróságok, amelyek sza­badságvesztésre, lefokozásra vagy a hadseregből való eltávolításra Ítél­ték a tiszteket. A rendelet szerint mindenki kegyelemben részesítendő, aki kegyelemért folyamodik. Jel­lemző a helyzetre, hogy ennek elle­nére senki sem kért kegyelmet az elitéit tisztek közül, pedig a diktátor számított arra, hogy a tisztek ínsége meg fogja szüntetni az ellenállást. Az elitéit tisztek, akik nagyrészt tel­jesen vagyontalanok, ugyanis nem kapnak fizetést már az eljárás meg­indulása óta. A tisztek azonban en­nek ellenére sem kérnek kegyelmet, hanem nagyrészük már polgári ál­lásokban helyezkedett el. netet mondjon Amerikának azért a jóakaratért, amellyel Romániát az elmúlt évek folyamán úgy politikai, mint pénzügyi téren támogatta. Ki­jelentette Mária királyné, hogy amerikai utjának semmiféle hivata­los jellege nincs, mert ő elsősorban nő és csak másodsorban királyné. Mint minden nőnek, neki is legfőbb vágya a világbéke megvalósítása. Ne legyen többé háború — mondot­ta Mária királyné — és az emberisé- '■ get hassa át a testvériség szent esz- í méje. Azokkal a hírekkel szemben, ame­lyek szerint amerikai útja gyerme­keinek megházasitásával függ ösz­­sze, kijelentette Mária királyné, hogy esze ágában sincs leányát megházasitani, vagy fia számára feleséget keresni. Mindkét gyerme­ke nagyon fiatal még ahhoz, hogy megházasodjanak. Károly extrón­­örökössel kapcsolatban Mária ki­rályné úgy nyilatkozott, hogy fiát nagyon sajnálja, de nem tehet sem­mit az érdekében, mert Károly her­ceg jóvá nem tehető hibát köve­tett el. Mária királyné az Ambassador hotelben szállt meg, ahol huszonegy fényesen berendezett szoba áll ren­delkezésére. Ugyanezen az emele­ten szállásolták el a királyné kísére­tet is. Ez a huszonegy fényes luxus­sal berendezett szoba naponta szinte egy vagyonba kerül, azonban a szálloda igazgatósága az egész lak­osztályt ingyen bocsátotta a király­­ne rendelkezésére. Amerika minden részéből igen sok dúsgazdag ember jött Newyorkba és bérelt szobát köz­vetlenül a román királyné lakosztá­lya közelében az_ Ambassador szál- 1 ódában. A legelőkelőbb és legva­­gyonosabb családok leányai már he­tek óta megostromolták a szálloda igazgatóságát azzal a kéréssel, hogy legalább mint szobalányok tel­jesíthessenek szolgálatot a román királyi család tagjai mellett, azon­ban a hotel tulajdonosai ezeknek a kéréseknek a teljesítését megtagad­ták. Newyork polgármestere Mária ki­rályné newyorki tartózkodásának idejére Vincent Astort, a hires ame­rikai milliomos feleségét kérte fel a háziasszonyi tisztség betöltésére. Érdekes, hogy ezért a tisztségért a newyorki felső tízezer hölgyei közt egész szokatlan versengés folyt, Mária királyné néhány nap múlva tovább utazik Washingtonba, ahol Coolidge elnök fogadni fogja. Letartóztatták a beogradi delejes nőt Székkel fejbevágta a rendőr­tisztet, mert kiutasították Beogradból Beogradból jelentik: A rendőrigazga­tóság politikai osztálya letartóztatta az ismert beogradi 'hipnotizőr jósnőt, Dal­­maünka Luciát, akinek működése hó­napokon keresztül a leglázasabb tömeg­érdeklődést keltette fel. A delejesnő hi­­rében álló Lucia küszöbe előtt a hiszé­keny nép valóságos processzióban szo­kott felsorakozni, az utóbbi időben azonban feljelentések kezdtek szállin­gózni ellene a rendőrséghez. Egyre in­kább szaporodtak a feljelentések, ame­lyekben a csalódott egyszerű emberek azt panaszolták, hogy Lucia drágán megfizettetett, hipnotikus beavatkozásai eredménytelenek maradtak, jóslatai pe­dig nem váltak be. Néhányszor már eltiltotta a rendőr­ség a delejesasszonyt a további műkö­déstől, de a tilalomnak nem lehetett ér­vényt szerezni, mert Dalmatinka Lu­ciának belügyminiszteri, sőt közoktatás­­ügyi miniszteri engedély volt a zsebé­ben hogy »az okkult tudományok kö­rébe tartozó ügyességeit szabadon mu­togathassa«. Végre is a rendőrség az­zal vélte megoldhatónak a kényes kérdést, hogy Lucia asszonyt kiutasítja Beograd területéről. Ezért beidézték a politikai ügyosztályra és közölték vele a rendőrigazgatóság határozatát, amely­nek értelmében Dalmatinka Luciának a legrövidebb időn belül el kell hagynia Beograd városát. A kiutasító végzés kihirdetését nem várt fordulat követte. Dalmatinka Lu­cia, a delejes nő, annyira felháborodott a rendőrség intézkedése miatt, hogy nem tudott uralkodni indulatain és ahe­lyett, hogy például hipnózissal próbált volna bosszút állni a rendőrtisztviselőn, felkapott egy mellette álló széket és erélyes lendülettel a rendőrtisztviselő fejéhez vágta,. akinek csak az utolsó pillanatban sikerült elkapni a fejét és kisebb horzsolás árán fnegmenekülni a súlyosabb sérüléstől. A finomidegzetü delejesnő támadása valóban megakadá­lyozta a kiutasító határozat végrehajtá­sát: tizennégy napra, mert a rendőr­tiszt, aki azonnal letartóztatta Dalma­­tinka Luciát, ennyi elzárásra Ítélte a támadás miatt. Ha a büntetést leülte, ki fogják toloncolni Beogradbói. Mussolini tárgyalni akar a német külügyminiszterrel Az olasz-német viszony rendezéséről kiván megbeszélést ^folytatni Primo de Rivera megreformálja a spanyol hadsereget Az elitéit' {üzértisztek nem kérnek kegyelmet A román királyné az örök békéről Mária királyné Newyorkba érkezése utá i hosszabban nyilat kozott az amerikai újságíróknak — Az amerikai pénzari z­­tokrácia vetélkedik azért, hogy a királyi vendégek közelébe férkőzzön

Next

/
Thumbnails
Contents