Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-01 / 271. szám
1926. október 1. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oHaí ^ KISEBBSÉGI ÉLET Bethlen György gróf, az erdélyi magyar párt elnöke a magyar lapoknak nyilatkozott a pártellenzék memorandumáról. »őszintén szólja — mondotta — nem szívesen nyilatkozom a vasárnapi értekezletről, nem szeretem a politikai locsogásokat Krenner és Weisz uraknak, akik a memorandumot átnyújtották, már többizben megmondottam, hogy az emlékiratot az elnöki tanács elé terjesztem, az beható tanácskozás alá veszi és dönteni fog afelett, hogy a párt milyen magatartást fog tanúsítani a kívánságokkal szemben. Nem akarok az elnöki tanács határozatának elébevágni, még kevésbé akarom annak a tanácskozásait és határozatait egy előzetes állásfoglalással befolyásolni. Krenner és Weisz urak sem kívánták tőlem és kijelentették, hogy türelemmel várják be az elnöki tanács határozatát. Különben is — nagyon kényes kérdés ez, Bukarestben épen most igen fontos tanácskozásaim voltak, amiknek, ha a hóstáti földészek ügyében hozott kedvező döntésről a tudósítások megfelelnek a valóságnak — az eredményei máris mutatkoznak. Nem a magyar párt, hanem az egyetemes magyarság ügyének nem használ, ha épen most az ígéretek likvidálása idején ellenzékieskedő megmozdulások gyengítik azt az erőt, amire ma nagyobb szükségünk van, mint bármikor.« * Cantacuzino hercegnő, a román nők szövetségének elnöke, aki a kisebbségekkel való békés együttműködés lelkes apostola, nemrég érkezett vissza Géniből, ahol különböző nemzetközi szervezetekkel tárgyalt a nemzetek közti közeledés eszméjéről. A hercegnő genfi utjának eredményéről a következőket mondotta: »Genfben óriási lelkesedéssel tették magukévá az összes nemzetek kiküldöttei azt a tervemet, hogy a különböző országok gyermekeit a nyári vakáción keresztül megismertessük egymássá}. Én biztos vagyok benne, hogy ezt a tervemet megvalósíthatom itt a mi országunkban is azok közt a gyermekek között, akiknek a sors úgy rendelte, hogy egyazon földön kell élniök. Meg kell jegyeznem, hogy az én gyermek-nyairaltatási tervemet a Nemzetek Ligája is jóváhagyta és célul tűzte ki, hogy Európa különböző részeiből öszszefogja hozni az egyes nemzetek gyermekeit, azokat, akik talán tegnap még ellenségeik voltak. Meg f ogják tanulni,, hogy a nagy per lezáródott a szüleik között. Meg fogják tanulni, hogy ma már nem létezik se született ellenség, se ellenfél, hanem mindnyájan emberek vagyunk, egyazon anyagból gyúrva, egyazon jogokkal az élethez. Az én mozgalmamnak a legközelebbi eredménye az lesz, hogy a francia és német gyermekek közösen fognak valahol eltölteni két hónapot. Lehetséges-e az, hogy itt minálunk ugyanez ne sikerülne és mi anyák emeljünk a gyermekeink közé legyőzhetetlen gyűlöletből font határokat?« * A kolozsvári értekezlet résztvevői ellen az erdélyi magyar párt köreiben olyan vádak hangzottak el, hogy egyszerű pártütök, akik a magyarság egységét akarják felrobbantani. A lappangó vádakat igyekszik megdönteni Krenner Miklósnak, a pártellenzék vezetőjének az a cikke, melyet az Erdélyi Hírlapba irt. A cikkben Krenner többek közt ezeket írja: »A kolozsvári értekezleten lényegesen sokkal többen jelentek meg. mint amennyien meghívót kaptak. Ennek a számnak a jelentősége fokozódik azáltal, hogy olyanok maradtak el magánkörülmények miatt, akik nem szorultak kapacitációra, mert még a mozgalom előtt képviselték azt az irányzatot, amely kifejezésre jutott, viszont ezek helyén olyanok jelentek meg, akik igazán önkéntelenül, sőt a mi fontosabb, az előzetes számítások ellenére tartották szükségesnek az együttérzést kifejezésre juttatni. Az értekezlet egy további igen fontos jelentősége, hogy »hivatalos személyiségek«, képviselők és párttagozatok vezetői is megjelentek és ezzel erőteljesebben aláhúzták az értekezletnek ama ideális jelentőségét, hogy ez a megmozdulás minden agitativ és taktikai eszköz kizárásával tiszta önkénytelenséggel, valóban az idő parancsára és igen sok pontról egyidőben kitörve született meg. Rendkívüli tévedés tehát, ha valaki továbbra is azt állítja, hogy ez a mozgalom a magyar párt disszidenseinek mozgalma, ez párt-robbantó szándékkal jött össze és hogy ennek a mozgalomnak az volna a titkos célja: háttérben álló személyiségek keserűségét vagy jövendő igényeit, a román társadalom felé pedig bizonyítani, hogy a jelenlegi magyar párt nem egységes, nem erős és nem hivatott a kisebbségi jogok viselésére. Méltóztassék minden politikai tényezőnek most már fentartás nélkül és becsületes hittel tu-Beogradból jelentik: Azokkal a budapesti hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint megindultak a tárgyalások arra nézve, hogy budapesti színtársulat revan^endégszereplésre jöjjön Jugoszláviába a beogradi opera együttesének budapesti vendégjátéka után, a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa érdeklődött illetékes helyen, ahol a következő információt kapta: A beogradi opera együttese valószínűleg nem október 14-én és 15-én fog Budapesten vendégszerepelni, de a vendégjáték napja még nincs végleg megállapítva, bizonyos azonban, hogy a vendégjáték még október második felében megtörténik. A beogradi opera teljes énekkara és zenekara is Budapestre megy és magukkal viszik a balettkart is, Londonból jelentik: Livomoból érkező jelentés szerint Chamberlain külügyminiszter egy angol jachton feleségével Livornoba érkezett ahol már várta egy olasz hadihajó, amelynek fedélzetén az angol külügyminiszter vagy Livorno mellett, vagy Chivitaveccia környékén találkozni fog Mussolini miniszterelnökkel. A találkozással kapcsolatban az angol lapok megállapítják, hogy az angol-olasz találkozót bizalmas megbeszélések előzték meg. A Daily Telegraph értesülése szerint a megbeszélésen szóbakerül a Vörös-tenger kérdése is, amely az olasz kormány és az assiriai emir között legutóbb létrejött megállapodás folytán vált aktuálissá. A lap aggodalmát fejezi ki, hogy a Mussolini és Chamberlain közti tárgyalások a két államot esetleg eltávolítják a Népszövetségtől, hiszen ez a bizalmas találkozás erősen emlékeztet azokra a bizalmas megbeszélésekre, amelyek közvetlenül a háború előtt sűrűn folytak. Római jelentés szerint Mussolini miniszterelnök elutazott Rómából és Livornoba utazott ahol találkozni fog Chamberlainnal. A miniszterelnököt útjára Grandi államtitkár és Paolicci, a kabinetiroda főnöke kisérte el. Olasz politikai körökben óriási fontosságot tulaj donitanak a találkozásnak és a római lapok megállapítják, hogy az angol-olasz baráti viszony domásul adni, amit már nem a magam nevében mondok ki, hanem egy rendkívüli nagy tábor nevében, hogy a kolozsvári értekezlet nem pártütés volt, nem csupán disszidált elemeknek a közéletre való újabb felvonulása, nem lappangó törekvés személyek ellen vagy személyek mellett, hanem egyetemes érdek szolgálatában tett nagy .lépés volt az 'flő parancsából, a lelkiismeret parancsából. Az értekezlet túlnyomó többsége a magyar pártnak formális tagjaiból került ki és a csekélyszámu disszidensek csak önzetlen nyomatékül jöttek azzal a nemes szándékkal, hogy a mai válságos helyzetben a magyar pártnak az egységét még egységesebbé, erejét még hatékonyabbá és átütőbbé tenni segítsenek.« mert a Boris Godunov cimü operán kívül be fogják mutatni Budapesten Rimski-Korzakov hires balettjét, a Seherezddét is. A budapesti színtársulatnak Jugoszláviában való vendégszereplésével kapcsolatban a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa azt az információt nyerte, hogy az eddigi tárgyalások már úgyszólván bizonyossá teszik, hogy a budapesti Belvárosi Színház az idei ősz folyamán öt estén fog Beogradban vendégszerepelni. Hogy a beogradi előadások után a magyar társulat tarthat-e előadásokat a Vajdaságban is, arra vonatkozólag még nem történt döntés és ez a közoktatásügyi miniszter és a belügyminiszter között folyamatban levő tárgyalások eredményétől függ. még jobban meg fog szilárdulni. A Popo'.o d’Italia megállapítja, hogy Anglia és Olaszország között mindig a legjobb volt a viszony, a minek ez a találkozás a legjobb bizonyitéka. A lap szerint az angololasz barátságnak, amidőn Franciaország és Németország végre egymásra talált, az európai béke biztosítása szempontjából világraszóló jelentősége van. Olasz politikai körökben egyébként a találkozással kapcsolatban úgy tudják, hogy Mussolini legfőbb célja Chamberlain érdeklődését megnyerni olyan szempont számára, hogy a francia-német közeledéssel szemben meg kell teremteni az olasz-angol egyezményt. Rómában ugyanis attól tartanak, hogy a Németországgal szemben követett jóvátételi politikában Briand és Stresemann thoiry-i találkozásával fordulat állott be olyan értelemben, hogy Németország különleges előnyt biztosit Franciaországnak a jóvátételi szállítások terén, ami a többi szövetséges állam rovására mehetne. Az olasz miniszterelnök ezeket a szempontokat tartja elsősorban szem előtt és éppen ezért Mussolininek az az óhaja, hogy a Chamberlainnel való találkozásának lehetőleg franciaellenes éle legyen, vagy ha Chamberlain ezt nem kívánná kifejezetten hangsúlyozni, úgy legalább is figyelmeztetés legyen Páris felé, hogy a Berlinhez való közeledést ne építse ki London és Róma ellen. Azt még nem lehet tudni, hogy Chamberlain milyen messze hajlandó ebben a kérdésben elmenni, de a találkozást előkészitő diplomáciai levelezés során tisztázódott, hogy Chamberlain hajlandó a Földközi tengeri problémán kivül a Közép-Európa-i kérdésről is eszmecserét folytatni Mussolinivel. Minthogy Olaszországnak a Földközi tengeri problémát illetően Tangertől Abesszínián át egészen Arábiáig jóformán csak kövtelései vannak és koncessziókkal nem állhat elő. nem tartják kizártnak, hogy az eszmecsere olyan lefolyású lesz, hogy Mussolini hajlandó lesz követeléseit némileg letompitani, ha Anglia a német-francia közeledés ellensúlyozására a lehetőség mértékéig Olaszországhoz közeledik. Az olasz sajtó kommentárjai meglehetősen eltérők Mussolini és Chamberlain találkozásáról. Egyes lapok szerint főképpen a tangeri és abeszsziniai problémáról lesz szó, más lapok viszont tudni vélik, hogy a megbeszélés főtárgya a német-francia közeledés lesz. A Journal d’Italia szerint a találkozás meg fogja erősíteni a két ország hagyományos barátságát anélkül, hogy veszélyeztetné más országok érdekeit. A Corriera della Sera közlése szerint a megbeszéléseken főképp a mai európai helyzettel fognak foglalkozni. Olaszországnak főcélja arra irányul, hogy Angliával szorosabb kontaktusba lépjen és még idejekorán meghiúsítsa Franciaország és Németország olyan megállapodásait, amelyek esetleg ártalmára lehetnének Angliának és Olaszországnak. Az angol bányászsztrájkot csak kiéhezfetéssel lehet befejezni A bányamunkások kerületi konferenciája n m döntőit a kormány k5zv ti 5 javaslatának elfogadásáról Londonból jelentik: A bányamunkások kerületi konferenciája szerdán határozathozatal nélkül fejeződött be| és a kerületi megbízottak most visz-1 szatérnek kerületeikbe, hogy a végleges döntés előtt tanulmányozzák a munkásság hangulatát és igy a kormány legutóbbi közvetítő javaslata ügyében a döntés bizonytalan időre kitolódott Baldwin miniszterelnök közvetítőjavaslatának elfogadása különben alig változtatna a bányatulajdonosok állásfoglalásán, akik változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a kormány által tervbevett döntőbíróságot nem tekintik illetékesnek a vitás kérdések elintézésére. A bányatulajdonosok rideg elzárkózását még csak elhatározottabbá teszi az a körülmény, hogy az egyes kerületekben a sztrájkoló bányamunkások egyre nagyobb számban állnak munkába. Szerdán ismét nyolcezer bányász jelentkezett munkára. Cook, a bányászszövetség főtitkára szerdán úgy nyilatkozott egy népgyülésen, hogy a kormány a bányászsztrájk kitörésének első napjától kezdve állandóan kijátszotta a munkásokat, akik igy nem is bizhatnak a kormány közvetítésében. Cook főtitkár a leghatározottabban leszögezte, hogy á bányamunkások a kormány közvetítő javaslatát nem fogadhatják el és a sztrájkot csak a munkásság teljes kiéheztetésével lehet befejezni, tekintettel arra, hogy a munkásság az eddigi engedményeknél többre semmi körülmények között sem hajlandó Játszhatnak-@ a budapesti színészek a Vajdaságban? A budapesti Belvárosi Szinbáz öt estén át fog vendégszerepelni Beogradban Chamberlain Ol tanácskozik Mussolinivel Az ango külügyminiszter Livornoba érkezett — Angol lapvélemény szerint a bizalmas megbeszélés alkalmas arra, hogy a két államot eltávolítsa a Népszövetségtől A német-francia közeledési angol-olasz megegyezéssel akarják ellensúlyozni
