Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-01 / 271. szám
4. oldaL BÁCSMEGYEI NAPLÓ T926. október 1. Megint baj van az egyik temetkezési társulat körűi A Vojvodina elégedetlen tagjai gyűlést hívtak össze A különböző néven és céllal alakult szuboticai temetkezési egyesületek egymásután kerülnek abba a helyzetbe, hogy be kell szüntetniök működésűket, mert az alapszabályok alapján magukra vállalt fizetési kötelezettségeiknesk nem tudnak eleget tenni. Az eredetileg humánus jelszavak alatt alakult egyesületek legnagyobb része tisztán üzleti vállalkozás lett, amelyekben úgy a vezetőségi, mint az úgynevezett kedvezményezett tagok a legkülönbözőbb visszaélések árán, a jóhiszemű emberek rovására akartak az egyesülettől pénzt szerezni. A szuboticai'törvényszék büntetőtanácsa már napok óta tárgyalja a Zsivot kiházasitó és a Szlávia temetkezési segélyegyesületek bünperét, a szuboticai törvényszék kedden rendelte el a Dar szülészeti egyesület ellen a csődöt, mig most egy másik temetkezési egylet: a Vojvodina tagjai tömörülnek, hogy érdekeiket közös akcióban védjék meg. A Vojvodina működése ellen a tagok részéről már régebben merültek fel panaszok. Ezek miatt akkoriban az egyesület vezetőségének több tagját eltávolították. Az egyesület reorganizálása után Futó Bélát, a magyar radikális klub elnökét választották meg a Vojvodina elnökéül, Futó azonban rövid elnöki működése után, látva, hogy az egyesület kebelében uralkodó anomáliákat ő sem tudja megszüntetni, lemondott tisztségéről. Lemondása óta csak egyre szaporodott az egyesületi tagok sérelme, a jelenlegi vezetőség ellen újabb és újabb vádakat emeltek, amelyek tisztázására pénteken délutánra értekezletet hívtak össze. Az értekezlet, amely délután fél hatkor kezdődik az egyesület helyiségében, rendkívül izgalmas lefolyásúnak Ígérkezik. A tagok úgy nyilatkoznak, hogy amennyiben a vezetőség nern tudja tiszázni a felmerült vádakat és nem vállal anyagi garanciát a tagok kárának megtérítésére, a büntető útra terelik a Vojvodina ügyét. szék az Európa-eücnes propagandára. — A kínaiak — kiáltják — gyűlölik a polgári és imperialista Európát, forradalmat akarnak. Minden reménységük a szovjet. A tragikus szerepeket egytől-egyig kínaiak alakítják s az európaiak egytőlegyig komikus figurák. Csak táncolnak, énekeinek, fényképeznek, úgy ábrázolják őket, mint holmi orfeumtöltelékeket. A színészek egész szerepüket rögtönözik, nincs is szöveg. De talán ép ezért sok ösztönösség van játékukban, sofc szór meginditóan tudják ábrázolni az emberi szenvedést. Herriot lemond a radikális várt elnökségéről Caillaux sem vállalja a párt elnöki tisztét Párisból jelentik: Francia politikai körökben nagy feltűnést kelt, hogy Herriot közoktatásügyi1 miniszter eltökélte, hogy lemond a radikális párt elnökségéről. Herriot már közölte elhatározását a párt vezetőségével s kijelentette, hogy elhatározása megmásíthatatlan és lemondását a párt legközelebbi gyűlésén feltétlenül bejelenti. A radikális párt gyűlését október tizennegyedikére hívták össze. A gyűlés három napig fog tartani, valószínű, hogy Herriot már az első ülésen be fogja jelenteni lemondását és részletesen megindokolja elhatározását, valamint nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a párt elnöki tisztét semmi körülmények közt sem fogadja el újból. A radikális pártban Herriot elhatározása nagy zavart idéz elő, mert nem tudnak megegyezni utóda személyében. Először CailUmxra gondoltak. mint a radikális párt uj elnökére, Caillaux már a leghatározottabban visszautasította a megtiszteltetést A király elé járulnak az elbocsájtott magyar vasutasok Néhány elbocsájtott vasutas már megkapta a nyugdiját Ordíts ó Kína .. „ Egy moszkvai szovjet-darab Az orosz forradalmi színpadot Meyer' kőid teremtette me«. Az 1917-es »polikai október« után, mely megsemmisítette a cárizmust, elkövetkezett az 1920-as »színházi október«, mely a régi díszleteket, pingált vendégfalalcat, a színház egjjéb kellékeivel együtt a tiiz-be vetette. Egy csomó fiatalember szövetkezett s egy k is ujságocskában, a Teater-ian hadat üzent a régi rendezésnek. Minekelőtte pedig uj müvek születtek volna, elővette a régi remekműveket és saját Ízlése szerint rendezte meg. Moszkvában most Meyerkold rendezésében játszák az Ordíts ó Kinu...! cimü színdarabot. Semmi függöny, semmi rivalda, semmi díszlet. A sötét színpad homályát vakító fényszórók oszlatják el. Nincsenek színek, minden kézzelfogható vas, kő, fa, tömegek, anyag jelképeznek egy kikötőt, egy páncéloshajót, egy házat. A színdarab meséje rövid, úgyszólván alig van párbeszéd. Tretjakov, aki valaha egy kínai egyetemen az orosz nyelvet tanította, egyszerűen egy kis történetet mondott tollba, melyet — állítása szerint — egy megtörtént eset sugalmazott. Valamelyik kínai városban egy kivándorlási társaság ügynökét agyonütötte egy hajós, mire a kikötőben horgonyzó hadihajó parancsnoka kijelentette, hogy' amenyiiben az igazi tettes nem jelentkezik, három hajóst azonnal felakasztat. De a hajósok nem adják ki a tettest, inkább sorsot húznak maguk között, hogy melyik hármuk szenvedje el a halálbüntetést Mindössze ennyi az egész dTáma. A színpadon irtózatos valószerűséggel látjuk az akasztás részletes műveletét. lenoész^tesea ezí íöfttasználják » száné-A kormány 1919—1920. esztendőben igen sok magyar nemzetiségű vasutast bocsajtott el azzal a furcsa indokolással, hogy — megbízhatatlanok. Ezek a vasutasok, akik az elbocsátás óta egy para nyugdiját sem kaptak, már több ízben megkísérelték, hogy a kormány biztosítsa részükre az őket megillető nyugdijat, eredményt azonban nem tudtak elérni. Nemrégiben — végső kétségbeesésükben — újabb akciót indítottak: kollektív kérvényt nyújtottak 'Be a közlekedésügyi miniszternek, melyben nyugdíjjogosultságuk elismerését kérték. Az akciónak most sem lett sertimi eredménye, a minisztérium minden indokolás nélkül újból elutasította a vasutasok memorandumát. Az elbocsájtott vasutasok mármár minden reményről lemondtak, amikor elterjedt az a hir, hogy az elbocsájtott vasutasok közül többen megkapták nyugdijukat. A hirt először bizalmatlanul, kétkedve fogadták, de később kiderült, hogy a minisztérium nyolc magyar vasutasnak valóban kiutalta nyugdijilletményét, még pedig visszamenőleg az elbocsájtás napjáig. A vasuta sok kedvező jelnek tekintik a nyugdijkiutalásokat és elhatározták, hogy őfelsége Alekszandar király elé viszik panaszukat. Az audiencia után újabb kérvényt fognak beadni a közlekedésügyi minisztériumnak és remélik, hogy az uralkodói kegy . lehetővé teszi, hogy az ügyet kedvezően intézzék el. Megkezdődött a tanúkihallgatás a Zsivot és Szlávia monstre-pörében Felvonultak a károsultak A Zsivot—Szlávia-pör negyedik napján, csütörtökön a tanuk kihallgatására került a sor. A bíróság negyven tanút hallgatott ki és -a holnapi tárgyalási napot valószínűleg a még hátralevő tanuk kihallgatása foglalja le. A csütörtökön kihallgatott tanuk nagyjában semmi lényegeset nem mondtak és a kihallgatott negyven tanú közül csak egyet esketett meg a bíróság. A kihallgatott tanuk legnagyobb része a Zsivot és Szlávia olyan kedvezményezettjei közül került ki, akik egy-két vagy több tagot Írattak be részben a halotti, részben a kiházasitóegyesületbe, de a biztosítási összeget csak igen kevesen kapták meg. Volt olyan kedvezményezett is, akinek valóságos kis könyvtára volt, tizenöt tagsági könyvecskét váltott a Zsivotnál és a Szláviénál. A csütörtöki fötárgyalásról a következő tudósítás számol be: Pavlovics István elnök reggel nyolc órakor nyitotta meg a folytatólagos főtárgyalást. Előzőleg a vádlottakhoz intézett néhány kérdést, majd megkezdte a tártuk kihallgatását. Letics Qrga a Szlávia uj igazgatóságában az alelnöki tisztséget töltötte be. Kötelességének tartotta, hogy utána nézzen az egyesület volt vezetősége működésének, átnézte az egyesület, üzleti könyveit és a közgyűlési jegyzőkönyveket. A felülvizsgálat folytán meggyőződött arról, hogy egyes tagok beiratása körül szabálytalanságok történtek. Elhatározta tehát, hogy házrólházra járva megállapítja, hogyan Írattak be az egyesületbe súlyos betegeket is Két esetet mond el és pedig: az egyik, amikor Márké Moskovics felesége mondta neki, hogy Qrga Dedin háromezer dinárt ígért arra az esetre, ha megengedi, hogy súlyosan beleg tériét beírassa a Szláviéba. Moskovicsot beíratták, meg is hált és Dedin 25.000 dinárt vett fel az egyesülettől. A másik eset, amit a tanú elmond, Mika flórák nevű emberrel történt, akinek testvérei mondták el ízt, hogy tudtukon kívül íratták be testvérüket az egyesületbe. Dedin Qrga vádlott a tanú vallomására kijelentette^ hogy mind a két esetben a beirt tagokat egyik hatósági orvos megvizsgálta és csak azután történt a beiratás. A pénzbeszedők nem tudnak szabálytalanságról Markovics Toma a következő tanú, pénzbeszedő volt az egyesületnél. A pénz behajtásának és elszámolásának módjáról ad íelvilágositást. Az egyesület ügykezelésében nem észlelt semmi szabálytalanságot. Sokunin Qrga tanú, ugyancsak pénzbeszedő volt a Szláviénál. Elmondja, hogy hogyan számolt el a behajtott pénzzel. Szabálytalanságról nincs tudomása. Radovics Szretén bi-ró megkérdezi a tanútól, hogy fordult-e elő eset, amikor a kedvezményezett nem ott lakott, ahova küldték és ahova lakcímét megadta. A tanú azt feleli, hogy: nem. A következő tanú Szcdlák Mátyás szintén pénzbeiszedő a Szláviénál. Pavlovics István elnök megkérdezi a tanútól, hogy volt-e olyan eset, hogy hamis címre küldték? A tanú kijelenti, hogy igen és pedig többször. Tabak Pál dr. tanú kijelenti, hogy' neki magának nem voltak beíratott tagjai az egyesületnél, hanem Oljuc Ilona, aki ugyanabban az ügyvédi irodában dolgozik, ahol ő, tartozott neki nagyobb összeggel és az adósság fedezetéül tagsági könyveiből kettőt átadott. A következő tanú Oljuc Ilona, aki el-, mondja, hogy husz-huszonnégy tagsági könyv volt a kezelése alatt. Felvilágosítást ad arról, hogy a könyvekre menynyi pénzt adtak neki és milyen módon. Ivkovics Tome pénzbeszedő tanú kihallgatása következik ezután. A Danjekovics esetre tesz vallomást. Elmondja, hogy amikor Danjekovics Béla kedvezményezett nevére kiállított könyvecskékkel az esedékes dijak behajtása végett elment Grádics Damján Palmoücseva 42. számú lakására, Grádics az egyik könyvet kifizette és azt mondotta a pénzbeszedőnek, hogy Danjekovics, aki a szálláson kint van, csak az egyik könyvre hagyott nála pénzt, de hagyja ott a két másik könyvet is és ha majd Danjekovics beküldi a szállásról a többi, pénzt is, akkor kiegyenlíti az azokért; járó dijat. ' A tanút a bíróság megeskette. Kovács Károly dr. tanút arra nézve hallgatja ki a biróság, hogy van-e tudomása egy hasonló nevű vasutasról, akf állítólag a Zrinjsiki tér 5-ös száma alatt lakott. A tanú kijelenti, hogy nem ismer hasonló nevű vasutast és az egész ügyről nincs tudomása. Az elnök intézkedik, hogy a vasnfi igazgatóságtól szerezzenek be felvilágosítást Kovács Károly vasutasról. 4 ki nem fizetett jegygyűrűk Sok Lajos ékszerész tanú elmondja, hogy 1925 augusztus hó folyamán el-, ment Erdődi lakására és megkérdezte,1 hogy tudna-e módot arra, hogy a Zsi-' vot ügyfeleinek adhatna-e el jegygyűrűket, ékszereket. Erdődivel történt be-, szélgetése után három-négy hétié közölte vele Rukovina — a tanú szerint — hogy adhat a házasulóknaik ékszereket, a Zsivot garanciát vállal azért, hogy levonja az ékszerek árát. Kiszolgáltatott a házasulandóknak 161.000 dinár értékű ékszert és csak 40.000 dinárt kapott A veszteség, ami érte 121.000 dinár. Rukovina Oszkár erre megjegyzi, hogy ő Soknak kijelentette, hogy az igazgatóság nevében ő egyedül nem is vállalhatott garanciát. Benedek Sándor asztalos a leányát íratta be a Zsivotba. Fizetett 1500 dinárt, Pénzt nem kapott Vojnics Eszter Vojnics Esztert Íratta be. Harminckét esetben fizetett huszonöt dinárt. Pénzt nem kapott. Németi János parádéskocsis egy szobalányt Íratott be. Fizetett 1350 diárt, Pénzt nem kapott Crnjákovics Lajos a fiát Íratta be a Zsivotba. 9000 dinárt kapott. A biróság ezután még egész sor tanút hallgatott ki, akik jelentéktelen vallomást tetteik. Majd az elnök a főtárgyalást berekesztette és folytatását pénteken reggel nyolc órára tűzte ki. |É\ 95 ELSŐDÍJ Csillagvizsgáló Nenchatel VEZETŐ IH VKK4 AKANY él PLATINAÓÍiÁKBAN>1
