Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-14 / 284. szám

4. oídal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1026. október 14. Vilmos császár nem tér vissza Németországba A News Service tudósítója beszél­getést folytatott az excsászár feleségének nővérével Newyorkból jelentik: A News Ser­vice tudósítója felkereste Vilmos ex­­császár feleségének nővérét, Hermi­na hercegnőt, akitől megkérdezte: mi igaz az ex-császár Németország­ba való visszatéréséről elterjedt hí­rekből. Hermina hercegnő a tudósitó kérdésére a következőket vála­szolta : *— A porosz állam és a porosz uralkodóház közti viszonyt rendező törvény 7-ik paragrafusa Hombur­­got Vilmos ex-császárnak és csa­ládjának ítélte. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy az ex-császár haza akar térni Németországba, ellenke­zőleg, én úgy tudom, hogy Vilmos ex-császárnak egyáltalán nincs szándékában tartózkodási helyét el­hagyni. A News Service hire Amerikában nagy feltűnést keltett. A noviszadi Ilid áprilisban elkészül Júniusban átadják a forgalomnak Noviszadról jelentik: A noviszadi uj közúti hid, amelynek építése már évek óta tart, rövidesen elkészül. A stettini hídépítő cég jövő hétre tervezi a novi­szadi hidnyilásnak a pillérekre való feltolását. A petrovaradini hidnyiláson és a két nyílás közé kerülő középrész decemberig szintén elkészül és a hidré­­szek összekapcsolása április 1-ig meg­történhetik. Egyidejűleg készül el a noviszadi híd­fő, amelyet az építésügyi minisztérium hét és fél méteres aluljáróval akart a hídhoz kapcsolni, ami által a hídfő többi részét fel kellene tölteni és ez 90.000 köbméter munkát jelentene. Ez a meg­oldási mód elzárná a kilátást a Duna­­parton, igen költséges volna és hóna­pokkal elhúzná a hid megnyitását. A no­viszadi városi mérnöki hivatal ezzel szemben azzal a már egyszer előterjesz­tett tervvel áll újból elő, hogy a hét és fél méteres aluljárót hagyják el és a város ehelyett csináljon egy harminc­hat méteres vasbeton hídfőt, amely le­hetővé tenné, hogy a dunaparti forga­lom függetlenítve legyen a hid forgal­mától. Ez a megoldás egy millió dinár­ral olcsóbb volna és nem odázná el a hid megnyitását, mert amikorra a hid elkészül, a hídfő építése is befejezhető volna. Plavsics Nikola városi műszaki ta­nácsos a hétfői városi közgyűlésen ilyen irányú javaslatot fog tenni, amelynek elfogadása esetén a hid junius 1-én meg­nyitható lesz. Junius 1-re megnyílik Noviszad uj fő­­uccája: a Kraljica Mária ut, amely a Felszabadulás-téren levő régi Kron-ház­­ból fog nyílni és a hídfőhöz fog vezetni. A város március 1-én megkezdi a Kron­­ház lebontását és a Králjica Mária-ut úttestének elkészítését, illetve burkolá­sát. Ezzel kapcsolatosan a hétfői váro­si közgyűlés foglalkozni fog a városi szabályozási terv megváltoztatásának kérdésével. Csak a Králjica Mária-ut és a Dunapaft szabályozása marad meg a módosított szabályozási tervből. A brit birodalmi konferencia kedden nyilik meg A gyarmatok az eddiginél nagyobb részt követelnek az angol külpolitika irányításában Londonból jelentik: A Downing Streeten kedden nyitják meg a brit világbirodalom kormányelnökeinek konferenciáját. A konferencia hat hétig tart és tárgysorozatán rendkí­vül nagyfontosságu kérdések szere­pelnek. A Daily Telegraph szerint a gyarmatok testületileg előter­jesztik azt a kívánságukat, hogy az anyaország külpoliti­kájának irányításában az eddi­ginél sokkal nagyobb mérték­ben vehessenek részt. A külpolitikai kérdések közül a kon­ferencia részletesen megvitatja a lo­­carnói szerződést és Németország nak a Népszövetségbe való felvéte­lét. Részletes vita tárgyává teszik az anyaország és a gyarmatok ka­tonai védelmével összefüggő kérdés komplexumot és alapos vizsgálat alá veszik a hadügyi, tengerészeti és léghajózási problémákat is. Szóba kerül a konferencián a fegyverkezések esetleges kor­látozásának kérdése is. Gazdasági téren a birodalmi kon­ferencia egyes gyarmatok és az anyaország kereskedelmének össze­köttetéséről fog tárgyalni és szóvá­­teszi a kivándorlás égető problémá­ját is. A konferencia elsősorban a kereskedelmi léghajózás nagyarányú fejlesztése érdekében fog határoza­tokat hozni. A birodalmi konferenciát ünnepé­lyes fogadtatás előzi meg az udvar­nál és hétfőn este a brit gyarmatok miniszterelnökei a király vendégei lesznek. Bethlen merénylőjének tárgyalására magyar ellenzéki politikumokat is megidéztek A svájci szövetségi bíróság a magyar ellenzéki képviselők véleményét akarja hallani a jelenlegi kormányrendszerről Budapestről. jelentük: Bethlen István gróf miniszterelnök genfi merénylőjé­nek, Justh Ivánnak bűnügyében svájci szövetségi bíróság tudvalevőleg* okfátber 18?ára tűzte ki a főtárgyalást A tár­gyalás iránt, nemcsak M.agyarországbn, hanem a külföld részéről is: nagy ér^iek­­lődés mutatkozik, amit Magyarorszá­gon még fokoz az a szerdán kipattant körülmény, hogy a legutóbbi napokban több magyar ellenzéki politikus is idézést kapott Justh Iván ügyének svájci fötárgyalására. Hogy a svájci szövetségi bíróság mi­lyen kérdésekkel kapcsolatban akarja á magyar politikusokat kihallgatni, err .uézvq, még a . megidézett tanuk sem sej­tenek semmit. Egyesek'szerint azQnban a svájci szövetségi bíróság azt akarja megkérdezni a magyar el­lenzéki képviselőktől, hogy milyen, nők Ítélik meg a jelenlegi magyar kormányzati rendszert és a politi­kai viszonyokat. A megidézett ellenzéki politikusok kö­zött van Nagy Vince nemzetgyűlési kép­viselő, a független 48-as Kossuth-párt vezére is, aki újságírók előtt kijelen­tette, hogy még nem határozott arra nézve, hogy eleget tesz-e az idézésnek. Mindenesetre nagyon megfontolandónak tartja azonban, hogy egy semleges állam bíróságá­nak udvarias meghívását etikailag lehetséges-e visszautasitani. Az igazságügyi kormány csak szer­dán délben szerzett tudomást a magyar ellenzéki politikusoknak svájci bíróság által történt megidézéséről és azon az állásponton van, hogy a megidézettek szabad elhatározásától függ, megjelen­nek-e a tárgyaláson vagy sem. Vesztegetési por egy volt miniszter ellen Visszakövetelik Omerovics volt ke­reskedelmi minisztertől a felvett * províziót Szarajevóból jelentik: Szenzációs pör tárgyalását tűzték ki szerdára a szara­jevói törvényszéken. A felperesek a Szarajevói Egyesült Bank, amely Ome­rovics Dervis volt muzulmán-párti ke­reskedelemügyi miniszter ellen indított pert ötvenezer dinár tőke és annak hat­­százalékos kamatai iránt A per előz­ménye még arra az időre nyúlik visz­­sza, amikor Omerovics kereskedelmi miniszter volt. Néhány évvel ezelőtt a Jugoszláv Központi Bank és a Horvát Központi Bank fuzionálni akartak. A fúzió körül azonbán nehézségek támadtak, mire a két bank vezetői megállapodást kötöt­tek Omerovics akkori kereskedelemügyi miniszterrel, hogy ő közbenjár a fúzió engedélyezése érdekében és ezért a két bank költség címén százezer dinárt fog neki adni. Omerovics a megállapodás alapján az Első Horvát Takarékpénztár beogradi fiókjánál nyomban felvett öt­venezer dinárt. Mielőtt azonban eljár­hatott volna, le kellett mondania és igy a két bank fúziója csak jóval, később jött létre. Az Egyesült Bank cjmén fu­zionált pénzintézetek most pori ..indí­tottak az ötvenezer dinár és annak hat­­százalékos kámatai iránt. A szerdai tárgyaláson a szarajevói törvényszék azonban nem tárgyalta le a port, mert annak illetékes bíróságául a beogradi törvényszéket jelölte meg. minthogy a vád tárgyául szolgáló, cse­lekmény, az ötvenezer dináros provízió felvétele Beogradban történt.. A bank ennélfogva keresetét most a beogradi törvényszéknél nyújtja be Omerovics volt miniszter ellen. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Olaszország egy kisebb városában hallottam valakitől, aki bizonyos fel­­sőbbséggel és némi lenézéssel szo­kott beszélni a munkáról és a szor­galomról, ezt a véleményt egy com­­mis voyageur-ről: — Mindig lót-fut, minden második nap vasúton ül és örökké a kereset után szalad. Nincsen egyéb dolga. Ugyanő mondta egy ott letelepe­dett festőről, akinek pompás tájké­pei igen előkelő szögeket szoktak kapni a mükiállitásokon: — Sose láttam embert, aki ilyen könnyelműen vesztegeti az idejét. Egész nap fest. * Az ember a maga javára dolgozik s a mások rovására henyél. # Nem oly feltűnő, ha a szegény ember henyél, mint ha a gazdag dol­gozik. # Van egy tipus, amely azon gon­dolkozik mindig, hogy mitévő legyen s a sok gondolkozástól nem jut hoz­zá, hogy tegyen is valamit, s egy másik, amely úgy belemerül a mun­kába, hogy nem marad ideje a gon­dolkodásra. * Munka és elfoglaltság két egészen különböző dolog és fogalom. Micso­da nagyszerű és értékes müveket le­hetne menteni azon idő alatt, a melyet semmittevő és nagyon »el­foglalt« emberek bizottságokban, am­­ketteken, kongresszusokon, ország­­gyűlésen és egyéb közügyi »tevé­kenység-ben fecsérelnek el! ¥ A régi jó időkben, a vármegyék fénykorában, hallottam egy íf.egyei tisztviselőtől: — A hivatali munkát csak igen lassan szokja meg az ember. S az a baj, hogy mire megszokta, már meg is unta. Még szerencse, hogy mire megszokta és megunta, már nyug­díjba mehet. Ezért volt oly mintaszerű mindig a vármegyei közigazgatás. Az embereket éppen oly biztosan lehet megítélni arról, hogy mit és hogyan élveznek, mint arról, hogy miként dolgoznak. * Apai tanács. Ne dolgozzál, ha nincsen munka­kedved. De trenírozd magad arra, hogy mentül gyakrabban legyen a munkához kedved. * Senki sincs annyira elfoglalva, mint a semmittevő. A munka nem tesz boldoggá sen­kit, de az örökös szórakozás se, — csak a kettőnek okos és szerencsés vegyületéből támadhat az a kelle­mes diszpozíció, amelyet boldogság­nak szoktunk hívni. Tettek alatt nem kell mindig lát­ható munkát érteni. Egy gondolat, egy szó, egy csállóige vagy egy sor irás néha nagyobb eredmény és fon­tosabb cselekedet, mint egynémely izzadságos esztendő munkája. Sí-Aki az olyan ajtó zárjában, amely­ben a kulcs kétszer fordul, azt csak egyszer fordítja meg, az valószínű­leg minden egyéb dolgában is csak félmunkát végez. * — Eleget henyéltem életemben — igy sóhajtott egy ismerősöm. — Szeretnék már egyszer pihenni! — Ezt Ön sohase fog, — feleltem neki. — Pihenni csak fáradságos munka után lehet. * A munka — hiába mondják más­képp — nem vigasztal és nem gyö­nyörködtet. Ami vigasszal és élve­zettel szolgál, az: a munkaered­mény. Aki sokat gondolkodik, nehezen it hozzá, hogy tegyen is valamit, e bolondul jár el, aki gondolkozás élkül cselekszik. A gondolkodásnak nem követni, hanem megelőzni kell a cselekede­teinket. Legtöbb bajunk abból ered, hogy a tetteinkről akkor kezdünk elmélkedni, amikor már^ véghezvit­­tük őket. ★ A nagyon elfoglalt embernek min­denre van ideje, a semmittevő nem ér rá semmire. ¥ Aki nem szereti a hivatását, az nem is töltheti be azt jól, s aki nem szereti a hivatalát, nem is felelhet meg neki. Csak azt csinálhatja jól az ember, amit szívesen csinál. A cselekvés embere nem vitatko­zik, hanem hallgat vagy diktál. A szemlélődő természetek szoktak dis­putáin!. ¥ A legfáradtabb és legkimejültebb ember, akit ismertem, olyvalaki volt, aki majdnem mindig aludt,-s ha nem feküdt az ágyban, díványon hevert. A fáradtság érzése épp oly gyakori eredménye a lustaságnak, mint a túlfeszített munkásságnak. # Az ember ne beszéljen úgy, ahogy gondolkodik, mert ha igy tesz. a bolondok házába csukják, de csele­kedjen úgy, ahogy beszél, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék és becsüljék valamire. # A munka, amelyet az ember sze­ret, kevésbbé fáraszt, mint a játék, amelyet valaki kedve ellenére ját­szik.

Next

/
Thumbnails
Contents