Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-14 / 284. szám

T926 október 14. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. CIRKUSZ Mért nem vagyok rovott múltú! Szeptember 8-ikán feltettem magam­ban, hogy moziszinész leszek. Elhatá­rozásomban két szempont vezetett Egyik, hogy szegény Valentino meg­halt és igy megürült egy hely számom­ra, másik, hogy momentán nem volt egy vasam sem, ennélfogva jól jött volna száztizezer dollár. (Mondják, hogy Chaplin havonta ennyit keres...) Sehol nem olyan udvariasak az em­berek, mint a íilmbrancsban. El vol­tam készülve rá, hogy ezen a rögös pá­lyán nem fog egész simán menni a do­log s egyik-másik irodából kirúgnak, mielőtt sztár leszek. Hát szó sincs ró­la. A legelözékenyebben fogadtak min­denütt, ahol csak megjelentem, csu­pán ... Csupán mindjárt az első helyen, ahol főszereplőnek ajánlkoztam, megkérdez­ték: — Hol játszott már? — Sehol — válaszoltam őszintén — de ez nem tesz semmit, egyszer el kell kezdeni. Le sem tudom irni, hogy milyen nyá­jasan világosítottak fel: — Nagyon sajnáljuk, de kezdőket nem használhatunk! Az illetőnek látszott az arcán, hogy tényleg sajnálja. A legbarátságosabb hangulatban váltunk el. Ide majd akkor jövök el legközelebb, ha már a hátam mögött lesz néhány világsiker. Addig is elmentem egy kisebb film­gyárba. Elhatároztam, hogy itt nem árulom el, hogy kezdő vagyok, ha eset­leg megkérdik. De nem kérdezték meg. hanem aziránt érdeklődtek, hogy tu­dok-e lovagolni? A tüzérségnél szolgál­tam a háborúban. Nagy örömmel felel­tem, hogy tudok. — Akár kézállást is csinálok galopp közben a nyeregben — tettem hozzá büszkén. Erre a hajmáskéri tiszti iskolában ta­nítottak bennünket. Négyhónapi kikép­zés után úgy jöttünk ki innen, mint kész mülovarok, éppencsak lőszertant és tereptant nem tanultunk. Azt hiszem, ezért vesztették el a középhatalmak a világháborút... De ez most mellékes. A tárgyra csak az tartozik, hogy itt is megköszönték ajánlkozásomat, de nem angazsálhattak: — Nagyon sajnáljuk — mondották — de egy komikus figurára volna szüksé­günk, akinek dunsztja sincs a lovaglás­hoz, minduntalan lepotyog a gebéről, ha fölteszik rá és végül kitöri a nyakát. Pech. A legközelebbi helyen ugyancsak azt kérdezték, hogy tudok-e lovagolni? Okulva tapasztalataimon direkt sértő­dötten válaszoltam: — Én? Még hintalovon sem. — Nagyon sajnáljuk — hangzott a válasz — de nekünk egy kitűnő lovas kellene, aki tud tótágast állni a nyereg­ben. Szégyeltem elárulni, hogy hazudtam. Mentem egy üvegházzal tovább. Ott ép­pen törpére lett volna szükség, nagyon sajnálták. Volt filmgyár, ahol a kék szememmel volt baj, itt tüzes spanyol torreádorokat verbuváltak. Egyik ren­dező nagyon sajnálta, de csak kimon­dott férfiszépség jöhetett nála ezidősze­­rint számításba. Nem értem, hogy ez mért nem szer­ződtetett ... Leggyakrabban azzal utasítottak el: — Nagyon sajnáljuk, de már ki van­nak osztva a szerepek. Tapasztalatlanabb rendezők ezt szok­ták mondani: — Nagyon sajnáljuk, de csak a jövő hónapban kezdjük a felvételeket, most még a darab sincs kiválasztva. Ez a kifogás azért rossz, mert nem intézi el végleg az ajánlkozót és az egy hónap múlva újból jelentkezik. Akkor igy rázzák le (öreg filmszínészektől hal­lottam) : — Nagyon sajnáljuk, de csak a jövő hónapban kezdjük a felvételeket, most még a darab sincs kiválasztva A dolog azért nem tragikus, mert mi­se az ajánlkozó harmadszor jelentkezik, a tapasztalatlanabb rendezőből tapasz­talt rendező lesz és ehhez képest már a következőket rebegi be: — Nagyon sajnáljuk, de már ki van­nak osztva a szerepek. De ez még semmi. Egyik atelierben letagadták, hogy ott filmgyár van. — Nagyon sajnáljuk — mondta a fő­rendező — de ez egy füszerkereskedés. A műterem a szomszéd kerületben van. Közben hunyorgott, mert a reflekto­rok belenyilaztak a szemébe. Rögtön tudtam, hogy nem mond iga­zat Abból, hogy »nagyon sajnáljuk«­Becskerekről jelentik: Az állam­­ügyészség rendeletére a becskereki rendőrség szerdán dél­után letartóztatta dr. Gots Endre becskereki orvost és azonnal átki­­sérte az ügyészség fogházába. A szenzációs letartóztatás előzményei nagyrészt ismeretesek, mert a korábbi vizsgálat idején a Bácsmegyei Napló is többizben foglalkozott Gots Endre di­plomájának kérdésével és megírta, hogy gyanuokok merültek fel, hogy a dip­loma neifi illeti meg Gots Endrét. Számos tanú úgy nyilatkozott annak idején a Bácsmegyei Napló becskereki munkatársa előtt, hogy Gots Endre 1919. december hatodikán, amely napon a diploma kelt és előzőleg is egy hó­napig Szerb-Elemér bánáti községben or­vosi gyakorlatot folytatott, tehát nem lehetett jelen Kolozsvárott a doktorrá avatásán. A becskereki ügyészség abban az idő­ben vizsgálatot indított ellene, hogy megállapítsa a diploma származásának körülményeit, egyidejűleg pedig a beo­­gradi orvosi kamara is megindította a vizsgálatot, amely eddig rendkívül érdekes eredményeket produkált. Megállapították, hogy Gots Endre, diplomájának záradéka, amely szerint 1919. december hattól 1920. decemberé­ig. egy éven át Kolozsvárroit kórházi gyakorlatot folytatott, nem felel meg a valóságnak, mert az egész 1920. évet Elemér községben töltötte, mint ma­gánorvos. A kamara beidézte Gots End­rét és felvilágosítást kért tőle erre vo­natkozólag. mire kai kezdte a mondatot. Ráismertem er­ről a filmszakmára. Egy hónap leforgása alatt végigpró­báltam valamennyi berlini filmgyárat Mindegyiknél elutasítottak, csak a Fox­­gyár szerződtetett volna, ha feltűnően karcsú, szőke nő vagyok, aki tud bicik­lizni. így azonban nagyon sajnálták.., Már végleg letettem minden remény­ről, amikor tegnap olvastam az újság­ban, hogy a nagy rendőri kiállítással kapcsolatban egy ugnevezett »Polizei­film« is készül, amelynek felvételeit a közeli napokban kezdik meg. Rögtön Gots beismerte, hogy abban az idő­ben valóban Eleméren volt és a diplomának ez az adata téves. Ez a körülmény alaposan gyanússá tette Gots Endre diplomájának va­lódiságát. De egyéb gyanús körülmények is me­rültek fel s ezért az orvosi kamara elhatározta, hogy Gots Endrét eltiltja az orvosi gya­korlattól, amig tisztázódik a doplo­­ma eredete. Ezt a határozatot azonban különöské­pen egészen mostanáig nem hajtották végre. A vizsgálat folyamán az egész­ségügyi minisztériumban megtalálták I Gots Endre kérvényeit, amelyekben praxisengedélyért folyamodott és ame­lyekben azt irta, hogy 1918-ban szerezte doktorátusát. A kérvényeket 1922-ben és 1923-ban nyújtotta be Gots Endre, akinek most birtokában levő diplomája 1919. évről datálódik, tehát az a körül­mény, hogy ezekben a kérvényekben 1918-beli doktorátusára hivatkozik, arra enged következtetni, hogy a kérvények benyújtása idején még nem is volt meg a diplomája, ha­nem azt csak 1923. után szerezte meg valamilyen módon. Gots előadása szerint 1920 januárjá­ban érkezett Elemérre, ezzel szemben egyik kérvényében a minisztériumhoz azt irta, hogy 1919 november elsejétől Szerb-Elemér községben orvosi gya­korlatot folytat. A dátumbeli zavarok tovább folytatódnak azzal, hogy a vr­­saci bejelentő hivatal adatai szerint Gots Endrét 1918 novemberében jelen­tették be Vrsacon állandó lakásra és on­nan közvetlenül Elemérre való költözé­elmentem a főkapitányságra jelentkez­ni. Egy fogalmazó fogadott, aki fel se nézett irományaiból, csak rámförmedt: — Volt már büntetve? Ijedten tiltakoztam. — Nagyon sajnáljuk — jelentette ki erre, mint egy kész filmrezsisszőr — de már csak néhány tipikus Lombroso­­poíára van szükségünk és igy büntet­len előéletüeket nem használhatunk. Ez volt az utolsó szalmaszál. Most már fuccs a filmkarrieremnek. Mért nem vagyok rovottmultu? Skiz sét jelentették be, tehát eszerint 1918 novembere óta egyforlytában Jugoszláviában tartózkodott, igy a a szigorlatait sem tehette le Ko­lozsvárott. Ezt megerősíti többek vallomása, akik már 1919 nyarán úgy ismerték Vrsacon, hogy ott orvosi gyakorlatot folytatott és betegeket kezelt. Ezek az adatok áll­nak az ügyészség rendelkezéséré Gots Endre diplomájára vonatkozólag, ezen­kívül azonban más súlyosan terhelő feljelentések is érkeztek ellene. Négy kifli — négyezer dinár Többek között a következő eseteket jelentették a becskereki ügyészségnek: Szremác Milánná botosi lakost — a feljelentés szerint — Gócs négy napig kezelte szanatóriumában. Ezalatt az asszonynak mindössze négy kif­lit adtak enni és ellátásért négy­ezer dinárt számított fel. Milankov Miloje eleméri lakost, aki­nek kizárt lágyéksérve volt, sürgősen meg kellett volna operálni, a feljelentés szerint azonban Gots egy hétig injek­cióval és gyomormosással kezelte és csak ezután utalta be a kórházba ope­ráció végett, amikor azonban már nem lehetett rajta segíteni. Tóth János cukorgyári kocsis fele­sége méhrákban betegedett meg. Az asszony a munkásbiztositó pénztárban dr. Kuzing és dr. Radulovics orvos meg­vizsgálták és megállapították, hogy sürgős operációra van szükség és ezért azonnal a kórházba utalták. Az asszony nem ment el a kórházba, hanem felke­reste Gotsot, aki kijelentette, hogy sem­mi szükség nincs operációra, garantál-Bethlen a magyar nemzetgyűlés első ülésén nyilatkozik a jugoszláv orientációról A magyar miniszterelnök hosszasan tanácskozott a budapesti olasz követtel az adriai szabad kikötőről Budapestről jelentik: Politikai kö­rökben sok találgatásra adott okot, hogy a nemzetgyűlés őszi üléssza­kát miért nyitják meg egy héttel ké­sőbb a tervezett időpontnál A ha­lasztást először a belügyminiszter­­válsággal hozták összefüggésbe, szerdán azonban megbízható helyen azt az információt adták, hogy az egy hetes halasztás nem a belügy­miniszter-problémával van összefüg­gésben, hanem Bethlen miniszterel­nöknek azzal az elhatározásával, a mely szerint Bethlen már a nemzetgyűlés el­ső ülésén nyilatkozni óhajt rész­letesen Magyarország külpoliti­kai helyzetéről, elsősorban a jugoszláv és olasz orientációról Mivel azonban ezekben a kérdések­ben Bethlennek még előbb bizonyos információkat kell szereznie, ezért vált szükségessé a nemzetgyűlés megnyitásának néhány napos elha­lasztása. Ilyen körülmények közt az októ­ber 18-iki, hétfői megnyitó ülésnek nagy eseménye lesz Bethlen napi­rend előtti felszólalása, mert való­színűleg Bethlen expozéját nagyszabású napirendi vita fogja követni, miután az ellenzék részéről javasol­ni akarják, hogy a miniszterelnök bejelentését tűzzék napirendre, hogy az ellenzéknek alkalma legyen kifej­teni az álláspontját a jugoszláv orientáció kérdésében. Bethlen miniszterelnök egyébként szerdán délelőtt másfél órás kihall­gatáson fogadta Ercole Durini di Monza budapesti olasz követet. Jól informált helyen Bethlennek az olasz követtel folytatott tanácskozását egyrészt Nincs5''-' külügyminiszter leg­utóbbi beszédével másrészt a Magyarországnak juttatandó ad­riai szabadkikötő kérdésével hozzák kapcsolatba. A tanácskozás anyagából természe­tesen közelebbi adatok nem szivá­rogtak ki, de diplomáciai körök sze­rint az olasz kormány, különösen most, az adriai szabad kikötő tervé­nek felvetődése után nagy érdeklő­déssel várja azokat a tárgyalásokat, amelyek a legközelebbi jövőben Ju­goszlávia és Magyarország között megindulnak. Letartóztatták Gots Elődre dr. becskereki orvost Gotsnak nem sikerült tisztázni a diplomája körüli kétségeket — Több feljelentés alapján az ügyész­ség rendelte el az állítólagos orvos letartóztatását Kártérítési pörök légiója indul Gots ellen

Next

/
Thumbnails
Contents