Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-10 / 280. szám

28 OLDAL » ÄRA 4 ÓIN AR Postarina u gotovom piacén«! XXVI?. évfolyam____________Szubotsca, 1926 VASÁRNAP október 10. 280. ssán Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 # < Szerkesztőség: Zraaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) E.cfiaetési ár negyedévre 150 dia. Kiadóhivatal: Snbotica, Zmaj jovin trg 3. (Minerva palota) Szabadság és demokrácia Azokat az ünneplő ruhába öltözte­tett szavakat, melyekbe a jugoszláv és csehszlovák parlamentek kikül­döttei öltöztetik az összetartozás büszke érzésén melegített gondola­taikat — szabadjon az aktuális pán­európai eszme optimizmusa mellett olvasgatni. A szónokok egymás után emelik ki a két nép történetének kö­zös emlékeit, az átélt szenvedések nevelő hatását, egymás után hivat­koznak a nemzeti gőg közös forrá­saira s a jövendőre, aminek utjai a történelem kijelölése, a sors el­végzése szerint most már párhuza­mos pályákon fut a következő szá­zadok elébe. A demokrácia, szabad­ság és függetlenség princípiumai ra­gyognak fel az ünnepi szónokok be­szédeiben s a két állam közötti ba­rátságot úgy ünnepük, mint a közép­európai demokrácia legbiztosabb tá­maszát. A páneurópai gondolat optimiz­musa mellett valóban nem közönsé­ges öröm olvasni ezeket az emelke­dett szellemű és emelkedett s'zavu beszédeket. Az kétségtelen, hogy először azok az országok, helyeseb­ben: azok a nemzetek lépnek az egymás felé vezető ösvényre, me­lyeket a származás, faj és nemzeti­ség rokonságának történelmi erejű motorja hajt egymás felé. A napó­leoni háborúk után a nemzetiségi eszme vált az államhatalom alapjá­vá, mig a napóleoni háborúkkal le­zárt kornak a vallásos eszme volt államalkotó ereje. A vallási eszme hatalmasabb erő volt, mint amilyent a nemzeti gondolat reprezentál s bár az államéletben érvényesülő ereje eltagadhatatlan, megszűnt ál­lamalkotó tényező lenni. A nemzeti eszme megőrizte változatlanul ere­jét máig is, tehát abban a korban is, amikor grandiózus kísérletezések léptek ki a politika tudományának szürke lapjairól a szociális gondola­tot téve az állami szervezkedés alapjául. Ma virágjában él a nemzeti gondolat győző és legyőzött orszá­gokban egyaránt, az egyikben ez ünnepli a győzelmet, a másikban ez élteti a parázsló reményt. Csudála­tos jelenség: ugyanaz a gondolat küldte egymás ellen hadakozni a fegyvereket s most ugyanaz a gon­dolat ünnepli a harcból visszatérteket, akár győzött, akár összetört fegy­verük. Az a bizonyos »szociális csepp« azonban, mely minden belügymi­nisztérium rendőri osztályát — nép­jóléti minisztériummá burjánozta el, a nemzetközi életben is kezdi hatá­sát éreztetni. A nemzeti összetartás nem lehet az egyedüli centripetális erő — hangsúlyozza az a felnyíló belátás — az államok nem folytat­hatnak kaszinó-életet olyan állam­szövetségek létesítésével, amelybe csak két tag ajánlatával, titkos sza­vazással vehetik fel az uj jelentke­zőket. A világháború nem lehet az örök választóvonal, a világháború kapcsolatait nem lehet örök valóság­gá — bebalzsamozni. Ha Németor­szággal meg tud egyezni békés meg­állapodással Franciaország s ha mind a ketten el tudják határozni magukat az Oroszországgal kötendő barátságos szerződésre, akkor a Duna völgyében élő népek, kik büsz­kélkednek azal, hogy a demokráciá­nak és szabadságnak fáklyahordo­zói, nem zárhatják ki a maguk sorá­ból azokat a népeket, kik tanúságot tettek, avagy tanúságot fognak ten­ni őszinte és törhetetlen békeaka­ratukról. A nacionalizmus hatalmas erő, ha­talmas igazságok, de hatalmas téve­dések is sarjadhatnak ki gyökeré­ről. Ki nem emlékszik H. G. Wells nemrég elmondott szavaira, melyek­kel a nacionalizmus veszedelmeire figyelmeztetett. A nacionalizmus — mondotta — abból a hibás történel­mi nevelésből származik, mely az egyesek ellen elkövetett bűnökben a legnagyobb erényeket látja, ha azo-Londonból jelentik: A Daily Ex­press »Mussolini újabb haditervei« címen szombaton szenzációs beállí­tásban közli, hogy Olaszország és Görögország Pangalosz bukása ellenére meg­állapodtak abban, hogy egyide­jűleg Kisázsia és Trácia felöl Beogradbó! jelentik: Nikicsnek a kormányból való kiszorításával te­remtett zavaros atmoszférát még jobban felkeverte Radicsnak, a za­­grebi pályaudvaron a csehszlovák képviselők fogadtatása alkalmával tanúsított viselkedése. A radikáli­sok nagvrésze, akik a Nikics-ügy elintézésében Radics diadalát lát­ják, éppen ezért a zagrebi esemé­nyeket sietnek kihasználni Radics ellen. A minisztertanács szombati ülé­se. amely ezzel az üggyel foglalko­zott. meglehetősen viharos volt és a radikális miniszterek élesen tá­madták Radics Istvánt. A Radics­­párti miniszterek közül a miniszter­­tanácson csak Krajacs kereskedel­mi miniszter vett részt, akinek nyu­godt temperamentumával sikerült a kedélyeket lecsillapítani. Biztosra veszik azonban, hogy ha a Radics­­párti képviselők visszatérnek Beo­­gradba. nem fogják egykönnyen tul­­tenni magúkat a minisztertanács üléséről kiadott kommünikén. A királyi pár Topolára iit -ro 'f Szombat déliben a királyi pár a szerbiai Topolára utazott, ahol né­hány napot fog tölteni. A királyi pár ezután Délszerbiába megy és résztvesz a kaimakcsaláni ütközet évforduló emlékünnepén. A miniszterelnök kommü­nikéje Radics inc'd mséről A minisztertanács szombat dél­előtt tizenegy órától fél kettőig ülést kát az emberek milliói ellen követik el. El kellene égetni az iskolaköny­veket s be kellene zárrá a történe­lemtanárokat egész Európában s másnap hozzá lehetne kezdeni az Európai Egy esült-Államok megalko­tásához. Jól esik hallani a szabadság és de­mokrácia igéit az uj államalkotók ajkairól, de iól esnék látni a szabad­ság és demokrácia cselekedeteit is. A szabadság és demokrácia ne le­gyen pusztán beszédtéma, hálás anyaga a patetikus bevezetéseknek s az európai csengésű befejezések­nek. Ahol annyi szellemi, anyagi és megtámadják Törökországot. Afelől a lap értesülése szerint az olasz és görög kormány jóelőre bi­zonyosságot szereztek, hogy Jugoszlávia és Románia semle­gesek maradnak a háborús kon­fliktus esetén. Hogy milyen komoly volt az olasz­tartott. Az ülés után a miniszterek újságíróknak kijelentették, hogy a minisztertanács a költségvetéssel, a közgazdasági élet válságával és Ra­dics István zagrebi incidensével fog­lalkozott. A minisztertanács után a minisz­terelnökség sajtóosztálya kommüni­két tett közzé, mely a következőket tartalmazza: — Azok a jelenségek, melyeket a reggeli lapok közöltek a zagrebi vasúti álomáson történt incidens­ről, foglalkoztatták a miniszter­­tanácsot is, mely a következő ha­tározatot hozta: — A minisztertanács részletes jelentést kér az incidensről és amennyiben az eseményekért va­lakinek felelősséget kell vállalni, a szükséges határozatokat meg­hozza. Az ank thizottság ülése Az ankétbizottság délelőtt ülést tartott. Az ülésen felolvasták Kuma­­nudi Koszta beogradi polgármester levelét, melyben megteszi észrevé­teleit Rajkovics képviselőnek a ben­­zin-afférben tett pénteki vallomásá­ra. A levél felolvasása után a szubo­­ticai vágóhid-ügyben aktákat ismer­tetett a bizottság elnöke. Az ankétbizottság hétfőn folytatja munkáját. / ircsic' és Trjfunovics Misa audienciája Of rise "én 7 Nincsics Momcsilo dr. külügymi­niszter és Trifunovics Misa közokta­tásügyi miniszter délelőtt eltávoztak a minisztertanács üléséről és az ud­kulturáüs erő van felhalmozva, mint a dunai szláv államokban, ott, ha nem is ismernék fel konzerváló ere­iét, fényűzésként, szociálpolitikából meg lehetne valósítani a demokrá­ciát s a szabadság követelményeit. Demokrácia a határon túl s demo­krácia a határon belül, ez a leg­eredményesebb külpolitika s a leg­hatékonyabb belpolitikai kurzus. S ez az az ut, mely a kisantant állam­­szövetségét elvezetné a leghatalma­sabb konzerváló erőhöz, a — pán­európai gondolat mielőbbi megvaló­sulásához. görög terv, az abból is kiviláglik, hogy Törökország már hetek óta ha­dilétszámra emelte három had­testét és ezeket a határon von­ta össze Adaüánál, ahonnan az első olasz tá­madás várható volt. varhoz mentek, ahol őfelsége Alek­­szandar király kihallgatáson fogad­ta őket. Az audiencia lefolyásáról semmi hir nem szivárgott ki. A szlovén néppárt nagygyűlése Ljubljanában A szlovén néppárt vasárnap or­szágos gyűlést tart Ljubljanában. A gyűlésen a politikai helyzeten kí­vül foglalkoznak a gazdasági vál­sággal és valószínűleg elhatározzák, hogy széleskörű agitációt indítanak Szlovéniában. A horvát parasztklub ülése Zagrebből jelentik: A horvát pa­rasztklub pénteki ülése után, szom­baton folytatta tanácskozásait. A szombati ülés reggel hét órakor kezdődött és megszakítás nélkül egészen délután fél 'kettőig tartott. Az ülés befejezése után kiadott szűkszavú kommünikéből kitűnik, hogy az ülésen pártszervezeti kér­désekről tárgyaltak és a horvát képviselők referáltak a kerületüket érintő ügyekről és bírálták a párt politikáját. A vitában, amelyről kö­zelebbi részletek nem .szivárogtak ki. Rádiós István tizenötször szó­lalt fel. Az ülés után délután fél három­kor Radics István autón ismeretlen hely felé távozott Zagrebből, magá­val vive a Jutarnii Liszt szerkesztő­tőiét. A többi lap munkatársának Radics megtagadta a felvilágosEást arra nézve, hogy hova utazik és hogy vasárnap tart-e valahol nép­(Prekomurjei) Olaszország és Görögország támadást készít elő Törökország ellen Törökország hadilétszámra emelte három hadtestét és összevonta a határon Radics ismét komplikációkat okoz A zagrebi események veszélyeztetik a jóviszonyt a radikálisok és a Radics-párt között — A minisztertanács ülésén a radikális miniszterek élesen kifakadtak Radics ellen

Next

/
Thumbnails
Contents