Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)
1926-10-01 / 271. szám
» 2. oldal. gyaítak. Szóbakerűlt ezenkívül a kajmakcsalani emlékünnep és a csehszlovák képviselők fogadtatása. A parlament részére az október 4-től 20-ig terjedő időszakra kell munkaprogramról gondoskodni. Délután újból ülést tartott a kormány. A szabadjegyek A kormány gazdasági-pénzügyi bizottsága csütörtökön ülést tartott. A bizottság a vasúti és hajózási kedvezményes és szabadjegyekről szóló uj szabályzatot tárgyalta. A hajózási szindikátus üzleti viszonya az államhoz A pénzügyi bizottság tovább tárgyalta az állami folyamszabályozási vállalat gazdálkodásának adatait. Milivojevics igazgató a csütörtöki ülésen ismertette azokat a tárgyalásokat, amelyek az állam és a hajózási szindikátus között teljesen eredménytelenül végződtek. Közölte továbbá, hogy 1923-ban az állami folyamhajózási hajópark értéke harmincmillió aranydinár volt. A magánbérlők nem Űzették meg a bért pz államnak és sokan hadikárpótlási kötvényeket deponáltak. Egyedül A Centralna Banka fizetett rendeSen Az 1919—1924. években az állami folyamhajózás már ötmilliónégyszázharmincegyezer dinárt fizetett ki a tisztviselőknek és tantiémek fejében. A hajózási szindikátusnak ez öt év. alatt a vállalkozás 19.573.741 dinárt jövedelmezett, de az állam ebből csak 9.159.160 dinár részesedést kapott. A huszonegymilliós amortizációs alapra a szindikátus csupán egymillió dinárt tett le. Ezután a bizottság ellenzéki tagjai bírálták a hajózási vállalat gazdálkodását. Radios kétségbevonja, hogy Pasics politikai beszédei mondott Radics István a Dom legújabb számában kétségbevonja a lapoknak azt a jelentését, hogy Pasics Nikola az elmúlt héten politikai beszédet I tartott Cavtatban összegyülekezett hívei között. Radics ennek tagadását egy cavtati orvostól szerzett értesülésére alapítja, amely úgy szól, hogy Pasics egészségi állapota lehetetlenné teszi számára a járkálást és a hangos beszédet, igy közvetlen közelről sem lehet megérteni szavait, annál kevésbé tarthat az ősz pártvezér politikai szónoklatokat. A beogradi Vreme tudósítójának BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 1. jelentése alapján erélyesen cáfolja Radics cikkét. Megállapítja, hogy Radics __ István olyan orvostól kapta értesülését, aki nem is látta Pasicsot. Az agg politikus naponta látható a I tengerparton, amint egyedül sétál, legutóbbi beszédét pedig négy-ötszáz ember egészen jól hallotta, no ha azt Pasics lakásának ablakából mondta el. Románia trónváltozás előtt Biztosra veszik, hogy Károly extrónörökos hamarosan elfoglalja a román trónt Párisból jelentik: A Newyork Héráidnak Ferdinánd román király lemondásáról szóló hire nem keltett nagy meglepetést, mert diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Románia azért nem kapott semmiféle kedvezményt a román-olasz egyezményben Olaszországtól, mert az egyezmény célja az, hogy Olaszország biztosítsa a román trónváltozás zavartalanságát. Párisban úgy tudják,, hogy Ferdinánd király már régebben gondol arra, hogy átadja a trónt Károly extrónörökösnck és legutóbb ezért békült ki fiával Párisban. Rámutatnak arra, milyen feltűnő, hogy a lemondás tényét Mária királyné Amerikába való utazásával kötik öszsze. Csak legutóbb vették fel Mária királynét a régensség tagjai közé és akkor arról volt szó, hogy a királyné elhalasztja amerikai utazását. A királyné azonban mégis elutazik, amiből arra következtetnek, hogy az udvari intrikák nagy szerepet játszanak a bukaresti udvarban, mert hiszen annakidején Károly trónörökös a királyné kegyence miatt távozott hazájából. Ferdinánd király lemondása szándékát egyébként megerősítette régebben tartó betegeskedése és az a körülmény, hogy a legutóbbi napokban megoperálták. Kormányválság Csehszlovákiában és Ausztriában Tanácskozások yk elnöknél — Az osztrák kormány lemondása küszöbön Prágából jelentik: Tapolcsányban, ahol József főiherceg volt kastélyában időzik jelenleg Masaryk köztársasági elnök, fontos tanácskozások folynaik. Tapolcsányban van Svehla volt csehszlovák miniszterelnök s szerdán este odaérkezett Géniből Benes külügyminiszter is. A tanácskozások a csehszlovák belpolitikai helyzetben küszöbön álló változásokkal vannak összefüggésben. Svehla arról tett jelentést Masaryknak, hogy azok a fáradozásai, amelyek arra irányultak, hogy a kormány számára megbízható többséget szerezzen a parlamentben, sikerrel jártak. Benest azért vonták be a tanácskozásba, mert £l kell dönteni, hogy a mostani hivatalnbik-kormány megmarad-e régi összetételében. Szó van arról, hogy a jelenlegi hivatalnok-kormány átalakul és parlamentivé válik azáltal, hogy a polgári pártokból egyes képviselők belépnek. Ha ez a megoldás sikerülne, az esetben Czerny mostani miniszterelnök nem maradhat meg a kormány élén. Arról is szó lehet, hogy parlamenti kormány alakul, ennek legnagyobb akadálya, hogy a szlovák néppárt és a nemzeti szocia, listák nem akarnak együttmütködni a németekkel. Nem lehetetlen az sem, hogy a hivatalnok-kormány megmarad mostani összetételében addig, amíg a költségvetést tető alá nem hozzák. A költségvetés parlamenti tárgyalásánál megállapítható lesz a pártok erőviszonya és eszerint alakulna meg a kormány. A cseh agráriusok az utóbbi megoldáshoz ragaszkodnak, mert nem akarják elkeseríteni a szocialistákat. A Czemy-kormány helyzete mindenesetre válságos és legkésőbb a költségvetés letárgyalása után uj kormánya lesz Csehszlovákiának. Kormányválság fenyegeti Ausztriát is. Mint Bécsből jelentik, csütörtökön délben a parlament épületében rögtönzött értekezletet tartottak, amelyen résztvett Seipel volt kancellár, Kienböck volt pénzügyminiszter, Rintelen közoktatásügyi miniszter, Votava. a nagynémetpárt elnöke és a ikeresztényszocialista párt vezetői. A rögtönzött értekezlet hire bécsi politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert hamarosan kiderült, hogy az értekezlet a közeli -kormányváltozással van kapcsolatban. Befejezett ténynek tekintik Ramek távozását és azt, hogy helyére Seipel kerül. A pénzügyi tárcát újból Kienböck veszi át, akinek működéséhez fűződik Ausztria pénzügyi szanálása. Rintelen még a kormány lemondása előtt távozik és visszamegy Steyerországba helytartónak. Úgy tudják, hogy az értekezleten éles ellentétek merültek fel a nagynémetpárt elnöke és a keresztényszocialisták között. A nagynémetek a mostani kormányban három miniszteri tárcát kaptak, a keresztényszocialisták pedig azt kívánják, hogy elégedjenek meg két miniszteri tárcával. Votava ez ellen tiltakozott és igy nem lehetetlen, hogy a kormánykoalícióban is változás b k(j' kormánykoalíció összetételében is vál tozás fog beállani. Nem ízlett a fogházi koszt A szombori anyósgyilkos betörőtársaival meg akart szökni a fogházból Szomborbói jelentik: A szombori törvényszék büntetőtanácsa csütörtökön tárgyalta Gyurkovics Sztevan és Horváth Alajos fegyencek bűnügyét Gytirkovics és Horváth 'azzal voltak vádolva, hogy a szombori fogházból, ahol mint vizsgálati foglyokat tartották, szökést kíséreltek meg. Ez év junrus másodikén történt, hogy ebédidő alatt, amikor a foglyok levonultak az udvarra, Gyurkovics, aki anyósgyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra van elitélve és Horváth, akit betöréses lopás miatt öt évi fegyházra Ítéltek, egy kötél segítségéve! át akartak mászni a fogház kőfalán az rrccára. Az őrök azonban idejében észrevették a szökési kísérletet és mindkettőt elfogták, mielőtt tervük sikerült volna. A szökevények elíogaiásuk alkalmával ellentállást kíséreltek meg és ezért indult meg ellenük az eljárás. A tárgyaláson Horváth tagadta a vá-i dat, Gyurkovics azonban beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy a fogházba i keveset kapott enni és az éhség bírta rá a szökésre. A bíróság a vádlottak kihallgatása után meghozta az Ítéletet és mindkettőjüket egy-egy évi szigorított fogházra Ítélte. Az Ítélet ellen a vádlottak felebbeztek. Az asszony erős hangja Irta: Hamvas ízsef Tulajdonképpen az idősebbiket szerette, a barnát. De a barna nagyon kemény szóval beszélt. Hollófekete haja is olyan szorosra volt fonva, hogy látszott rajta, milyen kemény kéz fonta. A neve is nem olyan erre a vidékre való név volt, mert Teklának hívták. A kisebbik leány, a szőke Irén, csupa lágyság, szelidség. Sima Dénes ugyan eleinte a Tekla miatt indult a házhoz, de aztán maga se tudta, hogyan, a Teklától nem merte megkérdezni, hát Iréntől kérdezte meg, hogy akar-e a felesége lenni? Az aranyos szőke Irén pedig hogyan tudta volna azt mondani, hogy nem? Odasimult Déneshez és Leieinosolygott a szemébe. De nem lett ebből semmi baj. Voltak, akik Dénesnek azt mondták, hogy ha már a két leány közül választ, mért nem vá'asztja a nagyobbikat? Az tudja rendben tartani a gazdaságot! A kisebbik köhögés, tán a tüdeje se jó, azután ilyen tüdőt hagyjon a gyerekeire? A férfi hallgatta a szép szót és vagy feleit rá, vagy nem. Elég az hozzá: meglett az esküvő és a szőke kis Irén kikerült a pusztára. Áldott, jószívű asszony lett belőle, akit azonban sokkal jobban tehetett használni, ha beteg gyereket kellett gyógyítani, mintha a lusta cselédség kordábantartásáról volt szó. Az ura kényeztette, mert Irénke kínálta magát, hogy kényeztessék. Hát még, amikor, beköszönt a gólya és a bölcsőben egyszerre két kis gyerek sivalkodott: egy barna fiú és egy szőke leány. Egyszerre az apának és az anyának a mása. Mintha érezte volna Irénke, hogy ha emléket akar magáról hagyni, akkor sietni kell vele. Mert amióta a két kisgyerek megszületett, a fiatal anya nem kelt ki az ágyból. Egyszer reggel, amikor a nap besütött az ablakon, Irénke már nem fordult féléje. Mosolygott még mindig, de hideg volt már az ajka és szerető szive nem dobogott többet. Sima Dénesi úgy elkábitotta ez a veszteség, mintha doronggal ütötték volna fejbe. Mi lesz most már? Itt ez a két kisgyerek, ki viseli ezeknek a gondját? Ezt kérdezgette magában, fájdalmasakat sóhajtva. Pedig már volt is, aki a két kicsinek gondját viseli. Tekla, húgának nagy betegségére, kijött a pusztára, átvette a ház vezetését és Dénes nem is vette észre, hogy milyen rendben megy minden. A temetés is elrendeződött. A gyászoló férfi nem is tudta, hogyan, de megvolt szépen, ahogy illett. Csak, amikor az idő Seőrölt már valamit az első gyász feketeségéből, akkor látta a gazda, hogy ki vezeti a házatáját és milyen jól vezeti. — Isten bünül ne rója föl nekem, de bizony szegény megboldogult Irénkém idejében nem volt ilyen rend a háznál. Csak a cselédek szerették volna tudni, hogy mikor megy el űiár ez a keményszavu kisasszony. Mert igy bizony nem igen lehet félretenni, ha enyire vigyáznak a körmükre. Maga a gazda, amint lassan magához tért fájdalmából, szívesen engedett át mindent a házban, mert jólesik az az embernek, ha készen kap otthon min-De aztán, amint múltak a hetek és annyira helyrejött a Dénes eszejárása, hogy már a fontolgató kedve is megjött, akkor kezdett el azon töprengeni, hogy meddig lesz ez igy, ahogy van. Mert, hogy Tekla itt nem öregedhetik meg nála, az bizonyos. Taffián még soká cipelte volna magával ennek a kétségnek a terhét, ha oda nem toppan hozzájuk Varjú Istvárt nyugalmazott huszárszázados, akinek most halt meg az apja a szomszédban és erre azonnal otthagyta a katonaságot, hazajött gazdálkodni. Varjú István derék szál barna ember volt és még nem érte el a negyvenedik esztendőt. Már ahogy először jött is, nyilvánvaló lett, hogy nem a gazda iránt való barátság hozta csupán, hanem szóbeszédből, ajánlásból a Teklát látni jött, akiről azt mondták, hogy derekabb aszszonyt hét határban se találhat. Az első látogatást követte a második, meg a harmadik és Varjú István már virágot is hozott Teklának. De hát, ki tudná megmondani, hogyan, vitézlő Varjú István nem ment tovább a bukéta hozatalánál Már egy hete tartott ez igy, pedig minden másodnap átjött. Egyszer aztán ebéd után, amikor ketten borozgattak a gazdával a hűvös ebédlőben, megszólal a huszár: — Te, Dénes! Segíts nekem, meghálálom. — No, mondd! — Látod, hogy a Tekla miatt járok ide. — Látom. — Nem merek neki szólni — Ilyen katona vagy? — Van a szavában valami, amitől megcurukkolok. Te közelebb állsz hozzá. Msgtehetnéd a kedvemért. — Megkérjem neked a Teklát? — Meg. Csönd lett a szobában, elgondolkoztak mindketten. A huszár aggódva nézett a gazdára és jóvártatva megkérdezte: — Megteszed? — Meg — mondta rá Dénes, de önmaga előtt is különösnek tetszett a hangja. Ezzel búcsúztak el. Ezzel a konyhakert öntözésének nézett utána Tekla, Dénes odaballagott hozzá és amint jöttek visszafelé, Dénes elkezdte, hogy itt vol ma a szomszéd Varjú István. — Láttam. Nem sok dolga lehet odahaza. — Hát nem tudod, hogy mért jár a házhoz? — Nem érek rá ilyesmin gondolkozni. — Hát igazán nem mennél hozzá? — Hová menjek, mikor itt annyi a dolog? — Azt mondod, hogy én nem dolgozom eleget? — Dehogy mondom. A gazdának a szeme dolgozzék, ne a keze. Emberül megteszed a magadét. Hanem a ház, körül sok a dolog. Ezekkel a lustaságra szoktatott cselédekkel, meg a két kis gyerekkel. Ugy-e, milyen szépen nőnek?, Ennél a kérdésnél olyan szdid, anyás lett a Tekla arca, hogy Dénes ajkán kiszaladt a meleg, kérő szó: — Mért nem akarsz akkor a feleségem lenni? — Dehogynem akarok! — felelt rá keményen a leáijy,
