Bácsmegyei Napló, 1926. október (27. évfolyam, 271-301. szám)

1926-10-01 / 271. szám

» 2. oldal. gyaítak. Szóbakerűlt ezenkívül a kajmakcsalani emlékünnep és a cseh­szlovák képviselők fogadtatása. A parlament részére az október 4-től 20-ig terjedő időszakra kell munka­­programról gondoskodni. Délután új­ból ülést tartott a kormány. A szabadjegyek A kormány gazdasági-pénzügyi bizottsága csütörtökön ülést tartott. A bizottság a vasúti és hajózási ked­vezményes és szabadjegyekről szóló uj szabályzatot tárgyalta. A hajózási szindikátus üzleti viszonya az államhoz A pénzügyi bizottság tovább tár­gyalta az állami folyamszabályozási vállalat gazdálkodásának adatait. Milivojevics igazgató a csütörtöki ülésen ismertette azokat a tárgyalá­sokat, amelyek az állam és a hajó­zási szindikátus között teljesen ered­ménytelenül végződtek. Közölte to­vábbá, hogy 1923-ban az állami fo­lyamhajózási hajópark értéke har­mincmillió aranydinár volt. A ma­gánbérlők nem Űzették meg a bért pz államnak és sokan hadikárpótlási kötvényeket deponáltak. Egyedül A Centralna Banka fizetett ren­­deSen Az 1919—1924. években az állami folyamhajózás már ötmilliónégy­­százharmincegyezer dinárt fizetett ki a tisztviselőknek és tantiémek fe­jében. A hajózási szindikátusnak ez öt év. alatt a vállalkozás 19.573.741 dinárt jövedelmezett, de az állam ebből csak 9.159.160 dinár részese­dést kapott. A huszonegymilliós amortizációs alapra a szindikátus csupán egymillió dinárt tett le. Ez­után a bizottság ellenzéki tagjai bí­rálták a hajózási vállalat gazdálko­dását. Radios kétségbevonja, hogy Pasics politikai beszédei mondott Radics István a Dom legújabb számában kétségbevonja a lapoknak azt a jelentését, hogy Pasics Nikola az elmúlt héten politikai beszédet I tartott Cavtatban összegyülekezett hívei között. Radics ennek tagadását egy cavtati orvostól szerzett értesü­lésére alapítja, amely úgy szól, hogy Pasics egészségi állapota lehetetlen­né teszi számára a járkálást és a hangos beszédet, igy közvetlen kö­zelről sem lehet megérteni szavait, annál kevésbé tarthat az ősz pártve­zér politikai szónoklatokat. A beogradi Vreme tudósítójának BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. október 1. jelentése alapján erélyesen cáfolja Radics cikkét. Megállapítja, hogy Radics __ István olyan orvostól kapta értesülését, aki nem is látta Pasicsot. Az agg politikus naponta látható a I tengerparton, amint egyedül sétál, legutóbbi beszédét pedig négy-öt­száz ember egészen jól hallotta, no ha azt Pasics lakásának ablakából mondta el. Románia trónváltozás előtt Biztosra veszik, hogy Károly extrónörökos hamarosan elfoglalja a román trónt Párisból jelentik: A Newyork Héráid­nak Ferdinánd román király lemondá­sáról szóló hire nem keltett nagy meg­lepetést, mert diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Románia azért nem kapott semmiféle kedvezményt a román-olasz egyezményben Olaszországtól, mert az egyezmény célja az, hogy Olaszország biztosítsa a román trónváltozás zavar­talanságát. Párisban úgy tudják,, hogy Ferdinánd király már régebben gondol arra, hogy átadja a trónt Károly extrónörökösnck és legutóbb ezért békült ki fiával Páris­ban. Rámutatnak arra, milyen feltűnő, hogy a lemondás tényét Mária király­né Amerikába való utazásával kötik ösz­­sze. Csak legutóbb vették fel Mária ki­rálynét a régensség tagjai közé és akkor arról volt szó, hogy a királyné elha­lasztja amerikai utazását. A királyné azonban mégis elutazik, amiből arra kö­vetkeztetnek, hogy az udvari intrikák nagy szerepet játszanak a bukaresti ud­varban, mert hiszen annakidején Károly trónörökös a királyné kegyence miatt távozott hazájából. Ferdinánd király lemondása szándé­kát egyébként megerősítette régebben tartó betegeskedése és az a körülmény, hogy a legutóbbi napokban megoperál­ták. Kormányválság Csehszlovákiában és Ausztriában Tanácskozások yk elnöknél — Az osztrák kormány lemondása küszöbön Prágából jelentik: Tapolcsányban, ahol József főiherceg volt kastélyában időzik jelenleg Masaryk köztársasági el­nök, fontos tanácskozások folynaik. Ta­polcsányban van Svehla volt csehszlo­vák miniszterelnök s szerdán este oda­érkezett Géniből Benes külügyminiszter is. A tanácskozások a csehszlovák bel­politikai helyzetben küszöbön álló vál­tozásokkal vannak összefüggésben. Svehla arról tett jelentést Masaryk­­nak, hogy azok a fáradozásai, amelyek arra irányultak, hogy a kormány szá­mára megbízható többséget szerezzen a parlamentben, sikerrel jártak. Benest azért vonták be a tanácskozásba, mert £l kell dönteni, hogy a mostani hivatal­­nbik-kormány megmarad-e régi össze­tételében. Szó van arról, hogy a jelenle­gi hivatalnok-kormány átalakul és par­lamentivé válik azáltal, hogy a polgári pártokból egyes képviselők belépnek. Ha ez a megoldás sikerülne, az esetben Czerny mostani miniszterelnök nem ma­radhat meg a kormány élén. Arról is szó lehet, hogy parlamenti kormány ala­kul, ennek legnagyobb akadálya, hogy a szlovák néppárt és a nemzeti szocia, listák nem akarnak együttmütködni a németekkel. Nem lehetetlen az sem, hogy a hivatalnok-kormány megmarad mos­tani összetételében addig, amíg a költ­ségvetést tető alá nem hozzák. A költ­ségvetés parlamenti tárgyalásánál meg­állapítható lesz a pártok erőviszonya és eszerint alakulna meg a kormány. A cseh agráriusok az utóbbi megoldáshoz ragaszkodnak, mert nem akarják elke­seríteni a szocialistákat. A Czemy-kormány helyzete minden­esetre válságos és legkésőbb a költség­­vetés letárgyalása után uj kormánya lesz Csehszlovákiának. Kormányválság fenyegeti Ausztriát is. Mint Bécsből jelentik, csütörtökön dél­ben a parlament épületében rögtönzött értekezletet tartottak, amelyen résztvett Seipel volt kancellár, Kienböck volt pénz­ügyminiszter, Rintelen közoktatásügyi miniszter, Votava. a nagynémetpárt elnö­ke és a ikeresztényszocialista párt ve­zetői. A rögtönzött értekezlet hire bé­csi politikai körökben nagy feltűnést keltett, mert hamarosan kiderült, hogy az értekezlet a közeli -kormány­változással van kapcsolatban. Befeje­zett ténynek tekintik Ramek távozását és azt, hogy helyére Seipel kerül. A pénzügyi tárcát újból Kienböck veszi át, akinek működéséhez fűződik Ausztria pénzügyi szanálása. Rintelen még a kormány lemondása előtt távozik és visszamegy Steyerországba helytartó­nak. Úgy tudják, hogy az értekezleten éles ellentétek merültek fel a nagyné­metpárt elnöke és a keresztényszocialis­ták között. A nagynémetek a mostani kormányban három miniszteri tárcát kaptak, a keresztényszocialisták pedig azt kívánják, hogy elégedjenek meg két miniszteri tárcával. Votava ez ellen til­takozott és igy nem lehetetlen, hogy a kormánykoalícióban is változás b k(j' kormánykoalíció összetételében is vál tozás fog beállani. Nem ízlett a fogházi koszt A szombori anyósgyilkos betörő­­társaival meg akart szökni a fogházból Szomborbói jelentik: A szombori tör­vényszék büntetőtanácsa csütörtökön tárgyalta Gyurkovics Sztevan és Hor­váth Alajos fegyencek bűnügyét Gytir­­kovics és Horváth 'azzal voltak vádolva, hogy a szombori fogházból, ahol mint vizsgálati foglyokat tartották, szökést kíséreltek meg. Ez év junrus másodikén történt, hogy ebédidő alatt, amikor a foglyok levonultak az udvarra, Gyur­­kovics, aki anyósgyilkosság miatt élet­fogytiglani fegyházra van elitélve és Horváth, akit betöréses lopás miatt öt évi fegyházra Ítéltek, egy kötél segítsé­géve! át akartak mászni a fogház kőfa­lán az rrccára. Az őrök azonban idejében észrevették a szökési kísérletet és mind­kettőt elfogták, mielőtt tervük sikerült volna. A szökevények elíogaiásuk al­kalmával ellentállást kíséreltek meg és ezért indult meg ellenük az el­járás. A tárgyaláson Horváth tagadta a vá-i dat, Gyurkovics azonban beismerő val­lomást tett. Elmondta, hogy a fogház­ba i keveset kapott enni és az éhség bír­ta rá a szökésre. A bíróság a vádlottak kihallgatása után meghozta az Ítéletet és mindkettőjüket egy-egy évi szigorí­tott fogházra Ítélte. Az Ítélet ellen a vád­lottak felebbeztek. Az asszony erős hangja Irta: Hamvas ízsef Tulajdonképpen az idősebbiket szeret­te, a barnát. De a barna nagyon kemény szóval beszélt. Hollófekete haja is olyan szorosra volt fonva, hogy látszott rajta, milyen kemény kéz fonta. A neve is nem olyan erre a vidékre való név volt, mert Teklának hívták. A kisebbik leány, a szőke Irén, csupa lágyság, szelidség. Sima Dénes ugyan eleinte a Tekla miatt indult a házhoz, de aztán maga se tudta, hogyan, a Teklá­tól nem merte megkérdezni, hát Iréntől kérdezte meg, hogy akar-e a felesége lenni? Az aranyos szőke Irén pedig hogyan tudta volna azt mondani, hogy nem? Odasimult Déneshez és Leieinosolygott a szemébe. De nem lett ebből semmi baj. Voltak, akik Dénesnek azt mondták, hogy ha már a két leány közül választ, mért nem vá'asztja a nagyobbikat? Az tudja rendben tartani a gazdaságot! A kisebbik köhögés, tán a tüdeje se jó, az­után ilyen tüdőt hagyjon a gyerekeire? A férfi hallgatta a szép szót és vagy feleit rá, vagy nem. Elég az hozzá: meglett az esküvő és a szőke kis Irén kikerült a pusztára. Ál­dott, jószívű asszony lett belőle, akit azonban sokkal jobban tehetett használ­ni, ha beteg gyereket kellett gyógyítani, mintha a lusta cselédség kordábantartá­­sáról volt szó. Az ura kényeztette, mert Irénke kínál­ta magát, hogy kényeztessék. Hát még, amikor, beköszönt a gólya és a bölcső­ben egyszerre két kis gyerek sivalko­­dott: egy barna fiú és egy szőke leány. Egyszerre az apának és az anyának a mása. Mintha érezte volna Irénke, hogy ha emléket akar magáról hagyni, akkor si­etni kell vele. Mert amióta a két kisgye­rek megszületett, a fiatal anya nem kelt ki az ágyból. Egyszer reggel, amikor a nap besütött az ablakon, Irénke már nem fordult féléje. Mosolygott még mindig, de hideg volt már az ajka és szerető szive nem dobogott többet. Sima Dénesi úgy elkábitotta ez a veszteség, mintha doronggal ütötték vol­na fejbe. Mi lesz most már? Itt ez a két kisgyerek, ki viseli ezeknek a gondját? Ezt kérdezgette magában, fájdalmasa­kat sóhajtva. Pedig már volt is, aki a két kicsinek gondját viseli. Tekla, húgának nagy betegségére, kijött a pusztára, át­vette a ház vezetését és Dénes nem is vette észre, hogy milyen rendben megy minden. A temetés is elrendeződött. A gyászoló férfi nem is tudta, hogyan, de megvolt szépen, ahogy illett. Csak, amikor az idő Seőrölt már valamit az első gyász feketeségéből, akkor látta a gazda, hogy ki vezeti a házatáját és milyen jól vezeti. — Isten bünül ne rója föl nekem, de bizony szegény megboldogult Irénkém idejében nem volt ilyen rend a háznál. Csak a cselédek szerették volna tudni, hogy mikor megy el űiár ez a kemény­­szavu kisasszony. Mert igy bizony nem igen lehet félretenni, ha enyire vigyáz­nak a körmükre. Maga a gazda, amint lassan magához tért fájdalmából, szívesen engedett át mindent a házban, mert jólesik az az embernek, ha készen kap otthon min-De aztán, amint múltak a hetek és annyira helyrejött a Dénes eszejárása, hogy már a fontolgató kedve is megjött, akkor kezdett el azon töprengeni, hogy meddig lesz ez igy, ahogy van. Mert, hogy Tekla itt nem öregedhetik meg nála, az bizonyos. Taffián még soká cipelte volna magával ennek a kétségnek a terhét, ha oda nem toppan hozzájuk Varjú Istvárt nyugalma­zott huszárszázados, akinek most halt meg az apja a szomszédban és erre azonnal otthagyta a katonaságot, haza­jött gazdálkodni. Varjú István derék szál barna ember volt és még nem érte el a negyvenedik esztendőt. Már ahogy először jött is, nyilvánvaló lett, hogy nem a gazda iránt való barátság hozta csupán, hanem szó­beszédből, ajánlásból a Teklát látni jött, akiről azt mondták, hogy derekabb asz­­szonyt hét határban se találhat. Az első látogatást követte a második, meg a harmadik és Varjú István már vi­rágot is hozott Teklának. De hát, ki tudná megmondani, hogyan, vitézlő Varjú István nem ment tovább a bukéta hozatalánál Már egy hete tar­tott ez igy, pedig minden másodnap át­jött. Egyszer aztán ebéd után, amikor ketten borozgattak a gazdával a hűvös ebédlőben, megszólal a huszár: — Te, Dénes! Segíts nekem, meghálá­lom. — No, mondd! — Látod, hogy a Tekla miatt járok ide. — Látom. — Nem merek neki szólni — Ilyen katona vagy? — Van a szavában valami, amitől megcurukkolok. Te közelebb állsz hozzá. Msgtehetnéd a kedvemért. — Megkérjem neked a Teklát? — Meg. Csönd lett a szobában, elgondolkoztak mindketten. A huszár aggódva nézett a gazdára és jóvártatva megkérdezte: — Megteszed? — Meg — mondta rá Dénes, de ön­maga előtt is különösnek tetszett a hangja. Ezzel búcsúztak el. Ezzel a konyhakert öntözésének né­zett utána Tekla, Dénes odaballagott hozzá és amint jöttek visszafelé, Dénes elkezdte, hogy itt vol ma a szomszéd Varjú István. — Láttam. Nem sok dolga lehet oda­haza. — Hát nem tudod, hogy mért jár a házhoz? — Nem érek rá ilyesmin gondolkozni. — Hát igazán nem mennél hozzá? — Hová menjek, mikor itt annyi a dolog? — Azt mondod, hogy én nem dolgo­zom eleget? — Dehogy mondom. A gazdának a szeme dolgozzék, ne a keze. Emberül megteszed a magadét. Hanem a ház, kö­rül sok a dolog. Ezekkel a lustaságra szoktatott cselédekkel, meg a két kis gyerekkel. Ugy-e, milyen szépen nőnek?, Ennél a kérdésnél olyan szdid, anyás lett a Tekla arca, hogy Dénes ajkán ki­szaladt a meleg, kérő szó: — Mért nem akarsz akkor a felesé­gem lenni? — Dehogynem akarok! — felelt rá ke­ményen a leáijy,

Next

/
Thumbnails
Contents