Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-08 / 248. szám

!92ö. szeptember 8.------------------------------- BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET-----B2f----­A genfi nemzetközi kisebbségi kon­gresszus tudvalevőleg elhatározta, hogy állandó kisebbségi titkárságot létesít, melynek vezetésével Evald Amendet, a neves észt politikust bízza meg, aki a tavalyi és idei kisebbségi konferencia előkészítő munkálatait irányította. A központi titkárság székhelye Bécs lesz, ahova szeptember végén költözik át Evald Amende, a hivatal vezetője. A genfi kongresszus, az Arbeiter Zeitung értesülése szerint, azért , jelölte ki Bécset a kisebbségi hivatal székhelyéül, mivel egyrészt Bécs közel van a dunai utódállamokhoz, valamint a Balkánhoz, ahonnan a legtöbb kisebbségi panasz érkezik, másrészt Ausztriának viszony­lag kevés kisebbsége van és az Gsztrák kormány a kisebbségekkel szemben a lehető legliberálisabb magatartást ta­núsítja. A kisebbségi titkárság a Hof­­burgban, a volt a császári palotában nyer elhelyezést, közvetlenül a Páneurópa­­szövetség helyiségei mellett. * A csehszlovákiai magyar főiskolai hallgatók elhatározták, hogy a kormány engedélyével magyar diákszövetséget alakítanak. A szövetség alapitó bizott­sága most hívta össze Lévára az or­szágos diákkongresszust, mely dönteni fog az* alapszabályok fölött és megvá­lasztja a szövetség első tisztikarát. A kongresszuson képviselteti magát Cseh­szlovákia valamennyi magyar diákegye­sülete, melyek eddig külön-külön, egy­séges vezetés nélkül működtek. * Uj kisebbségi kultúrintézményt: a sváb tanító és nevelőintézetet avatták fel a napokban Temesvárott, melyet a sváb nép áldozatkészsége teremtett meg. Bánság sváb népe már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy felekezeti ta­nítóképzőt létesít. Az építési költséget tízmillió lejben irányították elő és erre részvényjegyzési felhívást bocsátottak ki. * A sváb nép és a sváb pénzintézetek ezt a tízmilliót eg,y-két hét alatti leje­gyezték; a legtöbb részvényjegyző ki­jelentette, hogy ofezlálékra egyáltalán nem számit. Mikor az egyesület elké­szült, újabb gyűjtést indítottak: felhív­ták a sváb népet, hogy ki-ki tehetség szerint adományozzon egy-egy hálószo­ba vagy egy-egy bútordarab beszerzé­sére. A jobbmódu emberek egy-két há­lószoba költségeit vállalták magukra, mások székek és asztalok beszerzésé­re adtak össze nagyobb összegeket, az ebédlőkészleteket és ebédlő cikkeket pedig a sváb nők teremtették össze. Az intézet az első elemi osztálytól kezdve a legfelsőbb egyetemi tanulmányok el­végzéséig teljesen ingyen tanitja és ne­veli fel az erre érdemes szegénysorsu és jó elömenetelü sváb tanulókat. * A magyar mozifeliratak Csehszlová­kiában is szemet szúrtak ai soviniszta szellemű hatóságoknak. A pozsonyi mi­nisztérium, mint a Reggel írja, elrendelte, hogy azokban a városokban, melyekben a nemzeti kisebbségek nem ütik meg a törvényben előirt húsz százalékot, csak az állam nyelvén vetíthetik a szöveget. A rendelet nagy megütközést okozott az őszi szezonra előkészülő moziválla­latok körében, melyek eddigi filmrende­léseiket a mostani türelmes gyakorlat­nak megfeleiőleg tették meg és azokat már vissza sem vonhatják. A mozitulaj­donosok a rendelet ellen tiltakozást je­lentettek be és a szlovcnszköi miniszter előtt rámutattak arra, hogy ha a minisz­térium nem tanusit megértést a nemzeti kisebbségekkel szemben ebben a kér­désben, úgy el lehet készülni arra, hogy a kisebbségekhez tartozók bojkottálni fogják a mozikat, ami végeredményben a városok és az állam károsodását fog­ja jelenteni az elmaradó vigalmi és egyéb adók révén. # Szlovenszkó autonómiájáról nyilatko­zott Hlinka a alevelandi Hlas-nak. Hlin­­ka kijelentette, hogy a szlovák néppárt Szlovenszkó autonómiájának megvalósí­tását csak fokonként, nem pedig egy­szerre kívánja. Az utóbbi Szlovenszkó kárára volna, mert ilyen autonómia szá­mára nincsen semmi előkészület. Az autonómia esetén Hlinka csyk a szlová­koknak juttatná a hivatalos thelyeket, a cseheket elbocsátaná és csak annyit tar­tana meg közülök, amennyire éppen szük­ség volna. Hlinka végül az állam és az egyház elválasztásáról is nyilatkozott és kijelentette, hogy a szlovák néppárt, to­vábbá a szlovák katolikusok nem félnek az egyház és az állam elválasztásától, sőt örülnének neki. Ezt a szétválasztást azonban ma még nem lehet megvalósí­tani, mert a mai gazdasági válságban a nép nem bírná el az adók mellett azo­kat az egyházi terheket is, amelyeket az elválasztás reá róna. * Prie Octavian, Kolozsvármegye nép­párti képviselője Szakadát magyar köz­ségben beszámoló beszédet tartott. A be­szédet magyarul mondotta el, hangsú­lyozván benne, hogy az Averescu-kor­­mány őszintén akar segíteni a kisebbsé­gek helyzetén. »A magyaroknak — mon­dotta többek közt — bele kell törődniök a változott helyzetbe. A jelenlegi kor­mánynak, mely a magyar párttal a csú­csai paktumot megkötötte, őszinte óha­ja a paktum pontjait valóra váltani és a kisebbségi sérelmeket — amik tagadha­tatlanul léteznek - sürgősen orvosolni«. Prie Octavián beszédére a községi magyar lelkész válaszolt. »Abban a pillanatban — mondotta — amikor Er­dély földjén a tényleges hatalom a ro­mánság kezébe került, fölismertük a hely­zetet és leszámoltunk a múlttal. Az uj államkeretbe behelyezkedtünk, mert bol­dogulásunkat itt akartuk továbbra is megtalálni. Uj hazánknak becsületes pol­gárai voltunk, kiktől távol állott minden irredentizmus: a román állammal szem­ben nyílt magyar lélekkel teljesítettük a ránk háruló kötelességeket. Mégis nem egyszer súlyos sérelem ért bennünket: iskolánkat folytonosan zaklatták, pedig ez az iskola nem akart mást, mint va­lóra váltani a homlokzatára irt jeligét: itt formáltatik az gyermeki elme, hogy bele oltassék az Isten félelme«. Harc egy budapesti egyetemi katedra korul Az egyetem tanári kara és a bajtársi szövetségek élesen állást foglalnak Ádám Lajos tanári kin vezése ellen Budapestről jelentik: Körü’ibelül egy hónappal ezelőtt a budapesti egyetem tanárává nevezték ki Ádám Lajos ma­gántanárt a Fasor-szanatórium igaz­gató-főorvosát. A fiatal magántanár ki­nevezése különösen a kurzushoz közel­álló tanárok körében élénk visszatet­szést keltett és erős kritikával fogad­ták a kinevezést, amelyben az egyetem autonómiájának sérelmet is látták. A kinevezést azzal hozták összefüggésbe, hogy Ádám Lajos Bethlen miniszterel­nök háziorvosa és a közelmúltban ope­rálta Bethlen minisztereimök feleségét, majd röviddel később Bethlen minisz­terelnökön is, sikeres, yabbéloperációt hajtott' végre. Az uj egyetemi tanár a napokban tette le esküjét és ezzel kap­csolatban olyan hirek terjeditek el, mint­ha az egyetemi tanács tagjai az esküté­tel alatt kivonultak volna a teremből. Kiderült, hogy ez a hir nem felel meg a valóságnak, kétségtelen azonban, hogy az egyetemi tanári karának nagyrésze még ma sem nyugodott bele Ádám La­jos tanári kinevezésébe. Kedden délelőtt a budapesti tudo­mányegyetem orvosi fakultásának taná­rai kari ülést tartottak, amelyen Ádám Lajos tanári kinevezésével foglalkoztak. Hosszú vita után elhatározták, mielőtt tiltakozó felterjesztéssel élnének, bizott­ságot küldenek ki, amely a kinevezés ügyét alaposan megvizsgálja és az ered­ményről .a keddre összehívott újabb ülésen fog jelentést tenni. Ezen az ülé­sen fognak azután dönteni arról, hogy a kinevezés ellen tiltakozó felterjesztés­sel éljenek-e vagy sem. A tanári kar á lásfoglalása kihatással van az egyetemi ifjúságra is. Az egye­temi Turul szövetség és a Csaba baj­társi szövetség bizalmas körlevelet in­tézett az egyetemi ifjúsághoz, amelyben ismertetve a kinevezést, többek közt a következőket Írják: — Bízunk abban, hogy az illetékes tényezők idejekorán be fogják látni az intézkedés törvénytelen és tarthatatlan voltát és elejét véve minden további erő­szakoskodásnak és zavarnak, maguk fogják az intézkedést reparálni és ezzel az egyetem és a felsőbb fórumok közt támadt sajnálatos diszharmóniát meg­szűntem. Várjunk türelemmel és tartóz­kodjunk az egyéni akcióktól. Az ifjúság nem tehet egyebet, minthogy szolidáris tanáraival és távol tartja magát annak a tanításaitól, akit mi professzoriak nem Ítéltek érdemesnek és kit sem a tör­vényesség ráerőszakolt látszatával, sem terrorral nem hagyunk a nyakunkra ül­tetni. Az ifjúság körlevelének valószínűleg további fejleményei lesznek és a kineve­zés körül támadt harc még súlyos za­varokra fog vezetni a budapesti egye­temi életben. Titokzatos merénylet a szentai katonai lőporraktár ellen Két ismeretlen egyén revolverből rálőtt a raktár előtt levő katonai őrszemre Titokzatos merénylet történt hétfő éjszaka Szentán. A merénylők megközelítették a katonai löporrak­­tárt és revolverlövésekkel fel akar­ták robbantani a raktárát. A szentai lőporraktár ellen már másod­ízben kísérelnek meg merényletet és a raktárt éppen az első merénylet miatt helyezték át a Népkertből a Vásártér mellé. Az első merénylet áprilisban tör­tént, amikor a népköri tenniszpálya klubhelyiségében elhelyezett lőporrak­tár el'ten fegyveres támadást intézett néhány vakmerő egyén, akiket csak formális tűzharccal sikerült elűzni. A katonai parancsnokság a támadás után a lőport a város szélén a Vásártér kö­zelében helyezte el egy raktárban, ahol szabad, messziről áttekinthető téren jobban védve van minden támadás el­len, mint a Népkert süni fái között. Az áthelyezés ugylátszik nem térítet­te el tervüktől azokat a titokzatos egyé­neket, akik minden módon a szentai iö­­porraktár megsemrnitésére törekednek. Hétfőn éjszaka féltizenegykor két polgári ruhás egyén körülbelül száz lépésnyire a löporraktártól a földre feküdve öt revolverlövést adott le a raktár felé. Valószínűnek látszik, hogy a merénylők a lőporraktár e'őtt szolgálatot teljesítő őrszemet akarták ártalmatlanná ten­ni, de a golyók nem találtak és az őr azonnal tüzelni kezdett a támadók­ra, akik erre futva menekültek a Tiszapart felé. A tüzelésre felriadt őrszemélyzet, to­vábbá Dudás Emil rendőrkapitány veze­tésével a szentai rendőrség, a hidőrség és Cserne Mirkó főhadnagy helyőrségi parancsnok vezetése alatt a szentai helyőrség a merénylők üldözésére in­dult és az éjszaka folyamán több egyént elő is állították a katonai parancsnok­ságra, de igazoltatásuk után valameny­­nyit szabadon bocsájtolták. Az őrszem szerint a merényletet két polgári ruhába öltözött egyén követte e; és a támadás pillanatában egy cigány Is a közelben tartózkodott. Az őrség ezért legelőször a cigányne­gyedben tartott razziát, felkutatta az összes cigánysátort, de pozitív ered­ményre nem jutottak. Az éjszakai tüzelést a város távolab­bi pontjain is lehetett hallani, a lakos­ságon a késő éjszakai órákban pánik­szerű izgatom vett erőt. A raktárban felhalmozott nagymennyiségű lőpor íe­­robbantás^, katasztrofális hatássl járt volna. A merénylet miatt a helyőrségi parancsnokság a lőporraktár előtt az őrséget megnagyobbítja és az esetleges újabb merényletek elhárítására fokozott óvóintézkedést léptet életbe. A Zsivot-pör Szeptember 27-ikén kezdődik a tárgyalás A szuboticai államügyészség vád­irata báró Rukavina Oszkár és tár­sai szuboticai lakosok bünpörében jogerőre emelkedett és Pavlovics István törvényszéki elnök, aki a fő­­tárgyalást vezetni fogja, a tárgya­lást szeptember hó 27-re tűzte ki. A monstre-bünpörben a szuboticai Zsivot kiházasitó és Szlávia temet­kezési társaság ügyei kerülnek a bí­róság elé és a tárgyalás nyolc nap­ra van tervezve, de még kérdés, hogy nyolc nap alatt, délelőtti és délutáni tárgyalások mellett befejez­hető lesz-e a főtárgyalás. A bünpörnek tizennyolc vádlottja van, akik ellen az ügyészség hetven­hat vádpontot sorol fel és hűtlen ke­zelés és magánokirat hamisítás vád­ját emeli. Tekintettel arra, hogy a bünpör­nek 180 tanúja és közel 800 sértett­je szerepel, a tárgyalást a városhá­za tanácstermében fogják megtar­tani. Készül a jövő évi menetrend E hó 10-ikén a vasutigazgatóság konferenciát tart a közgazdasági körökké! A szuboticai vasutigazgatóság értesí­tette a bánáti kereskedelmi- és iparka­marát, hogy szeptember tizedikén a köz­­gazdasági körök bevonásával konferen­ciát tart. A konferencián az 1927/1928. évi menetrendet fogják megtárgyalni. Sztanojlovics Sándor ebben az ügy­ben nyilatkozott a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt és kijelentette, hogy a gazdasági körökben nagy megelége­dést keltett a vasutigazgatóságnak az az állásfoglalása, amely szerint a me­netrend elkészítése előtt meghallgatják a közgazdasági tényezők véleményét is. A kamara kérni fogja a vasúti gazgató­­ságot, hogy dolgozzon ki tervezetet az 1927/1928. évi menetrendre vonatkozó­lag és azt küldje meg az összes gazda­sági szervezeteknek. A tervezetet azután a közgazdasági egyesületek alaposan áttanulmányoznák és igy észrevételei­ket részletesebben tudnák kifejteni. Ilyen módon elkerülhető lenne az a sok panasz, ami eddig elhangzott a vasúti közlekedés ellen. Sztanojlovics Sándor ezután kijelen­tette, hogy a konferencián szóba kerül a Bécs—Budapest—Szeged—Kikinda— Temesvár—bukaresti nemzetközi vo­nat újbóli forgalomba helyezése. A bá­náti kereskedelmi- és iparkamarának az az álláspontja, hogy Jugoszláviának feltétlenül hozzá kell járulnia ennek a nemzetközi vonalnak a visszaa litusá­hoz, mert ezt a forgalmat a román kor­mány különben Aradon keresztül bo­nyolítaná le, ami jelentékeny kárt okoz­na az ország kereskedelmi életeitek. GRANDHOTKL „BELLEVUE66 SPLIT 1926. ŐSZI SZEZÓN AZ ADK1ÁN 45 MODERN BERENDEZETT SZÓRA , ELSŐRENDŰ KISZOLGÁLÁS LS ELLÁTÁS ELŐNYÖS ÁRAK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓHELY

Next

/
Thumbnails
Contents